Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)
1905-03-14 / 29. szám
Március 14. ZEMPLÜN 3. oldal. Á kor szellemétől áthatva, meg- ihlelten szólották a rabigában gör- nyedező nemzethez. S ime, az első szabad szó csodákat müvei, szomju- hozva várja, lesi a nép apostolainak ajakáról a többit s megindul, hogy fennen követelje azt, mit eddig szivébe visszafojtva csak hiú kívánságként epedezett. Nyomában recsegve, ropogva omlanak össze a hatalmas szipolyozók bástyái, immár csak egy hatalom van : a nép, mely dörgő hangon harsog egy dalt: a szabadság himnuszát. Amit századok nem bírtak megalkotni, megteremti azt egy röpke nap: március idusa. A magyar szellem legnagyobb diadalát üli e napon, soha magyar szó nem hangzott oly szépen, mint e napon, amikor bele volt sírva egy nemzet öröme és keserves búja; lelkesedése, bátorsága, elszántsága. Soha lanton nem réz- dűltek meg oly csodásán, oly bűbájosán a szabadság örök becsű dalai és nem vágta szemébe soha oly merészen dal népe tétovázását, választásra késztetve a szolgaság vagy a szabadság között, mint a Petőfi lantja. Most látják, hogy törvényeink hiányosak, meg nem felelők, rosszak s megalkotják azokat a törvényeket, melyek iránt még mai nap is a legnagyobb tisztelettel viseltetünk nem csak azért, mert e törvények a nemzet önállóságának, állami életének nagyobb biztonságot nyújtanak, mint bármely régibb törvények, hanem főleg azért szereti és tiszteli különösen ezeket a törvényeket a magyar nép, mert e törvények alkotásától számítja polgári jogait, földesúri hatóság aluli fölszabadulását, a hűbéri viszonyok megszüntetését és azt, hogy mindenki ur most már a maga földjén. Láttuk már a magyart dicsőnek, elszántnak, de sohasem láttuk nagyobbnak, mint akkor. Minden fia ez ujjáébredett hazának egy hérosz, aki saját diadala napjából fonja meg magának a halhatatlanság glóriáját. Azelőtt is, azután is hosszú időkön át nem bírtak oly világraszóló intézményeket, nemzeti létünket érdeklő jogos követeléseket elérni, mint ez egy napon: március tizenötödikén történt. És olyan nekünk e nap, mint múltúnk legszentebb temploma, hová imádkozni jár minden magyar lélek. És mig hevíteni, gyújtani bir bennünket a honszeretet e legragyo góbb napja, mig érezzük, megértjük március tizenötödikének jelentőségét: addig ne féltsük, hogy a sors haragja vagy ádáz ellenünk dühe elpusztít bennünket. Mert eljön újra március idusa, amely visszaadja lelkesedésünket, ősi erőnket, diadalmámorunkat, nincsen oly hatalom, melylyel dicsteljesen szembe ne szállhatna a nép, mert a magyart nem szolgaságra, hanem korlátlan szabadságra teremté Hadúr. Március tizenöt. Ma érkeztek be hozzánk a Zemplénvármegyében rendezendő március 15-iki ünnepségek kiegészítéséül az utolsó tudósítások. Szinte sajnáljuk, hogy nem egy számban csoportosítva, de részletenkint közöltük le azokat, mert úgy teljes áttekintést nyerhettek volna arról olvasóink — amit mi oly igaz haza- fiúi örömmel vettünk észre, — hogy alig van vármegyénkben nagyobb község, mely a nagy napon ne rendezne ünnepet. Sátoraljaújhelyben a márciusi ünnepségek az általunk már régebben közölt műsor szerint fognak lefolyni. Az általunk közölt programm csak annyiban változott meg, hogy még dr. Piskóty Ferenc is fog szerepelni a műsorban szavalattal. A márciusi ünnepségekkel kapcsolatban Dókus Gyula alispán a helybeli várm. törv. bizottsági tagokat és tisztviselőket körlevélben kérte fel, hogy folyó hó 15-én d. e. 8/4 S órakor a vármegyeháza nagytermében gyülekezzenek, honnan testületileg vonulnak a helybeli templomokba. Olaszliszkán szintén méltó fénynyel lesz megnünepelve Március tizenötödike. Az ünnepséget az ó-!iszkai iskolák hazafias tanítói kara rendezi. Az ünnepség műsora a következő: Ima és dal a hazáért. Énekli a férfi és női kar. Március 15. alkalmi színdarab. Szereplők Zombory Margit, Kalotaszegi András és Román János. „Kossuth apánkhoz“ Énekli a férfikar „Március 15“ irta: Németh Pál, szavalja: Román János tanító „Március Idusán“ irta : Ábrányi Emil szavalja: Kalotaszegi András tanító. Az ünnepséget egy élőkép fogja bezárni. A nagymihályi kaszinó-egyesület a f. évben is megünnepü a szabadság ujjáébredésének dicső napját és a Barnai szálló nagytermében társas vacsorát rendez. A tally td ev. ref. elemi iskola növendékei 1905. március 15-én d. u. 2 órakor saját iskola termében hazafias ünnepélyt tartanak következő műsorral: 1. Himnusz. Kéthangra éneklik a gyermekek. 2. Emlék beszéd. Tartja: Homoky György tanító. 3. Talpra magyar. Kéthangra éneklik a gyermekek. 4. Március 15. Szavalja Zahoránszky Barna V. o. t, 5 Tavasz elmúlt. Kéthangra éneklik a gyermekek. 6. Magyar vagyok. Szavalja: Csencs Róza VI. o. t. 7. Kossuth Lajos azt . . . Kéthangra éneklik a gyermekek. 8. Mikor imádkoztok. Szavalja Török Rózsika V. o. t. 9, Szózat. Kéthangra énekik a gyermekek. 10. Rákóczy induló. Éneklik a gyermekek. Március 15-ike Málcán. A Málca és vidéke intelligenciája március idusát méltóan kívánja megünnepelni; matinéét rendeznek délelőtt, melyet közebéd fog követni. Március 15-ikét a nagymihályi ifjúsági egyesület is meg fogja ünnepelni az állami kisdedóvóban. Az ünnepély sorrendje: 1. „Himnusz“ Erkel Eerenctől, énekli Klain Sándor karmester vezetése mellett az ifj. egyesületi dalárda. 2. Elnöki megnyitó; tartja Fáber Ferencz e. elnök. 3. „Március 15“ id. Bajusz Józseftől, szavalja Mastsenyik Ede. 4. „Március 15.“ Felolvassa Szeitel Miksa 5. „Nemzeti dal“ Petőfitől, szavalja Hirkó Mihály. 6. „Nemzeti dal“ Irsa Bélától, énekli az ifj. e. dalárda. 7. „Itt akarok élni, halni“ Dalmady Győzőtől, szavalja Fetterik Andor. 8. „Egy gondolat bánt engemet“ Petőfitől, szavalja Fedorcsák János. 9. Tavasz elmúlt . . .“ énekli az ifjúsági e. dalárda. 10 Záróbeszéd, tartja Mathiász József ifj. e. igazgató. 11. „Szózat“ Egressy Bénitől, énekli az ifj. e. dalárda. — A munkások ünnepe. A sátoraljaújhelyi munkások március 15-ike alkalmából holnap este fél 8 órakor tüntető körmenetet tartanak, mely a Kossuth-utcán a csizmadia színtől indul s a Széchényi-, Wekerle-téren és a Kazinczy-utcán keresztül a görög kath. templomig vonul. Onnan a körmenet visszatér a „Vadászkürt“-szállodáig, ahol az erkélyről a munkások ünnepi szónoka emlékbeszédet tart az 1848-iki eseményről és azoknak mai jelentőségéről. A beszéd megtartása után a munkások szétoszlanak. — Halálozás, Részvéttel értesülünk, hogy izsépi Isépy Miklós nyug. 1848—49-iki hadnagy és vármegyei kórházgondnok f. hó 13-án elhalt. Az általános közszeretetnek örvendett elhunytat nagy kiterjedésű család gyászolja. A család által kibocsátott gyászjelentés a következő szövegű: Ifj. Horváth Józsefné szül. Isépy Jolán, férje ifj. Horváth József, gyermekei : Tihamér, Ernő, Margit és Béla; Bárczy Barnáné szül. Isépy Etelka és Bárczy Barna, gyermekei: István, Rózsa, Aranka és József; Matheidesz Istvánná, szül. Isépy Verőn és Matheidesz István, gyermekük Mártha és Isépy Erzsébet, Isépy Géza és Isépy István és családjaik, valamint számos rokonaik nevében is ‘ájdalommal tudatják a szeretett apa, nagyapa, testvér, após, sógor és rokonnak izsépi Isépy Miklós 1848-49- iki nyug. hadnagy s megyei közkórházi gondnoknak élete 76-ik évében, hosszas szenvedés után, folyó évi március hó 13-án d. u. 5 órakor történt gyászos elhunytét. A kedves halott tetemei f. hó 15-én d. u. 2 órakor fognak az ev. református vallás szertartása szerint örök nyugalomra tétetni. Sátoraljaújhely, 1905. március hó 13-án. Béke hamvaira. — Vonat-kisiklás. Tegnap, folyó hó 13-án, majdnem végzetessé válló baleset történt a Legenyemihalyi és Velejte között levő vasúti pályatesten. Egy tebervonat ugyanis a vasúti vonal eme szakaszán kisiklott s több kocsi lezökkent a sínpárról a pályatestre. A vonat személyzetének azonban nem történt baja, miudazonáltal vizsgálat indult meg oly irányban, hogy mi okozta a vonat kisiklását, A kizökkent kocsik beemelése után a vonat nagy késéssel folytatta útját. — A sátoraljaújhelyi polgári leányiskola építésére beadott ajánlatok közül a vallás- és közokt. miniszter a Klein Izidor helybeli építészét fogadta el. Az építkezés költsége 50.000 koronában lett megállapítva. Az építkezés azonnal kezdetét veszi úgy, hogy az iskola még f. évi szept. hó elsején lesz átadva rendeltetésének. — Esküvő. Lang Menyhért nyir- ábrányi földbirtokos és bérlő folyó hó 12-én esküdött örök hűséget Sátoraljaújhelyben Roth Gizának, Roth József helybeli birtokos és kereskedő leányának. — A Dunántúli Közművelődési Egyesület sorsjátékának húzása. Az ország egyik legnagyobb közművelődési egyesülete a Széli Kálmán, Pal- lavicini Ede őrgróf és Rákosi Jenő elnöklete alatt álló Dunántúli Közművelődési Egyesület kénytelen volt sorsjátékának március 11-ére kitűzött huzási időpontját a pénzügyminiszter engedélye mellett folyó évi november hó li-ére elhalasztani, s az egyesület elnöksége e napon a sorsjáték húzását feltétlenül megtartja s ekkor a 60000 korona értékű nyeremények felett fog hatósági ellenőrzés mellett a húzás lefolyni, s a nyereményjegyzék az érdekelteknek megküldetni. — A rejtélyes asszony. Nehány nappal ezelőtt egy 35—40 év körüli asszony került a rendőrség kezébe, aki a helybeli róm. kath. parókiáról, a hová kéregetés ürügye alatt bement, a házvezetőnő felöltőjét ellopta. Az előáliitott nőnek semmi igazolványa nincsen. Kihallgatása alkalmával magát Szabó Józsefné szül. Nagy Mária kassai születésű, munkácsi lakos, la- katossegéd nejének vallotta be, mint kinek Munkácson négy gyermeke és anyósa van, férje pedig a miskolci közkórházban betegen fekszik. Minthogy a beszerzett adatok szerint ezen vallomása nem felel meg a valóságnak és kilétéről most minden felvilágosítást megtagad, valószínű, hogy az illető rovott múltú, esetleg körözés alatt álló nő. A rendőrkapitányság a rejtélyes asszonyt mindenfelé körözteti, hogy személyazonosságát megállapíthassa. — Eljegyzés. Klein Gyula toles- vai kereskedő eljegyezte Braun Szerén kisasszonyt Puszta-Körtvélyesről. — Betörések. Ezúttal nem Uj- helyben történt betörésekről adunk hirt, hanem olyan esetekről kívánunk említést tenni, melyek bennünket annyiból érdekelhetnek, hogy részben hozzánk közel, a szomszéd vármegyékben történtek. Az utóbbi hetekben többször megtörtént, hogy betörők kirabolták egy-egy pénzintézetnek Wertheim-kasszáját és a benne talált pénzt, sőt számos pénzértéket és okmányt is vittek magukkal. Ilyen betörésről olvastunk nehány nappal ezelőtt, mely Mnnkácson és Ungvár- megyében történt és hasonló betörésnek vesszük most hírét Mármaros- szigetről. Mind a három helyen pénzintézeteket fosztottak ki a betörök, akiknek — értesülésünk szerint — nem bírtak még nyomára akadni. A legutóbbi eset Mármarosszigeten történt, ahol a takarék- és hitelbankot törték föl és az egyik pénzszekrénynek angol szerszámokkal való megfúrása után 5000 korona készpénzt és egyébb értékpapírokat vittel el. Mindezekből nyilvánvaló, hogy vidékünkön egy szervezett betörőbanda jár és űzi háborítatlanul garázdálkodásait. Éppen ezért szükségesnek tartottuk mindezeket fölemlíteni és figyelmeztetni úgy a hatóságokat, valamint az összes vármegyénkbeli pénzintézeteket, hogy résen legyenek és még idő előtt tegyenek meg minden intézkedést hasonló esetek kikerülése végett. — A sátoraljaújhelyi gyártelepi dal-, zene- és önképzőkör folyó évi március hó 4-én tartott álarcos bálján felülfizetett még dr. Hornyay Béla 20 koronával, mely felülfizetés- ért ez utón mond köszönetét az egylet nevében az elnökség. — Hajójegyek Amerikába. Fiúméból Newyorkba legközelebb március 30-án a „Kárpáthia“ és április 13-án a „Ultónia“ gyorsgőzösök indulnak. A nagy kényelemmel berendezett oceánjárókon a hajótársaság különös gondot fordít az utasok élelmezésére. A hajójegy árában benfog- laltatik 2 napi ellátás Fiúméban és teljes ellátás a hajón. Az „Adriau személyszállító osztálya (Budapest, Vigadó-tér 1.) a belügyminiszter rendeleté értelmében az útlevéllel ellátott kivándorlónak Fiúmén kívül a többi európai kikötő bármelyike felé is adhat hajójegyet, ennélfogva a külföldre előleget küldeni nemcsak felesleges, hanem kockáztatott is, mert az onnét érkező hajójegyet, levelet és nyomtatványt, a megfelelő belügyminiszteri rendelet érttelmében, a hatóságok minden egyes esetben elkobozzák. — "Vérszegény és gyenge szervezetű egyének vegyék tudomásul, hogy bármely más vaskészitményei nem fogják elérni azt az eredményt, melyet a Kriegner-féle Tokaji china vasbor nyújt. — Bárki is befogja látni, hogy a valódi jóminőségü tokaji bor már maga is erősitőleg hat a szervezetre, már most méltóztassa- nak tekintetbe venni, hogy ezen elsőrendű öt buttonos tokaji borban egy különös eljárás folytán a vasnak chininhez kötött vegyületét akként visszük be, hogy az a borban tökéletesen oldva, úgyszólván összeérve változatlan marad. Ez az egyedüli reel és orvostanárok által számtalanszor ajánlott vasspecialitás. Óva intem a tisztelt közönséget a silány, bár hangzatosabb reclammal hirdetett különlegességektől. Kapható 3.60 és 6 koronás üvegekben a készítőnél „Magyar Korona“ gyógyszertár, Budapest, VIII. Calvin-tér. * 11 A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. SST Lapunk nagyon tisztelt tudósítóit felkérjük, hogy a vidéken lefolyó március 15-iki ünnepségekről lapunk elmére lehetőleg közvetlenül az ünnep lefolyása után tudósításokat küldeni szíveskedjenek. 11. Gy. Tállya. Sajnos, az emlókbeszéd- nek nem tudtunk helyet szorítani. Kérjük szives tudósítását az ottani ünnepségről. G. Helyben. Nagy ügyes a technikája, de nekünk az a reményünk, hogy öntől jobbat is foghatunk közölhetni. A gyenge bemutatkozó semmivé tehetné a későbbi jobbakat is. Kiadótulaidonos; Éhlert Gynl*.
