Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-12-17 / 138. szám

2. oldal. ZEMPLÉN December. 17. Két évi meddő harc után a leg- rutabb lelkiismeretlenség volna tovább is kormányzat nélkül hagyni az országot. A mostani ház elvesztette létjogultságát s ha a korona feloszlatja azt, csak a nemzet üdvére cselekszik. S a nemzet mondhat s mond is íté­letet. Elég bizonyíték van előtte a történtek fölött való igazságos Ítélkezésre s a két versengő fél igaz tudatában nyugodtan feleb- bezheti ügyét e szent fórum elé. Csak a bűnös fél az igazságos bírótól. — dec. 17: Pártértekezlet Homonnán. A ho- monnai kerület szabadelvű választói f. hó 16-én Homonnán pártértekezletre jöttek össze, ahová azonban a meg­hívók késedelmes szétküldése miatt a választó polgárok csak gyér szám­ban, mintegy negyvenen jöttek össze. A pártértekezleten a következő hatá­rozatokat hozták : a kerület orsz. kép­viselőjének gróf Andrássy Sándor­nak kilépését az országos szabadelvű pártból helyeslik ; az obstrukciót el­itélik ; a házszabályok mérsékelt mó­dosítását kívánják — és végül a kor­mány és házelnök november 18-iki eljárását helytelenítik. Alkotmánysértéssel vádolt Bánffy. A tegnapi képviselőházi ülésen báró Bánffy Dezső mentegetődzései köz­ben Lukács volt miniszter-társára is hivatkozott, mint aki tanúságot tehet arról, hogy ő az alkotmány felfüg­gesztésének kérdésével sohasem fog­lalkozott. A ház nyilt ülésén Lukács László miniszter nem mondott ellent Bánffynak. Beavatott helyről azon­ban egy erre vonatkozó következő táviratot vettünk: (Bpest, dec. 17. felad. d. e. 9 ó.) A ház tegnapi ülésén Bánffy Lukács László miniszterre is hivatkozott, mint élő bizonysá­gára ama ténynek, hogy neki alkotmánysértő tervei nem vol­tak. Lukács miniszterelnöknek nem volt alkalma a nyilt ülésen megcáfolni Bánffyt, ám este a kor akarnak színházba menni, mikor nem lehet I) ha nem is tett a premier maradandó hatást, nagyon megnyug­tató már az is, hogy egyáltalán elfo­gadták. Kétségtelen, hogy egy üres francia vígjátékkal, melyben chaoszba fül minden, de amely borsos megjegy­zéseket dobál a közönségnek csaléte­kül — sokkal nagyobb hutást lehet elérni. Egyelőre jóleső a remény is, hogy a francia vígjátéki genrének el­következik alkonya is, ha már olykor­olykor feldereng egy-egy sugár, mely hirdeti a szebb, biztatóbb, bár még távoli jövőt A címszerepet Kondráth Ilona (Genevive) játszotta nagy igyekezet­tel, sok ambícióval. Volt az ő játé­kában sok a Genevive jelleméből: gyermeteg kedélyű és lelkületű volt, határozatlan néhol, néhol szinte fér­fiasán határozott, de nagyon sokat játszott e szerepben. Nem volt köz­vetlen s ezért nem is lehetett sikere máskülönben becsülendő törekvései­nek. A nőszereplőknél tartva, emlí­tem meg Takács Mariskát, ki a szer­zők kegyetlensége folytán egy ame­rikai leány lehetetlen alakját játszotta meg. Azért mondom lehetetlennek, mert ez alak eleinte mint egy ideális leány van bemutatva, ki felkelti a szegénység látszatát maga iránt nagy szabadelvű körben bizonyította Bánffynak alkotmánysértő szán­dékát miniszterelnöksége ide­jében. Őrült-e vagy szent ? — dec. 16. Zemplén vármegye területén a közoktatásügyi kormány az 1904. éven 32 tanteremmel 22 uj állami is­kolát nyitott meg. A hitfelekezetek a mostoha vi­szonyok folytán nem képesek isko­láikat a tankötelesek számarányában folyton bővíteni, s uj és uj tanító ál­lások szervezésével a folyton emel­kedő terheket viselni. Jótétemény számba megy tehát az állami isko­lák szervezése a hitközségekre nézve is, mert nagy terhet vészén le róluk; de jótétemény magára a népoktatás­ügyre nézve is, mert az állami iskola tanítója állami hivatalnok, aki szol­gálati kötelességének felelősség terhe alatt, minden idejének és tehetségé­nek felhasználásával tartozik eleget tenni. Az állami tanítót egy órai mu­lasztás, a legcsekélyebb hanyagság kenyerétől foszthatja meg, tehát két­ségtelen, hogy az általa vezetett is­kola, tanítási eredmény tekintetében felette áll a kántori teendők által is lefoglalt, felekezeti tanítók által veze­tett iskoláknak. Az állami iskola, amely község­ben eddig virágzott, annak ifjú nem­zedékét értelmes emberekké nevelte. Ezt letagadni nem lehet semmiféle ellenvetésekkel. Sokan aggályoskodnak az állami iskolák vallástalan iránya miatt. Most nem érkezem e kérdést bővebben fej­tegetni, de hogy az aggódás tárgy­talan, azt a zemplénvármegyei állami iskolák fényesen bizonyítják. De tulajdonképen másról van itt szó. Sajnálom, hogy némelyeknek ismét rosszul fog esni a való kimon­dása, de nem tehetek róla, — a té­nyek beszélnek. A 22 uj iskola közül 18-nak a gondnoksági elnöke lelkész. Lehet-e itt vallástalan irányról beszélni?Nem rémlátás volna-e ez? Az iskolák ve­zetése, a közvetlen főfelügyelet a lel­készek kezeibe tétetett le. A gond­noksági elnök irányítja az iskola szel­lemi életét, s igy nem engedi ott a vallástalan irányzatot lábra kapni, hiszen hitoktatói tiszteletdijat is húz az állampénztárból. — A tanítók vagyona ellenére azért, hogy jöven­dőbeli férjét kellőképen kiismerje s a darab végén megköt egy reális há­zasságot, önkényt nejévé lesz egy márkinak, aki maga a megtestesült realitás. Franciaországba jött, hogy szive szerint kössön házasságot, meg­ismerje a férfiakat s végre odadobja magát egy férfinak, kinek Istene a pénz. Teszi ezt azért — ha jól em­lékszem — mert e férfi szemtelen volt vele szemben addig, mig valódi kilétét nem tudta. Természetes tehát, hogy Takács nem játszhatott meg olyan valamit, amit a szerzők maguk sem tudtak megrajzolni. Aitner Ilka Morangené szerepét játszotta. Alakí­tásáról csak annyit mondhatok, hogy nem volt benne egy mákszemnyi élet. Férfiszereplőinkkel szerencséseb- bek voltunk. Szénássy, Komjáthy és Czobor adtak a darabnak tartalmat s hangulatot, Baróty pedig epizódsze­repének alakításáért osztatlan elis­merést érdemel. Á színház félig üres volt, ami természetes, hiszen mikor hire járt, hogy téli szezon nem lesz, mindenki kétségbe volt esve. Beszélni és cse­lekedni pedig két dolog — mondta egykoron Illés próféta, a bölcs. Németh Pál. minden állami iskolánál olyan val- lásuak, amilyen a lakosság. A kor­mány tiszteletben tartja a községek ebbeli kívánságait, s az általuk ki­kötött feltételek alapján, a kivánt val- lásu tanítókat nevezte ki mindenhová. Ne lássunk tehát rémeket, ne ijesztgessük egymást nem létező, kép­zelt mumusokkal. De: nunc venio ad fortissimum. A vármegye kir. tanfelügyelőjé­nek egy körlevelét láttam az uj ál­lami iskolák gondnoksági elnökeinél. A körlevél egyik pontja igy szól: „Az uj iskolai épület, mielőtt a haszná­latnak átadatnék, egyházilag fölszen­telendő. Ezen egyházi szertartás vég­zésére méltóztassék nevemben az il­letékes lelkész urat felkérni . . .“ Hol a vallástalan irányzat? Majd meglátjuk mindjárt. A csebinyei uj állami iskolánál egy közbecsülésben álló nagybirtokos a gondnoksági elnök. Ez az úriember felkérte a csebi­nyei gk. lelkész urat az iskolai épület fölszentelésére. A becsületes gondol- kozásu, hazafias lelkész készségesen vállalkozott az egyházi funkcióra, sőt még ennél is többet tett. Azt az aján­latot tette a gondnoksági elnöknek, hogy magyar nyelven végzendő egy­házi szertartással szenteltessék föl az uj állami iskola, de mert neki magyar nyelvű rituáléja nincs, egy másik paptársát kérte meghívni. Le a kalappal az ilyen ember előtt 1 „De eljött az ördög, és konkolyt hintett a búza közzé.“ A lelkész kötelességszerüleg be­jelentette, a tényt egyházi főhatósá­gának. És az eperjesi püspökség megtiltotta a lelkésznek, hogy az állami iskolát egyházilag megáldja! Szinte hihetetlen, — de sajnos, a dolog igy történt. Most azt kérdezem: hol a vallá­sosság, hol a magyar állam-eszme tisztelete, a nemzeti érzés kultusza? Hol a jog, a törvény tisztelet? Micsoda gonosz elfogultság 1 Nem merek tovább Írni ez ügyről, mert káromkodásba kellene átmennem. y­VÁRMEGYE ÉS VÁROS )( Vármegyei törvényhatósági közgyűlés. Zemplénvármegye törvény- hatósága f. évi dec. hó 29-én és kö­vetkező napjain d. e. 10 órakor ren­des közgyűlést tart. A közgyűlés neve­zetesebb tárgyai: 1. Ő császári és apos­toli kir. Felségének azon legfelsőbb el­határozását, hogy gróf Hadik Béla fő­ispán urat ezen állásától buzgó szolgá­latainak elismerése mellett, saját kérel­mére legkegyelmesebben felmentette, tu­dató belügyminiszteri intézvény. 2. A m. kir. belügyminiszter f. évi 102098. számú intézvénye folytán az 1874. évi XXXIII. t. ez. 18. §-a alapján a központi vá­lasztmányba 34 tagnak 3 évre leendő választása. 3. Az 1876. évi VI. t. ez. 3. §-a alapján a közigazgatási bizottságba, Fejes István, gróf Mailáth József, dr. Molnár Béla, Nagy Barna és báró Seny- nyey Miklós kilépése folytán 5 tagnak 2 évre, továbbá gróf Hadik Barkóczy Endre leköszönése folytán 1 tagnak 1 évre leendő választása. 4. Az 1886. évi XXI. t. ez. 48. §-a alapján az állandó választmányban üresedésben levő 4 hely­nek az 1905. és 1906. évekre választás utjáni betöltése. 5. Az 1886. évi XXI. t. ez. 25. §-a alapján az igazoló választ­mányba 5 tagnak 1 évre leendő válasz­tása. 6. Az 1886. évi XXI. t. ez. 57. §-a alapján a számonkérő székbe 2 tag­nak 1 évre leendő választása. 7. Az 1873. évi XX. t. ez. 6. §-a alapján a lóavató-bizottság elnökeinek választása. 8. Az 1897. évi XXXIII. t. ez. 18. §-a értelmében az esküdtbirósági bizalmi fér­fiak választása. 9. Az 1876. évi XIV. t. ez. 163. §-a alapján a közegészség­ügyi bizottságba 20 tagnak 3 évre le­endő beválasztása. 10. Az 1883. évi XLIV. t. ez. 30. §-a alapján az adófel- szólamlási bizottságba 2 rendes és 2 póttagnak 3 évre leendő választása. 11. Az 1893. évi XXIII. t. ez. végrehaj­tása tárgyában kiadott 53850. sz. ke­reskedelemügyi miniszteri rendelet 31. §-a alapján a borelemző bizottságba járásonként 2—2 tagnak 3 évre leendő választása. 12. Az 1897. évi 41730. sz. földmivelésügyi miniszteri körrendelet 3. §-a alapján a magántulajdonosok birtokában levő ménlovak vizsgálatára alakított járási bizottságokba 2—2 tag­nak 3 évre leendő választása. 13. A Bukovinszky-alapra ügyelő választmány­ba 6 tagnak 3 évre leendő választása. 14. A vármegyei tisztviselő, segéd, ke­zelő és szolgaszemélyzet nyugdíjalapjára ügyelő választmányba 9 tagnak válasz­tása. 15. A vármegyei szegényalapra ügyelő választmányba 4 tagnak 3 évre leendő választása. 16. Nemthy József árvaszéki elnök nyugdíjaztatása iránti kérvénye. 17. Az alispán évnegyedes jelentése a közigazgatás általános álla­potáról. 18. Belügyminiszter intézvénye az ideiglenesen alkalmazott napidijasok napidijainak mikénti fedezése tárgyában. 19. Belügyminiszter intézvénye a vár­megyei 2%-os pótadóból a tisztviselők fizetésére kiadott összeg visszatérítése tárgyában. 20. Belügyminiszter intéz­vénye és a kiküldött bizottság jelentése a sárospataki járás kikerekitése tárgyá­ban. 21. Kecskemét város átirata a képviselőház f. évi november hó 18-án tartott ülésén történtek iránt a képviselő­házhoz intézett felirata tárgyában. 22. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye átirata a városi-, községi- és körorvosok nyug­díjintézetének létesítése tárgyában. 23. Gróf Andrássy Dénes köszönő levele a néhai neje hamvainak átszállítása al­kalmával megnyilatkozott részvétért. 24. Az igazoló-választmány a legtöbb adótfizető bizottsági tagok 1905. évre összeállított névjegyzékét bemutatja. 25. A választott bizottsági tagok 1905., 1906. és 1907. évre leendő választásá­nak elrendelése és az elnökök kikül­dése. 26. Alispán jelentése a büntetés­pénzek kezelése iránt alkotott szabály- rendelet tárgyában. 27. Alispán előter­jesztése a gyámpénztári sikkasztásokból kifolyó 757 kor. 59 fillér téritmény tar­tozás mikénti fedezése tárgyában. 28. Alispán előterjesztése a tokaji járás fő- szolgabirájának fürdőbiztosi díjazása tárgyában. 29. A községek költségelő­irányzatai és zárszámadásainak tárgya­lása. A már beérkezett s a még be­érkezendő összes, a közgyűlés hatás­körébe utalt ügyek. — A törvényható­sági közgyűlést dec. hó 28-án d. e. 9 órakor tartandó állandó-választmányi ülés előzi meg. )(Hivatalos hirdetmény. A közvá­góhíd területén összegyülemlett mint­egy 50 szekér béltrágya 1904. évi december hó 24-én d. e. 10 órakor a helyszínén a legtöbbet Ígérőnek kész­pénz fizetés ellenében el fog adatni. Miről venni szándékozók azzal érte* sittetnek, hogy a trágya elhordására egy havi idő engedélyeztetik. Sátor­aljaújhely, 1904. évi december hó 7-én. Székely Elek, polgármester. JEGYZETEK a hétről. * A vidék csendes. Különös tünet felett elmélkedhe­tünk. Az országházban rettenetes viharok zugnak át. A szenvedelmek magasan lobognak. A hév annyira elragadja az embereket, hogy szinte emberi méltóságukról megfeledkezve a szolgák ütlegeléséig, padok, székek összetöréséig mennek. A lapok forra­dalmi címeket adnak tudósításaiknak. Az ember azt hihetné, no most men­ten lángbaborul az ország, itt a for­radalom. A KARÁCSONYI NAGY ALKALMi VÁSÁR mélyen leszállított árak mellett november 14 én kezdődik és deczember végéig tart, mely alkalommal a raktáron levő áruk feltűnő olcsó árak mellett adatnak el. Többek között: Mosóbársonyok ................................mtrje 48 krtól Mintázott japán libertiselyem . „ 65 „ Mintázott fekete selymek ... „ 85 „ Nehéz skót louisinek........................1-05 „ Fekete nehéz suhogó rekl.-taffota „ 1'95 „ Csipkeruhák ..................................... . „ 12.— frttól Sima liberti sublime minden szinb. mtrje 75 kr. Louisine brilante ....... „ 76 „ Valódi japán kaikis .......................... „ 95 „ Nehéz suhogó rekl.-taffota minden szinb, 1*28 „ Óriási választék blouse-selyemmaradékok- ban, nagymennyiségű jupon selyemmara­dék föltűnő olcsó árban. Mintákat kívánatra készséggel küldünk. SZÉNÁSY, HOFFMANN és TÁRSA ===== selyemáruháza — Budapest, IV. kerület, Bécsi-utcza 4. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom