Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)
1904-07-05 / 71. szám
2. oldal ZEMPLÉN. uliiis 5. tát akapcsolatos kimutatásokkal együtt terjessze fel. A körrendelet felolvasása után megállapittatott a vármegyei alkalmazottaknak a fizetési osztályokba és fokozatokba való beosztása, amelyet a tisztviselők neveivel és illetményeinek kimutatásával következőkben közlünk : Fizetés Lakbér Kői. Kor. Dókus Gyula 6400 960 és működési pótlék 800 A VII. oszt. 2. fokozatba ; Nemthy József 5400 720 A VII. oszt. 3. fokozatba: Thüránszky László ) 4800- 720 Dr. Szirmay István ) Füzesséry Ödön \ Bencsik István 4800 600 Haraszthy Miklós ; A VIII. oszt. 2. fokozatba: dr. Löcherer Lőrinc * Dókus László Karsa Ferencz Spillenberg Barna Mester István Pilissy László Barthos József 4000 600 Nemes Sándor Pintér István 4000 500 A Vili. oszt. 3. fokozatba. 3600 3600 2900 Bernáth Aladár Ifj. Bajusz József Bajusz Andor Diószeghy János Malonyay Tamás Br. Fischer Lajos A IX. oszt. 2. fokozatba: Somogyi Bertalan ^ Bodeczky Ede Gortvay Aladár Prihoda Etele Görgey Géza Bárczy Gusztáv Lantos János Császár Pál Bernáth Béla Mándy István Izsépy Zoltán A IX. oszt. 3. fokozatba: Dr. Tátray Dezső 2600 A X. oszt. 2. fokozatba : Dr. Schön Hugó Spisovszky Imre Móré Géza Body Károly Főnyi Árpád Somogyi Gyula Dr. Kende Miksa Dr. Widder Márk Dr. Erős János, Dr. Friedman Ármin Dr. Frieder Zsigmond Dr. Simonovics Ign Dr. Grünfeld Vilmos Dr. Grünfeld Ignác Dr. Marton Dénes j A X. oszt. 3. fokozatba: Gróf Hoyos Viktor Dr. Bessenyey Zenó Bajusz Zoltán Dr. Szentgyörgyi Z. I Tertinszky Gyula ' Bencsik Béla | Fejér Elemér Polányi Gyula Hericz Márton Durcsinszky Gyula / A XI. oszt. 2. fokozatba: Dunka Gedeon Rieder Ferenc Sztankovszky Sánd. Szabó Sándor Lehoczky Ödön Wel lauer Károly Hutter Kálmán Zvolenszky József Kálnássy Károly Horváth Pál Hlavathy Jenő Szernyák István 600 500 480 2900 400 480 2200 420 2200 350 2000 420 2000 350 1600 360 * Lakbér helyett természetbeni lakással, Eperjessy Elemér Gazdag Kálmán Szőke József Lekly Lajos Hobek János Hodermarszky Kriz. A XI. oszt. 3. fokoza Sztankó László Szentinihályi Bertái. Bányay Bertalan Fizetés Lakbér Kor. Kor. 1600 300 1400 360 1400 300 Segély díjas közig, gyakornokok: Dr. Ember László Lukács Béla Marton Sándor Mizsák József Zombory Géza Gosztonyi István Dr. Orbán Kálmán A fizetési fokozatok megállapítása után elhatároztatott, hogy a működési pótlék és a fizetési többlethez szükségeltető összeg, a sorozási pótadóból és a tisztviselők fizetésemelésére megszavazott 2°/« pótadóból még felszabaduló összegből fog fedeztetni. Erre névszerinti szavazás ejtetvén meg: a közgyűlés ezt egyhangúlag elfogadta. A rendkívüli közgyűlésnek több tárgya nem lévén, elnöklő főispán a gyűlést bezárta, mire a közgyűlés a főispán éljenzésével ért véget. A Tokaj-Hegyalja érdekeiért. — „A tokaji borvidék kivételes rendszabályainak tervezetére“ vonatkozó jelentés ismertetése. — — jul 4. A „Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület“ borászati szakosztálya a válságba került tokaj-hegyaljai bortermelés s ezzel kapcsolatban a tokaji borok jogtalan keverésével űzött visszaélések ellen állást foglalandó, múlt 1903. okt. hó 15-ik napjára — mint azt akkortájt lapunkban jeleztük is — Sátoraljaújhelybe összehívta a tokaj-hegyaljai borvidék legnevesebb bortermelőit és kereskedőit az orvoslás módjainak megbeszélése végett. E nagybizottság megtartotta értekezletét s az ott felmerült eszmék és javaslatoknak rendszeres kidolgozására Láczay Szabó László elnöklésével, Egey Szilárd, gr. Esterházy Gyula, Görgey Gyula, dr. Kossuth János biz. tagokból álló bizottságot küldött ki. A bizottság „A tokaji borvidék részére alkotandó kivételes rendszabályok tervezete“ cim alatt készítette el munkálatát és ennek megvitatása végett 1904. április 10-ére Sátoraljaújhelybe, a vármegyeház nagytermébe d. e. 8 órára értekezletet hívtak egybe, amelyen kifejlődött élénk eszmecsere eredményéül elhatározták, hogy a munkálatot egy termelőkből és kereskedőkből alakított, vegyes bizottság dolgozza át. Az értekezlet akkoron a már kiküldött bizottságot Flegmám Sándor, Borsay Miklós, Zimmermann Leó és fia és Szabó Gyula tagokkal egészítette ki. A bizottság Szerencsen tartotta meg ülését Láczay Sz. László elnöklete alatt s ennek lefolyásáról a szakosztálynak a bizottság határozata folytán ugyancsak ő készítette el a jelentést, melyet — tekintve, hogy Tokaj-Hegy- aljánk annyira vitális érdekeit érinti — egész terjedelmében fogjuk közölni. A jelentés teljes szövegében a következő : Igen tisztelt Szakosztály! A tokaji borvidék megvédése érdekében alkotandó kivételes rendszabályok tervezetét j. alatt s a tokaj-hegyaljai bortermelők és borkereskedők 1904. április 10-én tartott nagy értekezletének jegyzőkönyvét 2 •/. alatt van szerencsém ezennel bemutatni. Ennek a jegyzőkönyvnek utolsó pontja szerint az értekezlet abban állapodott meg, miszerint tekintettel arra, hogy az értekezleten résztvett kereskedelmi szakkörök a tervezet alapeszméihez hozzájárultak és igy a termelői és kereskedelmi felfogás között áthidalhatlan ellentétek nem merültek fel, az értekezleten elhangzott vélemények lehető tekintetbe vétele végett adassék ki az egész tervezet egy vegyes bizottságnak, mely a kereskedelmi érdekek kiváló képviselőiből s a termelőknek már ki- küldve volt s pár taggal kibővitendő bizottságából álljon. Ez a vegyes bizottság elnökletem alatt f. 1904. április 18-án Szerencsen tartotta meg ülését, melynek lefolyásáról bizottsági tagtársaim felkérése folytán következőkben teszem meg tiszteletteljes jelentésemet. Az érdemleges tárgyalás megkezdése előtt Zimmermann Lipót fia bornagykereskedő azt a kérdést vetette fel, váljon nem volna-e célszerű a tervezet tárgyalását tövid pár hónapra azon időig felfüggeszteni, mig a küszöbön álló nemzetközi vám- és kereskedelmi szerződések létrejönnek, mert csak ezekből ösmerhetjük meg bortermelésünk helyzetét a világforgalomban; tehát azt is, hogy van-e szüksége Tokaj-Hegyaljánk- nak ezen kivételes rendszabályokra, melyek az egyén szabadságát úgy a termelés, mint a forgalomba hozás terén korlátok alá helyezik és vexatorius beavatkozások által mindenesetre megbénítják. Szerinte a Tokaj-Hegyalját főleg az olasz bor behozatal sújtja és ha a kormányelnöknek legközelebbi, biztató szavai valóra válnának, a tervezett kivételes helyzetre borvidékünknek semmi szüksége nem lenne. A bizottság többsége azonban a fenforgó akut bajokkal szemben és mérlegelve azt, hogy ez a tervezet már az előzményes tárgyalásokon áthaladt, lényegére nézve a nagy gyűlés által elfogadtatott s az egész To- kaj-Hegyalján érdeklődést és reményt keltett, az elhalasztást és félbeszakítást nem látná megokoltnak s pedig annál kevésbbé, mert addig, mig a véglegesen megállapított tervezet a döntő tényezők elé került, a kérdésbe tett haladási idő letelik és a vámpolitikai eredmények akkor is mérle- gelhetők lesznek. A bizottság ezután a tervezet két legfőbb alapeszméjét a zárt terület és védjegy kérdését vitatta meg. Borsai Miklós bornagykereskedó a tokaji borvidék közülzárása s általában a tervezet végrehajtásától üdvös eredményeket nem vár. Sehol a világon nem ösmer egy kulturállamban ilyen megrendszabályozott belső külön területet, ahonnan a kereskedelem mintegy kitiltva lenne. De mivel a termelő közönség az előállott bajokat kizárólag a kereskedelem egyes visszaéléseinek és túlkapásainak rovására irja, az általános áramlatnak sodrába kerülve : nem állhat ellen a tervezet e nemű kísérleteinek. Csak azt köti ki, hogy azon esetben, ha a zárt terület alkalmaztatnék — az csak addig a határig való- sittassék meg, hol a tokaj-hegyaljai bor teljes védelmét megtalálja. Az idegen bel és külföldi borok tehát szabadon jöhessenek be területünkre, de ezen a zárt területen olyan ellenőrzés alá vétessenek, hogy jogtalan felhasználásuk lehetetlen legyen. És ezen a téren kész a legszélesebb határokig menni. Mert csak az idegen borok bebocsátása révén válik lehetővé a borkereskedelem versenyképessége a külömböző ízlésű fogyasztó közönséggel szemben, amely olyan kereskedőtől elfordul, aki őt nem képes minden szükségletére nézve kielégíteni s olyat keres fel, aki tokajit s más hegyvidéki és külföldi, sőt homoki borokat is árul. Ez a versenyképesség követeli, hogy hegyaljai boroknak a keverése más vidéki borokkal a zárt terület határain belől is szabad legyen. A rossz minőségű évjáratok termését csak így lehet kelendővé tenni. S hogy ezzel visszaélés ne történjék, a legszigorúbb ellenőrzés gyakorlatba vételétől sem zárkózik el. Az idegen és kevert borokat külön pincébe lehetne utalni — a keverésre szánt hegyaljai borok hordóiról a „származási“ jegyet hivatalosan leszedni, mielőtt azon borok vegyítésre felhasználtattak volna. Ilyen szigorú ellenőrzés mellett nem kerülhet tokaji borba idegen származású bor s a termelők és kereskedők érdeke kölcsönös védelemben részesül. Figyelmeztetve az ellenmondásra, mely a nyilatkozó mostani kijelentései és az 1904. április hó 10-iki nagyértekezleten elfoglalt álláspontja között mutatkozik, valamint a kassai kereskedelmi kamarának a zárt terület eszméjét elfogadó határozatára — ismételve kijelenti, hogy az ő egyéni véleménye a kamarai tanácskozáson és azóta is mindig az volt s épen azért most is megragadja az alkalmat, hogy nézetét elfogadtassa. De ha ez neki nem sikerülne ő maga is csatlakozni kész a zárt terület eszméjéhez, ha az a kereskedelmi életet lehetetlenné tévő vexatorius intézkedések nélkül le- end keresztülvive. A bizottságnak a termelők érdekeit képviselő tagjai ezen felvett nézethez nem járulhattak hozzá, mert igy minden kereskedőt állandó őrizet alá kellene vetni borkezelése és üzleti forgalma dolgában, mely ellenőrzés tűrhetetlen állapotokat teremtene s épen a kereskedelem által legérzékenyebben kifogásolt gyanúsító hatósági beavatkozást eredményezné, hogy célját elérhesse. Szerintük a tervezet ennek a vexatórius ellenőrzésnek épen az által veszi elejét, hogy minden idegen bort kizár a forgalomból és csak a belfogyasztás kielégítésére beeresztett idegen borokra terjeszti ki a szigorú ellenőrzést, mely tehát ilyen módon csak a korcsmárosokra és borkimérő üzletekre nehezednék, melyek a fogyasztási adóellenőrzéssel kapcsolatban — ezen eljáráshoz már szokva vannak. A borkereskedelmi cégek üzleti élete pedig semmiféle bosszantó ellenőrzés alá nem kerülne, amennyiben az kizárólag tokaj-hegyaljai borok forgalomba hozatalára szo- rittatván — sem a kezelés, sem a kivitel szempontjából nem szorul gya- nuskodó beavatkozásra. — Mert ha a zárt területen nincs idegen bor, akkor a jogtalan keverést sem szükség aprólékosan ellenőrizni s a kereskedelmi könyveket fürkészni. így a törvényt áthágni már csak megátalkodott rosszhiszeműséggel lehet, mely alapra egy üzleti forgalmat kelyezni bizonyára senki sem merhet. — Viszont pedig a zárt terület intézménye megbecsülhetlen előnyt nyújt a zárt terület kereskedőinek azzal a kiváltsággal, hogy áruit, melyek a zárt területről mennek ki — közhatósági hitelességgel ruházza fel. így Tokaj- Hegyaljának zárt területét olyan helynek fogja tekinteni a kül és belföldi kereskedő és fogyasztó, hol más mint tokai bor nem kapható. De külöm- ben is egy nagy forgalmú borkereskedő előtt nincs elzárva az ut és mód, hogy rendes szokott fogyasztóit azok külömböző ízlése szerint — idegen borokkal is elláthassa p. o. egy fiók üzletéből, melyet a zárt terület közvetlen szomszédságban is felállíthat. Ez a fevetett nézet tehát a tervezet alap gondolatát és legfőbb célját t i. a tokaji borok hitelének helyreállítását hiúsítaná meg, melynek megvalósítása csak oly intézkedések utján képzelhető, melyek hatályosságához kétség nem fér, melyek kibúvót nem engednek. A termelők érdekképviselete tehát a tervezet álláspontjából az idegen borok kitiltásának kérdésében engedni mit sem volt hajlandó s a nézetegység létre nem is jött. (Folyt, köv.) VARMEGYE ÉS VÁROS. )( Föispáni hivatalvizsgálatok. Grf. Hadik Béla főispán titkára kíséretében a múlt hó folyamán vizsgálta meg behatóan a varannói, homonnai, szinnai és sztropkói szolgabirói hivatalokat. )( Hivatalvesztés. A belügyminiszter, mint értesülünk, dr. Nánási Adolf tolcsvai községi orvost, az ellene lefolytatott fegyelmi eljárás során hivatal vesztésre ítélte. )( Képviselőtestületi ülés. Ma, 1904. évi julius hó 5-én délután 3 órakor a városháza nagy tanács tér-
