Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)
1905-06-10 / 64. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Junius 10. dekelt birtoktulajdonosok szempontjából méltatandó tekintetbe veendőket úgy annyira, hogy ha csak ez irányban kívánnék a kérdéssel foglalkozni, azt egészen mellőzhetném. De mert nem a közvetlenül érdekeltek szempontjából, hanem általános nemzetgazdasági tekintetből kívánok az ügygyei foglalkozni, szólok mégis hozzá a kérdéshez. Hogy az emberiség kényelmi és szükségleti igényei a kultúrával, a műveltséggel egyidejűleg és fokozatosan növekszenek, az egy közismert tény. Nem kevésbbé ismeretes az a tantétel, hogy a kultúra folytán megnagyobbodott és fokozódott igényeket, csak munkaerőnk és a munkaidőnk célszerűbb, hasznosabb és jövedelmezőbbé tételével tudjuk kielégíteni. Amely nemzet ezt a fontos tantételt kellően nem méltányolja, vagy is ott, ahol a fokozódott igényekkel a munkaidő és munkaerő célszerűbb és jövedelmezőbb felhasználása lépést nem tart, ott ezen mulasztásból kifolyólag és annak következményeként biztosan bekövetkezik az anyagi romlás. Hogy a munkaidőnek és munkaerőnek célszerűbb és jövedelmezőbb felhasználása nem mindenkor és nem minden esetben az egyéntől, nem a magánembertől és annak akaratától és igyekezetétől függ, az nagyon természetes azért, mert ennek végrehajtásához sok esetben olyan eszközök kellenek, melyeket megteremteni és létesíteni sokszor egyes embernek nincs hatalma és nincs annyi anyagi ereje. Azon eszközök között, melyek az említett célt hivatva vannak szolgálni, első helyen állanak a közlekedési intézmények, leginkább azonban a vasutak. A vasútnak különös fontosságát fejtegetni unalmas lenne, azt azonban mégis szükségesnek tartom megemliteni, hogy nap-nap mellett észlelhetjük és tapasztalhatjuk, hogf azon nyugati államok, melyek gyarmatpolitikával foglalkoznak, amikor egy érdeket mezőgazdaságuk, iparuk és kereskedelmük javára megnyerni és megnyitni akarnak, az első teendőjük az, hogy vasutat létesítenek. Teszik ezt teljes tudatában azon körülményeknek, hogy vasút nélküli vidéken intenzív mezőgazdaság, kifejlett ipar és kereskedelem nem létezik, úgy is, hogy elsőbben kell vasutat létesíteni, csak azután lehet az említett közgazfiam egy vasárnap reggel beállít hozzám s apró zsebeiből marokszámra szedi elő a krajcárokat, a 2, és 10 filléreseket. Kért, hogy számoljam össze. Megtettem a kedvéért. 75 krajcár volt. Édes apa! szól a kis fiú, hányszor van 75-ben 15? Ötször; feleltem én. — Édes apa! Tessék ma megint elmenni oda, ahol a múltkor tetszett lenni és öt árva gyereket megebédeltetni az én pénzemből. Megtakarítottam amit vendégeink,, vagy rokonainktól cukorra kaptam. Én ellehetek anélkül, de az árvák nem lehetnek ebéd nélkül. Azt hiszem, hogy derűsebb kedélyhangulatban az árvák sem ebédeltek o napon, mint én, mert láttam, hogy a Gondviselés engem a lehető legnagyobb kincsesei áldott meg. . Kis fiam pár hónap múlva meghalt .... A föld nem méltó, hogy ilyen angyalokat birjon, az égben van az ilyeneknek a helyük. Van Ujhelyben egy öreg zsidó tanító. Vallástant tanít. A nevét azért nem irom ki, mert az istené a jog s nem az embereké, hogy az ilyen nagy lelkeket dicsérje vagy jutalmazza. 80 év körül jár az öreg; Isten szolgálatában, az ifjúság nevelésében telinek napjai. Szegény, mint a templom egere, silány fizetéséből alig tengődik. gadasági tényezőknek fejlődését remélni és ezzel párhuzamosan a munkaidő és munkaerő nagyobb jövedelmezőségét várni. Az összetartozóság tudatában nálunk könnyen és biztosan létesül mindama vállalat, mely nemzetgazdasági szempontból fontos, mert ők, amikor ilynemű közlekedési vállalatot anyagilag támogatnak, annak előnyét nem egyedül aszerint, hogy a befektetett tőkéjük után a legközelebbi időben mennyi osztalékot várhatnak, ítélik meg, hanem méltatják az indirekt előnyöket, melyet a vállalat a vidéknek és az egész országnak van hivatva nyújtani. Méltatják a közlekedési vállalatot, mely által a munkaidő és munkaerő hasznosabbá tétetik, ami milliókra menő nemzeti vagyon egyenértékének felel meg. Magyaroszág még nagyon távol áll attól, hogy gyarmatpolitikával foglalkozzék, mert még sok az ilyen vidék, mint amelyre most a gazdasági vasút terveztetik, hogy 100,000 holdakat tevő területen hiányzik a könnyű és kényelmes közlekedési eszköz, ami azt okozza, hogy a mezőgazdaság még mindig a régi módszer szerint űzetik és hogy ezen a vidéken ipar és kereskedelemnek, vagy csak mező- gazdasági iparnak hire sincs. Ezen az általánosságra Vonatkozó, de a bodrogközi gazdasági vasúttal szoros kapcsolatban álló megjegyzéseim után, a tervbe vett vasutak fontosságát — Zemplénvármegye, ennek székhelyét, Sátoraljaújhelyt úgyis a szomszéd vidékeket illetőleg nehány gyakorlati esettel kívánom illusztrálni. Zemplénvármegye egyike azon megyéknek, amelyekben a terület és lakosság számaránya szerint talán legkevesebb a vasút, mert 6302 □ kilométer területen közel 4C0,000 lakosság mellett összesen 275 kilométer vasúthálózata van. — Sopronmegyé- ben 3307 kilométer terület és 300,000 lakosság mellett 300 kilométert tesz a vasúti hálózat. Tessék a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi viszonyokat a két megye között összehasonlítani : a magyarázatot, hogy miért oly kevés Zemplénvármegyében az iparvállalat, hogy miért oly horribilisán drága Sátoraljaújhely városnak élelmezési piaca, hogy miért ölt a kivándorlás Zemplénvármegyében a legnagyobb mérveket, az elősorolt, a vasútra vonatkozó számadatok szolgáltatják. Zemplénben hiányzanak a megkívánt közlekedési eszközök, Éz az öreg ember azt az időt, melyet nem tanítványai közt tölt, — koldulásra használja. És telszik-e tudni miért koldul ? Ugy-e nem. Megmondom. Tíz családot táplál ez a kolduló öreg tanító. Olyan családokat, hol a kenyérkereső vagy az özvegy anya évek óta betegen fetreng, vagy nyomorékká lett, vagy más olyan csapás érte, hogy a gyermekeknek kellene koldulniok, ha ez az angyal- lelkű öreg ember nem koldulna helyettük. Mily nemes, mily nagy, mily magasztos az ilyen lélek 1 Mily közel áll már az ilyen a tökéletességnek, istenségnek a fogalmához. * Három alakot mutattam be, a kis emberek közül. A születésénél fogva nemes lelket a még egészen kicsiny gyermekben; a helyes nevelés és jó példa által jó utón vezérelt., fej- lődöttebb gyermek szivjóságát; az embertársaiért önmagát feláldozó aggot, egy áldásos élet vége felé. Ti nagyok, dúsgazdagok, hatalmasok ! Mik vagytok ti ezek ,mellett a kis emberek mellett? Érnek-e annyit a ti ezreseitek, mint ezeknek a fillérjei ? Aligha . . . még oly nagy kiterjedésű és termővidéken is, mint a Bodrogköz. És mert a közlekedési eszközök hiányzanak, azért hiányzik a mód is, hogy a nap-nap mellett nagyobbodó igényekkel és közterhekkel szemben, munkaidőnket és munkaerőnket is célszerűbben felhasználhassuk. Nem-e elpocsékolása a munkaidőnek és munkerőnek, hogy 20—25 községből gyakran csak 50, vagy 100 klg. súlyú árunak a vasúttól való hazaszállítása céljából, minden egyes esetben egy teljes munkanapot kell feláldozni? Egy ilyen métermázsányi szállítmánynak a vasúttól való hazaszállítása, amihez legalább egy ember és egy fogat kell, minimálisan 6 koronába kerül, holott ezt vasúton 40 fillérért szállítanák. Hányszor és hány ilyen és ehhez hasonló eset adódik elő 25 község lakosságánál egy esztendőben. Ezt ha kiszámítjuk, méltatva mellette a tömeges szállítmányoknál, mint termény, fa, kőszén szállításoknál megtakarított munkaerőt, úgy ez évente munkaértékben legalább any- nyit tesz, mint a tőkének, amelyet a vasutba befektetünk : 4°/o nyi kamatja. Mennyi munkaerő szabadulna fel, mennyi tőke befektetés, mely most a mezőgazdaságnál veszteséget okoz, tétetnék jövedelmezőbbé! Mennyivel inkább lehetne a marhatenvésztésre és hizlalásra súlyt fektetni, ha a gazda a vasúti állomás távolsága miatt nem lenne kényszerítve állandóan nagy lóállományt tartani s azzal takarmányát felemészteni. Nem-e olcsóbbá válnék a marhatenyésztés, mely úgyis hanyatlóban van s nem-e olcsóbb lenne a hús ára? Mindennemű termelés és tenyésztés drágul azáltal, hogy sok munkaerő gyakran csak 3—4 óra gyaloglás után, testben kifáradva jut el a munkahelyre. Hogy a gyakran csekélynek látszó dolognak milyen fontos következményei vannak, azt tovább-tovább fejte-' gethetném, de összefoglalom ezeket azon kijelentésben, hogy az egész nemzetgazdaság csupa láncszemekből alakul s hogy minden tényezőnek kötelessége ezen láncszemeknek erős összekapcsolásához hozzájárulni. Hiszem és remélem, hogy pénzintézeteink és másnemű részvénytársaságok, mint nem kevésbbé minden egyes magánember, még ha direkt előnyöket a bodrogközi gazd. vasúttól nem is várnak, de az indirekt előnyökért, annak létesítését hathatósan fogják támogatni részvények jegyzése által. VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( Városi közgyűlés. Sátoraljaújhely r. t. város képviselőtestülete június hó 13-án délutáni 3 órakor rendes képviselőtestületi ülést tart a következő tárgysorozattal: 1. Waller Her- mannal kötött szerződés elfogadása. 2. Fuchs Jenővel kötött szerződés elfogadása. 3. A régi közkórház telekre a chevra cadisa egylettel kötött szerződés elfogadása. 4. Dó- kus Ernővel a vízvezetékre szükséges terület megvétele tárgyában kötött szerződés elfogadása. 5. Polgár- mester évi jelentése. 6. Polgármester nek a vízvezeték ismertetése tárgyában beadott jelentése. 7. Polgármesternek a Csalogány-utca kövezése tárgyában beadott jelentése. 8. Gazdasági felügyelő jelentése a kitermelt karó mennyisége tárgyában. 9. Gyámpénztár 1904. évi számadása. 10. Vármegye erdészeti bizottságának leirata az erdei üzem megváltoztatása tárgyában. 11. Belügyminiszteri intézkedés a fogy. adók kezelése tárgyában. 12. Építkezési bizottság javaslata a torony óra felállítása tárgyában megtartott versenytárgyalásra. 13. Pénzügyi bizottság javaslata a róm. kath. kör dalárdája által rendezett hangverseny céljaira átbocsátott színház dij elszállítása tárgyában. 14. Tanács határozati javaslata a Jakubcsónétól elfoglalt terület kártalanítása tárgyában. 15. Hirdetési táblák bérlete tárgyában megtartott versenytárgyalás eredménye. 16. Tisztviselői minősítés tárgyában hozott másodfokú határozat bemutatása. 17. Pénzügyi bizottság javaslata Vas István volt rendőrörmes- ter segélykérvényére. 18. Ugyanannak javaslata Timkó Gyula segélyezése tárgyában. 19. Építkezési bizottság javaslata Weisz Miksának a Széc- henyi-tér átengedése tárgyában. 20. Tanácsi javaslat az irodaszerek és nyomtatványok beszerzése tárgyában szerkesztett árlejtési feltételek elfogadása felett. 21. Illetőségi ügyek és az ülés napjáig beérkezendő darabok. )( Körjegyző választás volt f. hó 7-én Lácán, mely alkalommal 8 pályázó közül Molnár Vilmos volt nagy- kövezsdi aljegyző választatott meg egyhangúlag. JEGYZETEK a hétről. * Vidéki újságírók gyűlése. Piros-pünkösd szép ünnepén a vidéki sajtó munkásai kongresszust tartanak Miskolcon. Hiszen egy kis gyülésezés Magyarországon nem olyan nagy esemény, hogy valami nagyon feltűnne, ám mégis úgy gondoljuk, hogy ez a miskolci kongresszus valamiben különbözik a cipőgombkészi- tők s sütő munkások táncvigalommal egybekötve rendezendő közgyűléseitől. Magyarország legintelligensebb s legszegényebb emberei tartják Miskolcon évi közgyűlésüket, mindenképen figyelmet érdemel tehát ennek a lelkes gárdának működése, melynek eredményét — nagy körvonalakban — ilyenkor szokta összeszámolni a V. H. 0. Sz. (Vidéki hírlapírók országos szövetsége.) Ha valamikor valaki meg fogja írni a mai Magyarország belső életének történetét olymódon, amint azt Maculay megírta, hogy tudniillik a nagy, élesen körvonalozolt. eseményekre ép olyan gondot fordít, mint egy nemzet belső, kulturális dolgaira, nem fogja számításon kívül hagyni a mai Magyarország vidéki újságíróinak munkáját. Mert ez a munka, bármennyire lenézzék is egyes euro- pcerséget szenvelgő urak, immár egy igen jelentékeny tevékenysége egy lelkes csoportnak s a magyarság boldogulásáért ez a kis csoport tett már legalább is annyit, mint a színészet, melynek kulturmissziós mivoltával lépen-nyomon kérkedik a mai színészetnek minden tehetségtelen papja. Csak az a külömbség a két művészi munka közt, az újságíró és a színész munkája között, hogy a színész, aki pedig csak a teremtő iró gondolatait közvetíti, bőséges anyagi és erkölcsi játalomban részesül, mig a vidéki újságíró, aki a saját eszméit, ötleteit, terveit és gondolatait hozza forgalomba, a legtöbször névtelenül húzódik meg s vesz részt a nagy nemzeti munkában. Igen ám, de ez csak a vidéki újságírók gyűlése lesz, s a vidéiü újságíró munkája messze megette maradt a fővárosinak, — mondia a laikus közönség egy része. Ámde tudni kellene, hogy újságírás és lapszerkesztés a vidéken nehezebb tu Siroíin Á legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek limutlos bajainál úgymint idült brenchiiis, sz.iinárliuruí és különösen lábbadozőknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és testsúlyt, eltávolítja a köhögét és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jő ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4.— kor.-ért kapható. — Figye jünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. HOFF3IANN-FA. BOilIE & CO vegyészeti gyár líASF.I. (Svájcz.)