Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)
1905-01-03 / 1. szám
Sátoralj au] hely, 1905. január 3. !• (4366.) Harmincharmadik évfolyam. tfegjelen minden másod.k napon kedí, csütörtök és szombat tste. Szerkesztőség és lyadól^Tatal: SAtorsLlja-TJjnely, lőtér '9. szám. Kéziratokat nem ädunk vissza. Apró hirdetéseknél mii:def[garmond szó 4 fill., vastagabb betűkkel 8 fill. Nyilttérben minden garmond sor SÍO fill. POLITIKAI HÍRLAP. ifj. Mecznor Gyula dr. Molnár Ján03 dr. Perényi József főszerkesztő. felelős szerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, fó.iévre 6 kői negyedévre 3 k >r. —- Egyes szám ára 8 fillér. —— Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden sző után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár kedvezmény Választási mozgalmak. — jan. 3: Hosszú, áldatlan politikai harcok után elérkeztünk tehát oda, hogy Tisza István miniszterelnök a kötelességérzet parancsszava nak engedelmeskedve: a királynak az országgyűlés feloszlatását tanácsolta. Előrelátható volt, hogy a miniszterelnök más kivezető utat nem találhatott abból a labirinthböl, melybe egy szenvedélyes, túlhajtott parlamenti harc belekergette. Különben is az országgyűlés ellenzéke a rendes munka helyett szenvedélytelt izgalmakkal, a komoly megfontolás helyett minden megállapodást nélkülöző torzsalkodással dokumentálta a nemzetnek, hogy jelenlegi álla potában és állagában munkaképtelen s nagyon rászorul a választások tisztítótüzére, mely hivatva van, hogy izzó kohójában a megfelelő anyagot kiválassza. A kérdés eldöntése a Céltalan parlamenti viták után a nemzethez van appellálva s azt hisz- szük, hogy az ö ítélete a technikai obstrukció csődjére fog vezetni, hiszen tulajdonképen csak egy kiélezett kérdés előtt áll a nemzet és ez az, hogy helyesnek tártjá é a technikai obätruk- ciót, .vagy nem?! E kérdés van a nemzet itélő- széke elé bocsátva s e kérdés eldöntése előtt áll most, a váÁ ZEMPLÉN TÁRCÁJA. A lemondás gyönyöre. A .Zemplén* számára irta: Aniáné. (Folytatás.) Hidegsége kétségbeejtő. Csak, ha látom, hogy mindegyikhez kedvesebb, barátságosabb, mint hozzám, akkor csillan fel szivemben a remény: „hátha színlel? Hiszen ura, gyermeke van, muszáj tettetnie“. E szavait oly bensőséggel mondá, oly égő tekintettel kiséré, hogy — Gergely el ne ítéljen gyengeségemért, — összeestem fájdalmamban. Hogy mint néztem, nem tudom. Csak könyeim érzém arcomon s Sziklai karjait nyakamon, amint fejemet simogatva, Csókolgatott, fülembe súgva : Ugy-e szeretsz, nem sajnálatból peregnek kö- nyeid? Ne sirj, mosolygj reám csak egyszer, te a szépséges, bűbájos asszonyok legszerencsétlenebbike! Te fényes csillaga életemnek, te 1 Szeretlek mindennél jobban e földön, mégis elmegyek innen messze, hogy sohase lássalak. Nem fosztlak meg jó hírnevedtől s gyermekedtől. Tengődni akarok bárhol, csak te ne szenvedj. Te ne sírd ki fényes szemed. Viseld játszi kedélylyel életed nehézségeit, mit másoknak köszönhetsz. Férjedtől tudom, érdekből adtak lasztások közvetlen küszöbén Zeraplénvárraegye választópolgársága is. Zemplénvármegye választókerületeiben nagy vehemenciával indultak meg a választási mozgalmak, melyek már igy, a kezdet kezdetén is annál figyelemreméltóbbak, mert az előkészü letek szokatlan élénksége heves küzdelmek előjele, s legtöbbször a választási harcok küzdelmes és izzó hangulatú csatározásainak előrevetett árnyéka. * Zemplénvármegyében természetesen a megye központi választókerületének a sátoraljaújhelyi választó-kerületnek ügye áll előtérben, mert e fontos pozíció birhatására ellenzéki oldalon egész erővel törekednek. E kerületben ellenzéki részről ellenzéki jelölt felléptetése már pozitívum. Ezt sejteti velünk Kossuth Ferencnek, az országos függetlenségi és 48-as párt elnökének Pekáry Gyula ügyvédhez, mint a sátoraljaújhelyi függetlenségi pártkör elnökéhez irt levele, melyet teljes terjedelmében a következőkben adunk: Orsz. függ. s 48-as pártkör Körhelyiség: Erzsébet körút 38. 1904. dec. 30. Igen tisztelt vármegyei pártelnök ur t Midőn a zemplénvármegyei kerületekre vonatkozó szives értesítését köszönöm, egyúttal arra vonom fel szives figyelmét, hogy én a vezérlő bizottságban állást foglaltam az ellen, hogy a dissidensek a sátoraljaújhelyi és kir.-helmeezi abszolút hozzá és te mentél 17 esztendőddel, üde gyermeteg kedélyeddel. Most, hogy kinyílt rózsa vagy, 28 éves, letört rózsához hasonlítasz. Nézz reám csodás szemeiddel, hadd zárjam szivembe emléked. Csak egyszer mond, hogy szeretsz-el Utolsó alamizsnát adsz a szegény vándor koldusnak, ki messze elmegy és nem koldul többé szerelmet. Szeretsz? Vagy csak álmodá hiúságom ? „Szeretlek, — súgtam — fülébe, forró leheletemmel.“ Nem hazudtam. Egy esztendei szenvedés és az ő lázas, szenvedélyes vallomása megfosztottak energiámtól. Nyakába borultam és végigálmodtam a legbübájosabb életet. Boldoggá tett — ha csak percekre is — mint férjem soha. Azóta két év múlott, nem sejték lelkem fájdalmát, gyönyörét. Nem levelezünk, de vasárnaponként küld névtelen üres borítékban egy szál piros rózsát, mit szivemen hordok, mig el nem hervad. Mára ígérkezett sürgönyileg, mire felelém, hogy férjem nincs hon, örömmel várom. íme most izgatott szívvel megyek haza egyedül, csalódtam. „Nem egyedül édes Ilonám, leghübb barátjával, ki örömest segítene baján“ — mondá az őszinte érdeklődés hangján a pap. — „Várnia kell, türelmesen, mig elmaradásának okát önnel tudatni fogja. Gavallér ember nem tesz bolonddá asszonyt. A viszontláfüggellenségi kerületekben jelöltet állítsanak. Ma úgy értesültem, hogy a királyhelmecziben br. Sennyey István nem lép fel, tehát Meczner Béla jelöltetését mi sem akadályozza, ellenben Hadik Béla gróf újhelyi jelöltetése nem méltányolható, mert teljesen függetlenségi kerület ez, melyet elvenni nem engedhetünk. a dissidensek által. Ebben az értelemben Írtam Búza Barnának s Meczner Bélának s kérem önt is, hogy minden igyekezetével hasson oda, hogy ezen álláspontunk érvényesüljön a sátoraljaújhelyi kerületben. Szives válaszát várva vagyok: igaz, tisztelő barátja Kossuth Ferenc. A levél megérkezése közben Hadik Béla gróf jelölése ügyében változás állott be, amennyiben Hadik Béla gróí — ki időközben a kassai jelölésről is leköszönt — nem reflektált kerületre. Kossuth Ferenc Hadik gróf eme elhatározása után a következő sürgönyt küldte Pekáry Gyulának: „Elhatároztatott, hogy Hadik nem reflektál kerületre. Függetlenségit jelöljenek. Kossuth.u A sátoraljaújhelyi függetlenségi párt a központból küldött eme instrukciók uián értekezletet tartott f. hó 3-án s ezen az értekezleten lett ellenzéki jelölt jelölése befejezetté. Ára a jelölt szeastélyéfe nézve csak a disszidensekkel való megbeszélés után lesz megállapodás. Eddigelé dr. Fried Lajost, dr. Búza Barnát és Móré Dániel ipartestületi elnököt emlegetik. Persze ez mindeddig csak előkészület, a helyzetek teljes kialakulását az idők méhe rejti, ám a Kossuth Ferenc letásig kedves barátnőm! Meleg kéz- szorítással és nehéz sóhajtással váltak el a kastély lépcsőzeténél. A barát imájában találja vigaszát, de az asszony hol leli azt? Egyedül ülve fényes hálószobájában, könyázott arccal, mereven néz. Lelke el-elkószál, feje nehéz gondolataitól lehanyatlik dobogó mellére. Szemei, bol szenvedélyes szerelemtől, hol szik- rázó haragtól fényiének. •-+ Hol vegye elő ^.barátot megint, ki oly jól eltudja szivét csititani ? önmagát leküzdve megy nagy csendesen, mélázó tekintettel, enyhülést, vigaszt keresni szivére a — gyermekszobába. Leánykája ömlengése jól esik szerető szivének, de ki nem elégíti. Azonban jóval nyugodtabban tölti karácsony szent estéjét gyermeke szobájában, mint a magáéban. Ä kis Jézus neki is hozott valamit: vigaszt gyermeke szeretetében. Késő éjjel hírnök veri fel kastélya csöndjét, express levéllel, mit mohón bont fel, mialatt szobalányát elbocsátja. Ragyogó szemekkel, égő arccal olvassa: „Szivem bájványa, Ilonám! Mai elmaradásom bizonyítéka határtalan, önfeláldozó szerelmemnek. Igen, Ilona! Akartam látni, hangját hallani, kezét szorítani, hosz- szu időre erőt gyűjteni, de csak férje, gyermeke társaságában. Azonban sürgönye megmásitá tervem. Nem bíztam önmagámban. vele és sürgönye által dokumentálva ván, hogy a sátoraljaújhelyi kerületben okvetlenül lesz függetlenségi jelölt'. Egyébként előttünk áll még egy érdekes tanulság is e levél kapcsán, az, hogy bár az ellenzék nagyon örül a dissidensek pártfogásának, ellenzéki kerületekben nem szívesen hajlandó disszidens jelölt támogatására. Szóval, mintha haldokolna már az egyesült ellenzék nagy hangon hirdetett egysége. A nagymihályi választókerületnek gróf IJadik-Barkóczy Endre a képviselőjelöltje. Hadik Endre grófnak függetlenségi részről nem lesz ellenjelöltje. Ezt bizonyítja a nagymihályi függetlenségi kör választmányának dr. Fuchs Ignátz intéző elnök elnöklete alatt 1904. évi december 30-án tartott ülésén hozott eme határozata : „A nagymihályi függetlenségi párt választmánya kimondja, hogy respektálva az egyesült ellenzék coalitióját ez időszerint jelöltet nem állít s Hadik gróf jelöltségével szemben semleges marad. Ha azonban Hadik Endre gróf ellen a kormánypárt küzdelembe lép . . . akkor támogatja Hadik gróf jelöltségét s ezzel szemben elvárja, hogy Hadik Endre gróf is támogassa más kerületekben a függetlenségi kör jelöltjét.“ Szóval a nagymihályi függetlenségi kör respektálja még az egyesült ellenzék koalitióját s nem oly érzékeny, mint Kossuth Ferenc, ki „ellenzéki kerületet nem enged elvenni a disszi- densek által.“ A királyhelmeczi választókerületben, mint Kossuth Ferencz leveléből kiolvasható: Meczner Béla helybeli nagybirtokos jelöltetése bizonyos, Oly hosszú nélkülözés után, — pusztán álmodozva önről — egyszerre betoppanjak s meglátva eszményképemet, vágyaim megtestesülését, hideget parancsoljak szivemnek? Nem lehet, nem. Mikor keblem dagad érzelmektől, vágytól, kézcsókkal érjem be? És tiszteletteljes távolságban áljak meg ön előtt, mikor szivemre akarnám szorítani, hogy onnan soha le ne szakadjon ? Tudná-e ön megállni, hidegen, illedelmesen? Én nem. Mi férfiak nem bírunk annyit tűrni, nélkülözni. Tudom nehezen várt. Épp olyan dobogó szívvel, mint a milyennel készültem önhöz. Higyje el, nehéz volna helyzetünk „egyedül“ karácsony estéjén a csendes kastélyban. Önért hoztam ez áldozatot, kit jobban szeretek önmagámnál. Ösme- rem odaadó szerelmét, hűségét, boldogság után epedő szivét és mégis- mégis rnegfosztám magam a legédesebbtől — önért. Itt ülök egyedül, idegesen tépve szakállom, átkozva a kegyetlen sorsot, melynek átkát cipelnünk kell. Rázok a bilincseken, melyeket az ön házassága reám is ró és tehetetlenségemben dühöngök. Rajtam nem könnyít könyek árja! Két ut áll előttem; megcsalni legjobb barátomat, vagy bevallani mindent és elhozni magát a hidegségből, a jégcsap embertől ide, hogy deI<apnnh mai uána 4 oldal.
