Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-07-09 / 73. szám

2. oldal ZEMPLÉN. ulius 9. aljai borra nézve kötelező. A hordókra való felillesztése az ellenőrző bizottság hivatalos közege által történik. A na­gyobb forgalmú kereskedelmi üzletek részére e részben engedett kivételek, el­járási és ellenőrzési módozatok az ügy­rendben vannak meghatározva. 13. §. Az ellenőrző hivatal „Szár­mazási jegyekkel“ csak a saját illetőségi köréhez tartozó területeken termett bo­rokat láthatja el, ellenben a boroknak a zárt területről való kiszállítása alkal­mával az elzáró védjegyeket azon borok hordóira is köteles alkalmazni, melyek a zárt terület más ellenőrző körzetéből szállíttattak be hozzá és általa nyilván­tartva lettek. 14. §. Elromlott jegyeket pótolni vagy becserélni semmi körülmények között sem szabad. 15. §. A hitelesítő hivatalnok ügyel arra, hogy a jegyek csak azon hordókra alkalmaztassanak, melyek tartalma az 5. §. szerint bejelentve lett s mely után a kivetett dij befizettetett. A bormennyi­ségek apadása miatt beállott hiány ki­számításának és a jogos bormennyiség megállapításának módja az ügyrendben van körülírva. 16. §. Amennyiben a tokaji borvi­dék fentebb körülirt védjegyének tör­vényszerű lajstromozását a kereskedelmi miniszter az 1890. II. cikk 6. §.-a ér­telmében kötelezőleg el nem rendelné, erről Zemplénvármegye törvényhatósága gondoskodik az ezen rendszabályok életbeléptetése tárgyában szerkesztendő megyei szabályrendelet értelmében. 17. §. A tokaji borvidék borait annak zárt területén más vidéken ter­mett borokkal keverni (összevágni, há­zasítani) nem szabad. 18. §. Tilos a Tokaj-hegyalja zárt területére olyan bort, mely azon kívül termett: behozni. Egyedüli kivételt e rész­ben a fogyasztási célokra behozott ide­gen borok képeznek, melyeknek adás­vételi forgalma azonban hatósági ellen­őrzés alatt áll oly végből, hogy azok a zárt területen fogyasztassanak el s ki ne vitessenek. Ezen idegen borszállitmányok az érkezés helyére nézve illetékes községi hatóság engedélyének felmutatása nél­kül a vasúti állomások által ki nem adhatók. A közlekedésnek más eszközei utján érkezett idegen borok pedig be- pincézés vagy beraktározás előtt az ille­tékes borellenőrző bizottságnak bejelen- tendők, mely azokat további nyilvántar­tás végett bekönyveli. 19. §. A borellenőrző bizottságok az idegen származású borokat az ügyrend­E nő nyíltsága, mely a kokettoria nyomát sem viselte, különösen hatott Buriánra. Csodálattal nyugtatta sze­meit a nő kifejezésteljes arcán s mondá: Nőknél kivált ez még nem megfelelő kor a végrendelet csinálásra, férfiaknál már gyakoribb, noha ma­gam is négy X-em dacára erre eddig nem gondoltam. E vallomásra Jagerné elpirult s odavetőleg mondá: Kegyednek erre szüksége nincs, testvérei, rokonai ta­lán egyformán kedvesek ön előtt ? Ezekből senkim sincs: egyetlen gyermeke voltam elhalt szüleimnek. Mily különös 1 ugyanily viszo­nyok, között élek én isi És mindezek dacára akar Nagy- sád végrendelkezni ? Épen azért! De különben is na­gyon tékozoljuk az ön drága idejét! Burián dr. meglepetve nézett a nőre s lassan mondotta: Ez órát nagy­ságodnak rezerváltam s mivel meg­lepően pontosan jött . . . Meglepően 1 Ön hát kételkedik a nők pontosságában! Éddigi tapasztalataim után igen­nel kell felelnem. Ezt mondva, az előtte fekvő pa­pírokba tekintett s mialatt arcvonásai felvidultak, újból megszólalt: Nagyon örvendek Nagysád, hogy minden szükséges adatot magával ho­ben körülirt módon jegyzékbe veszik s ügyelnek arra, hogy azok a zárt terü­letről ki ne vitessenek. E végből a bo­rok állományát bármikor, de évenkint négyszer mindenesetre, szemleivek alap­ján, a helyszínén mennyiségileg megálla­pítják s annak eredményét a bortulajdo­nosnál visszahagyott szemleiv másik ere­deti példányán aláírásukkal igazolják. S ha a szemle alkalmával alapos gyanú merül fel arra nézve, hogy az idegen bo­rok szabályellenes módon lettek értéke­sítve, a gyanúsított ellen a megtorló eljárás folyamatba tétele végett a felje­lentést megteszik. 20. §. Elzáró védjegygyei ellátott boroknak a zárt területről való kiszál­lításánál köteles a szállító fél a fuvar­levelén is teljes szövegben kiírni, hogy a szállítmány: „tokaji bor.“ 21. §. Tiltva van tokaji bor készí­tésére vagy javítására oly szőlőt, aszu- szőlőt, cefrét vagy mustot, mely nem a tokaji borvidék talaján termett, ide be­hozni és felhasználni. 22. §. A borellenörző bizottságok ügyvezetésök statisztikai eredményét évenkint feldolgozzák s elöljáró ható­ságaik utján a vármegye Alispánjához azon év végéig beterjeszteni kötelesek. E végből megfelelő rovatos ivekkel lát­tatnak el. Illetőségük határain belől éber fi­gyelemmel kisérik a bortermelést, keze­lést és forgalmat s ha gyanús üzelme­ket vagy visszaéléseket vesznek észre, felettes hatóságuknak azokat rögtön be­jelenteni tartoznak. A must készítésének ellenőrzése céljából joguk van bármely szüretelő helyiségben előleges bejelentés nélkül megjelenni és vizsgálatot tartani, hogy nem használtatnak-e a bor készítésnél törvény és rendeletek által tiltott szerek. A bor kezelésének ellenőrzése végett pedig kötelesek minden helyiségben, hol bor van leraktározva vagy kezelve éven­kint legalább egyszer, de esetleg több­ször előzetes értesítés nélkül megjelenni, ott szemlét tartani, s hogy az megtör­tént a szemlék nyilvántartó könyvében kitüntetni. A borok tulajdonosa vagy annak megbízottja köteles a helyisége­ket a végből kinyitni vagy a kulcso­kat átadni, melynek megtagadása a gyanú jogosságát állapítja meg s a tüzetes vizsgálatnak azonnali megtartását vonja maga után. Az ellenőrző szemlék az ellenőrző bizottság kiküldött tagjai által s csak a nappali órákban tarthatók meg. Ha ezen bizottság a szemle köz­ben a törvénybe vagy ezen rendszabá­lyokba ütköző jelenségeket vesz észre, zott! Bevallom, .hogy az nem min­dennapi dologi Üzleti ismeretei előtt meghajlok. Ha már ügyvéd ur bókol, igye­kezni fogok hát feladatán könnyíteni, viszonzá az asszony. S elkezdi neki magyarázni, hogy miért határozta el magát e lépésre. Bock Évelina egy gymn. tanár leánya volt. Atyjától kitűnő nevelést kapott, melynek alapján tanári vizs­gát is tett. Szüleinek gyors elhalálo­zása után, mint nevelőnő elment egy ismerős családdal a Jóreményfokra. Ott ismerkedett meg Jager úrral, ki­hez — noha nálánál sokkal idősebb volt — férjhez is ment. De rövid hat évi nyugodt házasság után férje hir­telen elhalt s egész vagyonát neki és 5 éves kis fiának hagyta. És férjének rokonai talán üldözni kezdték az örökségért, kérdé a doktor. Akartak, de nem sikerült nekik, mert fiacskám még akkor élt s aty­jának örököse volt, de 2 évvel ké­sőbben, midőn a sors ezt is elragadta tőlem ... könnyekre fakadt s arcát ke­zeibe temetve hozzátette: ő volt egyet­len boldogságom, életem napja s vele együtt mindenem sírba szált. Néhány percig szótlan maradt s Burián benső részvéttel nyugtatta sze­meit az összerogyott alakon. Mily éles ellentét, — gondolá — az eddig oly legott gondoskodik arról, hogy a vissza­élés bebizonyítására szolgáló jelek, tár­gyak és adatok az illetékes hatósági vizsgálat eszközléséig eltüntethetők ne legyenek s hogy a vizsgálat a fenálió rendeletek értelmében azonnal fogana- tosittassék. 23. §. A borellenörző bizottságok tagjainak állása tiszteletbeli lévén, fize­téssel nem jár, de kész-kiadásaik meg­térítendők. A bizottság elnöke és jegy­zője, egyben könyveinek vezetője a bor- ellenőrzés pénzalapjából méltányos évi fizetést húznak még akkor is, ha a köz­ség elöljáróságának tagjai. A díjazás mértékét a község képviselőtestülete szabja meg. 24. §. Az ellenőrzés pénzalapja a szőlőbirtokosok és borkereskedők által boraik mennyisége után évenkint fizetett, továbbá az idegen borok ellenőrzésére kivetett, a származási és védjegyekért szabályrendeletileg megállapított díj­összegek, végre a kihágók és bűnösökre kiszabandó s ide utalandó pénzbünte­tések és az elkobzott értékekből kerül össze s a községek tulajdonává válik. 25. §. A borellenörző bizottságok működése felett a felügyeletet Abauj- Szántóra nézve Abaujvármegye, a többi községre nézve Zemplénvármegye tör­vényhatósága gyakorolja a jelen ügyvi­telre alkotandó vármegyei szabályrende­letek szerint. 26. §. A jelen rendszabályok szán­dékos megsértése kihágást képez s az 1893. 23 t. ez. 5. §-ában kiszabott bün­tetéssel toroltatik meg, az ezen törvény végrehajtására vonatkozó miniszteri ren­deletekben körülirt eljárás és hatóságok utján. 27. §. Ezen rendelet hatályba lé­pése után 3 hónap alatt a községi ellen - őrző bizottságok szervezése befejezendő s mihelyt az megtörtént, a tokaji borvidék pincéiben és raktáraiban elhelyezett bo­rok összeirandók oly végből, hogy a tokaji és idegen származású borok kü- lön-külön elkönyveltessenek és szabály­szerű ellenőrzés alá jöhessenek. Ezen a zárt területről kivételesen eladható ide­gen termésű boroknak kivitelénél azon­ban az illetékes ellenőrző bizottság ki­vételes kiszállítási engedélynek bemuta­tása szükséges és a fuvarleveleken vi­lágosan kifejezendő az, hogy a szállít­mány nem tokaj-hegyaljai bor. A tokaj- hegyaljai ó borok az összeírás alapján kellő igazolás mellett az elzáró védjegyre jogosultak s azokkal kiszállításuk alkal­mával ellátandók. * Ez a javaslat a kassai kereskedelmi erős nő s ezer fájdalommal telt anya között s mégsem tudta, hogy melyik alakban kedvesebb előtte. Bocsásson meg uram, nem lett volna szabad a múlttól annyira elra­gadtatnom magam! Mit gondol ön felőlem? Hogy nagysád fájdalmában szent s tiszteletreméltó. Köszönöm szépen a szives rész­vétet, jól esik nekem, de hát jöjjek elbeszélésem végére! Gondolhatom — szólt közbe Bu­rián — volt baja ama rokonokkal, de nem igen árthattak! Nem, a törvény pártomon volt, de minden esetre volt elég bosszúsá­gom, de egyrészt mégis hálával tar­tozom nekik; fájdalmam talán sirba vitt volna, ha a velők folytatott harc erőt nem adott volna. Most már értem, hogy miért akar nagysád végrendelkezni? A lehetősé­gét is ki akarja zárni annak, hogy valaha a vgyonának a birtokába jut­hassanak. De erre végrendelet sem kell, mert az örökség nagysád roko­naira, fog szállani. Én ezt tudom — feleié a nő — s épen ezt kiakarora kerülni. Ismét ránézett az ügyvéd cso­dálkozással. Mily jártas ez a nő a törvényben ! Most igen kiváncsi volt arra, ami jönni fog. s iparkamara válaszának beérkezése után Zemplén és Abauj vármegyékben azzal a kérelemmel fog beterjesztetni, hogy azt elfogadván szabályrendeletbe foglal­ják, megfelelő ügyrenddel ellássák s a kormány jóváhagyása után azonnal életbe léptetni szíveskedjenek. Karcolatok a berlini női kongresszusról. Ungvár, 1904. julius 6. Példátlan szívóssággal eveznek a nők kitűzött céljuk, az emberi jo­gok általános elismerése felé! Bámulatos energiával, logikus ér­vek felhasználásával lépnek sorom­póba ezen jogok elérhetéséért. Mostan, hogy vége felé jár ez az epocháli» kongresszus, melyben a földgömb majdnem minden részéből összesereglettek, hogy tanácskozás alá vegyék a női nem sorsát, illetve an­nak javítását célzó intézkedéseit: ér­dekességénél fogva, még feltéve, de meg nem engedve, hogy egyébért nem is, érdemes ezen felfogásom sze­rint fölötte fontos kérdéssel, ha nem is tüzetesen foglalkozni, megbeszélés és megítélcs tárgyává tenni. Hogy mily komolyan vették Ber­linben ezen mozgalmat, mennyire be­csülték meg ezen törekvésüket, eléggé bizonyítja azon meglepő fogadtatás, melyben részesítették őket. Már az első vasárnapon estve a filharmónia nagytermében, mely zsú­folásig megtelt, egy női karmester vezetése alatt álló női zenekar nyi­totta meg az ünnepélyt, előadván Mozart és Vallkmantól müveket in­telligens precizitással. Németország császárnéja junius 14-én kihallgatáson fogadta a női kon-1 gresszus elnökét, Aberdeen grófnőt, Canada volt alkirályának nejét, va­lamint a nemzeti szövetségek küldött­ségét és a hatalmas császárnén kívül az egész előkelő világ bocsátott ki meghívókat a kongresszus tagjai szá mára, igy gróf Bülownó, a kancellár neje, Posadowszkyné, az államtitkár neje. A születési és pénzarisztokrácia képviselői lakásaikat, mügyüjtemé- nyeiket bocsátják rendelkezésükre. Berlin összes színházai hívták meg a kongresszus tagjait és befeje­zésül a legutolsó szombaton Berlin városának vendégei voltak a „Rat­haus“ helyiségében. Mindezen tények bizonyítják, hogy ezen női kongresszus működését a Vannak nekem távolabbi roko­naim, de azokkal csak laza összeköt­tetésben állok, mondá folytatólag; akarom is nekik vagyonom egy ré­szét hagyományozni, de a legnagyobb részt férjem rokonainak szánom. Hogyan ? Ezt akarja nagysád ? kiáltott hirtelen felugorva a doktor. Ezt kell tennem ! volt a nő csen­des felelete. Evvel az igazságnak tar­tozom 1 s most tisztelt dr. uram, Írja meg a végrendeletemet I E szavakra kivett a táskájából egy lap papirt, melyen megvoltak je­lölve az illetők nevei s a nekik szánt összeg. Ahogy parancsolja nagysád 1 És ezen ügy gyorsan el lesz vé­gezve ? Ma vagy holnap. De egyre még figyelmeztetnem kell nagysádat, ha ismét férhez menne . . . Oh nem megyek többé férjhez, szakitá őt félbe. Nagysád mégoly fiatal! s e sza­vakkal megragadta a nő kezét. Jagerné bosszúsan ugrott fel. Bocsánat! — mondá Burián s es- deklőleg emelte fel kezeit. Ne távoz­zék tőlem haraggal, hisz nem akar­tam megsérteni! Ami reám annyira hatott, az nem egy múló szeszély, nem egy hirtelen felvillanás, nem vagyok én már ifjú, hanem érett, ko­Á legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek kürti- tos bajainál úgymint idült broirehiiis, Bzumárliurui és különösen lábbadozéltnál influenza ulán ajánltatik. Emeli az étvágyat és testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jő ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvtgenkint 4.— kor.-ért kapható. — Figye jünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. IIOFFMAJÍX-L.A. BOCflE & CO vegyészeti gyár BASF.L (S váj ez.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom