Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)

1905-06-27 / 69. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Junius 27. feljebb a kivétel épen nem cáfoló erejével érinti. Hiszen én' nem állí­tottam, hogy nincs ügyes, értelmes, józan, szorgalmas iparosunk, csak — s azt most is állítom — kevés van. Az „egy iparos“ aláírásával meg­jelent közleményben már több figye­lemreméltó és gondolatot ébresztő reflexiót találtam. Az „egy iparos“ kevésbbé esik az egyoldalúság hibá­jába, mint Búza Barna. Látja a bajt ő is, okát is adja. Csekély iskolá­zottsággal mennek iparosaink pályá­jukra. Szakbeli tudásuk is fogyaté­kos — legalább igen sokaknál — mert az ipartörvény lehetővé teszi a kontárok versenyét. Társadalmilag is el vannak hanyagolva. A közgazda- sági viszonyok is nehezítik a ver­senyt. Tökéletes igazsága van. S ha iparosaink saját érdeküket helyesen fognák föl, ezeknek a bajoknak a le­hetőség szerint való gyors eltávolítá­sára, vagy legalább enyhítésére tö­mörítenék tekintélyes erejüket. Tör­vényes szervezetük is meg volna hozzá, csakhogy abban alig alig látni vala­melyes akcióképességet. De cáfolatnak se a Búza Barna, se az „egy iparos“ cikke nem cáfo­lat. Nem mondtam én, hogy iparos­ságunk bajokkal nem küzd, hogy versenyviszonyai jók, hogy olcsó hi­tellel dolgozhatnak. Hanem hát csak az újhelyi iparosok élnek az ösmert viszonyok között? Miért látunk or­szágszerte az Ujhelyhez hasonló —- különösen felvidéki, vagy erdélyi — városokban vagyonos, intelligens ipa­rosságot ? Képtelenség volna az óriási különbség okát az általános bajokból kimagyarázni. Eső, napfény egyfor­mán áraszt áldást a serény és a lusta földműves mezejére, de azért nem egyformát arat a szorgalmas a lustá­val. Jégnek, fagynak, aszálynak is egyformán vannak kitéve s az ártó hatásokkal is megbirja a küzdelmet az iparkodó, mig a dologtalan, nem számitó, rendetlen gazda tönkre jut. Kitartó iparkodás és okos takarékos­ság nélkül az ember sehol sem bol­dogulhat, azokkal az erényekkel min­denütt. Tanúságul és áliitásom igazolá­sául tényeket sorolok fel. A múlt év folyamán a vasúti üzletvezetőség tete­mes mennyiségű, különböző iparágak foglalkoztatására alkalmas munkála­tokra irt ki pályázatot azzal a vilá­gos utasítással: hogy elsőbbség az újhelyi iparosoknak adandó. A pá­lyázatra egyetlen egy újhelyi iparos sem reflektált, más város mesterei él­tek a kedvező munkaalkalommal, akik bizonyára nem dolgoztak haszon nélkül. A helybeli dohánygyár több tíz­ezer korona értékű, a szivar és do­hánygyártmányok szállítására alkal­dekesebb képek a Borgeza kertben vannak,el ne mulassza majd megnézni, már csak azért is mert ott van Tizián világhírű képe az „Égi és földi sze­relem.“ Menjünk délre, nézzük meg a Pantheont a via Scropán keresztül. Vagy jó öt percig mentünk, mig végre megálltunk egy kő és tégla tö­meghez hasonló épületnél, melynek érdekesebb külsőt csak az elébe épí­tett görög templom előcsarnoka adott. — Látja az a Pantheon. — Külömbnek gondoltam. — Csak menjünk be. No lássa ugy-e más, nézze milyen előkelőén finom megjelenésű. Mit gondol milyen stilü ? — Magától értetődik, hogy régi római. — Igaza van. No látja ez jobbra az Umberto sírja, balra a II. Viktor Emánuelé, mellette a Rafaellé. Nézzo ezt a padlót, tiszta már­vány mozaik. Még minden izében ere­deti és milyen ép. Mondja nem nagy­szerű ez a menyezet avval a csodá­latosan egyszerű bolthajtással. Köze­pén az a hatalmas kerek lyuk, onnan van a világítása, ott is szellőzik, üveg nincs rajta és ennek dacára látja, pem esik be az eső. más csomagoló tartányra hirdetett pá­lyázatot. Iparosaink összedugott kéz­zel nézték, hogy a vállalatot — ha jól tudom — egy kolozsvári iparos kapta meg, akinek pedig messziről kell vas­úton ide száiliiani a ládákat s mégis jutalmazónak találta a munkát. Hallottam még más eseteket is, de zt hiszem: a fent elősoroltakbóí vonható következtetések eléggé illusz­trálják iparosaink versenyképtelensé­gét, aminek okát másban keresni, mint amiben én feltalálhatónak vélem, lehet szépitgetés, lehet tájékozatlan­ság, de a szöget fején találni szóki­mondás nélkül absurdum. És nagy hiba a fájós fogat a harapófogótól kí­mélni. Nyavalyás szeretet az, ahol az orvosságtól azért irtóznak, mert ke­serű, hanem ellenkezőleg émelygős nyalánksággal fokozzák a csömört, mivelhogy a nyalánkság kedves. Fel kell rázni lethargikus tétlenségéből iparos társadalmunkat, amíg nem késő, az egészséges elemek ragadják meg a termékeny tevékenység alkalmát s adott viszonyaink között igyekezzenek osztályok sorsáu javítani. De első do­log belátni, hogy baj van. Tanulni nem könnyű vén gyermekeknek, de nem lehetetlenség. Az ipari foglalkozás természete a folytonos fejlődést eleugedhetlenül kö­veteli meg. Itt a toll szárnyalása egy­értelmű a kikerülhetetlen bukással. Mig a hanyag földmives eltengődhet, mert földjében rejlő tőkéje nem érték­telenedik el s kedvező időjárás néha érdemén felül jutalmazza a silány munkát is, addig az elmaradt iparos üzletébe fektetett tőke teljesen sem­mivé leszen. Innét van, hogy a föld­művelés nem nevel tulajdonképeni proletariátust, az ipar ellenben erősen táplálja azt. Hogy mit kellene tennünk ipa­rosságunk érdekében : arról később fo­gunk írni. VÁRMEGYE ÉS VAROS )( A községi választók névjegy­zéke ellen beadott felebbezés sorsa. A sátoraljaújhelyi községi választók névjegyzéke ellen dr. Búza Barna és társai panaszt adtak be. Tudvalevő, hogy a panaszt, amely kifogásolta, hogy választókul férjes nők is felvé­tettek valamint felvétettek köz- és magánszolgálatban álló szolgák, ál­lami, államvasuti és megyei tiszt­viselők: a vármegye közigazgatási bizottsága 1197. sz. határozatával visz- szautasitotta. Az ügy felebbezés foly tán a közigazgatási bírósághoz került, mely a panasznak dr. Búza Barna indokai alapján a férjes nők, vala­mint az állami és megyei tisztvise­lők felvételére nézve helyt adott s — Nagyszerű, hát miért? — Mert már nem esik, nevetett torkaszakadtából, mert itt lehet a tem­plomban akár kánkánt is táncolni, nem feltűnő. — Most gyerünk vissza a Yia Ripeltára, mondta barátom és meg­fogta a karomat. De nem, álljunk csak meg, látja ott a Mária sopra Minerva templom, fene vén épület, most már csak arról nevezetes, hogy ott állott valaha Minerva temploma. Mellette áll a Dominicanusok kolostora, szem­ben vele a Casanatense bibliotéka, tudja, hogy ez közvetlen a Vatikán után következik: 10,000 kötet könyv van benne és 5000 kézirat, de sies­sünk, mindennap nyitva van d. u. 3-ig, majd ha mindent, mi fő meg­látott, nézze meg, nem kerül pénzbe, a fáradtságot meg azt hiszem nem sajnálja. Ha már erre mentünk, hát men­jünk tovább, mindegy, úgyis a Szent- péter templomnál lyukadunk ki, mind­járt a Corso Victor Emánuelre érünk. Itt a sarkon megint egy tem­plom, még sokat fog látni, mert állí­tólag 365 drb van, minden napra egy. S. Andrea della Valle, ugy-e szép, tiszta reneszánsz, 1594-ben építették, látja, itt van felírva a kapu felett, én ennek alapján elrendelte, bogy a köz­ségi választók névjegyzékébe az iga­zoló választmány által felvett és a panaszlók által megnevezett 12 férjes nőt és 36 állami, illetve megyei tiszt­viselő töröltessék s a névjegyzék ily értelemben kiigazittassék.Egyebekben a közig, bíróság a panaszt elutasította. )( Uj körorvos. Az agárdi orvosi körben körorvossá dr. Ács Sándor eddig is helyettesítve volt körorvos választatott meg. )(Rendőrség helyett csendőrség Sá toraljaujhelyben Annak a mozgalom­nak, mely azt célozta, hogy városunk­ban a rendőrség helyett a m. kir. csendőrség teljesítsen közbiztonsági szolgálatot: úgy mutatják a tények, hogy eredménye lesz. Legalább erre mutat a m. kir. belügyminiszter le­irata a vármegyéhez, moly f. hó 26-án érkezett le. Ebben a belügy­miniszter kimondta, hogy Sátoralja­újhelyben a rendőrségnek csendőrség­gel való helyettesítéséhez hozzájárul s ez ügyben városunkban időzött Kosztka Árpád csendőrezredes által felvett jegyzőkönyvet a további tár­gyalások alapjául elfogadja. Ezen kö­rülmény arra enged következtetni, hogy már csak rövid idők kérdése, hogy Sátoraljaújhelyben a rendőrsé­get csendőrség váltsa fel. III R E K. Lapunk legközelebbi száma a közbeeső ünnep miatt Julius hó 1-én, szombaton fog megjelenni. — Gróf Andrássy Sándor beteg­sége. Részvéttel értesülünk, hogy gr. Andrássy Sándor betegségében — mely már régibb idő óta tart — mind- ezideig nem állott be teljes javulás. A beteg főur állapota még ezideig nem javult és gyógyulása — értesü­lésünk szerint — huzamosabb időt fog igénybe venni. — Uj ügyvéd. Dr. Garai Her­mann ügyvéd a kassai ügyvédi ka­maránál Sátoraljaújhely székhelylyel jegyeztette be magát. — Uj juris doctorok. Adriányi Béla végzett jogász a kolozsvári tud. egyetemen a doktorátust kitűnő ered­ménynyel tette le s jogtudorrá promo- veáltatott, — Grün Ármin homonnai ügyvédjelölt doktorrá avattatott. — Rekviem József főhercegért. A nagymihályi róm. kath. templom­ban f. hó 26-án reggel 9 órakor a megboldogult József főherceg lelki üdvéért rekviem volt, melyen a la­kosság, a hatóságok fejei és a nagy­mihályi önkéntes tűzoltó-egyesület tagjai dr. Eperjesy Lajos főparancs­nok vezetése alatt résztvettek. annyi nevezetességet tudok róla, hogy ennek a lépcsőin és előcsarnokában hálnak Róma legveszedelmesebb gaz­emberei, mert fájdalom sok van, úgy is hívják: Briganti piazza. — Itt az Andrea-tér mellett van a Palazzo Marsimi, Peruzzi építette, ugy-e re­gényes, látja ugyanezen a helyen, a hol most van, állott Róma legelső könyvnyomdája. Nézze, ebben a kis utcában azt az ódon kormos épületet, az a jogakadémia, VIII. Bonifác épí­tette, ott a francia templom. Szem­ben az a nagy tér a Cirko Agonale, a görög „ágon“ szóból származik. Itt vannak a hires három királyok vá­sárjai minden év január 5-én. — A szökőkút Bernini müve 1535-ben ké­szítette, raja van a kúton. Mindjárt oda érünk a német tem­plomhoz, ebben van VI. Hadrián pá­pának a sírja, majd nézze meg, min­den péntek és vasárnapon nyitva van. Ez a Mária della Pace templom arról nevezetes, hogy itt van Rafaelnak a hi­res „Szibillák“ cimü képe, majd ezt is lesz ideje megnézni. — Úgy úgy, csak csináljon jegyzeteket, szeretem, jó angol szokás. Ne siessünk annyira, vigyázzon, jön a villanyos, látja azon a vashídon megy keresztül a Taverén, nézze ott — Kinevezés. A sátoraljaújhelyi törvényszék elnöke Kicsi József fog­házőrt a homonnai járásbírósághoz hivatalszolgává nevezte ki. — Eljegyzések. Görgey Lajos a helybeli Takarékpénztár könyvelője jegyet váltott Nagyváthy Anna sá­toraljaújhelyi állami elemi iskolai ta­nítónővel. — Strum Dezső a „Zem­plén“ könyvnyomda gépmestere elje­gyezte Klein Margitot Sátoraljaúj­helyben. — Uj egyházi hetilap. Mint ér­tesülünk Sárospatakon julius hó 3-án uj egyházi lap indul meg, melynek cime : „Sárospataki Református La­pok.“ A tiszáninneni ev. ref. egyház- kerület és a sárospataki főiskola köz- lönye.Főszerkesztője: Radácsi György. Felelős szerkesztő és kiadó : Dr. Zsin­dely István. Társszerkesztő : Dr. Rácz Lajos. Főmunkatársak: Dr. Finkey Ferenc és Harsányi István. Előfize­tési ára egész évre 10 kor. Félévre 5 kor. lesz. — A sztropkói anyakönyvi ha­misítások ügyében most volt a vizs­gálat, mely alkalomból megjelent a helyszínén Keresztesy Lajos központi vizsgálóbíró és Sárospataky József kir. alügyész, a vizsgálat 14 napig tartott melynek folyamán száznál több vádlott lett kihallgatva. — Róm. kath. templom Mezöla- borezon. Mezőlaborcról jelenti lapunk­nak tudósítónk, hogy ott a róm. kath. hívek körében megindult ama moz­galom, hogy templomot építsenek ma­guknak, mivel M.-laborcon r. k. tem­plom még nincs, dacára annak, hogy a latin szertartásu katholikusok száma körülbelül 300—400-ra tehető: még mindezidcig nem ért el teljes ered­ményt. x\. nemes irányú akció élén Bélafi Bálint plébános és Lehoczky István gondnok állanak, kik a tem­plom felépítésének érdekében legutóbb őfelségéhez és a m. kir. belügyminisz­tériumhoz is intéztek kérvényt segé­lyezés végett, hogy a már összegyűlt összeg e segélyekkel elérje azt a nagyságot, melylyel a szép célt meg lehet valósítani. — Országos vásár. A legköze­lebbi országos vásár, az úgynevezett Sarlós-vásár julius hó 3 és 4-én fog Sátoraljaújhelyben megtartatni. — Sztrájkolnak a kőmivesek. Va­sárnap délután népes gyűlést tartot­tak a Sátoraljaújhelyben munkában álló kőmivessegédek a „Magyar Ki­rály“ szálloda nyári udvari helyisé­gében, ahol tanácskozásuk során egy­hangúlag kimondották, hogy folyó hó 26-ától, hétfőtől kezdve nem állanak munkába és addig nem dolgoznak, mig főnökeik követeléseiket meg nem adják. A kőmivessegédek követelései­a végiben az „Angyal vár“. Hanem üljünk le, mert én már kifáradtam, majd elmondom mi a ne­vezetessége ennek a hídnak: Még Hadrián császár építtette 136-ban, régies ugy-e, akkor még csak öt Ív­vel tudtak átkelni ilyen csekély vi­zen. A Péter és Pál szobrot, ha jól tudom VII. Clement pápa állíttatta, de ezt a nyolc angyal szobrot pozi- tive tudom Bernini készítette 1500 elején IX. Clement pápa megbízásá­ból. Mind kararai márvány. Jó sokba kerülhetett, mi ? — Volt hozzá pénze hisz’ óriási vagyonuk van a pápáknak, művészi célokra fordította. — Ugy-e nem kár neki. Itt az Angyalvár, menjünk be. Lefizettünk egy lírát, de meg nem érte. Egy ódon kerek épület. Legfeljebb a szép kilátás ért rajta vagy egy hatost, 90 csentit ráfizet­tem, de nem baj, hadd éljen az a koldus nemzet. Szintén Hadrián építette családi sírboltnak. Szép a tetején Szent Mi­hály bronz-szobra. Minden délben ágyúval jelzik innen a 12 órát. Most katonai börtön. (Vége köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom