Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-07-26 / 80. szám

2. oldal ZEMPLÉN. ulius 26. HÍREK. Fürdői levél. Pöstjóu, 1004. jul. 24. Az országszerte uralkodó tik­kasztó, elviselhetetlen hőségről, mi itten csak a hírlapok utján veszünk tudomást. Csaknem egész nap az óriási fürdőpark százados hársfáinak árnyé­kában hűsölünk, üdülünk. Ugyancsak a lapokból tudtuk meg azt is, hogy az ország nagy részében, fürdőhelye­ken is, a hosszú, kitartó szárazság miatt nagy a viz hiány. Pöstyén egén már mintegy három hete egy kis felhő sem volt látható, mégsem szű­kölködünk viz nélkül, sőt oly nagy itt a vizbőség — nemcsak a kénfor­rásokat értem — hogy sok helységet lehetne belőle friss, hideg vízzel el­látni. Pöstyénről, erről a hires gyógy­fürdőről, oly kevés alkalma van a közönségnek behatóbb ismertetést ol­vasni, hogy hiszem, érdokes lesz le­rajzolni az itteni fürdői életet. Pöstyén a korral haladó folyto­nos beruházásoknak köszönheti, hogy a vendégei száma évről-évre növeke­dik. így lehet csak megérteni, hogy a párjokat ritkító kénes forrásoknak és az azoknak alján lerakódó forró iszapnak évről-évre több gyógyulást kereső vendége van. A 60° C. forróságu gőzölgő for­rások a föld belsejéből bugyognak elő. Ez a földalatti vizforrás tízezer négyszögméter területet foglal magá­ban és oly erővel tör ki a föld mé­lyéből, hogy nemcsak a talajvizet szo­rítja ki helyéből, hanem belenyúlik a Vág folyóba is. Ez a forró, nagy vízmedence látja el az összes kád, hév, tükör és iszapfürdőket gyógyvízzel, a felesleges rész pedig a Vágba öm­lik, melyben a beömlés helyén magas vizgőzfelhő fejlődik. Elképzelhetni, minő bámulatot keltő látvány lehet a hideg Vág mélyéből kiemelt forró iszap, melyet a forrásmedence alján mindenütt nagy mennyiségben lelnek. Az említett nagy, forró vizforrás látja el gyógyvízzel az összes fürdő­házakat és pedig az uj Ferenc Jó- zsef-fürdőházat és a többi régi fürdő­telepet. Meg kell említenem — mert vannak, akik a pöstyéni túlerős für­dőkről beszélnek — hogy az összes fürdőhelyiségekben kettős vezeték van bevezetve, az egyik eredeti 60° C. me- legségü, a másik hűtőkészülékkel le­hűtött hővizet tartalmaz. E kétféle vezeték lehetővé teszi, hogy kiki oly meleg fürdőt kapjon, aminőt neki az orvos rendelt. A meleg kénes források gyógyító ítélje meg, nálam itt a gyermekek szaladgálnak, . . . hölgyek fordulnak meg .... . No, különben, hadd marad­jon! Önt nem lehet meggyőznöm. — Nincs is miről meggyőzni 1 — örvendett meg Szása. — Tegye ön ezt a gyertyatartót ide e mellé a váza mellé. Milyen kár, hogy nincsen párja! Milyen kár! No, Isten önnel, doktor ur1 A Szása távozás* után, a dok­tor sokáig nézegette a gyertyatartót, vakarta a füle tövét és gondolkozott. — A dolog, tagadhatatlan, pom­pás, gondolta magában — és kár el­dobni ... Itt nem maradhat.. . Hm ! ... Ez aztán feladat! Kinek kellene odaajándékozni? Hosszas gondolkozás után eszébe jutott egyik jó barátja, Uchov ügyvéd, akinek némi perkölt­séggel tartozott. Ez pompás lesz, határozta el a doktor. — Ő mint barátom, nem akar tőlem pénzt elfogadni és igy igen helyes lesz, ha neki ajándéko­zom ezen tárgyat . . . Elviszem hát neki ezt az ördöngős figurát! Külön­ben ő is nőtlen ember és könnyelmű. Nem halogatva az ügy elintézését, a doktor felöltözködött, elvette a gyertyatartót és elment Uchovhoz. — Jó napot, pajtás! — mondta, otthon találva az ügyvédet. — Dol­gom van veled . . . Eljöttem, pajtás erejénél még meglepőbb a forró iszap­fürdők hatása, melyeket az egész testre használnak. E gyógyító forrásoknak már sok­szor említett csodái és azon betegek­ről szóló történetek, akik mankón jöttek ide és nehány heti kúra után már részt vettek az itt rendezett tánc­mulatságokon, — minden szezonban ismétlődnek. Érthető ezért, hogy igen érdekes a „mankó-muzeum.“ A fel­gyógyult betegek ugyanis itthagyják mankóikat, melyekre nem ritkán ér­dekes hálaszavakat Írnak vagy vés­nek. Mert a legkevésbbé se megy ritkaságszámba, hogy a csúztól meg­bénított kéz a kúra után megint visz- szanyeri ruganyosságát. A fürdés már hajnali 3 és 4 óra között kezdődik itten és délig tart, délután pedig 3—6 óra közé esik a kúra. Szünet nélkül robog a sok egy és kétfogatu kocsi, siet a számos gya- loghintó a betegekkel a Vághidon át a fürdőtelepekre. Legnagyobb a to­longás a il. és III. oszt. iszapfürdő előtt. De hiábavaló minden igyekezet, mert minden fürdővendég számot kap s igy kiki csak akkor mehet be, mi­kor reá kerül a sor. A III. oszt. iszap­fürdő reggeli 6 óráig a katona-fürdő- vendégeknek áll rendelkezésére. A katonaság minden neméből láthatni itt csúz-, köszvény és ischiászbeteget, kiknek külön katonabetegeket szállító kocsijuk és külön internatusuk van. Fürdés után mindenki egy-két órát pihen otthon, mert a testet lassan le kell hűteni. A fürdő óriási parkját a termé­szet és az emberi művészi kéz gyö­nyörű szép helylyé varázsolta, melyet a fürdővendégek állandóan nagy szám­mal tartanak megszállva. Délelőtt és délután német filhar­monikus zenekar és Radics János hi­res galgóczi bandája játszik. Gyakori mulatságok és koncertek vannak a redutban. így 21-én egy kiváló moszk­vai fuvolaművész produkálta magát. A közeli napokban a legnagyobb való­színűség szerint földink, Werner Sá­rika is bemutatja tehetségét a fürdő- közönségnek. Az itt való vendég- szereplése csak olyan átránduiás volna a közeli Trencsén-Tepliczről, hol 26-án hangversenyt fog adni. Napról-napra élénkebb a szezon. Itt is, ott is mindig uj vendéget látni. Mesebeszéd az, hogy itt a korzó nem kellemes képet nyújt. Még azok is, akik tolókocsikon sétáltatják magu­kat, — csinosan, sőt nem ritkán luxussal öltözködve jelennek meg és oly jókedvű arcot vágnak, mintha passzióból tolatnák magukat. Pöstycnben szóval kies természet, megköszönni a fáradozásodat... Pénzt nem akarsz ejfogadni, fogadd hát el legalább ezt a dolgot . . . pajtáskám te . . . Pompás egy dolog! Meglátva a dolgot, az ügyvéden leírhatatlan lelkesedés vett erőt. — Ez aztán a műtárgy! — ka­cagta el magát. — Ah, vinné el az ördög, csak is az ördögök gondolnak ki ilyen műtárgyat! Nagyszerül El­ragadó ! Hol vetted ezt a gyönyörű dol­got? Kiöntve a lelkesedését, az ügy­véd aggódva az ajtóra tekintett és azt mondta : Te csak pajtás, vidd el az aján­dékodat. Én nem fogadom el . . . — Miért? — ijed meg a doktor. — Hát azért . . . Meg szokott itt fordulni az anyám, a kliensek . . . sőt a cselédségtől is resteleném . . . Nem — nem — nem . . . Nem utasíthatod vissza, — hadonázott a kezével a doktor — Ez disznóság volna tőled! Valótágos műtárgy . . . mennyi élet . . . kifejezés . . . Be­szélni sem akarok! Megsértesz! — Ha legalább be volna kenve vagy fügefalevélkékkel beaggatva. . . De a doktor még jobban kezdett hadonázni a kezével, kiugrott az Uchov lakásából és örvendve, hogy megszabadult az ajándéktól, haza­ment . . . Távozása után az ügyvéd kedélyes társaság, vidám, jóleső nyu­galom környékezi a fürdővendégeket, nem is nélkülöz itt senki semmit, csak egyet veszítenek el anélkül, hogy észrovennék, a betegséget. Knopflcr Sándor. — Uj miniszteri tanácsos. Kazy József min. osztálytanácsos, a felvi­déki miniszteri kirendeltség vezetője, miniszteri tanácsossá neveztetett ki. — Előléptetés. Katona Géza helybeli kir. tszéki díjtalan joggyakor • nokot a m. kir. igazságügyminiszter dijjas joggyakornokká léptette elő. — Eljegyzés. Dr. Davidovics Jenő orvos eljegyezte Markovics Miksa helybeli földbirtokos leányát. Flórét. — Tanító választás. Királyhel- mecen a ref. egyházközség a Bajkay Imre halálával megüresedett kántor- tanítói állásra Palságh Géza nagy- rozvágyi ref. tanítót választotta meg. — Halálozás. Lövik Gusztáv va- rannói kir. aljárásbiró — mint ar­ról részvéttel értesülünk — folyó hó 25-én szélhüdésben hirtelen elhunyt Varannón. — Elhunyt pap. Szentlóleky László a Kassa-egyházmegyei kegyes alapítványok kezességének adminis- trátora jul. 25-én reggeli 8 órakor Kassán meghalt. Az elhunyt a kas­sai papságnak köztiszteletben álló tagja volt, ki visszavonultságában töl­tött hivatásszerű papi életével, con- ciliáns természetével és szives szol­gálatkészségével mindazoknak rokon- szenvét nyerte rneg, kik vele érint­keztek. Az elhunyt 1842-ben született Tállyán, 1866-ban pappá szenteltet­vén, Bodrog-Kereszturban, Gőnczőn és Sárospatakon segédlelkészkedett. Alig három esztendei káplánkodás után néhai Perger püspök a kassai papnevelő-intézet aligazgatójává ne­vezte ki, mely tiszttől csak 1896-ban vált meg, hogy a kegyes alapítvá­nyok nagy körültekintést igénylő ad- ministrációjának szentelje minden ide­jét és erejét. Typikus, buzgó, pu­ritán jellemű magyar pap volt, kit nagy útjában egyedüli, bár kétségte­lenül értékes kitüntetés képében egy becsülettel,szorgalommal betöltött élet­nek tudata és pap társainak osztatlan tisztelete, nagyrabecsülése kísér. — Idöjóslás. A Meteor jelenti: Julius havának hátralevő része is me­leg lesz, miként ez jelezve volt s miután a nagy csoport szétszórt foltok egymást követik a Napon, a gyorsan egymásra következő, de különben gyenge hatású csomópontok nem ér­vényesülhetnek, legfölebb egy-két megnézte a gyertyatartót, megtapo­gatta minden oldalról az ujjaival és a doktor példájára, sokáig törte a fe­jét a felett: mit csináljon az ajándék­kal? A dolog gyönyörű, okoskodott — eldobni kár, magánál tartani illetlen­ség. A legjobb lesz odaajándozni va­lakinek ... No hát odaajándékozom ezt a gyertyatartót ma este a komi­kusnak, Saskinnak. A kutya szereti az effajta dolgokat és hozzá ma ju­talomjátéka van . . . A mint gondolta — úgy lett. Este, a gondosan begöngyölt gyertya­tartót átadták Saskin komikusnak. Egész este ostromolták a komikus öltözőjét a férfiak, kik gyönyörködni jöttek az ajándékban, egész idő alatt lelkesült zaj és nevetés uralkodott, mely sokban hasonlított a ló nyerí­téshez . . . Ha egyik vagy másik mű­vésznő jött az ajtó elé és kérdezte: „szabad bemenni?“ — rögtön hallat­szott a komikus rekedt hangja: — Nem, nem anyuskám! Nem vagyok felöltözve. Az előadás után a komikus a válát vonogatta, a kezével hadonászott és azt mondta: — No, hová teszem én ezt az ocsmányságot? Hisz nekem magán háznál van lakásom 1 Nálam megfor­dulnak a színésznők I Ez nem fény­napi szelet idézhetnek elő, amiért is a meleg nagyobb mérvben érvénye­sült és egész a nyári forróságig fej­lődött. Eső nagyobb mérvben 28-án várható, amidőn reaktiv hatások is következhetnek be, az esőt huzamos- sabbá téve. Julius hó hátralevő cso­mópontjai: 27., 28. és 30-ra esnek. — Választás. A sátoraljaújhelyi általános ipartestület hitelszövetkezete folyó hó 24-én rendkívüli közgyűlést tartott, melynek egyedüli tárgya két igazgatósági tagnak megválasztatása volt. Megválasztattak: Szabó Sándor és Morgenstern Emánuel cipészmes­terek. — Újabb tüzeset. F. hó 25-én mfjdnem végzetessé válható szeren­csétlenség történhetett volna egy tűz­esetből kifolyólag, mely Klein Sala­mon fakereskedő Kossuth utcán levő fatelepén támadt. A tüzet — bár ko­rán észrevették — csak nagy nehe­zen lehetett beoltani s ezzel elejét venni egy következményeiben belát­hatatlan szerencsétlenségnek. Nagyon üdvösnek és szükségesnek tartanók részünkről, hogy legalább a város gócpontjában levő, ily nagy kiterje­désű fatelep láttatnék el egy kézi fecskendővel, hogy elejét lehessen venni a nagyobb bajoknak, különösen az ilyen tartós szárazság idején. — Ugyancsak ilyenkor kellene hatható­san ellenőrizni azt, hogy minden ház- tulajdonos tart-e u. n. „kapitány“ vi­zet, amelynek készenléte már sok­szor volt nagyobb bajok elhárító véd- eszköze. Igazi aggódással gondolunk a mostani szárazságban bekövetkez­hető tűzesetre, látva azt, hogy a ki­vételes állapot az illetékes helyeket nem indította .kivételes eszközök igény­be vételére. Óhajtanok, hogy erre ne szolgáljon majd okul egy elrettentő eset tanulsága. — Werner Sárika körútja. Wer­ner Sárika, az ismert cimbalom mű­vésznő körutat tesz a fürdőkben, hogy Istenadta tehetségével a rendezendő hangversenyek keretében gyönyörű­séget szerezzen hallgató közönségé­nek. Rankfüreden 24-én rendezett hangversenyt magas színvonalon álló műsorral s általános tetszés mellett, f. hó 26 án Trencsén-Teplitzen ren­dez hangversenyt az Annabállal kap­csolatban, honnan Pöstyén fürdőt fogja meglátogatni, hogy ott is be­mutassa magas niveaun álló, művészi képzettségét. — Az országos müvészkorut sze­replő művészei, kik Rákosi Szidi szi- niskolájának jelesen végzett növen­dékei, kőrútjukban Sátoraljaújhelyt is meglátogatva két előadás rendezését vették tervbe városunkban. Az egyik kép, nem dughatja el az ember a fiókba. — Ön meg, uram, adja el, ta­nácsolta a fodrász, mialatt a komi­kust vetkőztette. Itt lakik a külváros­ban egy vén asszony, aki antique broncokat vásárol . . . Menjen és kérdezősködjék Szmirovnő után . . . Ismeri mindenki . . . A komikus szót fogadott . . . két nap múlva doktor Koselykov a dől-, gozószobájában ült és homlokára téve az ujját, a gyomorsavak felett elmél­kedett. Hirtelen kinyílt az ajtó és a dolgozó szobába berepült Szmirnov Szása . . . Mosolygott, ragyogott és egész alakja boldogságot lehelt . . . Valamit tartott újságba göngyölve. — Doktor ur 1 — kezdte lihegve. — Képzelje az örömömet! Szeren­cséjére sikerült megszereznünk az ön gyertyatartójának a párját 1 A mama olyan boldog . . . En egyetlen fia vagyok az anyámnak ... ön meg­mentette az életemet . . . És Szása a hálás érzelmektől reszketve, oda tette a doktor elé a gyertyatartót. A doktor felnyitotta a száját, mondani akart valamit, de nem mondott semmit: a szól megütötte a nyelvét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom