Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)
1905-04-01 / 36. szám
Sátoraliaujliely, 1905. április 1. 36. (4391.) Harmincharmadik évfolyam. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: őAtoralja-TJjnely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond sző i üli,, vastagabb betűkkel 8 üli. Njiittérben minden garmond sor 30 üli. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ifj. Meczner Gyula főszerkesztő. dr. Molnár János felelős szerkesztő. dr. Perényi József főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, fAlévre 8 kői negyedévre 8 k >r. — Egyes szám ára 8 fillér. —* Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim után 6 üli. — Állandó hirdetéseknél ár kedvezmény. fi válságból kivezető ut. ápr. t. (—r.) Kevés mondani valója van a vidéki sajtónak az országos politikáról. Mindenkinek figyelmét a központban vívott harc köti le s aggódva s teljes bizonytalanságban várja az uralkodó döntését. A helyzet, mint az eseményekből kiolvasható, az ellenzékre nézve kedvezővé vált. Az uralkodó hazajövetele, az udvari ebédek, az állandó kihallgatások, az osztrák hadvezetőség Budapestre szólitása mind azt mutatják, hogy komoly veszedelemtől tartanak Ausztriában. A függetlenségi párttal szemben eddig tanúsított tartózkodás látszólag megszűnt s nem való híresztelések azok, melyek a koalíció mellőzését tólják célzatosan előtérbe. Ha a szabadelvüpárt a helyzet kibonyolitásában részt nem akar venni, ez a kötelesség teljes sulylyal nehezedik a többségre (melynek amaz kisebbségét s a nemzet a mai helyzetet köszönheti.) A merev szélsőségektől azonban tartózkodni kell. Kétségtelen ma már, hogy a kiegyezést Ausztriában nem a mi nemzeti érdekeinknek kedvező módon értelmezték s a szokásjog alapján az uralkodó ragaszkodik az eddig az ő kizárólagos hatáskörébe tartozó felségjoghoz, a kőA ZEMPLÉN TÁRCÁJA. A tárogató méltatása. Hajdan mi is elmulattunk Cigány zene mellett . . . Búsan szólt a hegedű szó, Kerülte a kedvet . . . Boka Károly, Mányi Lajos Beh! szomorún húzták . . . — A magyarnak a bánatát, Gondolatát tudták . . . De hát hogy ne tudták volna, Hisz ők is érezték E sok csapást, mik a magyart Akkor is gyötörték . . . Ott tanulták mind a ketten, Ott az ütközetbe5: „Megfogyott a regimentje, Kossuth azt üzente.“ Jó^Fitai Sándor primós És Banu, Zemplénnek Régi hires kis bőgőse, Emlékemben élnek. Kedves Banu! a bandának Oda szólt a trillán: zös hadsereg vezényleti nyelvének meghatározásához. De még ezek tekintetbe vétele után sem lehetetlen békés megoldáshoz jutni. A képviselőválasztás eredménye, a koalieió vezérlő bizottsága s tekintélyes jogtudósok és politikusok szakvéleménye kimutatta, hogyan értelmezi a magyar nemzet a kiegyezést. Hz tehát vitás kérdés csak a bécsi katonai körök előtt lehet, akik nem akarnak hallani sem „közös“, hanem csak egységes osztrák hadseregről. Nekik tehát nem volna más dolguk, mint a közös szót a fogalomnak megfelelő módon értelmezni s a hadsereget a nagyhatalom két alkotó részének megfelelően osztrák és magyar részből állónak tekinteni. Meghagyhatnák mindkét résznek nemzeti jellegét s a közösséget a közös vezérkar jelezné. A közös hadsereg fogalmának ilyetén magyarázata közelebb hozná Ausztriát és az uralkodót a nemzet kívánságához, A szövetkezett ellenzék pedig föntart- hatná követelését, a magyar vezényleti nyelvet, anélkül, hogy a hadsereg közös jellegéből csak a legkevesebbet is veszítene. Ez volna a legtörvényebb középút a két ellentétes álláspont között. Sem az egységes osztrák hadsereg, sem a teljesen független, önálló magyar hadsereg nem — De a szeme szikrákat szórt, — „Ne csifrásd, csak simplán!“ Öreg Boka! most is hallom Zokogó száraz fád’ . . . Fülbe húzod csendesen a „Sárga cserebogárt“ . . . Mányi Lajos az é hnron . . . — Szívünk átnyilalja . . . „Megvirad még, nem lesz mindég Ily sötét éjszaka!“ . . . Száraz fájok hangján kívül Reám csak egy hatott: Megbámultam a legszebbet, Az emberi hangot . . . Mert akkor a tárogató, Az ő életekbe’ Csak alva élt múzeumban, Elásva, temetve . . . ’S az az egy pár, mely felébredt, A melyet kivettek, Megnémult mert, hangot adni Nem adott németnek . . . Tárogatónk! te ős hangszer, Amelynek a hangja, A magyarnak minden búját Eszébe juttatja . . . magyarázható ki a hatvanhetes kiegyezésből. Az ellenzék, még ha negyvennyolcas alapon áll sem kívánhatja az uralkodótól, hogy koronázási esküjének alapjától eltérjen; hanem csak azt, hogy a kiegyezés minden egyes pontját szigorúan betartsa. Márpedig a kiegyezésből jogi csürés-csava- rás nélkül is ki lehet magyarázni a közös hadsereg magyar részének nemzeti jellegét; ellenben azt, hogy e sereg kizárólagosan osztrák legyen, nemcsak a méltányosság, hanem a legelfogultabb sovinizmus mellett sem lehet. Ugyan mit szólnának ahhoz Ausztriában, ha Magyarország azzal állana elő, hogy a közös hadsereg szelleme és nyelve magyar legyen? Pedig ehhez ép oly jogunk van, mint nekik az ellenkezőhöz. Ez az alternativa világítja meg legjobban a vitás kérdést. Valószínűleg ők is gondoltak már erre s inkább mint fölség- jogot akarják bevitatni az osztrák vezényleti nyelvet. Ismét visszatérve az előbbeni okoskodásra; vájjon igazságosnak tartják-e a fölségjog olyatén gyakorlását, ha az a magyar nyelv mellett foglalna állást? Már pedig az igazságnak megvan az a különös természete, hogy akkor is igazság marad, ha valakinek nem tetszik s viszont az egyoldalú haszon nem jogosíthat fel Hitet önt a csüggedőbe, Erőt a gyengébe . . . Ilyen hangon nem szólt soha Senki még egy néphe’ . . . De Rákóczi kurucai, Mikor harcba szálltak, Tárogató hangja mellett Vívták a csatákat . . . Honszeretet, üdv, szabadság! , Jövő remény! . . . minden! . . . Óh! mennyi szív, mennyi érzés Van itt e hangszerben! . . . Ha az osztrák tárogatón Lát mulatni minket, Megtanulja majd tisztelni Külön Istenünket! . . . Id. Bajusz József. Kazinczy kéziratok. A „Zemplén“ számára irta: Dr. Perényi József. A sátoraljaújhelyi róm. kath. főgimnázium könyvtára néhány érdekes és irodalomtörténeti szempontból értékes Kazinczy kézirattal gazdagodott. A nagylelkű adományozó Szemere József úr, aki a birtokában senkit arra, hogy másoknak a jog látszatával kárt okozzon. Itt azonban a jognak még a látszata is hiányzik. Németország nagyhatalom. Közös védelmi ereje az egyes államok külön nemzeti szellemében nevelt katonaság. Miért dőlne hát meg az osztrák-magyar nagyhatalom, ha ezt a jogos nemzeti szellemet itt is megkövetelik? Az osztrák szellem nem lehet magyar szellem, tehát nem lehet közös szellem sem. A közös erő minél intenzivebb kifejtéséhez tartozik először az egységes hadi taktika s máso dszor a katonaság fellelkesitése. Lelkesíteni pedig csak a saját nemzeti szellemével, ősi múltjával s a legnemesebb vetély kedésre sarkalással lehet a különböző elemekből alakult közös hadsereg katonáit. Közös fegyelem és hadi taktika, tehát vezérkar nélkül nemcsak közös, de szövetséges hadsereget sem lehet elképzelni; de viszont a nyelvet tenni a közös erő fö princípiumává: egyenesen ostobaság. Ilyet soha sem gondoltak még ki ugyanazon célért együtt harcoló államok egyesült vezérei. összefoglalva tehát a mondottakat : újból visszatérünk a megoldás azon legjogosabb módjához, hogy igenis maradjon meg a közöshadsereg, de mindkét része tartsa meg nemzeti jellegét, szellemét és nyelvét s ez a meglevő eredeti kéziratokat ajándékozta intézetünknek. Kazinczy Ferenc egész működése oly nagy fontosságú, hatása any- nyira érdemleges, bogy minden kézirata becses az irodalom búvára előtt. Az Ő gondos, jellegzetes írása fekszik előttünk. Egy Goeíhe-féle fordítás a „Prometheus“ és néhány epigrammszerü eredeti, eddig sehol sem közölt költemény. Áz eredeti költemények nem jelentősek, de érdekesek. Á Kazinczy iránt táplált kegyeletből közöljük az alábbiakban Kazinczy helyesírása szerint. A versek a következők: A’ Vármegye Háza Frontjára transapren- ter illuminédva. Eszterházynak itt Malonyai leve társa; Hegy [allyánk ’S a’ Tisza ’s a’ Beszkédi hegyek tapsolva [fogadják A’ Nagy Kórmányzót, ’s vigasság tölti el [Újhelyt. * A' Fa tartóból készült Ebédló Sála ajtaja felibe. Ki töltve látod itt kürtjét a Bőségnek. Külső képét azon belső Elsőségnek’ Melly által az szerzé fényes érdemeit, A’ ki itten öszve gyújtó Vendégeit. * A’ Körömi Hidas telibe. Örvendez a’ Sajó, ’s zúgnak vég habjai Midőn szélére lép a’ Nagy Malonyai A TAVASZ. újdonságai úri- és női divatczikkekben már megérkeztek! Ruhadíszek, selymek, csipkék és szalagok. Napernyők, fehérneműek, harisnyák és hímzések. Bob- és Japán sapkák, övék és ridicülök. gflgT Blous és Joupon különlegességek legnagyobb választékban rSTÄSÄS * * SZEGŐ SÁNDOR központi áruháziban Sátoraljaújhely. © "X”Är
