Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)

1905-06-03 / 61. szám

2. oldal.

ZEMPLÉN.

Junius 3.

talansága és drágasága miatt a közelség dacára is távol esik.

Lehetővé válik a városban kelendő élelmi cikk értékesítése szövetkezeti utón is. Á cigándi, karádi tej, vaj, tojás, zöldség, káposzta, krumpli akár mindennap befuvarozható Ujbelybe. Sőt a termelés fokozásával a Bodrogköz Kassára is gra- vitálhat. Ha a nehézség Ujhelyig le van győzve, ha a hetenkint kétszer Kassára hajnalba induló vegyesvonattal az összeköttetés biztosítható, az alsó bodrogközi embernek Kassán is piaca nyílik. Tudjuk, hogy Ujhelybe egri kofák hordják a zöldséget, akik a bolgár kertészekkel konkurálnak. Kassa jóval közelebb leszen Cigánd, Karád vidékéhez, mint Eger Ujhely- hez s a gazdasági vasút tariffája is olcsóbb, mint aminővel az egri kofa utazik. Egyébiránt a közvetítők élelmessége majd megmutatja az üzleti irányt, ami után nem lészen ördög- ség eligazodni.

De nemcsak gazdasági jelentősége nagy a kis vasútnak, a járás közigazgatásának is fontos szolgálatot fog tenni épen azon a vidéken, ahova idáig télviz idején eljutni, vagy a honnét a városba bejutni merész vállalkozás volt. Orvos, patika, különösen a gyors segítséget igénylő esetekben nem fognak többé napi járó földre esni.

Eme rögtönzött ösmertetés keretében tájékoztatásul közöljük még a vasút hozzávetőleges építési, valamint a vontatás költségeit, melyek kapcsolatban az egyszerűsített kezeléssel a legnyomatékosabb érvek a gazdasági vasút kérdésében s a legjobban világítják meg annak a régi vicinálisok fölötti eldisputálhatlan előnyét.

A gazdasági vasutba fektetendő tőke a példák szerint kilométerenkint körülbelül 18,000 korona, ami úgy értendő: hogy abba a vasút gépei, személy- és terményfuvarozási jármüvei s az üzembe hozatal által megkívánt összes felszerelésének beszerzési árai is benfoglalvák. Az összköltség tehát a felét sem teszi ki annak, amibe a rokkant régi vicinálisok kerültek. S miután vidékünkön, ahol nagyobb műtárgyakra szükség nincsen, ahol a vonal jelentékeny része elő van készítve a sínek csekély költséggel való lerakására, minden valószínűség szerint ugyanannyiért építhető ki a vasút, ha nem olcsóbban, mint bárhol másutt, a szükséges

tulni becsületes, dolgos híveit. Miért győz az oláh, ez a pártütő, hálátlan felkelő? Miért jut a magyarnak üldözés, nyomor és halál ? Mert az vár reájuk: alattomos orvtámadás az éj leple alatt.

Miért lett rommá szép kis városunk ?

Segit Isten? Vagy sújt?

S miért?

Mert szeretjük hazánkat, mert védjük, oltalmazzuk szabadságunkat, mert leakarjuk rázni az igát, mely már halálosan nyomja lelkünket?

Az Isten is elhagy . . .

Nem szól az a száz és száz főnyi bujdosó, csak a csüggedt tekintetük beszól.

Az ifjú pap megtanult olvasni hívei szemében, lelkében.

Mély lélegzetet vesz, széles melle emelkedik.

— Isten el nem hagy. Mellettünk van most is, csak ti csüggedt, kishitű emberek nem látjátok Őt. Nem a pap szól hozz4tok, de búsuló honíitárstok, aki veletek érez, veletek sir. De nem csüggedek ! Minden éjre virradat jön, a zivatart szélcsend követi. Szenvedünk. Vérző szívvel nézzük rommá lett tűzhelyünk, elpusztult birtokunk. S még sem szabad

befektetési tőke mekkorasága tekintetében tájékozottak lehetünk.

A vonatáéi költségben még jelentékenyebb a különbség s főleg az magyarázza meg a kisvasút megbecsülhetetlen teljesítő képességét.

Összehasonlításul álljanak itt a következő teljesen megbízható adatok :

Az államvasutak lokomotiv üzemének vonatási költségei kilométe- ronkint 40.05 fillér;

a rendes nyomtávolságú vicinálisok lokomotiv vonatási költsége kilométerenkint 38 fillér;

ellenben a kisvasút gőzmotoros vonatásának költsége kilométerenkint 12 fillér, ugyanannak benzin- motoros üzeménél 14.80 fillér.

A vonatási költség csekélysége s az üzemben tartás olcsósága teszik lehetővé azt, hogy a kisvasút a forgalom legkisebb lendülésóvel több vonatot igtathat be menetrendjébe, vagy azokat a vonal forgalmasabb részein sűrűbben járathatja, hogy a helyi központok forgalmi igényeit teljesen kielégítheti, aminek illusztrálására szolgáljon az, hogy a múlt őszi csabai vásár alkalmával az első gazdasági vasút 5 motoros kocsival és a megfelelő mellékkocsikkal egy nap alatt 4600 nál több utast szállítóit.

Az alkalmi használatra szánt magánvonalak, melyek bárhol bekapcsolhatók, kilométerenkint 5600 koronába kerülnek s a tulajdonos ingyen kapja hozzá a társulattól a telefont.

Amint aztán a magánvonal tulajdonosának három kocsi rakomáuyi (15 tonna) elfuvarozni valója akad, egyszerű telefonjelentkezésre megkapja a vonatot s szállítási üzletét odahaza bonyolíthatja le.

Lapszámokat Írhatnánk tele a kis vasút életrevalóságáról és talpraesettségéről, de azt hisszük a nagyban és egészben való tájékoztatás szempontjából elegendők voltak a felsorolt adatok s pénteken különben is szakavatott egyén gondosan előkészített tanulmánya fogja megvilágo- sitani az egész kérdést. E pislákoló mécses szolgáljon némi útbaigazításul azoknak, akik esetleg ott nem lehetnek.

Összegezve az elmondottakat: a keskenyvágányu gazdasági vasút a maga elevenségével, nagy alkalmazkodási képességével, rugalmasságával, olcsóságával azt a szerepet van hivatva betölteni a fejlett gazdaság sok kombinációt igénylő sakk-tábláján, a mit a játóktáblán a lovas tölt be.

elfordulnunk Istentől . . .

Puha, gyöngéd két kéz nehezedett a szónok karjára. Anikó volt.

— Beszélj még Antal, beszélj I Mintha az apostol szavát hallanám!

Salánky még beszélt.

Gyújtó szavától lassan béke szállt a csüggedt magyarok szivébe.

Fáradtan, újból megerősödve hitben — álomra hajtották fejüket.

De nem volt szabad aludniok.

Itt az erdélyi kis falu tövében ismétlődött a szent Bertalan éjszaka rémdrámája.

— Anikó hol vagy ? kiáltotta kétségbeesettten Salánky Antal.

S a szekerek között bujkálva, kúszva, követte azt a hangot, melyet csak az ő szerelmes szive hallhatott meg ebben a rémes harci zajban.

Anikó előtt durva móc állt. Szemeiben mohó láng, kezében gyilkos fegyver.

Majd daróc ruhájához szorította a leányt, véres kezét belemélyesztette a dús, selymes hajba.

Mint egy rabmadár, úgy vergődött Anikó az oláh karjaiban.

De ebben a percben egy kés pengéje villant meg s az ittas óriás hörögve bukott le a fűre.

A leány szabad volt.

Egymaga nem dönti el a játszmát, de örökké eleven mozgásával — ügyes kézben — okos körültekintéssel hatalmasan istápolja a döntő tényezőket, amivel derekasan kiveszi részét a sikerből.

(A múlt számban a szeraélytarifa kérdésénél sajtóhibából a 31—50 kilométer távolságú I-ső osztályú menetjegy ára 1 korona helyett 2 koronával közöltetett, amit e helyütt rektifikálunk.)

Háziipar kiállítás Sátoraljaújhelyben.

— Saját tudósitónktól. —

Sátoraljaújhely, 1905. jua. 3.

Mint azt már lapunk előbbi számaiban említettük is, a „Zemplén- vármegyei Gazdasági Egyesület“ a háziipari célokra engedélyezett államsegélyből a vármegyeháza kístermé- brn minden tekintetben sikerült háziipari kiálilitást rendezett.

A kiállítást május hó 29-én a kassai kér. iparfelügyelő jelenlétében, díszes közönség érdeklődése mellett nyitotta meg Nemthy József e. alel- nök szép megnyitó beszéd kíséretében, melyben többek között a kiállítás jelentőségét és célját méltatta, mig Berzeviozy Béla e. titkár a kiállított tárgyak beszerzési forrásait ismertette.

A háziipar kiállítás nagyon kellemes és vonzó benyomást tett a szemlélőre. A kiállításhoz vezető lépcső- feljárat a vármegye színeit jelképező drapériákkal volt feldíszítve, ahol egyébként a tulajdonképeni kiállítási teremből kiszorult tárgyak, gazdasági cikkek találtak helyet.

Magában a teremben kiállított tárgyaknak ismertetését a háziipari tanfolyamoknak vezetői vállalták magukra, ők szolgálván az érdeklődő közönségnek szakszerű felvilágosítással egyszersmind a kiállított tárgyak eladását is eszközölvén.

A kiállítást megnyitás után az érdeklődő közönség nagy számban látogatta meg, úgy, hogy a kiállítás három napos tartama alatt feljegyzések szerint körülbelől 2500—8000 érdeklődő volt ott jelen. Ott voltak a látogatók között városunk társadalmi rétegének minden rangú és rendű képviselői közül számosán, a helybeli tanintézetek növendékei tanítóik és tanáraik vezetése alatt és rendkívül díszes hölgyközönség; továbbá Gut- tenberg Pál, az országos Slöjd egyeMellette állt Salánky. Reszkető kezében vértől párolgó kést tartott, melyet abban a pillanatban rántott ki az oláh tüszőjéből, midőn ajkait a leány hófehér nyakára akarta szorítani.

Iszonyodva nézte a leány kedvese villogó szemeit, hörgő mellét. Mint egy bosszúálló cherub, úgy állt az ifjú pap az ellenség hullája mellett.

Távol fellobbant a máglyák tüze. Salánky jegyese köré fűzte karjait.

— Anikó, ha én elesnék, mert itt nem hagyhatom híveim, menj oda az erdőszéléig, ott egy szekér készen vár menekülésre. Két erős bányász majd elvisz Gyulafehérvárra, ott aztán menj Rozália nénémhez, otthont, szerető szivet találsz ott. Nem mehetek veled kis leányom a szabadulásba, vigaszt kell adnom a haláltusában hivő testvéreknek. Az Isten legyen veled Anikóm, édes virágom I

Az ifjú pap féítérdre esett. Éles kard hegye érte mellét. Megtörő szeme Anikóra esett.

A leány szótlan fájdalommal ölébe kapta az ifjú barna fejét s csókkal zárta le a szeretett szemeket.

Három oláh széles kacagással nézte a jegyesek örök búcsúját.

Szájukból csak úgy ömlött a szesz gőze.

sülét igazgatója is meglátogatta a kiállítást.

A kiállításnak azonban nemcsak ez, a mindenkitől méltányolt erkölcsi sikere volt fényes, párosult az az anyagi sikerrel is. Ugyanis a kiállított tárgyak — mivel a kiállítás vásárral is össze volt kötve, — mind elfogytak, sőt az egyes házziipari tanfolyamok vezetőinél jelentős megrendeléseket is tettek háziiparilag készített tárgyakra.

A kiállításon bemutatott háziipari készítmények közül a következőket jegyeztem fel:

Czellár Jánosáé kiállítása; egy gyapjú-anyagból háziszövőszéken, sajátkezűig készített dívány, melynek elkészítésére jellemző adatként említjük fel, hogy a kiállító naponta két órát dolgozott a szövet előállításán és az elkészítés teljes ideje 60 napot vett igénybe. Az igy készített dívány tulajdonképeni értékét a ráfordított munka képviseli, mert a felhasznált gyapjuanyag értéke csak 14 korona, a dívány értéke pedig 300 korona. Ugyanígy egy kiállított ablakvédő gyapjuanyagának értéke 1 kor. 70 fillér, mig a kész munka 16 korona értéket képvisel. A kiállítónak egy nagyon csinos kivitelű asztalkendőjét is láttuk, melynek gyapjuanyaga 5 koronát, a kész munka 40 korona értéket reprezentál. A kiállító urinő a tárgyakat szívességből engedte át a kiállítás tartamára a Gazdasági Egyletnek.

Balog Irma (Rákóc) remek kivitelű varrottasokat állított ki, amelyek annyira megnyerték a közönség tetszését, hogy valamennyit megvették. Egyébként a kiállító urinő háziipari cikkei a budapesti és a párizsi kiállításon is elismerő oklevéllel lettek kitüntetve.

Sörés József sárospataki kosárfonó mester, aki a Gazdasági Egyesület által rendezett téli tanfolyamnak is vezetője volt, kiállította a vezetése alatt álló tanfolyamnak produktumait, valamint az általa készített dísztárgyakat. Mindmegannyi megnyerte az általános tetszést ízléses kiállításával, amely a mester szakértelmének 'bizonysága. Egyébként Sörés József, ki már öt éve működik, mint a téli tanfolyamnak vezetője, e téren felebbvalói általános megelégedését vivta ki.

Gyulay Károly gazd. szaktanár produetumainak csoportos kiállítása szintén általános figyelmet keltett, ki a kiállítás céljaira szánt tárgyakat már régtől gyűjtötte, dacára annak,

— Csókold meg még egyszer azt a hullát, te szép leány, aztán jöjjön reám is a sor 1

Anikó felismerte az oláht, aki kis házuk kapujánál oly vésztjóslón kacagott reá.

Fekete lett szemei előtt minden.

Vad sikolylyal kitépte jegyese melléből a kardot s felemelte, hogy sújtsa anyja gyilkosát. De a következő percben egy erős ütéstől elkábulva, ráesett kedvesére.

Még meleg volt az ifjú pap ajka, amint Anikó rászorította száját egy utolsó csókban, hűséges egyesülésben.

S többet nem dobbant a leány szive.

Az abrudbányai havasok egy sziklaüregében fegyvergulák között alszik Janku, a hóhér. De álma félelmes lehet, mert a raegtorzult arcon rettegés vonaglik végig.

Miről álmodik?

Letűnt dicsőségről, pünkösdi királyságról. Látja magát mint az emberek megvető szánalmától kisért csendes őrültet s aztán elpusztulását, szégyenteljes végét. Midőn a havasok királya leveti a dicsőség bibor- köpenyegét s a koldus rongyaiban, elborult elmével az utolsó óraütést várja.

CZEMETHE £

II //

URDO Sárosmegye Eperjes mellett.

ftsT ÓRIÁSI FENYVESEK

szénsavas, vasasviz, a fürdő újra rendezve, olcsó és kitűnő ellátás, házi koszt, pansio. Prospektussal és felvilágosítással szolgál a fürdőgondnokság Czemethén, u. p. Eperjes, Klein Albert füszerkereskedő ur Helyben és a „Zemplén“ szerkesztősége.