Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-12-01 / 132. szám

2. oldal.

ZEMPLÉN.

December. 1.

VÁRMEGYE ÉS VAROS.

)( Anyakönyvi kinevezések. A belügyminisztérium vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök Zem- plénvármegyében a monoki anyakönyvi kerületbe Potoczky Andor segédjegyzőt, az erdőhorváti-i anyakönyvi kerületbe pedig Halász Pál segédjegyzőt anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki.

)( A kivándorlók érdekében. A

nem engedélyezett szállító vállalatoktól előre vásárolt hajójegyek elkobzása körül követett eljárás enyhítése tárgyában a m. kir. belügyminiszter 109701/904. szám alatt vármegyénk törvényhatóságához a következő körrendeletét intézte: Ismételten emeltetnek nálam panaszok, hogy a hatóságok és közegeik a kivándorlóknál talált és nem engedélyezett szállító vállalatok hajóira szóló u. n. prepaidek (előre vásárolt hajójegyek) elkobzásánál helytelenül járnak el, s azokat oly esetekben is elkobozzák, midőn azokat hozzátartozóiktól kapták, vagy a midőn a hajójegyek tulajdonosai idegen állampolgárságukat igazoló okmányok birtokában vannak. Felhívom ennélfogva a czimet, hogy az alantas hatóságokat és hatósági közegeket utasítsa, hogy az ily előre váltott jegyek lefoglalása körül kellő körültekintéssel és tapintattal járjanak el, s azokat a kivándorolni szándékozóktól csak akkor vegyék el, ha kétségtelen, hogy azok valamely nem engedélyezett hajóstársaság, vagy ennek ügynökei által küldettek; ha ellenben a kivándorolni szándékozók a náluk levő iratokból, vagy egyéb alkalmas módon kimutatják, hogy ezen jegyeket valamely rokonuk vette számukra, vagy ha a kivándorló az Észak-Amerikai Egyesült Államok vagy bármely más idegen állam polgára, a hajójegyek, bármily vállalkozótól vagy ügynöktől származnak is, tőlük el nem kobozhatok, s az idegen állampolgárok útlevél vagy más igazolvány felmutatására sem kötelezendők, hacsak ezt különös rendőri okok szükségessé nem teszik. Budapest, 1904. évi november hó 10-én. Tisza s k.

HÍREK.

A tüdőbetegekért.

— dec. 1.

József főherceg és Lukács László főispán — mint a József főherceg szanatórium egyesületének védnöke illetve elnöke — az alábbi levelet intézték a tüdőbetegek részére épia természetet pompájában és az Istent hatalmában. Ezek már a józa- nodás hangjai, olyan emberé, ki már a szenvedélyek hullámverésein túl van s kezdi objectiv módon értékelni környezetét. Ilyenkor szokott föllépni a kibékülés sorsunkkal, a megbocsátás ; amiért hevültünk, annak kicsinylése, esetleg könyek közt kacagva kigúnyolása, szóval a humor. Költőnk e kiforrottságot azonban nem érhette meg; beteg lelke beteggé és utoljára sírba tette testét. Életében a nyilvánosság elé csak alkalmi költeményeivel, ódáival lépett, melyekben egészen el tud feledkezni magáról. Katona, Arany, Petőfi, Dugonics szelleméhez Írott versei ódái magaslaton szárnyalnak, hazafias költeményeiben izzó hazaszeretet parazsa ég, mely éget és gyújt. Méltó szerzetének hírnevéhez, mely 48-ban a branyiszkói hőst tudta adni a hazának. Heine- dalai ügyes szellemi mutatványok.

A verskötet végén egy kisebb lélekzetü 3 énekes eposzt találunk a veszprémi ütközetről, melybe szerencsésen vegyíti bele a regényest, mely szerint nem Wenczel győzte le a pogány Kupát, hanem a páncélba öltözött Letke, a Kupától legyilkolt apródnak menyasszonya. Versei itt is gördülékenyek, festői rajzai, leírásai mint jó elbeszélőt mutatják be.

tendő szanatórium sátoraljaújhelyi és e vármegye hölgybizottsági tagjaihoz, kérve, hogy a humánus intézmény létesítését tőlük telhetőleg támogassák.

Mi meg vagyunk győződve, hogy úgy e város, mint vármegyénk ne- meslelkü hölgyeihez nem eredménytelenül megy a kérelem s az elárusi- tásra szánt sorsjegyek az utolsó szálig elfognak fogyni. Nem nagy dologról van szó, s azok a hölgyek, akik egész életüket egyébként is az emberiség szenvedői sorsának enyhítésére fordítják, nem fogják sajnálni a fáradtságot, hogy a kapott 20 darab sorsjegyet, melynek összértéke csak 20 korona, értékesítsék. Ennek biztos tudatában közöljük a felhívást:

Az emberszeretet nevében fordulunk Nagyságodhoz, kegyeskedjék esdő kérésünket meghallgatni.

Félmillió tüdőbeteg sorvad hazánkban s pusztul el.

Elpusztul akkor, mikor hazánknak legjobban szolgálna.

Mennyi gyászt, mennyi nyomort jelent ez! Borzasztó szám s hallatára megrendül minden szív. Mentsük meg a tüdőbetegeket! A tüdőbetegeknek emelendő népszanatóriumok építésére jóté- konycélu sorsjátékot rendezünk. — Sorsjegyeink ára csupán egy korona .

Egyesületünk igazató-választmánya határozatából fordulunk Nagyságodhoz, kinek érző szivet adott a jó Isten, ki eddig is a szenvedés könyüinek letörlésére sietett, kegyeskedjék ismert buzgóságával ügyünknek zászlóvivője lenni és odahatni, hogy a népszanatóriumok alapja minél több sorsjegy eladásával gyarapittassék.

Örvendeztessen meg mielőbb bennünket becses soraival, váljon szentelhet-e drága idejéből néhány órát a haláljegyzett betegek megmentésére? s legyen kegyes jó szívvel fogadni a hölgybizottság elnöke és a bizottság titkára által elárusitásra küldendő sorsjegyeket.

Fogadja elhatározásáért köszö- netünket és nagyrabecsülésünket 1 Budapest, 1904. nov. hó 29-én.

József főherceg, Lukács László,

védnök. cs. és kir. kamarás,

főispán, elnök.

— Egyházi hirek. A rom. katb. egyházban Advent nov. 27-én kezdődött és tart egész karácsonyig.. Az utolsó roráté deczember 23-án lesz. A hajnali misék minden nap hat órakor

Ha tekintjük Hám Sándor költői egyéniségének jellemvonásait, mindenek előtt eredeti tehetségnek kell őt tartanunk. Az ó- és újkor remekíróin müveit lelke nem csatlakozik mintákhoz, iskolákhoz ; nem utánzó, átvevő, hanem önmagából merítő, öntudatos művész. Az ideális és való élet ellentétei szive mélyéig fölindit- ják, szivének e fölindulásai közt él s ha kevésbbé ragaszkodik is az élethez, ha többet szomorú is, mint vidám, ha több is a vihar, mint a verőfény, de legalább ennek nyilvánításában sohasem érzelgő, hanem igaz és őszinte. Nem a mások gyönyörűségére, hanem saját vigsztalására irta verseit és igy annál megbízhatóbbak. Fő érdeme, hogy azt a megszokott, agyoncsépelt, sokszor és sokféleképen megénekelt tárgyat, a fájó szerelmet, azt az egyhangúan egyforma tartalmat művészi, változatos alakba tudta átolvasztani és az ő alakjában rokonszenvessé, elfogadhatóvá és élvezhetővé tenni. Halálával egy emberi szív gyászos története, vele egy költő ékesen zengő ajka záródott le a maga könnyebbülésére és a magyar irodalom veszteségére.

Majtényi Gyula,

balassagyarmati áll. fógym. tanár.

tartatnak, amikor a plebánia-templo- mot nagy számban keresik föl az ájta- tos hívők. Egyidejűleg közöljük, hogy a bold. Szűz szeplőtelen fogantatása dogmája kihirdetésének 50-ik évfordulója alkalmából a magyarországi püspöki kar rendeletéből kifolyólag nagyobb szabású ünnepségek tartatnak. Dec. 5., 6., 7. és 8-án d. u. 5 órakor alkalmi szt. beszédek tartatnak a plébánia templomban és litániák a lefölségesebb Oltáriszentség kitétele mellett. Szent beszédeket tartanak: dec. 5-én, d. u. Katinszky Geyza apát, főesperes-plebános, dec. 6. és 7-ón d. u. Petsár Gyula hitoktató, dec. 5-én d. e. Vay Mátyás, d. u. Varga János s. lelkészek. Dec. 7-én, a déli és esti harangszó után egy negyed óra hosszat szólnak az összes harangok szintén a fenti rendeletből kifolyólag.

— Személyi hir. Lónyay Stefánia grófnő — mint lapunknak Bod- rogolasziból Írják — tegnapelőtt utazott el onnan férjével, gróf Lónyay Elemérrel Bécsbe, ahonnan Windisch- Grátz Erzsébet hercegnő látogatására Ellischauba utaztak.

— Molnár Viktor — főrendiházi tag. A hivatalos lap tegnapi száma közölte Molnár Viktornak, Molnár István ny. zemplénvármegyei főispán fiának főrendiházi taggá való kinevezését. Molnár Viktornak, Temesvár- megye és Temesvár népszerű főispánjának e kitüntetése Temesmegyében általános megelégedést keltett.

— Főigazgatói látogatás. Szieber Ede, kir. tan., tankerületi főigazgató nov. 30-án városunkba érkezett a róm. kath. főgimnázium hivatalos látogatására. A közszeretetben és köztiszteletben álló tanférfiut a főgimn. ifjúsága dec. 3-án hangversenynyel üdvözli.

— Megbízás. A király a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter előterjesztése folytán a vallás- és tanulmányi alapra felügyelő bizottság tagjainak sorába Majláth József grófot felvette.

— András napja. A névnapok között a legelső helyen van András napja, az ólomöntés ideje. A nép széles rétegeiben még most is bizonyos regényes zománccal van bevonva e nap s a modern kor szelleme sem képes kiirtani az András naphoz fűződő népies szokásokat. — Városunk köztiszteletben álló főgimnáziumi igazgatóját Kovács Endrét tegnap számosán keresték föl barátai, ismerősei és tanártársai közül, hogy nevenapja alkalmával kifejezzék puritán személye iránt való tiszteletüket s hogy jó kívánságaikkal halmozzák el.

— Tél. Ma reggel óta szép fehér hólepel borítja a várost és környékét. — Sürü hópelyhek hullanak alá és mindent fehérre festenek. A merre szem ellát, puha fehér takaró borit el hegyeket, völgyet és a mezőséget. Ha a most megindult havazás állandóbb jelleget ölt, ha nem áll be az olvadás, — akkor maholnap beáll a szánka-szezón is és utcáinkon kocsi és szekér helyett szánkóba fogott csilingelő lovak száguldanak majd mindazok örömére, akik ennek a téli élvezetnek hódolnak. A felhők mögül ki-kibujkáló nap azonban az ellenkezőjét látszik megvalósítani. A meleget árasztó sugarak erősen neki tűznek a . hónak és a fehér hóból sok helyütt sár lesz. Csak az estére beálló és az éj folyamán tartó hideg fog majd a tartós olvadásnak ellent állani.

— Halálozás. Özv. Doby Nán- dorné szül: Platz Magdaléna, néhai Doby Nándor állomási főnök özvegye — mint részvéttel értesülünk — november hó 30-án elhunyt. — A haláleset alkalmából a család a következő gyászjelentést adta ki: Doby Angella, Kazsimér Lászlóné, Czéklásy Sándorné, Doby Gyula, mint gyermekei, Kazsimér László, Czéklásy Sándor mint vejei, Wihs Róbert,

Béla, Vilma, Elvira és Zoltán, Boldizsár Gyula, Kazsimér Elza és Angella, Czéklásy Margit és Emma mint unokák fájdalomtól megtört szívvel jelentik anyjoknak, illetve nagyanyjoknak özv. Doby Nándornó szül. Platz Magdolena állomásfőnök özvegyének, folyó év november hó 30-án délután 6 órakor, hosszas szenvedés s a halotti szentségek ájtatos felvétele után, élete 70-ik évében történt gyászos elhunytát. A megboldogult földi maradványai folyó hó 2-án délután 2 órakor fognak a róm. kath. anyaszentegyház szertartása szerint a helybeli köztemetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent-mise-áldozat folyó hó 3-án fog az Urnák bemutatatni. Sátoraljaújhely, 1904. december hó 1. Áldás, béke lengjen porai fölött!

— Rákóczi hamvai. Mint újabban értesülünk, Thallóczy Lajos osztályfőnök a közös pénzügyminisztériumban e hó első napjaiban Kon- stantinápolyba utazik. Utjának célja az, hogy bizonyos megállapodásokra jusson a török kormánynyal Rákóczi Ferenc és bujdosótársai hamvainak a hazaszállítása tekintetében.

— Az elvált asszony ellen. Már

nehány évvel ezelőtt vette el Pausák János földműves az egyik szomszéd helységből Markos Zsófit. Azonban több időt töltött a derék férj a korcsmában, mint a felesége oldalánál, igy tehát állandó volt köztük a viszálykodás, mely végre is oda vezette, hogy az asszony haza ment a szülőihez. Pausák tűrte egy ideig ezt a szalmaözvegységet, aztán felkerekedett, elment a feleségéhez, Ígért égre földre mindent, javulást, megváltozást és csakugyan hajlott is a szóra az asszony, ismét együtt éltek. De az ígéret csak ígéret maradt. A férjuram tovább is korcsmatöltelék volt, az asszony meg egy szép napon ismét összeszedte a holmiját, elment haza és meg is indította férje ellen a válópert. Pausák semmikép sem akart a válásba belenyugodni, elment tehát ismét a feleségéhez, de ez most sem hallgatott rá. Erre a részeges ember bicskáját rántotta elő és evvel támadt Markos Zsófira, azonban sikerült lefegyverezni, még mielőtt baj esett volna. Á felesége feljelentette késeléséért.

— Külföldi útlevelek. A kivándorlásra való hajlam egyre fokozódik népünknél. Dacára annak, hogy a kivándorlás ez idő szerint nagyon megvan nehezítve, az alsóbb néposztály tömegesen hagyja el szülőföldjét és igyekszik eljutni a messze idegenbe, ahol jobb sorsot vár, köny- nyebb megélhetésre számit. Hogy mennyien vannak különösen nálunk, Zemplénvármegyében, akik Amerika felé veszik utjokat, a kiváltott útlevelek mutatják. Áz elmúlt október hónapban is jóval ezren felül kértek és kaptak külföldre szóló útlevelet vármegyénkben, amely számból Sátoraljaújhelyre mintegy negyven esik. És ez a nagy szám nem hogy apadna, de folyton emelkedik. A kivándorlás arányaival szemben elenyésző csekély a visszavándorlás. Alig negyedrésze tér vissza a kivándorlóknak, sőt gyakran ennél is kevesebb.

— Elgázolás. November hó 30-án

délben egy vigyázatlanul és sebesen hajtó kocsis ismét elgázolt egy cseléd-leányt. Kis István kocsis, a 6-ik számú bérkocsival a Juhász-féle Főutcai ház előtt elütötte az utcán keresztül futó Lechner Annát, Windt Jakab kárpitos cselédjét, aki a földre esett és a száguldó lovak és kocsi keresztül ment rajta. A sérült leányt komolyabb baj nem érte, csak arcán sebesült meg egy kissé. A vigyázatlanul hajtó kocsis ellen a rendőrkapitányság megindítja a kihágási eljárást. V

— Kellemetlen tévedés. Gyanakodott erősen B. J. a feleségére, féltette az asszonyt és szentül meg volt győződve, hogy szeretőt tart a szomszéd U. I. személyében. Pedig alap-