Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)

1905-04-29 / 47. szám

Április 29. ZEMPLÉN 3. oldal. Bubics Zsigmond oly eszményien szép és nemzeti érzéstől áthatott pásztor­leveleket bocsátott világgá: megvál­tozott mióta Bécsből megjött az újon­nan kinevezett koadjutor: Fischer Colbrie Ágost. Ázóta hirtelen klerikláris moz­galmak keletkeztek Kassán és vidé­kén és tartunk tőle, hogy amilyen rohamosan terjed ez a lelki járvány, hozzánk is elérhet. Keresztény szocia­lizmus hangoztatik a munkások kö­zött, Szent Imre kört alapítottak a kassai jogakadémián s mindezt az uj coadjutor protektorsága alatt, íme, mihelyt megérzik a sötétben lap­pangó elemek, hogy van egy erős kezű támogatójuk, menten előbujnak és megkezdik a munkát, mely úgy is szétzilált társadalmunk romlására ve­zet, tehát egyáltalán nem Istenes munkát végeznek. Hagyjuk már a vallási kérdést az emberek privát ügyének s ne ke­verjük folytonosan társadalmi és po­litikai mozgalmainkba. Mert ez a leg- veszedelmesenb robbanó anyag s köz­életünk úgyis annyi szenvedéstől van már átitatva, hogy a vallási villon­gásokat bátran kikapcsolhatjuk belőle. Az igazi knltnrmissió. Mielőtt a kassai színtársulat Uj- helybe költözik, olyan cselekedetet visz végbe, mely igazán teljesen „kul- turmissiós“ jellegű, amit a vidéki szín­társulatok működéséről nem mindig lehet elmondani. Az Abaujvármegyei Közművelő­dési Egylet összeszed ugyanis vagy ezer tót gyereket s beviszi Kassára, ahol is a „János vitézt“ fogják nekik a színészek előadni. Szép dolog ez nagyon. A magyar zene varázserejével édesgetik a ma­gyarsághoz a tót anyanyelvű kicsi­nyeket. Ez az igazi alapozó munka, mely a jövőre, ha tovább kultivál- ják, nagy kihatásai lehet. Ötletnek is szép és eredeti a kassai példa, a zempléni társadalmi társadalmi és kulturális egyletek kö­vethetnék a kezdeményezést. Zem­plénben is sok az idegen nyelvű köz­ség, hasonló ügyes ötletekkel sokat lehetne tenni azok raegmagyarositá- sáért. HÍREK. Gör. kath. husvét. — ápr. 29. Szláv népeknél ősi szokás, hogy a feltámadás örömünnepét minden­kire vidámmá, igazi jó nappá óhajt­ják tenni. A templomok körül el­terülő temetőkben, elhunyt hozzá­tartozóik sírjára szőnyeget terítenek s erre az étel-italnak egész raktá­rát halmozzák föl, meghiva a sze­gényeket, elhagyott árvákat, koldu­sokat lakmározásra. Ur és paraszt megöleli egy­mást e napon, a szeretet törvényét legszebben érvényre juttatott Meg­váltó követése és parancsaihoz való hűség jeléül. Ez ősi szokásból származottnak vélem én azt a szintén szép és ne­mes cselekedetet, melyet városunk gör. kath. lakossága gyakorol ma, a gör. kath. husvét első napján. — Á megszentelésre fölvitt húsvéti étkekből egész halmaz gyűlik össze, 4 rab cipeli be a fogházba hatalmas kosarakban. Mert a mi gör. kath. testvéreink a rabok részére aján­dékoznak ma kalácsot, húst, sza- lonát, tojást, kolbászt, szóval min­denki abból egy részt, amit neki adott az Isten. A társadalom számüzöttjeinek pedig megkérgesedett szive fölme­legszik egy kissé, gondolkozni kez­denek, hogy talán még sem olyan rosszak az emberek, mint ők vélik és akárhány találkozik közöttük, aki fölteszi: hogy jövőben ő is arra törekszik majd, hogy jót és ne rosszat tegyen embertársának! Tartsátok meg gör. kath. test­vérek ez ősi szokást mindvégig. A legkisebb dolgokból sokszor nagy erkölcsi eredmények fejlődnek; s ha csak egyetlen, elhibázott életet élt ember szivébe önt a ti jótékony­ságtok nemesebb érzelmeket, úgy ajándékotok már nem volt kőszik­lára vetett mag. — Rákóczi sírjának kijelölése. Annak idején, mikor gróf Tisza Ist­ván miniszterelnök a képviselőházban bejelentette, hogy ü Felsége Rákóczi hamvainak hazaszállítását elrendelte, sokan voltak, akik azt hitték, hogy évek fognak eltelni, mig a szent hamvak tényleg hazai földben tétet­nek örök nyugalomra. A tények azon­ban erősen rácáfoltak a skeptikusokra. Á magyar kormány sikerrel lefoly­tatta a tárgyalásokat az illetékes té- nyényezőkkel a hamvak kiadatása iránt, meghatározta Rákóczi és buj­dosó társainak örök nyughelyét s a kassai dómban emelendő díszes sír­emlék fölállítása iránt is megtette a kellő lépéseket. Rákóczi sírjának vég­leges helyét meghatározandó, csütör­tökön kitűnő szakértőkből álló bizott­ság ment Kassára. A bizottság tagjai az Országos Képzőművészeti Tanács és a Műemlékek Országos Bizottsá­gának megbízásából: dr. K. Lippich Elek kultuszminiszteri osztálytaná­csos, Schulek Frigyes, Strobl Alajos, Steinhausz István, Fittler Kamii, Tóth István és Álpár Ignác. A bi­zottságot a városi tanács fogadta. Csatlakozni fognak a bizottsághoz a kassai Rákóczi bizottság tagjai is. Eljárása eredményéről a kiküldött al­bizottság jelentést fog tenni a Rákóczi hamvai hazaszállítására kiküldött or­szágos bizottságnak. — Az uj kórház megnyitása. A Csalogány-utcán épült uj „Erzsébet“ közkórház folyó évi május 1-én fog átadatni rendeltetésének. Az egész­ségügy legújabb követelményeinek megfelelőleg berendezett uj kórház kórtermei ma még üresek, hétfőtől kezdve azonban lassan benépesülnek. A régi kórházban fekvő betegeket április 30-án délután szállítják át az uj kórházba és ugyancsak a jövő hó elején öt vasúti kocsiban harminc elmebeteg érkezik Ujhelybe, akik az uj „Erzsébet“ közkórházban fognak elhelyeztetni. A kórház orvosai Chu- dóvszky Mór dr. igazgató-főorvossal május 1-én kezdik meg müködésöket. — Esküvő. Ma délelőtt esküdött örök hűséget Józsa Rezső helybeli m. á. v. szertári felvigyázó Bauer Mária Apollóniának, Bauer Antal ipa­ros leányának. Tanuk voltak Bódy Andor gazdatiszt és Kosa Ferencz földbirtokos. — Görög katholikusok husvétja. Görög katholikus vallásu polgártár­sainknak vasárnap kezdődik húsvéti ünnepük. A most folyó nagyhét az ájtatoskodásnak volt szentelve. Pén­teken, folyó hó 28-án volt a Megváltó sirbatétele, mig a föltámadás ünnepe ma fog végbemenni. A nagyhét alatt a hívek sűrűn keresik föl a görög katholikusok Kazinczy-utcai templo­mát. — Eljegyzés. Kolos Tibor sze­rencsi gyógytártulajdonos e hó 25-én váltott jegyet Igriciben Horváth Va­lériával, Horváth József nagybirtokos leányával. — Kiesett a vonatból. Egy súlyo­san sérült embert hoztak be f. hó 27-én Csörgőről a helybeli közkór­házba, akit gyanús körülmények kö­zött a vasúti töltés mentén találtak fekve, magánkivüli állapotban. A ti­tokzatos esetről, melyről lapunk előző számában már megemlékeztünk, újabb értesüléseink a következők: Heizler Herman csörgői lakos az izraelita gyermekek tanításával foglalkozott Csörgőn. Folyó hó 24-én, amint a határkorcsma melletti őrház pályaőre a vonat érkezése előtt rendes szemle- utjára indult, nem messze az őrház­tól, közvetlenül a sinek mentén egy eszméletlen állapotban fekvő fiatal­emberre talált, akiben csakhamar fel- ösmerte Heizler Hermant, a csörgői izraelita tanítót. Kérdésére a fiatal ember nem tudott feleletet adni, el­vesztette beszélő képességét. Külső sérülések fején voltak láthatók. A súlyosan sérült tanítót azután a ha­tárkorcsma tulajdonosának segítségé­vel elvitték és a korcsmárosnál he­lyezték el, ahol dr. Sebőn Hugó hely­beli orvos vizsgálta meg a beteget. Az orvos utasítására a tanítót szeke­rén szállították a közkórházba, ahol semmi felvilágosítást adni nem tud, mert azóta nem nyerte vissza beszé­lőképességét. A községben sem tud­ják, mi történt tulajdonképen Heizler Hermannal. A hely, ahol a tanítót megtalálták és a sérülések arra en­gednek következtetni, hogy Heizler az arra robogó vonatból vagy kiesett, vagy, hogy hamarább otthon legyen, a határkorcsma irányában a vonatról le ugrott, miközben olyan szerencsét­lenül esett le, hogy össze-vissza ütötte magát és beszélőképességét is elvesz­tette. Nincs azonban kizárva az sem, hogy Heizlert valaki megverte. A ti­tokzatos eset körülményeire nézve kihallgatni egyelőre nem tudják. — Letartóztatott orvos. Dr. Grün­feld Vilmos sztropkói orvost a sátor­aljaújhelyi kir. törvényszék vizsgáló­bírója e hó 28-án letartóztatta. Erről bővebben „Törvényszék“ rovatunk­ban referálunk. — „Méltatási vers“ cim alatt la­punk krónikása múlt számunkban egy tréfás verset irt, melyet a h. al- rendőrkapitány — mint halljuk — zokon vett. Nehogy bárki is azt higy- je, hogy annak komoly célzata volna, kijelentjük: hogy azt, nem mint meg­történt tényt, de mint egy tréfás meg­beszélés eredményét irta meg a szerző, s nem képzeljük, hogy ólján olvasó akadna, ki a tréfán kivül abban egyéb célzatot látna. A h. alrendőrkapitány ur hivatali működése és korrektsége mindnyájunk előtt ismeretes s mert másrészt hozzá magunkat is baráti kötelék fűz, tartoztunk mindezek ki­jelentésével. — Lelki gyakorlatok a Caroli- neum házi kápolnájában. A következő felhívás közlésére kérték fel lapunkat: Sátoraljaújhely intelligens katholikus hölgyközönsége részére háromnapos lelkigyakorlatot tart főt. Komárik Ist­ván jézustársasági atya Budapestről. Amidőn fölhívjuk erre az érdekelt hölgyközönség figyelmét, tisztelettel van szerencsénk a programmot elő­terjeszteni. A lelkigyakorlatok meg­kezdődnek : f. évi május hó 4-én, csütörtökön d. u. 5 órakor; 5-én, pénteken d. u. 3 és 8 órakor; 6-án, szombaton d. u. 3 és 5 órakor lesz­nek a szt. beszédek megtartva. Pén­tek és szombat délután a két szent beszéd közé eső szabad időt, a meg­jelent hölgyközonség az intézet egyik nagyobb termében fogja eltölteni. — Vasárnapra vonatkozólag a főt. pater intézkedik. — Május hónapja elkövet­kezvén, megkezdődnek a rendes má­jusi ájtatosságok. Az istenitiszteletek, egész májusi hónapon keresztül, na­ponként d. u. 6 órakor lesznek. Szent beszédek az első héten, tekintettel a lelkigyakorlatokra, nem lesznek. A következő hetekben minden héten kétszer lesz szent beszéd és pedig, csütörtökön és szombaton. A szom­bati szent beszédeket nagys. és főt. Csiszárik János theol. tanár, tb. udvari káplán, a csütörtökieket főt. Szed- lacsek Szilárd és Marczinkó József helybeli káplánok tartják. A Caroli- neum megbízásából: Petsár Gyula intézeti hitoktató. — Templom szentelés. A sáros­pataki görög katholikusok díszesen restaurált temploma folyó évi május 10-én fog felszenteltetni. — Szökött katona. Nem tudott belenyugodni Hudák Pál nyíregyházai huszár abba a gondolatba, hogy ked­vesét husvétkor sem szabad látnia, még kévésbé a régi szokáshoz híven megöntöznie. Eszébe jutott a nóta, hogy „aki a babáját igazán szereti“ stb., gondolt egyet és a nélkül, hogy szabadságot kapott volna, felült a vo­natra és hazajött Szerencsre kedve­sét megönteni és vele néhány boldog percet eltölteni. Boldogságát azonban katonáék hamar megirigyelték, mert már kedden a parancsnokság sürgö­nye alapján a csendőrség elfogta s fedezet mellett visszaszállította Nyí­regyházára az engedély nélkül eltá­vozott hadfit. — Tűz. Mádon e hó 25-én dél­után leégett két lakóház. A tűz kelet­kezésének oka ismeretlen. Hogy a veszedelem nagyobb arányokat nem öltött, csak annak tulajdonítható, hogy a lakosság a tűzoltósággal együtt igyekezett a veszélyes elemet dühön­gésében megfékezni. — Nyilvános fosztogatás. Egy kassai napilapban olvassuk, hogy egy héten keresztül garázdálkodott Kas­sán egy „repülő játékbank“, mely pár száz koronáig a közönséget ki­zsebelte és azzal odébb állott. A „re­pülő játékbank“ egy miniatűr kug­lizó, négyszögletes apró bábokkal. A bábok minden oldala számozva van, mint a kockajátéknál, aki annyit dönt le, amennyire tett, pénzét öt­szörösen kapja vissza. Minden játé­kosnak tehát ötszörös esélye van, a bankárnak azonban tízszeres, amiből következik, hogy nem nyerhet senki, csak a bankár, épp úgy, mint Mo­nacóban. És ennek a bankárnak állí­tólag miniszteri engedélye van a re­pülő játékbankra, amelynek segítsé­gével 3—400 korona tiszta haszonra tesz szert naponkint. — Ez a „re­pülőjátékbank“ Ujhelyhen is próbált szerencsét, de nem olyan eredmény­nyel, mint Kassán. A rendőrkapitány, mivel miniszteri engedélylyel bir a játékbank tulajdonosa, adott neki két napi engedélyt, de annyira megszorí­totta a játék esélyeit, hogy ki volt zárva a játékosok megkárosítása. A repülő bankár ugyanis csak egy ki­küldött rendőrtisztviselő felügyelete mellett játszhatott 1 koronás tétek­kel, melyekkel szemben csak nyere­ménytárgyak voltak nyerhetők. Egy koronánál nagyobb tétet el nem fo­gadhatott, valamint nyereménytárgy helyett pénzt a játékosnak nem ad­hatott. Éz a megszorítás azután azt eredményezte, hogy a közönség nem volt kitéve annak, hogy pénzét a „repülő játékbankon“ elveszítse. Ilyen megszorítással kell az engedélyeket kiadni, akkor nem lesz panasz a re­pülő bankárok ellen. — Eltörte a lábát. Csobinyek Mária, felső mérli tót asszony e hó 24-én beleesett a szerencsi róm. kath. templom mellett ásott faültető göd­rök egyikébe. A boldogtalan oly sze­rencsétlenül esett bele, hogy jobb lá­bát felső lábszárában kettétörte. Á megsérült asszonyt hozzátartozói ha­zavitték községébe. — Katona és „cibil“ harca. íreind Jenő közös hadseregbeli közle­gény kissé pityókos állapotban bele­Á legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek linru- tos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárliurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és testsúlyt, eltávolitja a köhögét és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jő ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4.— kor.-ért kapható. — Figye jiink, hogy minden üveg alanti . czéggel legyen ellátva, F. HOFFMiÜOt-LA. BOCHE & CO vegyészeti gyár BASEL (Svájez.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom