Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-07-28 / 81. szám

Julius 28. ZEMPLÉN. 3. oldal ezentúl sem fognak ismerni akadá­lyokat. Az egyházi szertartást nagy­számú közönség jelenlétében Le- hoczky Endre z.-szinnai c. kanonok esperes végezte több lelkész társával egyetemben, mig Bélaffy Bálint lel­kész külön kedves szavakban ecse­telte a kápolna fenséges célját s kö­szönetét mondott, s azokra kérte az ég áldását, kik felállítását előmozdí­tották. A szertartást bankett követte, melyen mintegy negyvenen vettek részt egyháziak és világiak vegyest s ezen alkalommal szebbnél-szebb tósztok hangzottak el. Ezek közül az első Ő felségére, a többi pedig kü­lönböző irányban, de aktuális témá­val mondatott el. — A gör. kath. papság részéről Homicskó Pál cser- tészi lelkész fejezte ki örömét afelett, hogy a kereszténység él és uralkodik s buzgó vallásosságának ezen kápolna felépítésével is sikerült tanujelétadta. Eltette beszédében egyszersmind Le- hoezky Istvánt is. A bankett befejez­tével táncra gyűlt össze az ifjúság s az öregek buzdításával a késő esti órákig a szabadban, majd pedig vilá­gos virradtig az állomás várótermé­ben sikerült mulatságot rendezett A. — Az eső. Végre megnyíltak az ég csatornái és hosszú szünetelés után ma, folyó hó, 28-án délben megeredt a várva-várt, jótékony eső. Hihetetlen és mégis igaz. Az emberek eleinte nem akartak hinni a saját szemük­nek sem, annyira elszoktak ettől a természeti tüneménytől. Napok óta kavarogtak a sötét felhők, villám- lőtt, dörgött — és eső még sem esett. Ma azután, mikor még is meggyő­ződtek róla, hogy nem álmodtak, siet­tek ki az utcára, megnyitották az ab* lakokat, hogy annyi epekedés után köz­vetlenül élvezzék a nyári eső kéjes örömeit. Közel két óra hosszat esett, olykor záporként, sűrűn zúdultak az esőcseppek a kőkeménynyé száradt földre. Közben erős menydörgés resz- kettette meg a levegőt és cikkázott a villám, sőt többször le is ütött. Fél 2 óra után, mire az eső elállóit, lehűlt és üdítőbb lett a levegő. — Táncmulatság Kir.-Helmeczen. A királyhelmeczi deákifjuság Tóth Sándor igazgató-főmérnök és Szűk Ödön adópénztáros, tüzoltófőparancs- nok védnöksége alatt a királyhelmeczi ö. t. egyesület alaptőkéje javára 1904. évi julius hó 31-én a „Szarvas“ ven­déglő melletti színkörben műkedve­lői előadást s ezután a „Rigó“ szálló nagytermében táncmulatságot rendez. Kezdete az előadásnak este 7 órakor a táncmulatságnak 9 órakor. Jegyek Zachár Ferenc kereskedő tűzoltó egy- sületi pénztárosnál, az előadást meg­előző napon és az előadás napján d. e. előre is, valamint este a pénztár­nál válthatók. Feliilfizetéseket a ne­mes célra köszönettel fogad és hirla- pilag nyugtáz a tűzoltó egyesület pénztára. — Betörési kísérlet. Pórul járt folyó hó 28-án éjjel Juhász János ragályi születésű cseléd. Éjfél után fél 1 óra tájban Pikula Ede gyári alkalmazott Kereszt-téri házában az ablakokat feszegette s úgy akart va­lamelyik lakásba hatolni. Tervével azonban kudarcot vallott, mert a zör­gésre a házban lakók közül Pikula Éde és Krausz István fölóbredtek és a betörő fiatal emberre vetették ma­gokat, aki ijedségében és a nagy meglepetéstől menekülni sem volt ké­pes. Őrizet alá vették és a jó fogás­ról értesítették a rendőrséget, a hon­nan a helyszínére érkezett rendőrök bekísérték a lefülelt betörőt. Kihal- gatása során a betörési kísérletet be nem ösmerte s azzal védekezett, hogy kedveséhez akart bejutni. — Baleset. Kascsák György vég- ardói származású kocsist folyó hó 25-én súlyos baleset érte a Schvarcz- féle tanyai földeken. Szalmás árpát fuvarozott szolgálatadója szekerén, miközben a szekér tetejéről, mikor egy partról lefelé hajtott, az árpa-ké­vék szétcsuszamlása következtében lezuhant és a lovak közzé esett. Fe­jén, nyakán és hátán sérült meg. Hogy a sérüléseket a lovak, vagy szekér okozta-e, a sérült kocsis meg­mondani nem tudja. Ápolás végett beszállították a kórházba. — Segítség a vasutasoknak. A Bánffy Dezső báró elnöklete alatt működő segélybizottság tudvalevőleg a társadalom belevonásával a vasuta­sok körében indított nagyobbmérvü akciót a nyomorba jutott, elbocsátott, fölfüggesztett, pörbe fogott és bebör­tönözött vasúti alkalmazottak érde­kében. Az akció, amely a kereske­delmi miniszter és a vasutas felsőbb- ség támogatásával indult meg, igen jelentős eredményt ért el, amennyi­ben az igazgatóság, az üzletvezető­ségek és az egyes állomások 18,200 koronát gyűjtöttek a segélyző akció céljaira. Ez összeget az államvasutak igazgatósága a bizottság legutóbbi ülésén 2530 koronát budapesti, 5310 koronát vidéki igényjogosultak között a máv. igazgatósága utján szét is osztott. A bizottság folytatja műkö­dését. Kérvények Heteés Antal dr. címére (V. József-tér 1.), az adomá­nyok Surányi József címére (VI. And- rássy-ut 27.) küldendők. — Zsebtolvajlás. Budák István kisrozvágyi származású napszámos folyó hó 28-án reggel fél 9 órakor a napi piacon benyúlt Pormán Andrásné helybeli lakos zsebébe és pénzes er­szényét 6 korona tartalmával kilopta. Károsult asszony a zsebében érzett mozgásra figyelmessé lett és a tolvaj kezét, mikor már az erszényt kihúzta, hirtelen megragadta és lármát csapott. Az előjött rendőr a zsebtolvajt be­kísérte. — Meghívó. A felsőzempléni ev. ref. egyházmegyei tanító egyesület 1904. évi közgyűlését augusztus hó 9-án Gálszécsen fogja megtartani az ev. ref. templomban. A közgyűlés reggel 9 órakor veszi kezdetét. Tárgy : Elnöki megnyitó. —- A köri gyűlések jegyzőkönyveinek felolvasása s az azokban foglalt előterjesztések tár­gyalása. — A választmány jelentése a köri- és központi pénztárak meg­vizsgálásáról.—• Bírálati előterjesztés: „Az ifjúsági egyesületek feladata és köre az ev. ref. egyházban“ cimü kér­désre beadott pályamunkára. — „Pro­testáns erkölcsi olvasókönyv az ev. ref. népiskolák IV. és V. osztályú tanítói számára“ cimü tankönyv bí­rálata. — Esetleges indítványok. — A közgyűlés előtt a választmány tart ülést reggel 8 órakor az ev. ref. lel­készlakon. — E közgyűlésre a felső­zempléni ev. ref. tanító egyesület t. tagjai azon figyelmeztetéssel hivatnak meg, hogy a távol levők a szokásos birsággal fognak sulytatni. — Kelt Gálszécsen, Sátoraljaújhely és Dereg- nyőri, 1904. jul. 21. Péter Mihály, papi elnök, Dókus László, világi el­nök. Váradi Pál, tanítói alelnök. — Megliatalmazási jóváhagyás. A belügyminiszter 70.783. számú rende­letével László Fülöp bankárnak meg­hatalmazott alkalmazását jóváhagyta. Nevezett Kassa város, Abauj-Torna, Szepes és Zemplén vármegyék terü­letén jogosított az Amerikába kiván­dorolni szándékozókkal az 1903. évi IV. t.-c. 15. §-a értelmében szállítási szerződést kötni. — A „Bioscóp“ f. hó. 26 és 27-én ismét uj képeket mutatott be, melye­ket érdekességénél fogva nagy közön­séget nézett naponta végig. A válla­lat már csak 5—6 napig marad váro­sunkban, s azért ajánljuk mindazok­nak, akik még nem látták ezeket a sikerült mozgófényképeket, nézzék meg. A programm lapunk hirdetési ro­vatában van mindig közzé téve. — Nagy tűz Szridniken. A sztrop- kói járás központjától Sztropkótól 14 kilométerre esik Szvidnik község. E község Sárosmegye makoviczai járá­sának a központja. Szegény, ruthén nép lakja e községet. A csapást, a miben e hó 22-én délelőtt 10 72 óra­kor részesült, nem érdemelte meg. A mondott nap és időben — mint tudósítónk Írja —> a korcsmáros fás­kamarája gondatlanságból tüzet fo­gott és ettől a szárazság következté­ben csakhamar leégett 89 ház mel­léképületeivel. A leégettek között van­nak a járás főszolgabirája, a község jegyzője, kiknek úgy a ruha és egyéb tulajdonukat képező tárgyak, vala­mint irodájuk a benne lévő összes ira­tokkal porrá égett. Leégtek továbbá a többi járási tisztviselők összes beren­dezésükkel, a gyógytár és a posta- hivatal földig, a posta bélyegzők és a Wertheim-szekrényekben lévő ezüst és érc pénz teljesen össze olvadt. Három kisgyermek lelte halálát, ki­ket a gondatlan szülők a házukba zártak azért, hogy mig a mezőről haza térnek: biztonságban legyenek. Több ember égési sebekben szenved, kiknek fájdalmát gyógyszerrel eny- hiteni nem lehetett, mivel a gyógy- tárban egy tégely sem maradt, csak a pcrcellán darabok jelzik, hogy ottan gyógytár volt. A nép hajléktalanná lett, majdnem 75 család van étien szomjan és várja a jószivü ember­barátok segítségét. A hatóság intéz­kedése folytán több fuvart küldtek Galicziába deszkákért, hogy bara- kokat építve abba a leégett csalá­doknak ideiglenes lakást adhassanak. A csendőrségi laktanya és az őrs ke­zelésében lévő népfelkelési raktárban lévő ruházat és fegyverzet szintén elég- gett. A jószivü emberbarátok közzül, a szenvedők nevében szólva, köszönet és hála illeti Toszt László bánya­völgyi földbirtokost, ki fáradságot nem kiméivé, házról-házra járva egy pár óra alatt 2 zsák rozst, 24 darab kenyeret, 123 koronát Sztropkón, Bá­nyavölgy és Tisinyeczen 60 drb. ke­nyeret szedett össze és vitte saját fogatjain a szerencsétlenség színhe­lyére, hogy gyűjtését a hajléktalanok és éhezők között kioszthassa. — A kegyesrendiek convictusa. A sátoraljaújhelyi kegyesrendi főgim­názium igazgatósága ez utón is fel­hívja a szülők figyelmét arra, hogy a kegyesrendi társházban a főgimná­ziummal kapcsolatban nyilvános fiú­nevelő intézetet állított fel. Az intézet egyelőre 12 tanulót fogad be. Egy tanulónak évi teljes ellátása a fel­ügyelettel együtt 1300 korona. Azon szülők, kik fiaikat a főgimnázium tanári karának gondozására óhajtják bízni, lehetőleg augusztus hó 10-ig jelentkezzenek a kegyesrendi társház főnökségénél, amely minden tekintet­ben részletes felvilágosítással fog szolgálni. — Dunky fivérek cs. és kir. ud­vari fényképészek (főtér 9 Juhász ház) levételeket eszközölnek minden második vasárnap és hétfőn legkö­zelebb augusztus hó 7-én és 8-án. IRODALOM. Az „Adalékok Zemplónvánnegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunknak 1904. évi, egyszersmind a X. évfo­lyamnak május és júniusi füzetei a következő tartalommal jelentek meg: 1. Patak és Ujhely hadtörténete 1528- ban. Irta: Hidegpataky Antal dr. — 2. Adatok Makrámál birtoktörténeté­hez. Latinból: Dongó Gy. Géza. — 3. Zemplén vármegye történeti föld­rajza (LXIII.) Borsi helység. Irta: Dongó Gy. Géza. — 4. Zemplénvár- megye politikai és helyrajzi ösmerte- tése. (95. folyt.) Latinból: Matolai Etele. — 5. Történeti jegyzetek Zem- plénvármegyéről. (95. folyt.) Latinból: Dongó Gy. Géza. — 6. Tokaj város leírása. Irta : Speck Lajos (3. folt.) — 7. Olasz-Liszka Diáriumából. (XVII.) Közli: Dongó Gy. Géza. — Leveles­láda. 8. Sztropkó és tartozékainak céh­beli szabadalmai 1575-ből (I.) Közli: Unghváry Ede. — 9. Sátoralja-Ujhely kiváltságos egyháza. Latinból: Dongó Gy. Géza. — 10. Hogyan büntették eleink Ujhelybon a gyilkosságot 1620­ban ? Közli: Dongó Gy. Géza. — 11. Hibaigazítás, — 12. Mixtúra (1.) Irta: Szemere Miklós. Közli és ma­gyarázza : Dongó Gy. Géza. — 13. A szerkesztő postája — 14. A kiadó postája.—Mümelléklet. A Drugeth-vár- kastély jelen állapotában Homonnán. — Ahavonkint 2 ivén megjelenő „Ada­lékok“ előfizetése egész évre (12 fü­zet) csak 6 K. — Melegen ajánljuk mindenkinek, akit vármegyénk vi­szontagságos története érdekel; fő­kép pedig ajánljuk a vármegye­beli községek ügyeimébe, mivelhogy ebben az évfolyamunkban is foly­tatódik a községeknek külőn-külön történeti és helyrajzi ösmertetése. — Az előző évfolyamokhoz díszes könyvtáblákkal még szolgálhatunk. — Ennek az ára 1 kor. 80 fillér, postai küldéssel: 1 kor. 90 fillér. Csehov Antal, „Tarka Históriák.“ Ez a cime annak a kötetnek, mely Csehov Antalnak, a most elhunyt világhírű orosz Írónak elbeszéléseit foglalja magában és a melyek magyar nyelven éppen halála napján láttak napvilágot. A világirodalomban az orosz irók kerültek homloktérbe és ezek között első helyen áll Csehov Antal, akinek ragyogó tolla, megfi­gyelő képessége, humora, emberisme­rete mind együttesen közrehatnak az igazság megismerésére, bevallására és keresésére. — A „Tarka Históriák“ az orosz társadalmi élet alakjairól ad rajzokat teljes hűséggel és mégis, ki ne találna benne rokon vonásokat a mi társadalmi életünk százféle ferde- ségeiről. — Csehov e müve minden müveit ember és irodalom kedvlő asztalán méltó helyet foglalhat. A kötet 16 elbeszélést tartalmaz Zsatko- vics Kálmán kitűnő fordításában. Ugyancsak Csehov-tói „Az orosz élet­ből“ cimü elbeszélő kötet 10—12 nap múlva hasonló kiállításban és árban fog megjelenni. Mutatónak „A müda- rab“ cimü elbeszélést lapunk leg­utóbbi számában adtuk közre a tárca­rovatban. A díszesen kiállított, merí­tett papírra nyomatott kötet ára 2 kor. és Lévai Mór könyvkiadóhivatalában jelent meg Ungváron. Kapható az ország minden könyvkereskedésében. TANÜGY. = Zárda polgári iskola interna­tussal összekapcsolva. Az apácák ve­zetése alatt álló, sátoraljaújhelyi „Ka- rolineum“ felsőbb nevelő tanintézet­ben teljes ellátásra belnövendékek is vétetnek fel. Az intézet vezetése kö­vetkezőleg van osztályozva : a) bel­növendékek b) elemi népiskola c) kis­dedóvó d) 4. osztályú polgári iskola. Az előirt tantárgyakon kívül tanitta- tik : német és franica nyelv, rajz, fes­tés, zongora, cimbalom és tánc; to­vábbá kívánatra végzett növendékek­nél gép varrás, rubaszabászat. Tani­tatnak, tanképességi oklevéllel ellátott szerzetes tanítónők, a sz.Vincéről neve­zett szatmári Congregatióhoz tartozó irgalmas nővérek. — Az intézet célja nemcsak a növendékek elméjét a ta­nulmányokban kifejteni, hanem a le­ánykák szivét is vallásosan kiképezni, nemesíteni. Az intézeti helyiségek a nevelés céljainak megfelelő módon vannak berendezve. A növendékek éjjel-nappal az intézeti tanítótestület tagjainak felügyelete alatt állanak. Különös figyelmet fordít az intézet a növendékek élelmezésére, hogy azok ízletesek és egé«zségesek legyenek. Kik az intézetről bővebb felvilágosí­tást óhajtanak : forduljanak a „Caroli- neum“ intézet fönöknöjéhez Sátoralja­újhelyben. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. H. Sztropkó. Gyűjtést mi nem indítha­tunk, mivel az illető község más vármegye területén fekszik s igy előreláthatólag nem lenne annak semmi eredménye. H. R. A G.-kához intézett versében mi nem találunk csak sablont és sablont, Egy uj gondolat nincs benne. Nem közölhető: A humor. Kiadótulajdonos: Éblort Gyula,

Next

/
Oldalképek
Tartalom