Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)
1904-12-15 / 137. szám
2. oldal. ZEMPLÉN December. 15. A köztisztviselők kulturális tevékenysége. Yécse, 1904. dec. 14. „Minden nemzet annyit ér ameny- nyit szellemi tőkéje képvisel“. A közművelődés, a tudás általánosítása az álladalmak alapja, csak erre építheti jövőjét s ebben keresheti hatalmát és erejét. Az a hatalom, mely pusztán a nyers erőre támaszkodik: nem elég arra, hogy meg ne semmisüljön és el ne tűnjék a föld színéről. De ha az állam erejét és hatalmát a minden idők ellenségével dacoló műveltségben keresi: szellemével világot hódit. A tisztviselő a közművelődés érdekében is nagyon sokat tehet s az elért szép eredménynek hasznos gyümölcseit később ő is élvezi, mert különben terhes hivatásának értelmes, józan életű, becsületes és szorgalmas nép körében igazán játszva felelhet meg. Azon község, ahol az iskola gyermekekkel, a templom az áhitat óráiban imádkozókkal van telve és a korcsma üres, ahol a községben a papi, jegyzői, tanítói lak s nem az árendás háza vonja magára a figyelmet, ahol a nép a vasárnap megszentelésére nemes szórakozásban keresi örömét s nem a tivornyázásban, verekedésben, kártyázásban: ott öröm a hivatali tisztség betöltése s nincs ok a munka terhe alatti feljajdulásra. Ez állapot — fájdalom — nagyon kevés községben van igy. És ki ennek az oka ? nem mondjuk ki határozottan, hogy a község funkcionáriusa, mert ez nem is volna igaz; de azt kimondhatjuk, hogy ő is. A község értelmisége együtt munkálkodott azon, hogy a nép a legbecsesebb közkincsnek birtokába ne juthasson; az ő vétkük a nép egy- ügyüsége, rakoncátlan természetüknek ők voltak istápolói, midőn annak megnemesitését elmulasztották. Ezen elmaradott községek lakosai sohasem érezték azt az édes meleget, mely a vezetők szivének tiszta szeretetéből árad. Csak gépek voltak azok kezében, akik szellemi és anyagi vagyonukkal felettök uralkodtak a nélkül, hogy azokból csak egy parányi részt is juttattak volna számukra. Élnek, de nem fejlődnek szellemben, csak karjaiknak izmai erősödnek a munkában, a kenyérért való küzdelemben. Leikök oda van kötve a testhez, ahonnan a tanulás, a tudás, az értelem és gondolkodás hatalma soha fel nem szabadította; ott érzik egyéniségükben; tudják, hogy bennök van még valami láthatatlan erő, de ott annak fenséges hivatásáról sohasem halottak. Imádkoznak, mert a pap hirdeti az Isten jóságos nagyságát, hatalmát és bölcsességét, de ők e láthatatlan Fenségnek fogalis, ha egy fiatal ember be lesz mutatva egy hölgynek, de ha ennek nem tetszik az illető egyénisége, találkozzék vele az utcán vagy nyilvános helyeken minden nap, addig, mig a nő fel nem jogosítja rá — nem köszönhet neki, sem pedig haza nem kisérheti. Tehát mintegy jogot ad a nőnek választani a között, vájjon feltartja-e az ismeretséget a bemutatott egyénnel. Érdekes továbbá az, hogy miként megy a férfi az utcán a nő oldalán. Mig Párisban újabban az a különös szokás kapott lábra, hogy a nő karolja át jobbjával a férfit, ezt igy jobb oldalán hagyván menni, addig az angol férfi mindig a járda külső részén az utcaközepe mellett megy s a nőt mindig a fal mellett engedi menni. Magyarázata ennek — mint ezt az én angolomtól megtudtam — egész egyszerű, az, hogy a férfi, az erős férfi legyen mindég közelebb a veszélyhez, mely esetleg az utca közepéről érhetné a nőt. Az étkezés és lakás viszonyokról sem lesz egész érdeknélküli megemlékezni. Párizs lakóinak nem kis része vendéglői koszton és hőtel-ban él; sehol annyi szálloda és „Cafémát nem értik, nem ismerik. Ösz- tönszerüleg, titkos, belső sugallatra hallgatva, talán irtóznak a bűntől, de annak súlyát lelkűkben nem érzik s csak a mechanikai bünhődésről — ott a törvényszék börtönében — van tudomásuk. Ily lakosok között természetesen nem valami kellemes az élet, a munka, melynek becsét meg nem tudja mérni a nép, amelyet annyira elhagyott a a rohanó kor, a soha meg nem nyugvó idő. Miképen segíthetünk a bajon? Teljesítse kötelességét híven és lelkiismeretesen a tanító s a többi intelligens elem. Pardon, a dolog nem egészen úgy áll. Teljesítse kötelességét a község minden egyes lakója, de teljesítse lelkiismeretesen és híven, teljesítse a családapa otthon, a pap a templomban, a tanító iskolában s a tisztviselő hivatalában és mindany- nyian a társadalmi életben. A kérdés, szerény nézetem szerint, igy lesz helyesen megfejtve. A népiskolai oktatás, a kisdedóvó (tót ajkú községben nélkülözhetetlen) igen jól van szervezve, — papíron —• de nem úgy az életben. A törvényben nincs erő, az utasításoknak, terveknek nincs meg a lelkök, ha a községet igazgató elemek szivében és lelkében nem ébred fel az akarat, hogy azoknak a holt betűknek életet adjanak, ha egyesült erővel oda nem törekszik a község értelmisége, hogy a népet a porból felemelje és megismertesse vele a tudás hatalmát és áldását. Igyekezzék a köztisztviselő a község többi értelmes elemével minél szorosabb érintkezésbe lépni s azokkal a község érdekeit szem előtt tartva, együttesen munkálkodni. A lakosságot megnyerni, hogy alakítson olvasó-köröket, dalos-egyleteket s a felnőttek oktatásban része- sittessenek. Ha ez megtörtént, mér- tékletességi egylet alakittassék, mely elvonja a népet a lelket-testet ölő korcsmázástól és különösen az emberirtó pálinka élvezetétől. így a nép lassankint megtanulja becsülni a jókat, kerülni a rosszakat; megtanulja, hogy mi az erény és bűn; megtanulja ismerni az ember értékét és tiszteletben tartja a felsőbbséget; megismeri kötelességét embertársai, hazája, községe és családja iránt, tudatára jön az ember értékének és annak, hogy mit vesztett azzal, midőn mindezen dolgokat nem tanulta meg akkor, mikor lelke az ismeretek befogadására érzékenyebb volt; be fogja látni, hogy mennyit tehetett volna saját maga és községe javára, ha régen úgy ismerte volna e nemes törekvéseket, mint kezdi ismerni most 1 Aztán folyik az átalakulás napról- napra jobban. Restaurant“ mint Párizsban. A Nagy- Boulevardokon pl. majdnem minden harmadik ház Cafó-Restaurant, a Quartier Latinban pedig még a kisebb utcákban is minden harmadik vagy negyedik épület „Hőtel Menbló“ felíratott visel. Persze ez csak úgy magyarázható meg, hogy igen mérsékelt ár mellett havi bérletre is adván ki szobákat: ezek 8/* része majdnem állandóan le van foglalva. Az angol ezt a szállodai életet nem ösmeri s azt csak szükség esetén alkalmazza. Még pár heti tartózkodás esetén is az idegen angolok legnagyobb része családoknál vagy u. n. „Boarding-House“-okban él Londonban. A vendéglői kosztolást már inkább feltalálni Londonban, de ez úgyszólván csak déltájt, az ugyneveztt „Luncheon“-ok alakjában és délután 4 és 5 óra között az „Afternoon-tea“- ban található fel, mert este 8 óra körül a tea-házak és vendéglők nagy része csukva van s csak a nagyobb vendéglők és kávéházak vannak nyitva Val-ig, mely órán túl azonban csak nagyon kivételes engedély mellett maradhatnak továbbra is nyitva. (Folyt, köv.) Egyszer csak elő áll a nép köréből valaki s szerényen, tisztességtu- dóan megkérdezi a tanítótól: Nem lehetne-e már az én kis fiamat az irásra- olvasásra tanítani? Hány éves a gyermek? 4 éves. De jön a másik, a harmadik és jön száz és száz ember, a ki már megismerte a tudás hatalmát az esteli oktatások alkalmával. S ime egy kis jóakarattal meg lesz teremtve a kisdedek oktatása — meg van vetve az alap az óvó iskola részére. Az értelmes osztály buz- gólkodása kell csak, s az apróság rövid idő alatt az ovóiskola kertjében, vigan dalolva s már négy éves korában tanulva oly dolgokról, a miről az öregek eddig nem is tudtak szórakozik és tanul. A kis verselőt dehogy venné el a tanulástól; az apró libapásztorok száma megcsökken, az utcák porában csak nagy ritkán láthatni egy-egy piszkos.gyermeket, sétáinkban tisztességtudó apróság üdvözöl illedelmesen s valami édes zaj hallatszik a község minden zugából az eddigi éktelen lárma helyett. Az óvó iskola növendékei előkészítve lesznek a népiskolai oktatásra, a hol aztán tapintatos tanító vezetése alatt elsajátítják mindazon ismereteket, melyekre az életben feltétlenül szükségök van, ha az eke szarva mellett maradnak is. Az elemi iskolák bevégeztével áll elő aztán a község funkcionáriusa egy igen foutos hivatása. A gyermekek előtt áll a pálya- választás; a legnehezebb lépés az életben. Ott marad-e az eke szarva mellett, tanul-e, vagy ha arra módja nincs, jövő megélhetésére iparos pályát választ-e? A nép általában irtózik az iparos pályától s ritkán adja gyermekét a nagyobb városba, hogy valamely iparágot elsajátítson : inkább nyomorog egy kis birtokocskán nagyszámú családjával, semhogy fiát a már szép megélhetési módot nyújtó iparos pályára engedné. E balfelfogás ellen kell a társadalmi életben küzdeni. Meg kell értetni a néppel, hogy föld ma már kevés arra, hogy minden ember annak munkálásából éljen meg, mig az ipari pálya folyton fejlődésben van ? Csak egy kis családot kell az eszmének megnyerni s a siker újra készt a továbbiakra. Ha látja a szomszéd az iparos fiú haladását, ő sem idegenkedik tőle, hogy fia e pályára lépjen. Ezek azok, a miket egy kevés ambícióval minden (még tót ajkú) községben is keresztülvihetőnek tartok s ez irányban hathatós működéssel nagybecsű szolgálatot teljesítünk edes hazánk és a társadalom javára! Labor omnia vincit! Székelj Gjőző. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. • )( A Tin. árvaszéki elnöki állás betöltése által esetleg megüresedő szerencsi főszolgabírói állásra pályázik Gortvay Aladár; ez alkalomból az alábbi körlevelet intézte a törvh. bizottsági tagokhoz: „Mélyen tisztelt bizottsági tag ur! Nemthy József árvaszéki elnök nyugdíjaztatása folytán esetleg megüresedendő szerencsi főszolgabírói állásra pályázni óhajtván, — tisztelettel kérem, hogy ezen célom elérésében, becses szavazatával és befolyásával támogatni méltóztas- sék. Sátoraljaújhely, 1904. december Gortvay Aladár, tb. főszolgabíró.“ )( Pályázat körjegyzői állásra. A bodrogközi járás főszolgabirája pályázatot hirdet az 1200 k. fizetés 210 k. lakbér és 504 k. fuvar általányai javadalmazott nagygéresi körjegyzői állásra. Pályázati kérvények f. é. dec. 20-ig adandók be. Választás f. é. dec. 22-én. )( Árverés. A városnak termett 19 mótermázsa 42 kg. mennyiségű csöves tengeri és 60 kg. mennyiségű napraforgó terményei, f. évi dec. hó 16-án d. e. 9 órakor nyilvános árverésen eladatnak. A befolyt vételár a város pénztárába azonnal befizetendő. HÍREK. — Lucza napja. Lucza napja ismét elérkezett. Azt tartják a nép hiszékeny, jámbor gyermekei, hogy aki e napon egy háromlábú szék faragásához fog s azt bizonyos munkabeosztással karácsony napjáig faragja, az karácsony éjjelén e széken ülve meglátja jövendő sorsát. Azért lett aztán közmondássá, hogy minden dolog, mely nehezen ér a végéhez: „úgy készül, mint a Lucza széke“. — Halálozás. Részvéttel értesülünk ama gyászesetről, mely Kossuth Lajos b.-szöghi nagybirtokost és családját érte. Ugyanis neje Chyzer Irma f. hó 14-én elhunyt. — Az elhunyt urinő Chyzer Kornél volt megyei főorvosnak, jelenleg miniszteri tanácsosnak leánya, ki városunk előkelő társaságának kedvelt s szeretett tagja volt. Az elhunyt urinő halála mindenütt általános részvétet váltott ki a család nagyszámú ismerőseinek és tisztelőinek körében. — A család ez alkalommal a következő gyász- jelentést bocsátotta ki: Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos úgy a maga, mint gyermekei: Pál, Mariann, Lajos és Katinka, szülői, testvérei, valamint az összes rokonok nevében is, mélyen megszomorodott szívvel tudatja forrón szeretett, felejthetetlen hitvese s a legjobb anya Kossuth Lajosné Chyzer Irmának élete 38-ik, boldog házassága 19 ik évében, hosz- szas szenvedés után történt elhunyták A megboldogult hült tetemei e hó 16-án délutáni 3 órakor fognak a b.- szöghi családi sirkertben örök nyugalomra helyeztetni; az engesztelő szt.- mise-áldozat pedig szombaton, reggeli 9 órakor a b.-szöghi kápolnában az egek Urának bemutattatni. B.-Szögb, 1904. évi december hó 14. Áldás és béke drága hamvaira! — Uj egyesület. Á magyarországi vas- és fémmunkások központi szövetsége Sátoraljaújhelyben helyi cso: portot állított föl. Az uj fiók-egyesií- let helyisége a munkás- és önképzőkör Kossuth-utcai helyiségében van. — Tíz éves betörő-tolvaj. Egy szép reményekre jogosító fiú került e napokban a rendőrség kezébe. Ferencz János helybeli napszámos 10 éves hasonnevű fia, a ki azzal volt vádolva, hogy saját jószántából és atyja rábeszélésére lopja a baromfiakat s a hol könnyű szerrel nem tud a szárnyasokhoz jutni, ott nem riad vissza a betöréstől sem. Legutóbb kiderült, hogy Malinyák Imre „Diana“-für- dőbeli szolga sertésoljának ajtajáról egy ács-kapocsvassal lefeszítette az ajtó sarkát, bemászott az ólba és a hazulról magával hozott zsákba négy tyúkot tett s azzal hazafelé, a Torzsás melletti lakásukra tartott. Útközben azonban egy rendőr gyanúsnak találta a fiút és megnézte mit visz a hátán. Mikor a tyúkokat megpillantotta a zsákban, mindjárt tisztában volt a kis tolvajjal. Bekísérte a kapitánysághoz, a hol a fiú elmondta, hogy más alkalommal is volt lopni tyúkokat az apjával együtt, a kitől ezt a mesterséget elsajátította. December elején özv. Blumenfeld Salamonná Klastrom-utcai 921. számú lakásáról lopott tyúkot, egy másik alkalommal pedig a Kazinczy-utca egyik udvarában járt e célból, a honnan 2 tyúkot lopott. Mivel esténkint jár kőrútjára, az egyes házakat, ahol lopott, meg se tudja jelölni. Á kis betörő-tolvajt valószínűleg javitó-in- tézetbe küldik. — Gyorsvonat megállása. A Budapest keleti pályaudvarról reggel 7 óra 40 perckor induló, Munkácsig közlekedő gyorsvonat a mai naptól kezdve Tiszalucz állomáson nem mint eddig feltételesen, hanem egy percre rendesen meg fog állani; érkezés Tisza-
