Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-07-30 / 82. szám

Julius 30.

zemplE n.

3. oldp.l

de sírja felé vagy a rengeteg levéltábora von takarót, vagy a rónaság aranyhullámu kalászai s azök suttognak neki a szellő rebbenésére örökszép dalokat, vagy valami lelkesítő csatadalt, ha teljes erővel dűl beléjük a vihar.

Borítsuk el hát az ötvenötödik évfordulón a kegyelet és hála virág- özönével sirhalmát igy képzeletben, hiszen ha tudnók, hogy hol aluszsza örök álmát a kard és a lant lovagja „véres napokról álmodon“ talán nem is lenne olyan virágos, olyan gonddal őrizett az a halom . . . —1.

— Változás szerkesztőségünkben. Lapunk szerkesztőségében a mai nappal változások állottak be, amelyek ha nagyobb arányúak is: semmi esetre sem lesznek kihatással a lap beléletére. Csak a nevek változtak meg lapunk homlokán, de azért az lényegében ezután is hű marad elvéhez és tradícióihoz. Dr. Szirmay István lapunk felelős szerkesztője és Andor Károly főmunkatársunk vesz búcsút -a mai számmal a laptól. Felelős szerkesztőnk a lap vezető cikkében búcsúzik, mert mint a megye újonnan megválasztott főügyésze nem tarthatja meg a „ Zemplén*-né\ viselt eddigi tisztét, Andor Károly tanárt pedig, ki tárcarovatunk egy nagyon poetikus versében búcsúzik nemcsak olvasó- közönségünktől, de magától Sátoraljaújhely városától is, élethivatása szólította a fővárosba. Lapunk e megvált munkásainak hivatott munkásságát feleslegesnek tartjuk méltatni, hiszen épen olvasóközönségünk a competens az ő munkásságuk értékelésére, de nem is lenne e méltatás időszerű, mert az ő bucsuzójuk nem az utolsó hang e hasábokon, az ő távozásuk nem végleges, mert mint a lap munkatársai ezentúl is gyakran fel fognak keresni minket és általunk az olvasóközönséget: Írásaikkal, cikkeikkel. Örvendetes tudomásul adjuk ugyanis, hogy ők csupán a lap homlokáról vétették le neveiket, de azokkal e hasábokon talán ép oly gyakran fog találkozni az olvasó, mint eddigelé. Nem fogyott meg tehát a Zemplén munkatárs gárdája, sőt növekedett azzal a két férfiúval, kik az árván maradt tiszteket lapunk vezető munkásaitól a jövő számban átveszik. Uj felelős szerkesztőnk dr. Molnár János lesz, kinek munkálkodása elé legnagyobb reménynyel nézünk, Andor Károly tisztét Dr. Percnyi József gymnáziumi tanár vette át, aki megett irói sikerekben gazdag múlt áll s akinek igazi hivatottságát lapunk hasábjairól közönségünk már régen ismerheti. Igaz örömükre szolgál tudatni, hogy vele és dr. Molnár Jánossal elveink két kitartó harcosát sikerült bevonni lapunk kötelékébe. Azt a szomorúságot pedig, mely az eltávozok bucsuzójának nyomán szivünkbe támad: enyhíti azon már fentebb is említett tudat, hogy bucsujuk nem a végleges távozás szava.

— Személyi hírek. Balázs György tábornok,-vezérőrnagy, dandárparancsnok a helybeli honvédzászlóalj megtekintése céljából f. hó 29-én városunkba érkezett. Dr. Ligeti József

gyakorló orvos három heti fürdői tartózkodásra elutazott.

— Kinevezés. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter Pfeiffer Gyula főmérnök, hivatalfőnököt, az újhelyi társaságnak ez általános szeretetben és közbecsülésben részesített tagját máv. felügyelővé nevezte ki.

— Helyettesítés. Tóth Dezső okleveles jegyző a józseffalvi jegyző helyettesítésére küldetett ki.

— Előléptetések a m. á. vasutaknál. A magyar államvasutaknál történt előléptetések Ujhelyben is sok helyütt szereztek örömet. Az előlépett tisztviselők, altisztek és más alkalmazottak névsora ez: Guttmann Ármin h. állomásfőnök, Bárány Gyula hivatalnok, szertári főnök, Csipkés Ágoston hivatalnok, Horgonyi József mozdonyvezető, Hosvay Zsig- mond pályafelvigyázó; továbbá az államvasutak helybeli műhelyében előléptek Salczberger Sámuel mérnök, Ludescher Tivadar mérnök, Löwe Károly, Löwe Konrád Lajos, Havass Samu, Szekovits Gyula, Sa- rudy Ákos, Vonatovics Béla, Liszek Béla, Hoffer Ferenc, Lerch Jakab művezetők és Guttmann Ignác gépfelvigyázó.

— Kossuth Lajos egy felfedezett uj perirata. Üdvardi Kossuth Lajosnak, mint „Sátor-Alja-Ujhely városa közönsége ügyvéd!őjó“-nek 1829. nov. 5-én a „Tettes, Nzetes és Vitézlő Csabai Dókus László, mint választott Biró úrhoz intézett kinyilatkoztatása“ c. saját kezével irt és aláirt perbeszédéből iktatom ide, hogy Kossuth Lajos definíciója szerint mi az evictio, vagy mint ma mondják a magyar jogászok : szavatosság? E kérdésre az idéztem kinyilatkoztatásban KossuthLajosnak kristály- tiszta jogtudása igy felel: „Az Evictio „nem egyebet tesz,mint azt, hogy meg- „semmisittetvén az adás-vevés, a ve- „ vőfél indemnisáltasson, (kártalanittas- „son) az eladó adja vissza a mit kapót „(igy), s a dolog azon karba helyhezte- „tődjön, mintha a megsemmisített adás „vevés fel sem forgót volna — annyit „kell tehát Ujhely várossának-visz- „szakapni (Ujhely város volt a vevő „fél, a vétel tárgya egy fundus — „szerk.) a menynyit ér mostani folyó „pénz szerént azon summa (ez meg „550 R írt volt — szerk.) a mellyet „Tettes Kaszner János úrnak (ő volt „az eladóiéi — szerk.) 1805-ik esztendőben Martius l-ő napján fizetett, „külömben ha nem az akkori, hanem „akármely későbbi érték szerént (itt „apénz értékének ingadozása, illetve „correlatiója tárgyában kiadott pa- „tentdlis legfelsőbb rendelésekre hivatkozik — szerk.) egyenlítődne ki „a kérdéses summa, nem volna a'vá- „ros indemnizálva, mert nem kapná „vissza a mit adott, Tettes Kaszner „János ur pedig kevesebbet fizetne „vissza, mint a mennyit kapott s igy „a város kárával gazdagodna (Kossuth „calculusa szerint, mely a kinyilatkoztatáshoz van csatolva B. alatt, „72 Rf. S7i/f>xr.-al v. cédula értékben — szerk.) a mit az evictio idae- „ája sem enged meg.“ Ebből a kinyilatkoztatásból megtudjuk, amit eddig nem tudtunk, hogy Kossuth Lajos Ujhely város ügyésze is volt (a mintő Írja: ügyvédlője) 1829-ben. A város régi irományai közt gondosan őrzi a városnak ezidőszerint való derék irattárosa, Andorko János, a kié az érdem is, hogy a „kinyilatkoztatás“-t a porlepte régi Írások közül napfényre hozta.

— Tűz a téglagyárban. Folyó hó 30 áo, éjfél után 1 órakor tűz ütött ki Réz Gyulának a „Torzsás“-dülő- ben lévő téglagyárában. A téglaszá- ritó szin tetőzete gyuladt ki, melytől tüzet fogtak a munkáslakások is. A színben nagy mennyiségű nyers-tégla volt fölhalmozva, mely több géppel és gyári felszereléssel együtt megsemmisült. A helyszínére kivonultak a tűzoltók és megfeszített erővel fogtak a tűz lokalizálásához. Reggel fél 6 óra volt, mire a tüzet a Friss Hei- man és Schön Miksa parancsnokok

vezénylete alatt működő tűzoltók beoltották. A kár mintegy 14.000 koronára tehető, mely a biztosítás révén megtérül.

— Munkás-gyűlés. A sátorMjauj- helyi munkások — mint kibocsátott felhívásukban olvassuk — nincsenek megelégedve mai helyzetükkel és a mostoha viszonyokkal. Ezen az álla poton úgy vélnek segíteni, hogy vasárnap, folyó hó 31-én délután 4 órakor a tornacsarnok-téren népgyülést tartanak, melyen a kijelölt szónokok ösmertetni fogják a mai tarthatatlan viszonyokat. A gyűlés napirendje ez lesz: 1. Jogegyenlőség Magyarországon. 2. Mit akar a szociál-demokrá- cia. 3. A sajtó. A vörös szinü falragaszokat a „sátoraljaújhelyi szociáldemokrata pártszervezet“ aláírásával bocsátották ki.

— Allatfelhajtásos vásár lesz f. folyó évi augusztus hó 2-án, kedden Sátoralj auj helyben.

— Mulatság Borsiban. A „sátoraljaújhelyi gyártelepi dal-, zene- és önképzőkör“ 1904. évi augusztus hó 7-én, vasárnap Borsiban, herceg Win- dischgraetz erdejében jótékony célra nagy nyári mulatságot rendez. Belépti dij : Személyjegy 2 kor., családjegy 4 korona. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Jegyek előre válthatók Alexander és Landesmann urak könyvkereskedésében ; továbbá a mulatság színhelyén, Borsiban. Jó ételekről és italokról gondoskodva van. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság elhalasztása falragaszokon fog közhírré tétetni. Omnibus járat, A mulatság műsora a következő : Reggel 6 órakor ébresztő: az egyleti zene által. Délután külön vonat a gyártelepi állomásról 2 órakor, a nagy állomási ól 723 órakor Borsiba. Délelőtt és délután játékok. Tánc kezdete d. u. 3 órakor két köröndön, a talp alá valót a gyártelepi zenekar, a király-helmeczi cigány zenekar és a bereczkii cigány zenekar szolgáltatja. Este 729 órakor nagyszabású tűzijáték a Bodrog túlsó partján. Visszautazás este 11 órakor és éjfél után 2 órakor Borsiból sátoraljaújhelyi állomásra és a gyártelepi állomásra. A mulatság iránt általános az érdeklődés.

— A ló bosszúja. A T. H. írja : Istóczki György szerencsi kocsis a a reá bízott lovakat pityókós, vagy rossz kedvében kegyetlenül verte, így tett tegnap délelőtt is gróf Szirmay György egyik jámbor parádés lovával. A jászolhoz kötött szegény állatot minden ok nélkül egy vastag doronggal annyira ütötte, hogy lábán repedés és hasán daganat keletkezett. A ló megsokalta a verést és egy pillanat alatt, mielőtt a reámért újabb ütést megkapta volna, úgy rúgta jobb szemen bántalmazóját, hogy a kocsis eszméletlenül esett a falnak. A szeme kifolyt s feje összedagadt. Ily állapotban szállították be hordágyon a gyári kórházba. Eletbenmaradásához kevés a remény. Nagy számú családja van.

— Tűz Tállyán. Úgy látszik, Tállyán csakugyan gonosz, gyújtogató kéz működik. E gyanú alapján va ■ sárnap elfogtak egy 14 éves cigány- fiút, aki a terhére rótt bűncselekményt azonban tagadja. Folyó hó 24-én délután 3 órakor ismét egy cigányház égett le és folyó hó 27-én, nagy vihar közepette ismét tűz pusztított Tállyán.

— Ellőtte a kezét. Zalay Andor l.-bényei nagybirtokos kis leányának dadája f. hó 22-én az egyik gyermekszékben egy kiálló vas-szeget vett észre. Hogy a szeget eltávolítsa, egy 12-es fegyverbe való töltött hüvelyt kerített és annak rézrészóvel akarta a szöget leverni. A harmadik ütésnél a hüvely elsült és a szerencsétlen dadának jobb kezefejét annyira szétroncsolta, hogy azonnal amputálni kellett: azonkívül az arcát is megperzselte. A szerencsétlenül járt leányt most dr. Paczauer szanatóriumában ápolják.

— Doliányelárusitás a vendéglőkben és kávéházakban. A Magyar

Vendéglősök Országos Szövetségének tavalyi közgyűlése elhatározta, hogy a dohánykülönleeességek eladási engedélyének vidéki szállók, vendéglők és kávéházak részére való kieszközlése iránt kérvényt intéz a pénzügy- miniszterhez. A kérvényt be is nyújtották a miniszterhez, aki most értesítette a pénzügyigazgatóság utján a szövetség elnökségét, hogy a kérelemnek helyt adott.

— A szerencsi állami iskola építése ügyében f. hó 23-án Szerencsen képviselőtestületi gyűlés volt, melyen az építkezéssel Olining Vilmos szerencsi vállalkozót bízták meg, aki a munkálatokat már meg is kezdte. Az épületet teljesen elkészítve f. éviokt. 1-én kell rendeltetésének átadnia. Addig az állami iskolában a tanítás szünetelni fog.

— Anna-bál Erdöbényén. Az erdőbényei gyógyfürdőben a szokásos Anna-bált aug. hó 7-én fogják megtartatni. Személyjegy 2 kor. Családjegy 4 korona. A tiszta-jövedelem az igazgatóság által kijelölendő jótékony célra fog fordittatni. A bál kezdete este 7 órakor lesz.

.— A magas húsárak ellen. Szerencs város néhány polgára, a kik lakosság érdekeit valóban szivükön viselik, legközelebb elhatározták, hogy egy huskimérő-szövetkezetet fognak létesíteni, a hol húst olyan árban fognak árusittatni, hogy panasz a közönség részéről többé elő ne fordulhasson. Szerencsen ugyanis olyan magasak a húsárak, hogy a közönség méltán zúgolódik a mészárosok ellen.

— A szalmaözvegy. Mennyi humoros, mennyi derűs és mennyi szomorú oldala van a szalmaözvegységnek 1 Vannak szalraaözvegyek, akiknek élményeiről köteteket lehetne Írni. Ezek közé tartozik az az özvegy is, aki nekünk az alábbi históriát elmesélte.

— A feleségem egy roppant nagy liba sváb cselédet hagyott itthon, hogy végezzen el minden munkát a ház körül. Nehány nap múlva észrevettem, hogy a sárgacipőm, amelynek tisztaságára mindenha büszke voltam, különös szint kezd ölteni s azonfelül még furcsa szaga is van. Már nem bírtam tovább szó nélkül megállani és megkérdeztem a sváb cselédet:

— Mondd lányom, tisztitod-e te mindennap a cipőimet ?

— Hogyne, egy félóráig pucolok mintik, — mondta rettenetes kiejtéssel.

— Hát aztán milyen kenőcBcsel

tisztítod ?

A leány erre odament a tükörhöz és a fiókból kivette a bajusz- pedrős tégelyt, aztán rémes vigyorgással mondta:

— Ezzel puccolok mindennap, mert gondoltam, hogy ezt jószaku

csinál a cipőt is.

— Dunky fivérek cs. és kir. udvari fényképészek (főtér 9 Juhász ház) levételeket eszközölnek minden második vasárnap és hétfőn, legközelebb augusztus hó 7-én és 8-án.

— Görvélykór egy rettegett gyermekbetegség, még pedig nem annyira önönmaga, mint következményei miatt. Dr. Ziemsen, müncheni hires tanár ama kijelentése, hogy „gyermekkorban görvélyes, felnőtt korban tu- berkulózus“ nagyon is gyakran érvényesül. A görvélyt tehát minden erővel kell leküzdeni. Friss hegyi és tengeri levegőben hasznos gyógymódokat bírunk, melyek támogatásául szolgál az újonnan feltalált és orvosilag ajánlott „Sirolin“ Ezen kitűnő, gyermekek által szívesen vett és mindig jól emésztett syrup használatánál még a legrosszabb városi levegőben keletkezett daganatok, szemgyuladá- sok stb. is elenyésznek. Még a görvélykór nehéz eseteinél is a „Sirolin“ fényes eredményeket ér el.