Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)

1905-01-19 / 7. szám

Sátoraljaújhely, 1305 január 19. 7. (4372.» Harmincharmadik évfolyam. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóMratal s Sátoralja-TJjnelF, főtér 9. szám. Kéziratokat Dem adunk vissza. apró hirdetéseknél minden garmond szó 4 fill,, vastagabb betűkkel 8 fill. Nyílttérijén minden garmond sor 80 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ifj. Meczner Gtyula főszerkesztő. dr. Molnár János felelős szerkesztő. dr. Ferényi József főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kői negyedévre 3 k >r. — Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hiidetfsekní! minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár kedvezmény €gyenetlenség, marakodás. — jan. 19. ( - z.) Javában folynak a kor­teskedések. Még egy hét s kö­vetet választunk. Ez az alkotmányos küzdelem szorosan vett társadalmi szem­pontból is figyelemreméltó, ameny- nyiben érdekes világosságot vet mai állapotainkra. Régi igazság, hogy ahány fej, annyi vélemény. Az elvek harcába mindenki meggyőződéssel más nézettel, más véleménynyel megy, mindenki más utón akar eljutni a közösen óhajtott célhoz. Az emberek nem azért lettek évezre­dek óta böicsebbek, mert egynek szavát vakon elhitték, hanem mivel ellenmoudásaikkal annyira kényszeritették a másikat, hogy az kétségtelenül be is bizonyí­totta, hogy neki van igaza. Efféle erős, igen gyakran fájdalmas küz­delmek folytán lett megrostálva az igazság; mert az emberi elme is úgy világosodik meg, mint az acél, hogy simára dörgölik és csiszolják, mig végre oly tiszta lesz, mint a tükör s ami előtte és elibe áll, azt híven vissza­mutatja. Nem rossz tehát, ha surlód- nak a vélemények. A vélemény határozottsága az egyéniség jel­lem-vonása és az az ország a leghatalmasabb, melynek polgá rai egyéniségüket érvényre tud ják juttatni. A nézetek és véle­Á ZEMPLÉN TÁRCÁJA. András-esti babonák. A .Zemplén* számára irta: Ifj. Hubay Bertalan. Nem akarom teljesen felölelni mindazon népszokásokat, melyek András estéjén divatban vannak; egynéhánynak a felemlitésére szorít­kozom csupán. Jellemző, közös tulaj­donságuk ezeknek az, hogy a sze­relemtől dobogó szivecskék a „jöven­dőbeli vőlegényt“, vagy „menyasz- szonyt“, a lakodalomnak közel vagy távollétét, sőt mint ez Bukovinában szokás, a vőlegénynek egyenes vagy görbe testalkatát is megtudni akar­ják. E közös tulajdonságot a népdal igy fejezi ki: >Az akácfa leveleit szakgatom, Hogy megtudjam, szeretsz-e kis angyalom*. E népszokások közül a ólomön­tés egész közönséges. Kevésbé isme­rős azonban a gombóc főzés, mely- lyel jövendőbelijének a nevét igyek­szik bakfis és nem bakfis megtudni. Szükséges hozzá három papírlap s ugyanannyi gombóc. Két papírlapra egy-egy ismerős fiatal embernek a nevét Írják; a harmadik üresen marad. Ezeket a gombócokba teszik s úgy megfőzik. Ekkor a legelőször kivett gombócban levő nevet fogja viselni mények összemérése diadalra viszi a haza igaz ügyét. Sohse féltsük azért hazánk sorsát, mert egyik igy, másik amúgy akarja megmenteni. A magyar eléggé érett már, eléggé józan és eszes arra, hogy aka­ratát, ha idők folytán is, érvé­nyesíthesse. Ezer éves múltúnk, ha szomorúságoktól és keserű­ségektől nem is ment, fényes bizonysága annak, hogy mindig sikereseu dacoltunk a veszélyek­kel, legyőztük leggonoszabb ellen­ségeinket, s minden bajból, szen­vedésből épen kerültünk ki. Örvendezve nézzük a szel­lemi tusakodásokat, mert látjuk, hogy frissiben megmaradt ősi erőnk, megőriztük a rajongó haza- szeretetet, lelkesedünk mindany- nyiau a közügyekért. Ha itt ott felhevülésünkben túllövünk is a célon, ez nem az ügy bü szolgá­latának, hanem a lelkesedés tul- tengésének rovására Írandó. Jól­lehet a hazaszeretetből fakadó hibák is megbocsáthatok, mégis kevéssé tiszteletreméltó az, amit most uton-utfélen kell tapasztal­nunk és ami már nem is haza­szeretetből eredő hiba, hanem inkább a patriotizmussal való visszaélésnek nevezhető. A kortesvilág élénkségét ugyanis azzal tarkítják, hogy a má3 véleményen lévőket befe- ketitik, lerántják a sárga földig és kíméletlenül ócsárolják. Az ügy igazságosságát érveik támo­a jövendőbeli „négylovas báró“; el­lenben, ha az üres papírlap jő ki el­sőnek : a vőlegény idegen s nem az ismerősök közül kerül ki. Egy s inkább a németeknél szo­kásos a következő: Az eladó leány cseresznyegalyat tesz lágymeleg vízbe, mig elérkezik a karácsony. Ha kará­csony napjára teljes virágzásban van, akkor közel a lakodalom; ellenben a hány nap eltelik az első virág ki­nyílásáig, annyi hét, vagy hónapig kell várni, mikor aztán az első „báró“ jelentkezik. A virágok száma és hely­zete szintén irányadó arra nézve, vál­jon a szivszakadva várt, illetve óhaj­tott házasság közel, vagy még csak nem is sejthető messzeségben van-e? Ennek a meghatározása a következő- kép történik: A távolság a virág­törzsének földből kiálló részétől szá- mittatik s ha a virág úgy áll, hogy más virág alatta nem is lehetett, ak­kor a házasság közel van; a szár végén levő virág azt jelenti, hogy a várva várt „menyország“ messze van. Több virág a számítást nehézkessé teszi (a szerelmes szív azonban le­győzi ez akadályt 1) Főképen Rajna-Pfalzban szoká­sos a következő: A szerelmes leány csöndesen ül a nyáj mellett s imád­kozik egy „Miatyánkot“ visszafelé. A néphit szerint, ha ez sikerül, meg­jelenik az első vőlegény. En Iste­nem 1 Mily nehéz lehet ez. Hogy is van gatására elegendőknek nem tart­ják, hanem szükségesnek vélik az elleniéi meggyőződését, küz- dési modorát, sőt egyéni becsü­letét is meggyanúsítani. S ez a szomorú jelenség igazolja azt a szomorú tényt, hogy a má­sok véleményét, ha az a mién- kével ellenkezik is, tiszteletben tartani nem tudjuk. Nem politikai hiba ez; a po­litikában sok olyan dolgokkal ta­lálkozunk, a mi a nép faji jel­lemvonásaival nem egyezik. El- korcsosodása ez a küzdelem ne­mességének, a jóizlésnek és nem hogy használna, de egyenesen árt az ügynek. Mert a ki ily fegy­verekkel támad : az ne csodál­kozzék, hogy hasonló fegyverek­kel védekeznek s igy a magasz­tos ügyet a személyeskedés pos­ványába hurcolják. Most, a mikor az alkotmányos hullámok legmagasabbra csap­kodnak, most kell legiukább meg­óvnunk nyugodtságunkat, hig­gadtságunkat. Ne feledjük, hogy az egyenetlenség és marakodás könnyen végzetes tettekre ra­gadja az embereket s ezúttal nem ellenséggel állunk szemben, hanem mindannyiunk közös ha­zája érdekében atyaijainkkal, hon­fitársainkkal küzdünk. Cselekedjünk meggyőződé­sünk szerint, de ne gázoljunk a mások tisztességében, hogy meg­őrizzük az alkotmányos küzde­lem tisztaságát; kerüljük az ősz csak? „Nemá, ékkörödnim gésőcsid“ stb. (bocsánat bts!) Azonban nincs oly akadály, mit a szerető szív le ne győzne. Jellemző ennél, hogy ameny- nyiben az imának elmondása a sza­bad természetben történik, a vőlegény is ott jelenik meg, pl. koresztuton, vagy kút mellett: kivételesen azon­ban megjelenhetik álomképben a háló­szobában is. Ez esetben azonban, ha gazdag: borospohárból, ha szegény: vizespohárból iszik. Sziléziában, Harzban, Bajorország­ban s a Rajna vidékén egy egészen sajátságos szokás van, melyben nagy szerepet játszik az élősövényből álló határválasztó, mely a lány atyjának udvarát a szomszédétól elválasztja. András éjszakáján 12 óra előtt ki­megy a szerelmes leány e sövényhez s ezeket mondja: „Élősövény rázlak téged, élő sövény rázlak téged I Bo­rús az ég, merre kedvesem lakik s ezért nem jöhet. Hadd halljak csak egy kutya-ugatást.“ Ezután mélyen fi­gyel s vár mindaddig, mig kutya­ugatást hall s a jövendőbeli kedves e hang irányában lakik. Máshol pedig addig rázza a ke­rítést, mig egy deszka darab elválik. Ezt gondosan elviszi s elrejtve őrzi. Karácsony első napján egy darabot az első harangozás alkalmával tüzbe tesz, második harangozáskor ismét úgy jár el; a harmadiknál az ablak­hoz megy s nézi, váljon nő, vagy szekoccanásokat, tartsuk féken virtusunkat, nehogy tettlegessé- gekre kerüljön a dolog és vér szennyezze be a legszebb polgári kötelesség gyakorlását. Gondolja meg mindenki, hogy magyar vér testvérvér! Hiába ne pocsékoljuk. Választások küszöbén. Sátoraljaújhely, 1905. jan. 19. Választások Zemplónvármegyében. Áz o -liszkai kerületnek ellenzéki je­löltje, gr. Andrássy Gyula ma tar­tott programmbeszédet Sárospatakon, értesülésünk szerint nagy közönség előtt. — A megyasszói kerületben erős küzdelem folyik a kormánypárti Nagy Sándor és az ellenzéki dr. Horváth József között, eddig a több­ség Nagy Sándor mellett tart ki. — A sátoraljaújhelyi kerületben folyó hó 18-án alakult meg a szabadelvű párt 100 tagú szervező-bizottsága, mely elhatározta, hogy az eddigi párt­irodát a főutcán levő „Vadászkürt“ emeleti helyiségeibe helyezi át. A párt jelöltje dr. Molnár Béla folyó hó 23 án tartja programmbeszédet a „Magyar Király“ szálloda éttermé­ben. A szervezkedés nagyon élénk és lelkes volt. Az ellenzék terrorizmusa ellen — mely a legutóbbi választás­nál is oly nagy mértékben nyilvá­nult meg — minden intézkedést meg tesznek; a szabadelvű választók igen szép számban tömörülnek Molnár Béla mellett s nagy reményekkel néznek a választás eredménye elé. — A nagymihályi kerületben szintén erős küzdelem várható gr. Hadik-Bar- kóczy Endre ellenzéki és Demkó Kálmán kormánypárti jelölt között. A mádi kerületben Bernáth Béla ellenzéki jelöltnek is van már ellen­jelöltje, Szabó Lajos miskolezi ügy­férfi megyen-e arra elsőbben. Ha nő, akkor ez éven még „szabad“, ha férfi, akkor menyasszony lesz. A Harz-hegységben lakó bur- schok szintén letörnek egy darabot a kerítésből András estéjén s ugyan­azon éjjel tűzre is teszik s a kályha elé ülnek, mert a néphit szerint a jövendőbeli menyasszony eljő s meg­melegszik. Bukovinában a fonóházból in­dulnak ki a leányok. 11 óra fele ha­zamennek s midőn már a papa és mama mélyen alszanak, a leány csön­desen kisurran a szobából s a ho­mályban kimegy a kerítéshez, hol bokrok vannak. Az első galytól, me­lyet meg fog, jobbra számítva, a 9-iket színes kendővel körül köti s haza megy. Alig, hogy pity maliik, visszatér, ugyancsak a legnagyobb titokban a kerítéshez megy s meg­nézi, minő galyra kötötte kendőjét. Szép, egyenes növésű a galy: szép termetű lesz a vőlegény; ellenkező esetben görbe, púpos és kancsal. A A kísérlet eredménye után Ítélve, a bukovinai legények legnagyobb ré­sze puklis, mivel a pajkos burscheok tréfát űznek a kiváncsi leányka sze­relmével: meglesik a kendő kötéskor s midőn hazatér, a kendőt a lehető leggörbébb s legcsunyább galyra kö­tik. Képzelhetni szegény leány meg­lepetését. f.a'jfniwJU 4 nMal,

Next

/
Oldalképek
Tartalom