Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)

1905-05-04 / 49. szám

„ — —■••“'"ej uamu oo Ko­rona értékű kalap volt. Á tettest, aki jó időre ellátta magát kalapokkal, keresi a rendőrség. — A felképeit udvarló. Épületes látványnak voltak szemtanúi azok, akik folyó hó 3-án a Kazinczy-utca felső részén jártak. Az egyik kapuban egy csinos szobaleány udvaroltatott magának egy ifjúval. Az udvarlás hevében a szerelmes fiatal ember né­ha-néha ölelésre tárta ki karjait, a mit azonban a leány már visszauta­sított. A sok bókot szívesen hallgatta, de udvarlójának minden más kísér­lete ellen erélyesen tiltakozott. A sze­relmes ifjú még egyszer megkisér- lette az ölelést, de ismét csak kudar­cot vallott vele. Éppen akkor toppant a kapuhoz a szobaleány régebbi ud­varlója, aki több jogot formált a le­ányhoz mint bárki más. Az idegen udvarló ostroma annyira felingerelte, hogy minden bemutatkozás nélkül úgy törölte arcon a fiatal embert, hogy az a megrémült szobaleány kar­jai közzé esett. Mire rövid idő múlva magához tért és körülnézett, sem a leányt, sem az erélyes vetélytársat nem találta. Az egész dolog úgy tűnt föl előtte, mint egy álom, de miután a közelben állók meg magyarázták neki, hogy ez korántsem volt álom hanem valóság, a felképeit fiatal em­ber támadóját följelentette. — A rendőrség április havi tevé­kenységéről ad számot a rendőrkapi­tány havi jelentése, melyet kivonat­ban a következőkben teszünk közzé: A lefolyt hónapban a személy és va­gyonbiztonság általában véve kielé­gítő volt. Az ember élete, testi épsége és vagyona ellen irányuló nagyobb, említésre méltó bűneset nem történt. Lopás büntette 4, lopás vétsége 19, egyéb bűneset vagy vétség 12 eset­ben fordult elő, illetőleg ennyiszer fo­ganatositatott nyomozás. Mint közbiz­tonságra veszélyes idegen illetőségű koldus, csavargó vagy foglalkozás nél­küli egyén toloncoltatott 15. Halálos elgázolűs egy esetben fordult elő a mi­dőn f. hó 12-én Baranyai József fő­kalauzt a 417 számú vonat elgázolta. A szerencsétlenségnek nevezett vi­gyázatlanságán kívül, okát főleg a gyér világosság okozta. Öngyilkosság 1 történt. Amerikába kivándorolt 9, visszatért egy egyén. Tüzeset nem fordult elő. Az egyesületek működése ellen kifogás fel nem merült. Közle­kedési akadályok elő nem fordultak; kóbor cigányok nem garázdálkodtak ; zsidó zugiskolák fel nem fedeztettek. A múlt hóban összesen 569 drb. ér­) "Oi/ ' “ “ ----- — gának uj helyiséget építsen. Most a régi telken tennisz-pályát s nyári helyiséggel összekötött kuglizót szán­dékozik építeni. SZÍNHÁZ. Heti műsor. Csütörtökön: „A baba,“ operette. Pénteken: „Az sranypatkó,“ (újdonság) víg­játék. Szombaton: „Hajdúk hadnagya,“ (újdonság) operette. Vasárnap : „Hajdúk hadnagya,“ operette. ** A „szent-bernáti barátok.“ f. hó 2-án tartott előadásáról lapunk tárcarovatában találnak olvasóink re- ferádát. ** „Az eleven ördög“ reprize f. hó 3-án alkalmat adott közönségünk­nek arra, hogy a társulat újonnan szerződtetett három elsőrendű nőtag­ját megismerhesse. Tábori Frida (Le- tories), Kállai Lujza (Marianne) és Nagy Aranka (Hermine) azok, akik ez estén bemutatkoztak. Tábori Frida bemutatkozója volt a legszerencsésebb s az ő alakítása talált legrokonszen­vesebb fogadtatásra. Nem akarunk elhamarkodott Ítéletet mondani, de annyit kétségtelen qualitásai dacára is állíthatunk, hogy a soubrette sze­repkör jobb erővel is volt már be­töltve a társulatnál. Azt hisszük, ha nem is fogja feledtetni velünk előd­jeit, azért nem lesz ellene kifogá­sunk. Rokonszenves egyénisége van és számba kell vennünk az első ha­tások szülte bírálat esetleges egyol­dalúságát. Kállai Lujzának nagyon kedves behízelgő alt hangja van és Nagy Aranka, mint coloratur éne­kesnő szintén tetszést aratott har­madik felvonásbeli énekszámával. Az operette személyzetnél pedig első sorban az ének qualitása a fő s igy az uj tagok szerződtetése ha nem is gazdagítja fenomen erőkkel a társu­latot, mindenesetre meg fognak tudni felelni hivatásuknak. — Kétségtelen, hogy a drámai személyzet sokkal erő­sebb és a választások ott szerencsé­sebbek voltak, de az operette sze­mélyzet megválasztása sem mond­ható szerencsétlennek. Lesz alkal­munk az egyes előadások keretében kifejteni, hogy vélekedésünket gyen­gíti vagy erősiti-e a jövő. ** Záray Gizella férjhez megy. Rövid, de sikerekben gazdag művé­szi pályafutás után Záray Gizella, a ö ugy-e te adsz megint? Légy üdvöz, édes ifjú, Kit minden szív szeret, Virágos kosaraddal, Gyönyörű kikeleti Ford : Szász Árpád. Iván. (Regény a lovag-korból hat énekben, 25 fejezetben. Irta: ifj. Áb­rányi Kornél. Budapest, Légrády Testvérek, ára 6 korona.) Nagyszerű húsvéti ajándékkal lepte meg az iro­dalmat ifj. Ábrányi Kornél, midőn harminc év előtt megkezdett nagy­szabású költői alkotását Ivánt, mely­nek első énekei már a hetvenes évek végén is nagy feltűnést keltettek, tel­jesen befejezve közrebocsátotta. Zaj­talanul, minden előzetes reklám nél­kül került ki a Légrády testvérek kiadásában a remek kiállítású, 30 Ívre terjedő nagy mü, (bolti ára hat korona), csaknem olyan nemes tar­tózkodással, ahogy az első énekben a verses regény köre maga lép elénk a középkori lovagkornak mesés erő­vel és káprázatos szinpompával fel­idézett világból. Pedig a teljes Iván megjelenése nagy irodalmi esemény. Olyan nagy, hogy Arany János ha­talmas koncepciói óta nagyobbhoz nem jutott a magyar elbeszélő költé­szet. A szenvedélyesen lángoló, mély­ségesen igaz, naivitásban kimondha­tatlanul bájos, végzetes pusztulásban végtelenül megható szerelem rajza ez a verses regény. És a rajz olyan szí­nes és brilliáns, hogy a szerelem minden árnyalatát feltünteti. Mintha egy nagy orkesztert hallanánk, ahol a fő téma százféle változatban csen­dül meg. Bűn, erény, tragikum, hu­mor, fiatal rajongás, sötét indulat, epikai nyugalom, lírai hév, bölcs reflexió, csipkedő gúny: mindez el­ragadó polifoniába olvad ifj. Ábrányi Kornél Iván-jában. Ez a könyv a legtisztább romantika és egyúttal a legmélyebb, legszellemesebb életigaz­ságok gyűjteménye. Főérdekessége és értéke éppen abban áll, hogy a lovagkor egész hangulatát., szellemét, jellemét átérezteti velünk és ugyan­akkor teljes modernségében mutatja be a szerzőt, aki ezt a naiv, őserejü, nem a mi világunkból való történe­tet szikrázó ötletekkel, szuverén iró­niával kiséri végig. — Középkori ér­zések lobognak Ivánban és Edithben, akik olyan végzetesen és tisztán sze­retik egymást, hogy ártatlanok ma­radnak, amikor bűnbe esnek. Közép­kori alak Albert, aki borzasztó bosz­iui io erneue. i\. magyar oivaso Kö­zönségen van a sor, hogy az ország­ban e nagy mü, melynek olvásása annyi lelki gyönyörűséget nyuj, egy úri szalon asztaláról se hiányozzék. KÖZGAZDASÁG. * Áthelyezés. A m. kir; földmi- velésügyí miniszter Egey Szilárd köz­ponti szőlészeti és borászati felügye­lőt Tárcáiról Budapestre s Hegedűs Sándor esztergomi kerületi szőlészeti és borászati felügyelőt Tarcalra' he­lyezte át, az esztergomi szőlészéti és borászati kerület ügyeinek ellátásával pedig a nyitrai kerületi szőlészeti és borászati felügyelőt bízta meg. .n * Szőlő- és borgazdasági tatifo- lyam. A tarcali m. kir. Vincellér- képezdénél néptanítók részére a folyó évben is rendez a m. kir. földmive- lésügyi minisztérium'4 hétre terjedő szőlő- és borgazdasági tanfolyamot. A fölvételt kérő folyamodványok-leg­később május hó 9-éig a kir. táhfel- ügyelőségnél nyújtandók be. A- kér­vény záradékában, vagy külön" bizo­nyítványban az illetékes iskolaszék elnöke által igazolandó a folyamodó életkora és nyelvismerete s az, hogy a vidéken szőlőtermeléssel foglalkozó lakosság van. * Zcmplénvármegye állategész­ségügye. Zemplénvármegyében a lép- fene: a varannói; a veszettség.: a tokaji ; a takonykór és bőrféreg: a bodrogközi; az ivarszervi hólyagos kiütés: a szerencsi; a rühkóri: a bodrogközi, sárospataki, sátoraljaúj­helyi, tokaji; a sertésorbánc.: anagy- mihályi, sárospataki; a sertésvész : a bodrogközi, homonnai, tokaji és varannói járásokban van elterjedve. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. D. Helyben. Igen, Eothanser Teréznek a fivére. Sz. B. Sárospatak. Igazuk volt azoknak, akik megszépítik: Fekete öltönyhöz legyen bár smocking vagy redingot sohasem viselnek Síines cipőt. G. Gálszécs. Mindenkor előre közöljük, az esetleges változást is. Dr. Helyben. Sajnáljuk, de nőm használ­hatjuk fel. Nem közölhető: Perenoius (cikk.) Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Éhiert Gyula. Maria­jforrds = Természetes aikalikus sós savaayűvia = A légzőszervek és bélhuzam hurutos bántalmainál a seltersi és gleicheabergi vizeket jóval fölülmúlja, gyomorégéseknél páratlan hatású. .....................: iKLiítlsezielóség": BEASSÓ. ----------------­Főraktár S.-A.-Ujhelyben: HAZAI H. bel- és külföldi ásványvizkereskedésében (Rákóczi n.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom