Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-12-24 / 141. szám

4. oldal. ZEMPLÉN. Decemer 24. beállana és tartóssá válnék, a tagdíj­akból semmi sem fog visszatéritteteni, mert a begyült összeget a világítás költségei fogják felemészteni. — Áthelyezések a vasútnál. A miskolci üzletvezetőség területén Ko­vács Gyula hivatalnok Mező-Laborc- ról Szerencsre, Dobó Lajos hivatalnok Liszka-Tolcsváról Mező-Laborcra és Buchwald Andor hivatalnok Sáros- pstakról Liszka-Tolcsvára, Kun Dezső Szerencsről Sárospatakra helyeztettek át. — Halálozás. Id. bizáki Puky István, Abauj-Tornamegyének nyug. főszolgabirája élete 78. évében dec. 18-án Zsujton elhunyt. Puky István a legkiválóbb tisztviselők egyike volt a megyében és adminisztratív ügyek­ben nagy tekintély. Halálát nagy ro­konság és sok jó barát gyászolja. — Vasúti altisztek tsincmulat- sága. A sátoraljaújhelyi m. kir. ál- lamvasuti altisztek 1905. évi január hó 7-én a helybeli pályaudvar összes termeiben jótékonycélu tánemulatsá got rendeznek Hegedűs Győző m kir. államvasuti fütőházi főnök disz- elnöklete alatt. Az előreláthatólag si­keresnek Ígérkező mulatság iránt, nemcsak a vasúti altisztek, de váro­sunk polgári köreiben is általános érdeklődés nyilvánul meg s igy a a mulatság sikere biztosítottnak ve­hető. A mulatságra a meghívók a jövő hét folyamán fognak szétkül­detni a rendezőség által. — Mikor Ámor nevet. Az elmúlt éjjel a rendőrőrjárat elcsípett egy fia­tal leányt, ki egyedül barangolt az utcán. Miután a rendőrök felszólítására a leány fölvilágositást nem adott, hogy miért sétál éjnek idején, be­hozták a rendőrkapitányhoz. Ott aztán kihallgatása közben szörnyen pirulva vitatta be a bűnét s miközben el­fogultan játszott köténye csücskével, súgva mondta az ügyeletes rendőr­biztosnak : — Randebún voltam! S miután a „randebú“ ilyen balul ütött ki, némely jó tanácsokkal el­látva, útnak eresztették ma reggel a leányzót. — Lopott ékszerek. Az eperjesi rendőrkapitányság arról értesítette a helybeli társhatóságot, hogy ott egy Prosuch Miklós nevű szentendrei szü­letésű és roskoványi illetőségű, 22 éves, erős testalkatú, barna hajú, ma­Az Ariadna fonala hát még min­dég a kezemben volt . . . Sókuthyné és Romada Emésztő mit beszélgettek a sebesen haladó bárká­ban, azt csak az Adria tudná meg­mondani. III. Nehány nap múlva szürke boritéku levelen megismertem Sókuthyné elő­kelő kezevonását. Néhány sorral örö­kös adiót mondott nekem. „Férjem Palermóban várja jöttömet. Nehány nap után egy Judiába menő hajóra szállunk. A legkisebb lányomat ma­gammal viszem, a két nagyobbat szü­léimhez küldöttem. Utunkban érintjük Alexandrát is. Egy hétig pihenünk ott s aztán tovább . . . Reméljem Kalkuttából üdvözlő kártyát küldhetek önnek asszonyom. Tartson meg jó emlékezetében . . . stb. stb.“ Ezt irta. Hónapok teltek el. De Judiából mégsem jött az üdvözlet. Vagy talán mégis megírta Sókuthyné, barátja: Romada Ernesto társaságában a lapot — de aztán röstelte el küldeni. Szegény, megbabonázott asszony! de nagyon kár volt oly „toleránsának lenni úgy magadhoz mint társadhoz. A téma elmaradt volna . . . gyárul, németül, tótul és szerbül be­szélő gyári szolgát tartóztattak le, aki gyanús körülmények között egy arany női óraláncot akart elzálogosítani. Mi­kor megmotozták, a következő tár­gyakat találtak nála, melyeknek hol- szerzésére nézve azt adta elő, hogy azokat Belgrádban egy kaszirnőtől vásárolta. Egy arany kétfedelű női remontoir óra gyémánt spütterrel, egy arany gyűrű és egy arany brostü. A nála talált tárgyak minden való- szinüség szerint lopottak, ezért a rend­őrkapitányság keresi azok tulajdono­sait. — Jus primae noctis. Egy szom­széd városban e napokban zajlott le a hétvármegyére szóló juristabál. A városka élénken szerkesztett hetilap­jában két hasábon át irta le ezt a nagy eseményt a buzgó báli tudósitó s hogy imponáljon a plebsnek, ugyan­csak válogatott formában fogta meg a pennát. Azt akarta egyebek között kifejezni, hogy ez volt az idén az első mulatság és igy zengedezett: „A sikerült tombola után táncra perdült mindkét nemű ifjúság s kora reggelig áldozott a jus primae noctis élveze­tének“. — A Sátoraljaújhelyi Népbank XXXV. évi rendes közgyűlése. A sá­toraljaújhelyi népbank, mint takarék- pénztár 1905. év január hó 22-én délelőtt 11 órakor tartja XXXV. évi rendes közgyűlését, melyre a részvé­nyeseket id. Meczner Gyula, a pénz­intézet vezérigazgatója hivja egybe. — Vidéki városok bankja. Ér­dekes bankalapítási terv megvalósítá­sán fáradoznak a vidéki városok polgármesterei. A városok polgár- mestereinek évenkint tartott kongresz- szusán ugyanis már több Ízben szóba jött, hogy jó volna egy jelzálogbankot, alapitni, mely csakis vidéki házakra adna jelzálogkölcsönöket. Van ugyan már a vidéken is több intézet, mely kötvénykölcsönöket nyújt és a buda­pesti intézetek közül is akárhány ad nagyobb vidéki városokban a házakra jelzálogkölcsönöket, de az érdekeltek véleménye szerint ez távolról sem felel meg az igényeknek. A vidéki városok, vezérférfiai teljes joggal várják azt, hogy a vidéken is nagyban föllen­dülne az ópitkezési kedv, ha volna oly országos intézet, mely olcsó tör- lesztéses kölcsönt adna a vidéki há­zakra, ép ,ugy mint ez a fővárosban történik. Ép azért a vidéki városok­ban mozgalom indult meg az iránt, hogy egy oly országos jelzáloginté­zetet alapítsanak, amely kizárólag csak vidéki városok házaira adna jel­zálogkölcsönöket záloglevelek kibo­csátásával. Azok a városi polgármes­terek és egyébb vezérférfiai a vidéki városoknak, kik ezt a mozgalmat megindították, egyúttal arra is számí­tanak, hogy ennek az uj intézetnek a zálogleveleit sikerül jórészben a vidéki városokban elhelyezni és egyébb a városok által kezelt tőkéket első­sorban ennek az intézetnek zálogle­veleibe fektetnék. Az uj intézetnek vidéki jellegét azzal is akarják bizto­sítani, hogy ennek az uj intézetnek a székhelyeit egyik erre alkalmas vi­déki városban helyeznék el. — Hirlapárverós. A sátoraljaúj­helyi városi kaszinóban évenkint tar­tandó hirlapárverés jövő évi január hó 1-én délután fog a kaszinó helyi­ségében megtartatni. — Leopold Gyula, az „Általános Tudósitó“ szerkesztője és hirdetési iroda tulajdonosa Budapesten közel 10 év óta fejt ki agilis tevékenységet, hogy a sajtó és hirdetők érdekét ösz- szecgyeztesse. Bátran állítható, hogy Leopold Gyula irodája nagyban hoz­zájárult, hogy a reklám hazánkban is tervszerűen és hatásosan fejlődjék, hogy a kereslet és kínálat legkényel­mesebb és legolcsóbb közvetítője mi­nél jobban emelje a formát és befo­lyásolja a versenyt. Ismerik ma már a kereskedelmi, gazdasági- és ipari üzletek, vállalatok, hogy az állandó, ügyes és észszerű reklámozás emeli hírnevüket, növeli fogalmukat, gyara­pítja vagyonukat. Nem oly könnyű azonban a sikeres reklámozás; nagy gyakorlat, tapasztalat, tudás és szor­galmas munka szükséges ehhez. Tu­domásunk szerint Leopold Gyula nagy apparátussal dolgozó irodája felel meg kitünően hivatásának és örvend nagy bizalomnak, miért is nemcsak a leg­nagyobb magyarországi, hanem a tekintélyesebb és legelőkelőbb kül­földi cégek is állandó üzletfelei, mert kiváló szakértelemmel, felülmúlhatat­lan pontossággal, odaadó lelkiisme­retességgel és nagyon szolid árak mellett eszközöl bármiféle hirdetése­ket, reklámokat úgy az összes buda­pesti és vidéki, mint a külföldi la­pokban és naptárakban. — Az 0. M. K. E. feladatai. Gel- iléri Mór, az Országos Iparegyesület gazgatója, az Országos Magyar Ke­reskedelmi Egyesülés megbízásából előadói javaslatot dolgozott ki az egye­sülés feladatairól a honi ipar pártolás terén. Az 0. M. K. E. most közéteszi Gelléri javaslatát, a mely hazai ipar­ügyünk e kiváló ismerőjének jeles munkája és igen sok megszívlelendő útmutatást ad ama fontos kérdés megoldásában, hogy minő eljárás kö­vetendő a hazai ipar pártolása és fejlesztése terén a kereskedők s külö­nösen az 0, M. K. E. által. — Farsangi naptár. December 26-án: A szoba-, cim- és diszletfestők munkás-szövetsége helybeli csoportjának dal és szava­lattal egybekötött táncmulatsága a „Magyar Király“ tenctermében. December 31-én: A gyártelepi dal , zene- és önképző-kör Szilvesz­ter-estéje a kör gyártelepi helyisé­gében. December 31-én : A csizmadia- ifjúság szilveszteri táncmulatsága a csizmadia ipartársulat helyiségében. Január 7-én : A sátoraljaújhelyi m. á. v. altisztek zártkörű táncmulat­sága a vasúti állomás éttermében. Január M én: A sátoraljaújhe­lyi úri fiatalság zártkörű piknikje a városháza nagytermében. Február 5-én: A zemplénvár- megyei őrhajduk táncmulatsága a „Magyar Király“ tánctermében. — A gyermekek egészsége a leg­féltékenyebb családi kincs. Ha a gyer­mek a Zoltán-féle csukamájolajjal táplálkozik, nincs baj, mert a beteg­ségekkel szemben ellentálló, edzett lesz. Az angol gyermekhalandóság azért sokkal alacsonyabb mint a mienk, mert ott nincs család, hol a gyermekek a hidegebb évszak alatt ne fogyasztanának csukamájolajat, s e célra nincs kiválóbb a Zoltán-féló- né!, mely kapható 2 koronáért Zoltán B. gyógyógytárában Budapest, és a helybeli gyógyszertárakban. — Minden háztartásban, városon és falun áldásos, ha kéznél van egy- egy üveggel a Schidthauer-féle ig- mándi keserüvizből, mert szükség esetén egy fél pohárral használva, gyorsan és alaposan eltávolítja a gyo­mor és belekből a csiráját számtalan komoly betegségnek s ezzel elejét veszi a baj további fejlődésnek a szervezetben. Az igmándi keserüviz nemcsak mint gyomor-, bél- és vér- tisztitó alkalmazható a legjobb siker­rel, de kitűnő étvágyat is hoz. — Hogy az igmándi vízből aránylag már kis adag oly hathatós, ize pedig könnyen bevehető lágy és sima, ér­dekes magyarázatát abban leli, hogy annak hatékony alkatrészei a termé­szet ölében évezredek óta az úgyne­vezett összeérési folyamatnak vannak alávetve, hasonlatképen mint a kő­szén a föld gyomrában mennél ré­gibb, annál érettebb, jobb és értéke­sebb s csak az igy napfényre került teljesen érett állapotban levő termé­szetes ásványvíz bir azon csodálatos gyógyerővel, mely az igmándi keserü- viznek oly becses és jellemző tulaj­donsága s amelyet sem művileg utá­nozni, sem pedig egyáltalán pótolni nem lehet. HHF* Cimbalmok, Schunda Vencel József cs. és kir. hangszer­gyáros hírneves gyártmányaiból ál­landó bizományi raktár van Werner Sárika oki. cimbalom-tanárnő cim­balom-magániskolájában, Sátoralja­újhelyben. SZÍNHÁZ. A rezignáció. Nagy szerencse az, mikor az em­ber főnyereményt csinál; de az se utolsó dolog, mikor a kórista szere­pet kap. Jól tessék megfontolni, mit jelent az, mikor a kóristának szere­pet osztanak ki, ha csak akkorát is, mint a nyúl farka. De hát ha a ter­mészetben nincs ugrás, még kevésbé van ugrás a művészetben: a nagy szerepeket a kis szerepeknek kell megelőzni. Történt tehát a minap, hogy a kassai színházban premierre készül­tek és X. kisasszony, a kar tagja egyszerre valami húsz szóból álló szerepet kapott. A szerep mellé az az utasítás volt mellékelve, hogy „nagy rezignáció- val“ kell elmondani. A kisasszony azonban nem tudta, hogy mi a rezignáció, azt pedig res- telte, hogy mástól kérdezze meg. A próba ennélfogva nagyon rosz- szul ment. A kisasszonyt tízszer küldték vissza a színfalak mögé a nélkül, hogy rajta a legcsekélyebb rezignáció mutatkozott volna. Pedig a rendező már üvöltött, mint egy sakál. A kisasszony elszontyolodott. Hi­szen ha tudta volna, hogy mi a re­zignáció, vagy legalább a rendező megmagyarázta volna neki ennek az ostoba szónak az értelmét! De e helyett egyszerűen visszaküldték az­zal, hogy nem jó és még mindig nem jó. Egyszer aztán a rendező teljesen kijött a türelemből és felorditott: — Adja vissza a szerepet, más fogja játszani. A kisasszony megrendült szívvel engedelmeskedett, visszaadta a sze­repet olyan rezignált arckifejezéssel, amely a sziklából könyeket facsart volna. — No végre, valahára! — kiál­tott a rendező. Most menjen ki még egyszer, aztán jöjjön be és mondja el a szerepét úgy, mintha már más­nak adtam volna. Úgy lön és a rendező, a zord Makray Dini nagyon meg volt elé­gedve úgy X. kisasszonynyal, mint — önmagával. . —p. ** A Komjáthy János társulata Kassán a közönség érdeklődése mel­lett hozza színre az uj darabok egész sorozatát. A jövő héten a „Bacsányi“ „Hajdúk hadnagya“ „Én, te, 0“ „De­lila“ kerülnek színre. — Itt említ­jük meg ama értesülésünket, hogy a Komjáthy-társulat Sátoraljaújhelybe január hó közepén fog ujbél lerán- dulni öt előadásra, mely közül négy ismét bemutató előadás lesz. Sirolin A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hum- tos bajainát úgymint idült bronchitis, szaisiárkuruf és különösen lábbadozökuál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és testsúlyt, eltávolítja a köhögé t és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jő ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4.— kor.-ért kapható. — Figye jünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. IIÖFFMAAV-LA. BOCHE & CO vegyészeti gyár BASEL (Svájcz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom