Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)

1905-05-13 / 53. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Május 13. petíciónak elutasítását. A kérvénye­zők meghatalmazottjának fölszólalá- sa után a Kúria tanácskozásra vo­nult vissza. — Félegykor hirdette ki az elnök a bíróság végzését, a mely szerint a felhozott alaki kifogást ala­posnak találták és a Kúria a kér­vényt visszautasította. Megokolásá- ban a bíróság kiemelte, hogy a hite­lesítési záradékból világosan kitűnik, hogy a közjegyző a kérvényezőket személyesen nem ismerte, s azt sem tüntette ki, hogy az azonosságra vo­natkozó meggyőződését honnan merí­tette. A Kúria az összes költségek­ben a kérvényezőket marasztalta. Ér­dekes, hogy a sátoraljaújhelyi petíció tárgyalását megelőző napon dr. Mezei Mór ugyanazt az alaki kifogást tette a marosvásárhelyi mandátum petició- nálói ellen, melyet a sátoraljaújhelyi petíció tárgyalásánál az ő általa beter­jesztett kérvény ellen emelt dr. Búza Barna. A nagymihályi petíció. Dr. Demko Kálmán nagymihályi képviselő man­dátumát — mint annak idején kö­zöltük — gr. Hadik Barkóczy Endre pártja peticióval támadta meg, mely­nek tárgyalása folyó hó 18-án lesz a Kúriánál. A nagymihályi zajos kép­viselő választások eme utólsó jelenete iránt az egész választó-kerületben óriási érdeklődés mutatkozik s mint értesülünk ez alkalomból úgy Nagy- mihály, valamint vidékéről is igen sokan készülnek a fővárosba. Vasárnapi munkaszünet. — május 13. Ha haldokló gyermek utólsó kí­vánsága lenne, hogy egy narancsot kapjon, vagy más — füszerkereske- désben árusított — valamit szombati napon, azt is alig kapna Ujhelyben. Vidéken még kevésbbé. A zsidóság eleget tesz vallása törvényeinek, nem tekintve ennél előbbvalónak semmit. De, ha egy polgártársnak eszébe jut, hogy neki úgyis heverő napja a va­sárnap, tehát ekkor bejön Ujhelybe az illetékes hivatalt zaklatni, hol neki valamiféle elintézésre váró ügye van, Milyen csúf, gazos ez az ut! Tiz év óta nem kaparta ezt fel senki. A legurult kődarabokban orra bukik az ember. S ez igy van végig egész a hegytetőig. No lesz vele munkám, mig újra rendbe hozhatom. Azután kapálás ez? Isten nevé­ben odaturták a földet a tőke mellé. Tüske, gaz a takarója a legtöbbnek. És még azt akarták, hogy teremjen. Majd csinálok én itt rendet. Nini, amott meg bedőlt a kőfal. Istentelen gazdálkodás! Két ut szőlőm ment tönkre, egy takaros zápor rá- hordla mind a sziklát a felső részről. Pedig milyen gonddal raktam föl da- rabonkint. Ez volt a legjobb rész, gazdagon fizetett ez a nehány ut min­dig. Ebből vittem a tisztelendő urnák is mutatóba. Olyan furmintja még neki sem termett. Két, három hétig el kínlódhatok, mig rendbe hozhatom. Törésre persze nem is gondoltak itt. Pedig jó talaj lesz a felsőből is, tudom én igen jól. De persze csákány­vágásba kerül a munka, az meg iz- zadásba. Tudták is ezek, milyen jól esik az embernek, ha a sziklás he­lyen televényt csinálhat az ember. A kút is bedőlt. A vityillőt is el­hordták valahová tüzelni, csak a kor­mos helye látszik. Olyan az egész szőlő, mintha Isten csapás érte volna. Ajándékba sem kellene senkinek. Tarka, mint a koldus köpönyege, akkor talpra te heverő ur, te ingyen­élő, te fizetett szolga! keresd ki a polgártárs ügyes-bajos dolgát, feledd el, hogy ünnepnap van, jusson eszedbe a helyett: hogy te kutyája vagy an­nak, aki független, mert ő fizet té­ged ! Feledd el, hogy neked is van lelked, az egészség nálad is elsőrendű kincs — volna, hanem hallgasd vé­gig a polgártárs szónoklatát, mely a nagyapja halálánál kezdődik s másfél órai nyögés után ott végződik, ami a dolog lényege. Nyolc év óta hivatalnokoskodom. Nyolc év óta nem hallottam orgona hangot, nagymisét, szentbeszédet. Azt mondja erre sok polgártárs: hát mért nem megy templomba ? Hát azért kérem, mert nem lehet. Ez a nem lehet pedig sem tör­vényen, sem semmiféle szabályrende­leten nem alapul. Ez egy átkozott uzus következménye, mely a modern felvilágosodás révén ment át a gya­korlati életbe csak, teremtve rabszol­gákat, kiölve az Isten-képére terem­tett emberből a legnemesebb érzel­meket. Ha Akiba rabbi leszállóit a ke­resztény paraszt szekeréről s azzal az indokolással folytatta útját gyalog: hogy aki az általa Istennek vallott lényt nem tiszteli, embertársa épsé­gét sem fogja tisztelhetni, ugyan mi­féle logika alapján bizhatja élet- és vagyonbiztonságát a mai kor helye­sen gondolkozó fia olyan hivatalnoki karra, mely nem ismer csak §-t, de lelkiismereti felelősséget, láthatatlan bírót és ellenőrt nem. Pedig ez elfajulásnak nem a hi­vatalnoki kar az oka. Legalább egyé­nenként nem az. A majmolás, a di­vat ütött be itt is. Ma már a borbély legény is Jézus életét birálgatja, az általa hirdetett tan tételeit korrigálja. A baj oka a hivatalfőnökökben keresendő. Modern, előkelő dolognak tartják, ha alkalmazottaik robotolnak. Minek a kisebbeknek a pihenő nap? Hiszen nem szociálisták azok, nem munkások, nem kereskedő segédek — akik már kivívták maguknak a testi épség fentartására nélkülözhet- len pihenőt — hát minek nekik a vasárnap? Rögtön országos veszede­lem támadna belőle, ha egy állami hivatalba vasárnaponként tömegestől nem alkalmatlankodnának a pestra kvezumuszok. A leikével meg mi baja gondozatlan, mint a senki gyermeke. Na, veled elbántak. — Ugyan Miska bácsi mit ve­sződik evvel a gazzal. Abból ugyan nem csinál egyhamar szőlőt. Ecet te­rem azon, nem bor: az is majd csak úgy, ha szőlőt lopnak a tőkére. Ezért a munkáért kár volt mégegyszer meg­járni a tengert! Szólt át ingerkedve Bati Kovács János. Már hogy ez gaz? — Gaz ám a kelmed szőlőjének csúfolt micsodája. Egy vesszőt nem adnék három ut szőléjeért. Még a sziklámon is külömb tőkét nevelek, annál a maga hires szőlőjénél. Még ez a gyom is, amit ez az istentelen az utón hagyott, még az is jobb bort adna, ha sajtóba tenném., mint a kelmed nagyratar- tott amerikai szőllője. Aztán, ha gazos, miköze másnak hozzá? Nem a szomszéd kapálja. Megmutatom, hogy őszre ez a gazos fog a legjobban fizetni. Megmutatom ! Avval hátat fordít a szomszédnak. Homlokáról csurog az izzadság, amint egyengeti az utat, félrerakja a követ. Tüske megszurja, éles kő megsebzi; de amint a leánya felhozza az ebé­det, háromszor is megkérdezi tőle: Ugye-e szebb itt minden, mint Ame­rikában ? Megsimogatja a leány hullámos haját, de akkor is a szőlőjére gondol. Mintha azt simogatná, mintha azt ölelgetné. annak az írnok, vagy dijnoknak? Kimúlik és pont. Kéri a helyét ezer űi­Dókus Gyula megyénk alispánja, ki közel 40 éves hivatali munkásságra tekint vissza, behozta a vármegyénél a teljes vasárnapi munkaszünetet. Sátoraljaújhely város tisztviselőinek szintén pihenő idő a vasárnap. Az állami hivatalokban azonban nem, ott folyik a munka, sőt a vasárnap a legnagyobb zaklatás, zűrzavar és kap­kodás napja. Ha megnézzük az iktató könyveket, kitűnik, hogy vasárnapo­kon van iktatva a legnagyobb számú ügy darab!! Pedig sem a vármegye, sem a város hivatali ügyrendje semmi hát­rányát nem látja a teljes vasárnapi munkaszünetnek. Miért ne volna ez behozható az állami hivataloknál is? Már említettem, hogy törvénybe nem ütközik, szabályzat nem tiltja, csak rósz szokás. Á hivatalfőnököktől függ minden e téren. Nem veszítenének vele, ha zárva tartanák a hivatalokat vasár­nap. Még egyetlen zsidó polgártársa­mat sem hallottam olyan panaszra fakadni, hogy azért ment tönkre, mert szombaton zárva tartotta a bolt­ját. Sajnálatos nagyon, hogy annyira nem haladtunk a mi, oly igen felvilá­gosultnak hirdetett korunkban, hogy önmagunkra is gondolnánk valami keveset, hogy megadnék a testnek is, a szellemnek is azt, amit joggal követel. Egy kis jóakarattal az állami hivatalok főnökeinek kellene odahatni, hogy a vasárnapi teljes munkaszünet az állami hivataloknál is életbelép­jen. Figyelő. VÁRMEGYE ÉS VAROS Városi közgyűlés. — Saját tudósítónk tói. — Sátoraljanjhely, 1905. máj. 12. Sátoraljaújhely r. t. város képi- selőtestiilete f. hó 12-én délután rend­kívüli közgyűlést tartott, melyen a képviselőtestület tagjai szép számmal jelentek meg. Székely Elek polgármester ke­véssel 3 óra után nyitotta meg a köz­gyűlést. A tárgysorozat első pontjául a Waller Józseffel és Fuchs Jenővel kötött szerződések kerültek sorra. Mindkét szerződés elfogadására újabb 30 napi közgyűlést tűztek ki. Azután az 1903. évi zárószáma­dás tárgyalása következett volna, de Meczner Gyula, Némethy Bertalan, és a polgármester hozzászólása után Némethynek egy halasztó indítványát fogadták el szavazattöbbséggel, mely szerint a zárszámadás tárgyalását a napi rendről leveszik azon oknál fogva, mert a zárszámadást a tanács véle­mény nélkül mutatta be a képviselő- testületnek és mert a számadást kü- lömben is csak részlegesen lehetne megvizsgálni, amennyiben az adófo­gyasztási iroda és pénztár nem lett megvizsgálva és az erdőkezelésre vo­natkozó számadások ez idő szerint az alispáni hivatalban vannak s igy azok nélkül a vizsgálat meg nem ejt­hető. Az építési bizottságnak a föveny- szállitás tárgyában hozott véleményét a közgyűlés elfogadta. Ezentúl a fö- vényszállitást a házi kezelés alól ki­veszik és azt vállalat utján biztosítják. Piszár Mária itteni illetőségét el nem ismerték. A pénzügyi bizottság a függet­lenségi kör és katholikus kör kérel­mére javasolta, hogy a két egyesület által rendezett táncmulatság alkalmá­val szinházbér címén befizetett 100 koronát 50 koronára szállítsák le A közgyűlés a bizottság javaslatát elfogadta és elhatározta, hogy a be­fizetett 100—100 koronából a két körnek 50—50 koronát visszautal. A „Dianna“-fürdő pénz és jegy­kezelésére nézve Meczner Gyula, Né­methy Bertalan, a polgármester és Szőllőssy Arthur hozzászólása után elhatározta a közgyűlés, hogy ezt a tárgyat újabb javaslattétel végett ki­adják a pénzügyi bizottságnak. Ezzel kapcsolatban Hönsch Dezső képv. test. tag kérte a polgármestert, intéz­kedjék aziránt, hogy reggelenként, mikor a fürdőt a közönség számára megnyitják, egyidejűleg a pénztár is nyitva legyen. A polgármester meg­nyugtató válasza után Alexander Vil­mos képv. test. tag más városok pél­dájára hivatkozva indítványozta, hogy amennyiben a zárszámadásból kitű­nik, hogy a fürdő forgalma emelke­dett, a gőzfürdőt a hét egy bizonyos napján 50 filléréit, a zuhanyt pedig 20—30 fillérért bocsássák a közönség rendelkezésére. Á polgármester az in- ditványnyal szemben kijelentette, hogy vagyontalanok amúgy is vagy telje­sen díjtalanul, vagy kedvezményes áron kapják a fürdőt, céltalan lenne tehát olcsóbb fürdőjegyeket kibo­csátani. A helybeli általános ipartestület a Kossuth-utcai csizmadia-szin mel­lett lévő régi varga-szin előtti telek átengedését kérte a várostól. A köz­gyűlés elhatározta, hogy a kért te­rületet ingyen átengedi és megbízta a polgármestert, hogy az erre vonat­kozó ajándékozási szerződés megkö­tése iránt intézkedjék. Végül a vízhiány kérdése került napirendre. Ösmertették a vízügyi bi­zottság három ülésén tett intézkedé­sek eredményét, melyeket lapunk ol­vasói már ismernek a vízhiány kér­déséről írott közleményeinkből. A ku­tak összeírásából konstatálták, hogy miután 247 kutban ivóvíz van, víz­hiányról ez idő szerint nem lehet szó. A vízügyi bizottság jelentését egyéb­ként tudomásul vették s ezzel a köz­gyűlés 5 óra előtt véget ért. )( Helyettesítés. Dókus Gyula Zemplénvármegye alispánja a beteg­sége folytán hosszabb időre szabad­ságolt Spillenherg Barna árvaszéki ülnök helyére Bajusz Zoltán megyei' V. aljegyzőt helyettesítette. )( Kivételes nősülési engedély. A honv. miniszter Kruczovesin György parnói, Pavol (Fedák) Mihály m.- jesztrebi, Vojtkó Mihály z.-sztárai, Sák András roskóczi, ifj. Bak János n.-dobrai, Büdi János t.-karádi, Sar- kadi Mihály vámosujfalusi, Pap Ist­ván királyhelmeci, Vágási János t.- szadai, Dudás János f.-regmeci, Bla- nár János sárosbukóczi és Csurilla István cirókabélai lakosoknak a ki­vételes nősülési engedélyt megadta. )( Pályázat árvaszéki ülnöki ál­lásra. Zemplénvármegye alispánja pályázatot hirdet a nyugdíjazás foly­tán megüresedett és 3600 korona évi fizetés és 600 korona lakbérrel java- dulmazott árvaszéki ülnöki, valamint az ennek betöltése folytán esetleg megüresedő állásokra. Pályázati kér­vények f. é. június hó 1-éig nyújtandók be. Ezen állásokra ez idő szerint hár­man pályáznak é. p. Bajusz Zoltán, Pilisy Béla és Szentgyörgyi Zoltán. )( Pályázat körjegyzői és segéd- jegyzői állásokra. A homonnai járás főszolgabirája pályázatot hirdet 1. a koskóci körjegyzői állásra. Kérvények f. ó. május 31-éig nyújtandók be; vá­lasztás junius 6; 2. a mezőlaborci se­gédjegyző anyakönyvvezetői állásra, mely 700 kor. fizetéssel van javadal­mazva. Kérvények május 31-óig nyúj­tandók be. )( Katonai hirdetmény. Pataky Miklós városi főjegyző katonaügyi elős adó értesíti a szabadságolt állományú honvédeket, hogy a honvédelemügyi miniszter április 30-án 14331. sz. Sirolin A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek huni- tos kajáinál úgymint idült bronchitis, szajuárlinrut és különösen láhbadozőknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és testsúlyt, eltávolítja a köhögét és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4.— kor.-ért kapható. — Figye jünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. HOFFÜI .4U7N-L, .4. ROCHE & €© vegyészet! gyár BASEL, (S vá j ez.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom