Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)

1905-05-09 / 51. szám

Május 9. ZIMPLSN 3. oldal. vét. Vannak, akik a bájitalokat is jónak tartják ezen célra, de egészen eredeti nemét találta ki a hódításnak Birkás József nagymihályi legény. Rávetette a szemét a falu egyik leg­szebb lányára, ki azonban semmi haj­landóságot nem mutatott vele szem­ben. A legény kérlelte a leányt, biz­tatta mindenféle szép Ígéretekkel, de csak nem ért célt. Ekkor aztán elha­tározta, hogy hatásos szerét fogja al­kalmazni a szerelem ébresztésnek. Beállított a napokban egy este a leányhoz, midőn ez épen az udvaron volt. Újból kérlelni kezdte, de a leány csak nem hallgatott rája. Ekkor a legény felemelte vasvilláját és meg­fenyegette, ha nem lesz a feleségévé, agyon szúrja. A megrettent leány rimánkodott, könyörgött, majd kiabált, segítséget hivott. A lármára kijött a házból az apa és elűzte a vasvi'lás szerelmest, mielőtt valami kárt tehe­tett volna. Az eljárást megindítottak ellene. — Tejvizsgálat. A faluról beho­zott tejet olyan piszkos, az egészségre ártalmas edényekben hozzák be a parasztasszonyok, hogy állandó tej­vizsgálat tartása vállott szükségessé. A mai hetivásáron is nagyobb meny- nyiségü, piszkos edényben áiusitott tejet foglalt le a rendőrség, melyet elkoboztak és az elárusítót megbün­tetik. — Megégett gyermek. Csertészen egy 8 éves leányka az udvaron gyu­fával játszott és ettől ruhája tüzet fogott. Mire észrevették hozzátartozói, annyira összeégett, hogy pár óra múlva kiszenvedett. — Nyilvános elszámolás. A me- zőlaborci róm. kath. templom építési és felszerelési céljára újabban a kö­vetkező adományok érkeztek: Gulá- csyné Dessewffy Mariska (Bánóc) 4 kor., Dávid János gyártelepi térmes­ter 20 kor. 96 fill., 1905. évi március hó 5-iki mulatság tiszta jövedelme 144 kor. 17 fillér. Ehhez hozzáadva a már kimutatott 5403 kor. 62 fillér. Eddigi összes gyűjtés eredménye 5572 kor. 75 fillér. Hitközség által felvett váltóra és perzsely-pénz 2223 kor. 17 fill. Összes bevétel 7795 kor. 92 fill. — Építési és felszerelési kiadás 11,329 kor. 43 fill. Bevételt levonva 7795 kor. 92 fill. Marad tartozás 3533 kor. 51 fill. Ezen teherre azonban a pénz­tári készlet 52 kor. Végeredményében tartozás 3481 korona 51 fillér. Kelt Mezőlaborcon, 1905. május hó 1-én. Lehóczky István, hitk. gondnok, pénztárnok. SZÍNHÁZ. Heti műsor. Szerdán: „Mongodin ur felesége,“ bobózat. Csütörtökön: „Bob herceg,“ operette. Pénteken: „Az emigráns,“ szinmii. Szombaton: „Én, te, Ö,“ víg operette. Vasárnap: „Én, te, 0,“ vig operette. ,Elnémult harangok.“ — Előadása ma Sátoraljaújhelyben május hó 9-én kedden lesz. — Irta: Bartha István. (Folyt és vége.) Hazafiui hála és elismerés illeti ezért a műért Rákosit és köszönet, hogy színműnek is átdolgozta. Módot nyújtott ezzel a színpadnak is, hogy hivja fel a magyar hazafiak figyel­mét arra, miként pusztulnak jó ma­gyar véreink ott a széleken. A jó magyar alföldön ezt nem érzik, azért kellene ezt a könyvet mindenütt terjeszteni, az iskolákban olvastatni, a színdarabot mindenütt játszani, hogy ébredjen a magyarság, tegyen társadalmilag valamit — és ha az állam funkcionáriusai nem hallják meg, hallja meg ő a segélyt kiáltó szót. (De ne a csángó-ügy módjára). Neveljen és állítson azokra a pon­tokra olyan Simándyakat, mint Rá­kosi regény- és szinmübeli hőse, ki a legtisztább, legmagyarabb, legne­mesebb magyar nemzeti hősök esz­ményképe. Nem kétlem, fog akadni a papok és tanítók közt sok ilyen Simándy, aki elmegy, ha tudja, hogy mily nemzeti erő áll támogatására mögötte. Olvassa el mindenki az „Elné­mult harangok“-at. — És mindenkin az a fájó-keserű érzés fog erőt venni, ami az én egész valómat elfogja — és mindenki igazat fog adni nekem. Rákosi Viktor fényes Írói tehet­ségénél ebben a müvében csak a ha­zafi fájdalma és keserve nagyobb. Hogyne volna! Mikor biztos szem­mel látja, hogy pusztul a magyar, hogy oláhosodik el. A nagy Széche­nyi még az apagyilkosnak is meg­kegyelmezett, hogy azzal se legyen kevesebb a magyar, mig Erdélyben és egyebütt az országban a sze­münk láttára nyeli el a magyarságot a nemzetiségek áradata. Magyar-Garabón 4 év óta nincs református pap. — Megszökött. — Nem bírta ki a nyomorúságot. Az eklézsia, a hívek 4 év óta vannak tanítás és istentisztelet nélkül. Ter­mészetes, hogy a román pénzzel tá­mogatott oláh pap könnyű szerrel viszi át egyházába és oláhositja el a jó magyar reformátusokat. Mind­össze vagy tíz család már csak a hívők száma. A többi beleolvadt az oláh egyházba. Oláh lett nyelvében, gondolkozásában és jó magyar nevét oláhosan ejti ki. Gyönyörűen van mindez megírva az „Elnémult harangokéban és oly igazsággal, hogy keserűség tölti el az ember lelkét. Miután 4 évig pap nélkül ten­gődnek a garabói kálvinista hívek, — érkezik meg az uj pap, Simándy Pál, aki azzal az erős szándékkal jön, hogy visszaszerzi a magyarságnak ezt a várát. Megérkezése gyönyörű jelenete a darabnak. A megmaradt hívek tatarozzák a négy év óta üresen álló rozzant paplakot, udvart s kőtemplomot. Örömmel beszélnek róls, hogy lesz már papjuk nekik is, nem lesz­nek már árvák; csak attól félnek, hogy ez is itt hagyja őket. Megható a szegény emberek tanakodása. Fellép Simándy. Az erő és a vi­lágosság lép vele a színpadra. Érez­zük, hogy ennek az embernek van akarata s ereje azt végrehajtani. Bár hamarosan több csalódás éri. — Az egyik csalódás, mikor meghuzatja a 4 óv óta hallgató harangot, hogy hívei összegyűljenek s mindössze vagy 15 ember és gyermek gyűlik össze. Kérdésére a kurátor elmondja, hogy csak ennyi már a református hívek száma, a többi az oláh pópa templomában imádja az istent — oláhul. Fájdalmas jelenet. A menykő le­csapása nem kelthet nagyobb meg­döbbenést, mint aminőt egy magyar lélekben kelthetnek a kurátornak egyszerűen elmondott szavai. Simándy is megrendül, de nem csügged és a csüggedéstől óvja hí­veit is egy lelkes beszédben; bivei letérdelnek előtte és keresztet vetnek az óhitű, oláh rítus szerint magukra. Simándyt meglepi a dolog. Kérdé­sére az együgyü paraszt azt mondja : „ínstálom keresztények vagyunk mi isi — igy tanítja a pópa könyör­göm 1“ — Tehát már ezek is 1 — A megmaradottak isi És ez ellen nem találnak segítséget a nagyfejü urak. Kitűnő magyar alak a darabban Zalathnay Barnabás. Azért mondom kitűnőnek, mert ép oly gyámoltalan, mint a legtöbb magyar. Kiirtják az oláhok apját, anyját, két kis gyer­mekét. ő bosszút esküszik és — megvénül a nélkül, hogy abból a bosszúból egy kis részt is végrehaj­tana. Pedig a forradalom óta elég ideje lett volna rá. Mint földesur azon a vidéken megakadályozhatta volna, hogy magyar vérei, hitroko­nai eloláhosodjanak. Sőt magyarosí­tani kellett volna az oláhok közt. Ez lett volna az igazi bosszú. De e he­lyett embergyülöletre adja magát. Igazi magyar élhetetlenség! Ragyogó ellentéte a tettvágyó, lelkes Simándy Pál! Az oláh pópa pompás, dramatur­giai szempontból is fényes alak. Ilyenek ők, akik a pánromán komité szolgálatéban állanak. Akik konspi- rálnak a magyar állameszme ellen s kik eloláhositják, az oláh egyház aklába hajtják a magyar egyházak védtelen híveit. Önkénytelen dühbejön az ember, ha tetteit nézi és beszédeit hallja. Fel van ruházva fajának minden ravaszságával, de azért mikor szembe­kerül Simándy val, szivdobogó öröm­mel látjuk, mint kerül föléje a ma­gyar szellem s a magyar faj az ő egyszerűen, nemesen megnyilatkozó erejével, nyugodt, férfias fönségével. Sok ilyen Simándyt adjon az ég nekünk az ilyen Todorescu Tógye­rekkel szemben. Az egész darab kitűnő megfigye­lésekkel van tele, melyek a magyar faj romlását élethűen mutatják be azon a vidéken, bár van nehány vi­gasztaló pont is benne. Simándynak rövid nehány havi működése alatt már sikerei vannak. Született oláhok fordulnak hozzá tá­mogatásért. Ezek Hárhule és a há­rom kluji móc. Nagyon jól megraj­zolt alakok. Ezek már jobban kez­denek Simándyban bízni, mint a sa­ját pópájukban. íme a magyar fen- sőbbség megnyilatkozása Simándyban az oláh felett. Csak tudás és erős hazafias érzés kell. Ha ilyen férfia­kat állítanak oda, a magyarság eme fenyegetett végbástyáira és kellően támogatják őket, nem bukhatunk el és akkor beszélhetünk majd csak komolyan és igazán magyarosodásról. Egy ajánlattal zárom e sorokat: olvassa el, vagy nézze meg az „El­némult harangok“-at minden ma­gyar ember. ** „A hajdúk hadnagya“. Rajna Ferenc három felvonásos daljátékát folyó hó 6-án és 7-én este hozta színre a társulat címszerepben első estén Radványi Dezsővel. Tábori Frida, Faragó Ödön, Diósi Nusi, Nagy Gyula voltak, kik a premieren a szereplők közül, melyet a közönség meleg érdeklődéssel nézett végig kivál­tak. Radványi Dezső főleg a gyönyörű melodiáju dalokkal aratott sikert, a melyek a darabnak legértékesebb ré­szét képezik. Nagy Aranka a grófnő szerepében jó lett volna, de nem tudta szerepét kifogástalanul. Második este a darab szerep változtatással került színre. A címszerepet ez alkalommal Pápay Lajos a társulat fiatal, de fel­lépte után ítélve értékes és haszna­vehető tagja játszotta nagy ambíció­val és eléggé jelentős sikerrel. Bár voltak alakításának kevésbbé színes részletei, általában szépen kidolgozott ábrázolásban volt részünk. Átgondolt, átérzett játékával, valamint nem nagy terjedelmű, de kellemes hangjával rászolgált a fel-fel hangzó elismerő tapsokra. A többi szereplők is nemes versengéssel minden lehetőt elkövet­tek az eléggé megtelt ház szórakoz­tatására. IRODALOM. A „Zenélő-Magyarország“ zon­gora és hegedű zenemüfolyóirat most megjelent XII. évfolyamú 9. füzete a következő zenemüujdonságokat közli: Szent-Gály Gyula „Felhők kösött bujdosik a napsugár“ magyar müda- lát. Révfy Károly „Lelke van a he­gedűnek“ és „Bánatos ősz“ kezdetű hangulatos magyar nótákat. Hutchison Edward igen népszerű „Sammy“ in­dulóját. Lisztmann F. bájos „Bölcső­dalát“ Berceuse hegedüre-zongoraki- sérettel. Bendix T. „A szerelem éb­redése“ cimü zeneképet. Előfizetési ára: egész évre 12 kor., fél évre 6 kor., negyed évre 3 kor. Egyes szám 60 fillér. Előfizetni a „Zenélő-Magyar- ország (Klökner Ede) zeneműkiadó- hivatalában, Budapest Vili. József­körut 22/24., hol egyúttal minden ze­nemű a legolcsóbban megrendelhető. TANÜGY. — Szaktanfolyamok. Á vall.- és közoktatásügyi minisztérium Buda­pesten az iskolai nagy szünidő alatt képezdei gyakorló iskolai tanárok, úgyszintén képezdei rajztanárok ré­szére 3—3 hétre terjedő gyakorlati tanfolyamokat rendez. A jelentkező tanárok a tanfolyam idejére állam­segélyben részesülnek s útiköltségei­ket a minisztérium megtéríti. = A helybeli polg. leányiskola épitését ma kezdte meg Klein Izidor építész, vállalkozó. Végre tehát ez a leányiskola is a törvény és a köz- egészségügy követelményeinek meg­felelő csinos hajlékot fog nyerni. Vá­rosunk egy díszes középülettel, köz­oktatásunk ügye pedig egy hozzá méltó szép otthonnal gazdagszik. A város 23,000 koronával járul az épít­kezés költségeihez s adja a belső fel­szerelést. A többi hozzájárulásokat az állam kincstára fedezi. — A bodrogközi ev. ref. tanítói kör május 17-én Kisgéresben tartja rendes évi közgyűlését. KÖZGAZDASÁG. * Adóelengedés rozsda károk ese­tén. Tudva van, hogy a rozsda sok­szor egész vidékek búza termését te­szi tönkre. Sokan megkisérlették, hogy ilyen esetekben adóelengedést kértek. A pénzügyigazgatóságok azon ban a kérelmet mindenkor elutasítot­ták, mert adótörvényeinkben kifeje­zetten nem foglaltatik, hogy rozsda­kár esetén adó elengedésnek volna helye. Fejérmegyében a folyó éven ismételten nagy pusztításokat tett a rozsda s a birtokosok tömegesen fo­lyamodtak adó elengedésért. A pénz­ügyigazgatóság konzekventer elutasí­totta a kérvényeket. De most nem érték be a kérvényezők az elutasítás­sal, megfelebbezték a pénzügyigazga­tóság határozatát, s a közigazgatási bíróság elvi jelentőségű Ítéletben mon­dotta ki: hogy rozsdakár esetén adó elengedésnek van helye. * „Országos kertészeti kiállítás“ lesz Budapesten az 1906. évben. Az orsz. magyar kertészeti egyesület fi­gyelmezteti az érdekelteket, hogy a nagyszabásúnak Ígérkező kiállításra jó előre készüljenek el, mert e kiál­lítás iránt a külföldön is érdeklődnek. * Magyar Gazdatisztek nyugdij- ügyi országos kongresszusa Buda­pesten f. é. május 21-én délelőtt 10 órakor a Vigadóban tartatik, amelyen Magyarország összes földbirtokosai, bérlői és gazdatisztei — oklevelesek és nem oklevelesek — jogosítva vannak résztvenni. A 2 koronás részvételi jegy, amelyet kivétel nélkül minden­kinek meg kell váltani, vasúti, gőz­hajózási Budapesten szállodai, étke­zési, színházi, sőt bevásárlási árked­vezményekre is jogosít. A részvételi jegyek dija a Gyakorlati Gazdatisz­tek Országos Egyesületéhez (Buda­pest, Baross-tér 14.) küldendő, és pe­dig mielőbb, hogy a mérsékelt uta­zási igazolványok szétküldése kellő időben eszközölhető legyen. Az ér­deklődők, kik a kongresszus tárgya­lása alapjául szolgáló Aferza-féle nyugdijügyi javaslatot ismerni óhajt­ják ; forduljanak a nevezett gazdatiszti országos egyesülethez. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. M. F. Vajdácska. Köszönet érte. S. L. R. Megkaptuk s legközelebb hoz zuk. A kért példányok már időközben ugy-e bár meg is érkeztek? Cikkiió Helyben. Ez a dolog egyáltalán nem közérdekű. Sz. B. M-L&borcz. kz alispán enge­délyezheti, hogy a brémai útirány feló javít­sák. Nem közölhető: Dalok I. II. (versek.) Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Éhlert Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom