Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)

1905-01-17 / 6. szám

Január 17. ZEMPLÉN 3. oldal. Az apró lakktopánkák pedig azért feszülnek a kicsi lábikókra, hogy a miniatűr iránt érzett hajlandósága a férfiaknak felmelegitessék. De térjünk át a tánctermek rózsa­színű illatködébe, vigyük lelkünket az andalító keringődallam táncra hivó világába, ábrándoztassuk sziveinket a csárdás és a körmagyar romanti­kus, tradicionális légkörében, üdítsük fel a száraz anyagiasságban sorvadó érzékeinket a leánykák friss szava, csicsergése hallatára és szuggerál- tassuk vérünk, hogy ereinkben a vi­galom, a kedély, a tánchajlandóság fel villany ozását forralja föl 1 Tehát táncra magyar! Húzd rá cigány a csizmák, topánok és cipellők alá való nótát! Hadd ropja az embe­riség ezer és ezer tavaszi virága a kikelet táncát 1 És meg fognak nyílni a szivek a zene, a tánc zsivajában, mint ahogy megnyitja a kelyhét a virág, ha eső permetezi, felpezsdül a satnyulni induló nemzedék vére és . . . és . . . És kiki megtalálja a maga párját. Ez a fő 1 — Kemechey Jenő temetése. Nagy és általános részvét mellett kisérték vasárnap d. u. 4 órakor az uj Szent- János-kórház halottas kápolnájából Kemechey Jenőt, a Budapesti Hírlap sok éven át volt buzgó munkatársát utolsó útjára. A halottasház kápol­náját díszes ravatallá alakították át s az elhunyt barátai és tisztelői a ravatalt koszorúkkal halmozták el. A temetésen megjelentek: Rákosi Jenő főrendiházi tag, Pósa Lajos, Kiss Jó­zsef, Jakab jdön, Somló Sándor, Sebők Zsigmond, Lipcsey Ádám s a Petőfi Társaság számos tagja Csajtay Ferenc főszerkesztő vezetésével a Bu­dapesti Hírlap munkatársai, Zilahi Simon és Dezső igazgatók, Bérezik Árpád min. tanácsos, Zöllner Béla, Kiszely Géza, Sturm Albert és még számosán. A halott felett Rákosi Jenő mondott búcsúbeszédet, a Petőfi Tár­saság nevében Pósa Lajos búcsúztatta el az elhunyt irót. A halottat a gyász- szertartás után Királyhelmeczre szál­lították, ahol tegnap helyezték örök nyugalomra a család sírboltjában. — Egy 96 eves lelkész halála. A zemplénvármegyei ev. ref. egyháznak nesztora, Persenszky János toronyai ev. ref. lelkész életének 96. évében f. hó 7-én végelgyengülésben Toro­nyén elhunyt. A ritka hosszú és pu­ritán életet élt agg lelkész atyja volt Persenszky Lajosnak, a homon- nai uradalom főtisztviselőjének. Mai tárcarovatunkban Péter Mihály ir róla nekrológot. — Eljegyzés Ifj. Komáromi Ká­posztás Isván folyó hó 7-én eljegyezte néhai Azary Antal bodzásujlaki gör. kath. lelkész leányát Gizit. — Drágább lesz a cukor. A cso­koládé- és cukorkagyárosok központi egyesülete legutóbb gyűlést tartott, amelyen elhatározták, hogy tekintet­tel a cukornak rövid időközben való tetemes áremelkedésére, a cukorka- és csokoládé-árakat is megfelelőleg felemelik. — Halálozás. Szathmáry József, helybeli füszerkereskedő, a Behyna- cég beltagja, folyó hó 15-én, hosszú szenvedés után 34 éves korában el­hunyt. Szorgalmas, törekvő kereskedő volt, akinek vezetése alatt a külön­ben jó hírnévnek örvendő üzlet foko­zatosan emelkedett. Temetése f. hó 16-án ment végbe nagy részvéttel. A haláleset alkalmából családja a következő gyászjelentést bocsátotta ki: Özv. Szathmáry Józsefné, szüle­tett Nyeviczkey Mariska mint neje, mély fájdalommal megtört szívvel tu­datja, úgy a saját, mint gyermekei Sári és Miczi nevében, a forrón sze­retett és felejthetetlen férj, legjobb apa és vő Szathmáry Józsefnek f. hő 15-én reggel fél 8 órakor, életé­nek 31-ik, boldog házasságának 5-ik évében hosszas, kínos szenvedés után történt gyászos elhunytát. A meg­boldogult földi maradványai folyó hó 16-án délután 2 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartásai szerint örök nyugalomra tétetni. Sátoraljaújhely, 1905. január hó 15. Áldás és béke drága poraira 1 — Nagy erdővásárlás. Andrássy Géza nagybirtokos, kinek nagyke- mencei, valamint gömöri erdészete is rendkívüli kiterjedésű ésmintaszerüen- rendezett, Erdélyben egy 21.200 hold- nyi területű erdőt vásárolt 2.400.000 koronáért. — Megszökött és elcsípett fogoly. Sok baja akadt már a rendőrségnek Vanczák Viktor Árpáddal, a kit leg­utóbb viselt dolgai miatt el is tolon- coltak és a városból kitiltottak. Van­czák azonban nem sokat törődött mindezzel; mikorszerét: tehette ismét csak lerándult Uj helybe. Legutóbb is visszatért, de nem soká maradhatott szabadon, mert a rendőrök az ösmert alakot csakhamar elfogták és hűvösre tették. A fogság nagyon elkeserítette Vanczákot. Álig csukták rá a nehéz zárka-ajtót, azon töprengett, hogyan­lehetne innen szabadulni. És e forró vágya estére már beteljesedett. Este 9 óra tájban lefeszítette a kályha egyik vasdarabját és azzal megnyi­totta a zárka ajtaját, melyen át a fo­lyosóra jutott s onnan nesztelenül az udvarra, majd az utcára került. Egy óra múlva vették észre a szökést. Nyomban keresésére indultak, miköz­ben Weisz Rákóczy-utcai korcsmáros jelentést tett a rendőrségnél, hogy pincéjébe betörtek. A Vanczák nyo­mozására kiküldött rendőrök a betö rés színhelyén is megjelentek és mi­alatt kutattak-kerestek, nem várt le­letre bukkantak. A hordók között ott gubbasztott Vanczák Viktor Árpád és mellette csendesen húzódott meg ked­vese, buban-örömben osztályosa, Dob- róczki Mária. A két jó madarat a rendőrök mindjárt pártfogásukba vet­ték és a rendőrkapitánysághoz bekí­sérték. A megszökött és elfogott Van- cákot most már biztos őrizet alatt tartják és elzárási büntetésének ki­töltése után illetőségi helyére tolon- colják — de nem a viszontlátás remé­nyében. — Szabad-e választóknak szivart adni ? Erre az aktuális kérdésre — mint a Ügyvédek Lapja irja — a kúria egyik legutóbb hozott határozatában a következőkép adja meg a választ: „Nem ütközik az 1899. évi XV. tör­vénycikk 3. szakaszának sem a 2., sem 6. pontjába, ha a képviselő több községből álló választókerületben, a választás helyén és idején a válasz­tóknak 2—3 szivart ad, mert a dohány­zás annak, aki azt megszokta, az evés és ivással egy tekintet alá eső szük­séglete, aminek folytán a fenti meny- nyiségü szivarok adása által a szük­séges ellátás határai tulhágottaknak még nem tekinthetők.“ — Zemplónvármegye állategész­ségügye jelen állapotában nagyon kedvező. A megyében ugyanis a ve­szettség : a tokaji; a sertésvész: a gálszécsi, homonnai, nagymihályi, sze­rencsi, tokaji és varannói járásokban van elterjedve. SZÍNHÁZ. ** „Pry Pál“ Poole János öt felvo- násos vigjátéka f. hó 14-én, szom­baton került színre. Az előadáson újból nagyon kevesen jelentek meg, habár a színház végre valahára — úgy, mint az a mi színházunknál le­hetséges — ki volt fütve. Az ismerős darab ügyes helyzetei most sem té­vesztették el hatásukat, bár a felvo­násközök által izekre szakított cse­lekmény hátrány nyal volt a darab me­netére is. Épen ez a baja ennek a vígjátéknak, hogy nem rögzít meg a nézőben hangulatot, de nem is rög­zíthet meg, mivel szót van tagolva. Ä címszerepet Makray Dénes ját­szotta meg. Mi már többször han­goztattuk e helyen, hogy Makrayt minél többször kell kivinni az en- sembleből a színpad plénumára, mert ügyes alakításai predesztinálják erre. Ha van hibája: az csupán a külső hatások kiaknázásának mellőzésén múlik, de belső tartalom van alak­rajzaiban. A biztonságot, simaságot pedig a gyakorlat adja meg s ép ezért szeretnők, ha Makraynak ezt az alkalmat megadnák. Sok, ügyes alakítást kaphatnánk tőle. E darab­ban láttuk nagyobb szerepben Fe- nyéryt is, ki a nyugalmazott ezre­dest adta sikerültén. Amint első im­pressziónk elénk alakítja az ő tehet­ségét : úgy látjuk, hogy használható, rokonszenves színésze lesz a társu­latnak. Szerepe nagyon egyoldalú, s különös raffiniament nem igényelt s igy határozott véleményt csak tar­talmasabb szerep lejátszása után mondhatunk róla. Magas Bélában — ki uj tagja a társulatnak — egy­általán nem fedeztünk fel semmi ki­válót. Nem volt ugyan alkalmunk látni nagyobb szerepben, de nem is hisszük, hogy alkalmas volna na­gyobb feladatokra. Már a mozgásá­ban, fellépésében sincs semmi rutin, semmi simaság. Határozottan szögletes Baróthy újból jó volt. Értelmes szí­nész, ki átgondolja, amit megalkot. Takács Mariska, Kondráth Ilona és Aitner Ilka adták a darab fő női szerepeit sikerrel. Á darab 7 órakor kezdődött — egy ugyanazon az estén tartott pique nique miatt — de a kö­zönség javarésze, mely megszokta, hogy fél 8 után jöjjön színházba, ezúttal is akkor jött s be is érkezett a második felvonás közepéhez. ** „A sabinnők elrablása“ Schön- than Pál és Ferencz 4 felvonásos bo­hózatát adták elő színészeink f. hó 15-ón a közönségnek fokozottabb ér­deklődése mellett. A darab nagyon ügyesen volt rendezve és scenirozva, s szinészeink is kiváló buzgalommal játszottak. Valószínű, hogy a majd­nem telt ház hangulatot lopott a színpadra is, melyen Nagy Gyulát láttuk ez alkalommal Rettegi Frido­lin szerepében. Színessé, kellemessé az estét nagyrészben Nagy Gyula pompás játéka tette, mely tele volt ötletekkel és jóizü bonhómiával. A közönség el volt ragadtatva ala­kításától s majdnem minden jelenete megérdemelt ováció részesévé tette. Fenyéri Bányai tanár szerepében adott sikerült alakrajzot. Kondráth ez estén igen jó volt, nemkülönben Takács Mariska is. ** „Vén leányok“. F. hó 16-án premier est volt a színházban. Barrie Johnnak nagysikerű vigjátéka a „Vén leányok“ került színre. A bemutató előadásról írott hosszabb recenzióin­kat e számról más aktualitásaink azonban legközelebbi számunkra szo­rították. ** A sátoraljaujhelyi szinügyi bizottság ülése. A sátoraljaujhelyi szinügyi bizottság f. hó 15-én Dókus Gyula elnöklete alatt ülést tartott, melyen Frizzó hírneves művésznek a játszási engedély kiadatását nem véleményezték, ellenben Lehnhardt Vilmos ajánlatának elfogadását, — ki a színháznak reklamfüggönyt akar rendelkezésére bocsátni — pártolólag tették át a tanácshoz. ** Színházi állapotok. Vettük és commentár nélkül adjuk a következő, szerkesztőségünk címére irt levelet, mely a mi középkori színházi álla­potainkat jellemzi: Igen tisztelt szerkesztőség l Kérném szépen, legyenek szívesek megírni b. lapjuk legközelebbi szá­mában, hogy a közönség azon ré­sze, (leginkább az urak) mely fel­vonásközökben elhagyja a színhá­zat, igyekezzék a kellő időben visz- szajönni az uj felvonás kezdetével, mert a későn jöttek zaja, helyelfog­lalása olyan nagy, (párosulva az ajtócsapkodás zajával) hogy az előadást nem lehet zavartalanul végignézni. Kérésem ismételve va­gyok igaz hivök : Egy előfízetőnő. A levélre magunk részéről csak azt jegyezzük meg, hogy e slendrián- ságnak sem az urak az okai (szegé­nyek !) hanem az a menthetetlen ha­nyagság, hogy azt a villanycsengőt sem képesek helyrehozatni, amely az étteremben a felvonás kezdetét je­lezze. Jelezzük, hogy ez sem az igaz­gató kötelessége. KÖZGAZDASÁG. Heti jelentés a tőzsdeforgalomról és a pénzpiacról. Bndapest, 1905. jan. 14. (A „Hermes“ jelentése.) Az el- elmult héten a budapesti tőzsdének az uj év beköszöntésével megindult szilárduló irányzatában némi vissza­esés állott be és pedig főleg a kül­földi tőzsdéken is jegyzett papírjaink­ban mutatkozott árfolyamcsökkenés a az elmúlt hét elején, mig a legutóbbi napokban ismét valamivel kedvezőbb volt a hangulat, a nélkül azonban, hogy az értékpapírok az utolsó jelen­tésben jelzett árfolyamokat ismét el­érték volna. Az internationális papí­rok árfolyamainak hanyatlása az orosz belpolitikai viszonyokra vezetendő vissza, miután az azokhoz fűződő ag­godalom nyomasztólag hatott a kül­földi tőzsdékre, atfhál is inkább, mi­vel orosz értékpapírok nagy mérték­ben vannak külföldön elhelyezve. A kedvezőtlen hatás természetesen az értékpapírok egyéb nemeire is ki­terjedt. A budapesti helyi értékek túl­nyomó részt a multheti árfolyamok színvonalán maradtak: bank részvé­nyek, kivéve a hitelrészvényeket, me­lyek inkább internationális papír jel­legét viselik, — alig mutatnak árha­nyatlást és az ipari értékek legnagyobb részének árfolyama csekély üzlet mel­lett változatlan maradt. Sorsjegyek közül, bár az elmúlt héten a sorsjegypiacon általában szi­lárd volt az irányzat, mégis 3 száza­lékos magyar jelzáloghitelbank sors­jegyekben volt legélénkebb az üzlet, mely sorsjegyek megfelelő kamato­zásuknál és előnyös játéktervüknél fogva közkedveltségnek örvendenek és úgy készpénzfizetésre, valamint részletre mindinkább nagyobb mérv­ben vásároltatnak. A nevezetesebb papírok árfolya­mai január 14-én a következők: 4 százalékos magyar korona jára­dék : 98.70; Magyar Általános Hitel­bank részvény: 798.25; Osztrák hi­telintézeti részvény: 678.50; Magyar jelzáloghitelbank részvény: 530.25; Osztrák-Magyar államvasuti részvény: 651.25; Rimamurányi vasmüipar rész­vény: 534.75; 3 százalékos magyar jelzáloghitelbank sorsjegy: 116.50. IPAR ÉS KERESKEDELEM. Pénzintézetek és részrénytársasá- gok közgyűlési határnapjai: Megyei Általános Bank Sátor­aljaújhely : január 15-én d. e. 10 óra. Sátoraljaujhelyi Népbank: ja­nuár 22-én d. e. 11 óra. Sátoraljaujhelyi Központi Taka­rékpénztár : január 22-én d. u. 3 óra. Sátoraljaujhelyi köles. öns. hi­telszövetkezet: január 29-én d. e. 11 óra. Homonnai Keresked. és Ipar- bank: január 29-én d. e. 10 Valóra. Sátoraljaujhelyi Polgári Taka­rékpénztár: febrár 2-án d. u. 2 V# óra. Szerencsi Takarékpénztár rvt.: február 2-án d. u. 2 óra. Tokajvidéki keresk. és gazd. bank február 5-én d. u. 10 óra. Sátoraljaujhelyi Takarékpénz­tár: február 5-én d. e. 10 óra. Zemplénvmegyei kereskedelmi term, és hitelbank február 5-én d. e. 10 óra. Kiadótulajdonos: Éblert Oyul».

Next

/
Oldalképek
Tartalom