Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-12-06 / 134. szám

2. oldal.

ZEMPLÉN.

December. 6.

az oktatás ezen hiányok miatt állandóan szenved.

A város szűk anyagi viszonyainál fogva nem volt képes elvállalt kötelezettségének megfelelni. Az iskola kibővítésére tartogatott 15—20 ezer koronájával a célnak minden tekintetben megfelelő iskolahelyiséget előállítani nem tudott.

A közoktatásügyi kormány, hogy a létező bajokon segítsen: még ezen év tavaszán egyik leiratában akként intézkedett, hogy ő maga fog építeni a polgári leányiskola számára egy teljesen uj emeletes iskolai épületet 43 ezer korona költséggel, ha a város 20 ezer koronát erre a célra a sajátjából felajánl. Ezenkívül az állam fog gondoskodni az iskola- épület jókarban tartásáról is, ami szintén igen lényeges dolog.

A miniszter ajánlata, amit annak idején a helyi lapokból is olvashattunk, városszerte nagy örömet keltett. A képviselőtestület egyik májusi közgyűlésén a 20000 koronát az uj iskolai épület céljaira meg is szavazta, de az iskola további felszerelését, jóllehet arra az 1900. évi nyilatkozat szerint kötelezte magát, hatályon kívül helyezte.

A képviselőtestületnek ez utóbbi határozata, t. i. hogy további felszerelést nem ad, az építkezés megkezdését erre az évre lehetetlenné tette. A közoktatásügyi kormány ugyanis, amint azt előre látni lehetett, egy későbbi leiratában az építkezés megkezdését azon feltételhez kötötte, ha az iskolának folytatólagos berendezése és fölszerelése továbbra is a város kötelezettsége marad.

A sátoraljaújhelyi állami polgári leányiskola, mint fentebb kimutattuk 4 éves intézmény; mint ilyen, a legszükségesebb bútorokkal és taneszközökkel a város által már fölszereltetett. Ami fölszerelés még hiányzik, az az uj iskolai épületben elhelyezendő

lehelet száll ajkáról, pedig hűvös ősz mindenfele, csak az ő forró szivében v^n örök tavasza hatalmas, éltetadó szerelemben s a mellette térdeplő férfi keblében. Kimelengitő polgár ruháját terité gyengén, szeretettel úrnője fehér vállára.

S a mély csendben, a szent éjszakában a természet is hallgatva ünnepli két szív diadalát, nem zavarva azt az édes csendet, mi a szerelem néma zenéjét, hangos ékesszólását jelenti. — Mikor lelkek beszélnek örök hűségéről, szent fogadalomról, édes esküvőről, forró érzelemről

S e szép ígéreteket, kedves vallomásokat szó nélkül szívják egymás ajkáról; hosszan, melegen lopják egymás szivéről ölelve, s izzó tűzzel szorítva bele ölelésükbe lelkök vágyát, mámorba szédülve, ifjúságuk lángja által.

S a puffók képű hold, a józan világot gúnyolva hunyorgatja: „Helyes, tietek az életi“

A hajnali harang is azt kongja — kifejtve lassan egymás karjaiból a boldog szerelmeseket — tietek a gyönyör 1

S ha messziről néha megcsendül a boldog férj és még boldogabb föl- desur fülébe a gúny rosszakaró szava: „A Nagyságos asszony ura“: eltom- pitja a gúny metsző élét a jó feleség édes, hitvesi csókja.

torna-, és rajzteremre értendő leginkább, mely folytatólagos fölszerelés nézetünk szerint 3—4 ezer korona költséggel eszközölhető. A későbbi tanszer és bútor pótlások évenkinti költségei egy város rendezett háztartásában alig számba vehető összeget tehetnek ki. Ezeket tudva, el sem képzelhetjük, hogy a város közönsége elutasítsa magától annak az iskolának folytatólagos fölszerelését, mely elsősorban az ő leányait van hivatva magasabb kiképeztetésben részesíteni.

Élénk érdeklődéssel nézünk eléje a december 9-iki városi közgyűlésnek, ahol a polgári leányiskola folytatólagos fölszerelésének ügye újból napirendre kerül

Ha a város intéző, férfiai a tanügyi kormány kívánságai elől ezúttal is elzárkóznának, az iskolai oktatás nagy hátrányára jó időre elmarad a tervbe vett építkezés, de megmarad az 1900. évi kötelező „Nyilatkozat“ teljes egészében, ami sokkal súlyosabb teherként fog nehezedni a város közönségének vállaira, mint a mostani hozzájárulás. Igaz, hogy a város már is erején felül költekezett kulturális célokra, ezt elismerjük, belátjuk, de ha a polgári leányiskolát létesítette, akkor tegye lehetővé annak tervszerű és a modern paedagógia követelményei szerint való kiépítését és fölszerelését is.

Ami kultur célokra megy, az bőven meghozza kamatait, mert a műveltségben van az erő és haladás.

— dec. 6.

A főispáni állás betöltésére vonatkozólag már hetek óta különféle kombinációk vannak forgalomban; olvastunk már négy jelöltről is, akiknek fel lett volna ajánlva a főispánság, mindezekből azonban csak aunyi igaz, hogy gróf Tisza István a temesi főispánt : Molnár Viktort kívánta a zem- péni főispánságra megnyerni, aki azonban a jelölést el nem fogadta, hanem maga helyett id. Meczner Gyula nagybirtokost hozta ajánlatba; nincs azonban kizárva, hogy ideiglenesen valamelyik szomszédos vármegye főispánja fog megbizatni a főispáni teendők ellátásával.

VÁRMEGYE ÉS VAROS.

)( Kedvezményes szöllőoltványok vagy vesszők beszerzése tárgyában Sátoraljaújhely r. t. város polgármestere a következő felhívást teszi közzé : „Mindazok, akik kedvezményes szőllő- oltvány vagy vesszőre tartanak számot ez irányban szerkesztendő kérvényüket 1904. évi december hó 16. napjáig kötelesek a földmivelési miniszterhez benyujani. — A kérvényben igazolandó: a) a szegénység és b) a rigolirozott terület térmértéke.“

— Országos munkaközvetítés. Nagy fontosságú reformterven dolgoznak a kereskedelemügyi és belügyminisztériumban. E két minisztérium intenziven foglalkozik a munkaközvetítés országos rendezésével. Ez az akció szorosan összefügg a munkás-szak- egyesületek megrendszabályozásával s azzal a tervvel, hogy a kormány munkáskamarák és titkárságok szervezésére törekszik.

HÍREK.

— Bucsuzás a távozó főispántól.

Már akkor, midőn először szárnyra kélt a hir, hogy Hadik gróf lemondott főispáni állásáról, tervbe ment, hogy a sátoraljaújhelyi közönség fáklyásmenetet rendez a távozó főispánnak. Ma újabb terveket hallottunk arról, hogy az egész vármegye impozáns búcsút kíván rendezni ebből az alkalomból. Mozgalom indult meg, hogy a törvényhatóság is, a város is rendkívüli közgyűléseket tartson, amelyben kifejezést adjon Hadik gróf-, hoz való ragaszkodásának és annak a veszteségnek, amelyet az ő távozásában lát. Érdekes, hogy még távoleső falukból is kaptunk egyszerű irásu leveleket, amelyekben arra buzdítanak bennünket, hogy álljunk a mozgalom élére és hívjuk fel a vármegyét, hogy olyan méltóan búcsúzzék el főispánjától, mint a milyen fénynyel és lelkesedéssel iktatta őt székébe annak idejében. Derék és becsületes gondolat és mi hisszük is, hogy a vármegye ismét kitesz magáért, csak úgy, mint a beiktatáskor.

— Tanügyi kinevezések. A vallás és közoktatásügyi miniszter Lukács István, Horvát Salamou, Kovács Kornélia és Cirbusz Lenke okleveles tanítókat, illetve tanítónőket a ki- rályhelmeczi állami elemi népiskolához rendes tanítókká, illetve tanítónőkké nevezte ki.

— Kesztenbaum emlékünnep. F. hó 1-én tartotta az anyahitközség iskolaszéke az iskola alapítójának, Kesztenbaum Márton halála évforduló napján rendezni szokott emlékünnepét. A számvevőszék részéről Dókus Gyula alispán, helyetteséül Dókus László járási főszolgabíró és kozmái Kun Frigyes tömeggondnok volt jelen, képviselve volt az elöljáróság és iskolaszék több tagja által. Dr. Roboz Bernát iskolaszéki elnök, lelkes beszéddel, melyben az ünnepély fontosságát, nevelői hatását ecsetelte, nyitotta meg az ünnepet, utána Eibushütz Izsák főkántor megható alkalmi zsoltárt adott elő- énekkarával. Az ünnepség fénypontja Dr. Goldberger Izidor hitszónok szép alkalmi beszéde volt, melyben a munkáról, annak isteni eredetéről, nemesitő hatásáról magas röptű gondolatokban elmélkedett. Megható volt még a főkántor halotti imája és egy Kesztenbaum-tanuló jótékony ősük dicsőítésére és a számvevőszéknek kifejezett hála köszöneté. Az ünnepség, mely minden izében nagyon szépen sikerült, az iskola énekkara által énekelt „Hymnusz“-szal vette kezdetét és a „Szózat“ hangjával nyert befejezést.

— Uj C8endörörsök. Sztropkó- polena és Koskócz községekben uj csendőrőrsök állíttattak fel. Az uj csendőrőrsök, mint tudósítónk Írja, e hó elején kezdték meg működésűket.

— A helybeli tüzoltó-egyesület f.

évi december hó 11-én, vasárnap délelőtt 11 órakor választmányi ülést tart a tüzoltő-őrtanyán, a mely alkalommal ifj. Meczner Gyula tüzoltó-főpa- rancsnok lemond az egyesületnél viselt állásáról. Azonkívül folyó ügyek kerülnek elintézés alá.

— Öngyilkos nagybirtokos. Klein Nándor záhonyi földbirtokos, nemrégiben a csörgői br. Sennyey-fóle birtokok bérlőjének 27 éves fia György, f. hó 3-án szüleinek budapesti lakásán főbe lőtte magát. A dúsgazdag fiatal embert némely verzió szerint boldogtalan szerelem, mások szerint pedig játékszenvedély kergette a halálba.

— Térés mulatság. Begala-Szkur- nyik István és Bordás-Furdák János helybeli napszámosok gyermekkori

pajtások. Csaknem állandóan egymással voltak és a napi-piaci korcsmák körül nevelkedtek. Ott tanulták meg a renyhe életmódot és szívták magukba azt a lélekölő levegőt, mely- lyel naponként telve vannak ezek a korcsma-helyiségek. Hogy mire megnőttek, csak jobban hozzá szoktak a korcsmái levegőhöz és renyhe életmódhoz, csak természetes következése nevelésüknek. Legutóbb is, f. hó 3-án este a Fő-utcai Deutsch-féle korcsmában dőzsöltek. Bordás többi cimboráival együtt kártyázott egy asztalnál, Begala pedig ezalatt ivott, majd gibicelni járt a kártya-asztalhoz s ott okvetlenkedett a kártyázok nagy bosszúságára. Ez nem tetszett Bordásnak, a minek nyomban kézzel- foghatólag kifejezést is adott: kétszer úgy ütötte pofon Begalát, hogy csak úgy szédült bele. Erre azonban Begala nem reagált, csak a mikor ismét elcsattant arculatján a pof, kirántotta 8 filléres kését és a pofozkodó Bordást, a ki szintén kést rántott és egy szikvizes üveggel akarta társát megdobni — úgy szúrta oldalba, hogy vértől borítva nyomban összeesett. A véres jelenetre összefutott a nép s előjöttek a rendőrök, akik Begala-Szkur- nyik Istvánt letartóztatták és a rendőrkapitánysághoz bekísérték. A megszűrt Bordás-Furdák Jánost pedig, kinek sérülése nagyon súlyos, a közkórházba szállították

— A homonnai iparos és kereskedő ifjak karácsony másodnapján szinielőadással egybekötött táncmulatságot rendeznek. A „Gyimesi vadvirág“ kerül szinre. A darab betanulása erősen folyik, minden héten két- három próbát tartanak.

— Politikai munkásgyülés. A mai

politikai viszonyok a sátoraljaújhelyi munkásokat arra indították, hogy egy nyilvános gyűlésen tanácskozzanak a politikai helyzetről, az általános választási jogról és sajtóról. A gyűlést vasárnap délután tartották meg a „Magyar Király“ szálloda tánctermében, mely ebből az alkalomból teljesen megtelt érdeklődőkkel. Mintegy négyszázan lehettek, többnyire iparossegédek, valamint számos asszony is, akik csak úgy éljeneztek a szónokokat, akár csak a többi férfi hallgató. A népes gyűlés kevéssel fél 4 óra után vette kezdetét és 6 óra előtt ért véget. Előbb a népgyülés elnökévé megválasztották Soltész Sámuelt, jegyzővé Gyümölcsös János kőmivest, majd Preisz Mór kassai nyomdász szólt a politikai helyzetről és az általános választási jogról. A szociál-de- mokrata-párt tagja természetesen a munkások ösmert szemüvegén át nézi a politikai viszonyokat és ilyen értelemben beszélt is. Követelte az általános választói jogot és a községenkinti titkos szavazást. Utána a napirend második pontja következett: a sajtó, melynek hivatásáról és főleg a munkás-sajtó tarthatatlan állapotáról beszélt Baticz Gyula kőmives, a helybeli munkások ösmert szónoka. Ezzel kapcsolatban érdekes határozatot is hoztak, amelynek kivitele azonban alighanem sok akadályba fog ütközni. Kimondották ugyanis, bogy minden munkás csak olyan üzletekben vásároljon, melyeknek tulajdonosa a munkások lapját, a Budapesten megjelenő „Népszavát“ járatja. Abba a kávéházba, vendéglőbe, borbélyüzletbe akarnak járni, amelyekben a „Népszavát“ olvashatják. Baticz indítványát a gyűlésen jelen volt munkások egyhangúlag magukévá tették. Azonkívül elfogadták Baticznak még egy határozati javaslatát, mely az általános szavazati jog behozatalára vonatkozik. Erre azután az elnök a népgyülést bezárta s az összes munkások elénekelték a „Marseilleset“ majd példás csendben és rendben, tüntetés nélkül távoztak a gyűlés színhelyéről. A népes politikai gyűlésen a rendőrhatóságot Jurcsó Ágoston rendőrtollnok képviselte.

— Képviselő-választási mozgalmak Kassán. Kassa város szabadelvű