Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)

1905-04-06 / 38. szám

2. oldal. ZEMPLÉN Április 6. ciók teljesítési kötelezettségének a következménye. Mig a nagyközségek­ben az árvaszéki, közegészségügyi, építkezési, mezőrendőrségi, ipari, min­denféle kihágási, meg számtalan egyéb ügyekben való bíráskodás az állami javadalmazásban részesülő törvény- hatósági tisztviselők kötelessége, a rendezett tanácsú városokban mind­ezek az ügyek a polgárok pótadójá­ból teljesittetnek. Ezekkel szemben, minő kedvezményben részesülnek a rendezett tanácsú várok ugyanezen adófizető polgárai? Abban, hogy az állam a rendezett tanácsú városokban lakó polgárokra magasabb államadót vet ki, mint a kis- és nagyközségek­ben lakó, különben teljesen azonos viszonyok között élő polgárokra. Ott van az állami adónemek között a házosztályadó. A törvény fokokat állapit meg a házosztályadónál. De a fokokat és a fokok közötti külömbö- zetet nem a lakosság száma, hanem a szervezet minémüsége adja. Egy ugyanazon fokban vannak a kis- és nagyközségek, tekintet nélkül lako­saik számára. És miután a házosz- tályadóra még külön 40 százalék ál­lami általános jövedelmi pótadó is vettetik ki, a magasabb házosztály­adó természetesen magasabb pótadót is von maga után. S hozzá ugyan­ezen magasabb házosztályadó az adó alapja, a községi s egyházi adókat nem is számítva, a megyei, beteg­ápolási, katona-beszállásolási s tör­vényhatósági útadóknak is. Mindeze­ket az adónemeket minden háztulaj­donosnak sokkal magasabban kell fi­zetni, tisztán azon okból, mert ren­dezett tanácsú városban él, mint fi­zeti a nagyközségi háztulajdonos. A házosztályadón kívül ott van a kere­seti adó is. Ez az adó a segéddel vagy segédekkel dolgozó kézmüipa- rosokra nézve a rendezett tanácsú városokban sokkal súlyosabb adóté­teleket von maga után, mint a nagy­községekben. A kereseti adóról szóló 1875. X. t.*cz. ugyanis a kis és nagy­községekben segédekkel dolgozó kéz- müiparosokat, ismét tekintet nélkül a község lakosai számára vagy a község forgalmának minőségére,! osztályú ke­reseti adóval, mig a rendezett tanácsú városokban segédekkel dolgozó kéz- müiparosokat, szintén tekintet nélkül a város lakosai számára, III. oszt. teleiét. Sand, mert úgy élt, azért irt úgy. A mostani neves asszonyok csak pedagógusok. S mint ilyenek sem jók. Amit Sandnak (mert mint Írónő volt nagy) megbocsátunk, a modern „apostoloknak“, hibául róvjuk fel a kétszínűséget, éljenek úgy, mint a hogy tanítanak. S ha szemérem érzetük, vagy nevelésük stb. nem engedi, hogy igy éljenek, ám ne is szónokoljanak. A pedagógia elve a szemléltető okta­tás. Ne hirdessék a „szabad szere­lem“ jogát és elvét, mert arra nem érett még a társadalom. S ki tudja, talán sohasem is lesz. Mert mégis csak nagy dolog úgy élni ezer és ezer asszonynak, ahogy George asszony élt egykoron. Ez a morál-anarkia so­hasem győzedelmeskedhet. Amiről ezek a pesti felolvasónők előadnak : nő védelem, cselédnevelés, egyszóval a feminista tanok számta­lanja, az mind csak hasznára válhat a társadalomnak. Csak arról ne filo­zofáljanak még, aamire ránehezedtek az egyházak dogmái, az országok paragrafusai. Laquedem Izsák lelkét örökli az olyan nő, aki az ilyen ta­nokat magába szívta és e szerint rendezi be életét. Nyugalmat csak a törvény védelme adhat. Már hogy most mit nézünk „törvényinek az emberi, isteni, vagy a társadalmi jo­got ? — ezt vitatni meg nem szűnik az emberiség soha. kereseti adóval adóztatják meg. — Rendezett tanácsú városban már az egy segéddel dolgozó kézmüiparosra is III. osztályú kereseti adó vettetik ki. Ennek pedig nincs korlátja, tehát nincs határa sem, mint az I. osztályú kereseti adónak van, ahol a kereseti adó magára a kézmüiparosra nézve 24 koronánál magasabb nem lehet; rendezett tanácsú városban a kézmü- iparos III. osztályú kereseti adóját ugyanis az adókivető bizottság álla­pítja meg, És példákkal tudnánk il­lusztrálni, hogy ugyanolyan vagyonú s üzleti forgalmat csináló kézmüipa- ros Sátoraljaújhelyben kétszerié, sőt háromszorta annyi kereseti adót fizet, mint pl. Kalocsán kellene fizetnie. De ez még nem elég; a III. osztályú kereseti adó általános jövedelmi pót­adót is von maga után, ez általános jövedelmi pótadó pedig 60 korona III. osztályú adóig is 10 százalék. De a nagyközségi szervezet tetemes meg­takarítást okozna a rendezett tanácsú városok költségvetésében is, mert a közigazgatás ama kötelezettségeitől, személyi s dologi költségeitől, ame­lyeket nagyközségekben az állam- kincstár visel, a város felszabadulna. A polgármesteri, rendőrfőkapitányi, alkapitányi, közgyámi állástól elte­kintve a városi árvaszék összes egyéb személyi s más dologi kiadásai el­esnének és ez alapon jelentékeny községi pótadó csökkenést jelentene. Érdekes, hogy ez indokok alapján az alföld egy nagy városa: B.-Gyula szeretne szintén nagyközséggé ala­kulni. HÍREK. — Az egyház köréből. Demeter János falkusi és Csudáky Miklós ubrezsi lelkészek kölcsönösen áthe­lyeztettek. — Tiszteletdij engedélyezés. A magy. kir. földmivelésügyi miniszter Berzeviczy Béla a „Zemplónvárme- gyei Gazdasági Egyesület“ titkárának a munkásközvetités körül kifejtett ér­demei elismeréséül 100 korona tisz­teletdijat engedélyezett. — Hűvös április. Már eléggé benne vagyunk a tavasz időszakában, hanem az időjárás mostanában mé­gis nagyon télies. Különösen a hideg északi szél, mely utcánkon végig si- vit, teszi kellemetlenné a szabadban való tartózkodást. A déli és délutáni korzózásnak pár nap óta vége sza­kadt, de lehetséges, hogy holnap a tavaszi verőfény már ismét kicsal bennünket a szobából. — Hiszen azért április ez a hónap, hogy szeszé­lyes legyen. — Gyászhir. Súlyos veszteség érte a Sátoraljaújhelyben közismert Haas családot. A család dojenje: Haas Lipót, ma éjjel hosszas szen­vedés után, életének 72-ik évében meghalt. Mint annak idején közöltük is elbénult lábbal Budapestre vitték, hol annak amputálása által vélték a sorvasztó kórtól megmenteni, de hiába I A megejtett operáció után komplikációk állottak be, később agyszélhüdés is érte és családja sietett a beteg ama óhajának eleget tenni, hogy haza hozzák, mert itt kívánt meghalni, ami ma éjjel csendes ki­múlással be is következett. — Az elhunytban az izr. „Chewra Kadischa“ jótékony és temetkezési egyesület fá­radhatatlan és ügybuzgó elnökét, mig a kiterjedt család a legjobb férjet és atyát vesztette e! Az elhunyt tagja volt számos helybeli jótékony egye­sületnek, Zemplénvármegye törvény- hatóságának és Sátoraljaújhely r. t. város képviselőtestületének. — Te­metése általános nagy részvét mel­lett ma délután 4 órakor ment végbe. — Yasuti közigazgatási bejárás. A mezőzombor—hidasnémeti helyi ér­dekű vasút közigazgatási bejárását Zemplénvármegye részéről f. hó 4-én foganatosították, melyen jelenvoltak: a kereskedelmi miniszter képviseleté­ben Bene György felügyelő, Zemplón- vármegye képviseletében Thuránszlcy László főjegyző, a járás részéről Gort- vay Aladár főszolgabíró, a m. á. v. miskolci üzletvezetőségének több fő­tisztviselője, továbbá Hönsch Dezső műszaki tanácsos, Herényi Chotvács f. kultúrmérnök, az összes községek elöljárói s több érdekelt fél. A köz- igazgatási bejárás még az nap be is fejeztetett, melynek végeztével a va­sút engedményese — Molnár Béla — fényes bankettet rendezett Szerencsen a jelenvoltak tiszteletére; ugyanezen vasútnak közig bejárása Abauj-vár- megye részéről folyó hó 5-én volt Abauj-Szántón megtartva. — Öngyilkosság Homonnán. Dr. Grünwald Ignác öngyilkosságáról még a következő tudósítást vettük kiegé- szitésekópen annak a közleménynek, melyet lapunk múlt számában ad:unk közre: Vasárnap délután V26 órakor — igy beszélik — dr. Grümvald já­rásorvos cselédje, illetve a házvezető­asszony egy dördülést hallott ben a konyhában. Erre befutott a szalonba, ahonnan a dördülés elhangzott és a ház urát a földön fekve találta. Min­den ajtót nyitva hagyva, eszeveszet­ten futott az utcára segítségért és egy­két perc múlva már feketéllett a fő­utca a nagy embertömegtől. Rövid negyedóra alatt már az egész várost bejárta az a rettenetes bir, hogy „dr. Grünwald Ignácz meglőtte magát.“ Akik legelsőknek jutottak a szobába a szerencsétlen embert már halva ta­lálták. 6 órakor már a város apraja, nagyja a sétányon volt, szemben az imént lejátszódott tragédia színhelyé­vel és mindenkinek arcán visszatük­röződött az a mélységes bánat és szo­morúság, amelyet e megrázó eset az egész város lakosságának szivében keltett. Mert dr. Grünwaldot mindenki kedvelte, tisztelték benne az egyenes, őszinte jó lelket és elmondhatni, hogy neki ellensége nem volt. Sürü fátyol takarja e tragikus esetet. Ahol 2-3 ember egy csoportba verődik össze, egyébről se esik szó, mint arról, hogy ugyan mi kergethette ezt a derék embert a halálba; őt, akinek szép, előkelő társadalmi pozíciója, hivatalos állása volt, járási, vasúti, uradalmi orvos stb. volt, nagyon rendezett anyagi viszonyok között élt, sőt va­gyonos volt; tisztelve mindenkitől és kit általában magasztos hivatását lel­kiismeretességgel, odadással teljesítő embernek ismerték. Általános az a vélemény, hogy a február 8-án el­hunyt feleségének halála fölötti mély bánata vitte őt, az özvegy férjet a halálba. Mert amióta feleségét elte­mette, lelki nyugalma többé nem volt; ahol megjelent és őt vigasztalni igye­keztek, zokogásba tört ki, hogy vele kellett könyezni. Gyakran ment ki a sirkertbe felesége sírjához és bánata oly nagy volt, hogy sokan attól tar­tottak, hogy kedélyvilága elborul, mert egy idő óta szótlan lett, csak könyei voltak, csöndes melanhólia vett rajta erőt. Állítólag több levelet irt végze­tes tette elkövetése előtt, ezek között özv. édes anyjának és legmeghittebb barátjának, dr. Moskovics Ervin ügy­védnek, akit arra kér, hogy legyen az ő árva gyermekének gondozó gyámja. Temetése kedden délután volt. Azon testületeknek, melyeknek vá­lasztmányi tagja volt és Homonna város közönségének igaz, őszinte rész­véte kisérte e tragikus véget ért, közszeretben álló embert utolsó útjára. Találja fel az anyaföldben azt a nyu­galmat, amelyet egyensúlyát vesz­tett lelke itt meg nem találhatott. A gyászoló család a következő gyász- jelentést adta ki: Özvegy Grün­wald Béniné a maga és árva kis unokájának Grünvald Terkának, va­lamint az összes rokonság nevé­ben mély fájdalommal jelenti szere­tett fiának, a legjobb apának, test­vérnek, sógornak dr. Grünvald Ig­nác homonnai járási tiszti orvos, Zemplénvármegye bizottsági tagjának f. hó 2-án d. u. 5 órakor váratlanul történt gyászos elhunytál Hült tete­mei április hó 4-én délután fél 2 órakor fognak örök nyugalomra té­tetni. Homonna, 1905. április 3-án. Nyugodjék békében! — Uj vasút a felvidéken. Egy uj vasúti előmunkálati engedélyről ol­vastunk hirt, mely Losoncot—Gál- szécscsel kötné össze, sőt azt is ol­vastuk, hogy Losonc ezen vonat ki­építésére 15-000 koronát szavazott meg. — Losonc—Gálszécs ! hogy jön e kettő egymáshoz? minő érdek kí­vánja azt a 200 és egynéhány kilo­méternyi vonalat megrövidíteni — a mely e két egymással semmiféle kon- nexióban nem álló várost összeköti — nem tudjuk felfogni, mert azt sem­miféle észszerű ok sem kívánja. — Halálozások. Kiterjedt csalá­dot borított gyászba folyó hó 4-én Schön Vilmos magánzó elhunyta. A 86 évet élt öreg ur régi, közszeretet­ben álló polgára volt a városnak. Schön Miksa helyettes tüzoltó-főpa- rancsnok édesatyját gyászolja az el­hunytban. Temetése folyó hó 5-én ment végbe általános részvét mellett. Haláláról családja a következő gyász- jelentést adta ki: Schön Vilmosné szül. Róth Johanna úgy a maga va­lamint gyermekei és unokái nevében fájdalomtelt szívvel jelenti forrón sze­retett férjének, illetve atya és nagy­atyának Schön Vilmosnak hosszas szenvedés után, életének 86-ik, bol­dog házasságának 55-ik évében f. hó 4-én történt gyászos elhunyták A boldogultnak hült tetemei f. hó 5-én d. u. 3 és fél órakor fognak az izr. sirkertben örök nyugalomba helyez­tetni. Sátoraljaújhely, 1905. április 4-én. Áldás és béke lengjen drága hamvai fölött 1 — Schwartz Sámuel- né, néhai Schwartz Sámuel 48-as honvéd altiszt özvegye e hó 2-án 80 éves korában végelgyengülésben el­hunyt. Temetése e hó 3-án Sátoralja­újhelyben, Korona-utcai lakásáról nagy részvét mellett ment végbe. Ha­lálát gyermekén kívül 22 unoka és 10 dédunoka, — dr. Schwartz Ignác gálszécsi körorvos pedig édes anyját gyászolja az elhunytban. — Kertész Antal VI. gymnáziumi tanuló márc. 31-én Kiscigándon 17 éves korában meghalt. Temetésén megjelent az el­hunyt 11 tanuló társa, egyik tanárjá­nak vezetése alatt. Á temetési szer­tartást Páricsy József ref. lelkész végezte, aki könyeket fakasztó be­szédet mondott az elhunyt felett. Az elhunyt és nagy reményekre jogosí­tott tanulót atyja Kertész János köz­ségi biró, továbbá testvérei és nagy- kiterjedésű rokonság gyászolják. — Uj lap tulajdonos. Temesvár­ról értesítik lapunkat, hogy a „Te­mesvári Hírlap“ politikai napilap, mely eddig részvénytársaságé volt: tegnapelőtt felszámolt és a lapot át­adta, illetve eladta Biró Pál részvé­nyesnek, lapunk egykori felelős szer­kesztőjének, ki a „Temesvári Hirlap“- nak szintén felelős szerkesztője. — Tolvaj háziszolga. Sztanko- vits István háziszolgának állandó mellékfoglalkozása volt, hogy szol­gálatadóját, özv. Kovacsits Ignácné vendéglősnét meglopja. Addig szedte- vedte magához az ieegen tárgyakat, mig a károsult észrevette és följelen­tést tett hűtlen háziszolgája ellen. A rendőrség azonnal gondjaiba is vette a tettest, aki vallatása során több rendbeli lopás elkövetését be is ös- merte. Átadták a kir. ügyészségnek, ahol megkapja méltó büntetését. iNdZálnébs! Mária­forrás = Természetes alkalikus sós savanyúviz = A légzőszervek és bélhuzam hurutos bántalmainál a seltei'si és gleichenbergi vizeket jóval fölülmúlja, gyomorégéseknél páratlan hatású. :■ ..............l^iAtlrezelóség:: BIE3.A.SSÓ. : Főraktár S.-A.-Ujhelyben: HAZAI H. bel- és külföldi ásványvizkereskedésében (Rákóczi-u.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom