Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)
1904-11-12 / 124. szám
i. oldal. ZEMPLÉN November 12. Xjeg"TJLjs."b"b! TÁVIRAT. Feladatott Budapesten nov. 12-én d. u. 4 óra. Érkezett d. u. 6 óra. (,Saját ludósitónktól.) Gróf Tisza István kormányelnök mai képviselőházi ülésen a két évi katonai szolgálatot és a honvédségnek tüzérséggel leendő felszerelését a Háznak bejelentette. IRODALOM. Korhadt keresztek. Lehullt a lomb s a megsárgult berekben Letűnt örökre, elhangzott a dal; Alszik némán az elvirágzott élet, S a szürke égbolt temetőt takar. Szellőszárnyon jár itt a bus enyészet És sírva száll a friss hantok felett, S az elhalt élet sírjain zokogva Megtört reménynyel ott lát engemet. A hervadás éppúgy elérte szivem, Elillant onnan gyorsan a tavasz, És mig a tél ott elzugott lehével, A pusztítása itt is ugyanaz. Dércsipve lankadt le az álmok szárnya, Repült még néha, de már betegen ... A szerelemért fentszárnyalt merészen, S megölte őt e bátor küzdelem. S bolyongok itt e gyászos temetőben Busan; a táj is olyan elhagyott . . . Itthon vagyok e sivár szürkeségben, Csillag felém már seholsem ragyog; A lombtalan ág megzörren alattam, Mindegyik egy-egy korhadt fakereszt, Hozzájuk forrva rajtuk csüg a lelkem, S távozni tőlük sohasem ereszti Vidor Marci. A népiskolai „Ifjúsági könyvtárakéról. Közli: Czagány Ferencz. — nov. 12. A „Népiskolai Ifjúsági könyvtárakat intéző bizottság“ előadójának, dr. Tóth Rezsőnek a vallás- és köz- oktatásügyi m. kir. minisztériumhoz intézett s „A magyar ifjúsági irodalom és a népiskolai könyvtárak“ cimü jelentése, 52 nyomtatott lapra terjedő füzetben a VKM. által a kir. tanfelügyelőségekhez e napokban megküldetett. A tudós iró igen behatóan s nagy szeretettel tanulmányozta a tárgyat, s jelentése oly értékes, hogy azt nemcsak a tanügy terén működők, de minden családapa, vagy anya is gyönyörrel olvashatja s okulást meríthet belőle. A nagyértékü tanulmány egy részét kivonatosan a következőkben közöljük : Annak a sokoldalú s céltudatos munkának, mit a magyar cultura érdekében érdemes volt miniszterünk, Wlassics Cyula végezett, egyik jelentős mozzanata, mikor 1902. nyarán a magyar ifjúsági irodalom irányítására, müveinek bírálására felállította a Népiskolai Ifjúsági Könyvtárakat Intéző Bizottság-ot. Örömmel üdvözölte ez intézkedést mindenki, aki tudta s mérlegelte azt a hatást, amit a gyermekolvasmányok a fejlődő ifjúság lelkére tesznek s látta, hogy irodalmunk e most erősödő hajtása irányítás, bírálat hiján, tisztán a véletlen esélyei szerint, mily ingatag s határozatlan módon fejlődik előre. Mindenki érezte ez intézkedés etikai értékét s művelődéstörténeti fontosságát is: hogy az államnak nemcsak joga, hanem kötelessége is megválogatni, hogy mily olvasmányt adjon az iskolájában tanuló sok ezer gyermek kezébe, s hogy ez intézkedés nyomán, mely elsősorban az állami s községi iskoláknak szól ugyan, de bizonyára okul s tanul belőle minden más iskola, a közönség s a kiadók is, — de főkép már az a tudat, hogy ez irodalom hivatalos gond, megfigyelés és bírálat tárgya, mint lendíti fel ifjúsági irodalmunk ügyét. A bizottságnak, mely 1902 októberében alakult meg, szervezkedése után a dolog természete szerint első fontos feladata az volt, hogy revízió alá vegye az egész mai ifjúsági irodalmat, s hogy alapos kritika után megjelölje benne mindazokat, amik bennök ajánlatra érdemesek. Hogy az ifjúsági könyvtárak mostani állapotáról is tudomása legyen, a tan- felügyelői jelentések alapján tanulmány tárgyává tette az ország összes népiskolai ifjúsági könyvtárainak állapotát is. A bizottság munkásságának kétségkívül legfontosabb része a könyv- jegyzék. Köztudomású a mi ifjúsági irodalmunk sajátos fejlődési módja. Ez az irodalmi ág még pár évtizeddel ezelőtt csodálatosmód, mintha egyáltalán nem lett volna semmi kapcsolatban a nagy irodalommal, egész elszigetelten és sajátos viszonyok közt haladt, fejlődött s nem is az irodalom jegyében, nem is az irók tehetsége és akarata, hanem elsősorban a kiadók Ízlése és szükséglete szerint. Ily körülmények közt természetes, hogy a kiadók több gondot fordítottak a könyv kiállítására, mint tartalmára; hiszen a vásárló közönség a gyermeknek szánt könyvet alig olvasta s inkább azt vette, amelyik díszesebb kötésű, drágábban illusztrált; az ifjúsági könyv főkép a karácsonyi vásár s az óvvégi vizsgálat pompázó objectuma volt; a kiadó alkalmazkodott a közönség kívánságához, s adott cifrán kötött, díszes könyvet sokat, — tartalmilag is szépet, ám igazán értékeset bizony vajmi keveset. Pár évtizeddel ezelőtt azonban beállott a kedvezőbb fordulat. Akadt egy pár jobb Írónk, aki igaz hivatott- sággal s talentuma javával fellendítette az ifjúsági irodalom ügyét. Egykét jóravaló ifjúsági lap a törekvő fiatal irók egész gárdáját állította az ügy szolgálatába. Javult az ifjúsági irodalom nyelve, stylusa ; tárgyában magyarosabbá, nemzetibbé vált; színvonala hatalmasan emelkedett. Azonban — noha e nagy emelkedést örömest constatálja mindenki — ennek is megvoltak a maga kikerülhetlen, káros következményei. Csak egy-kettőt említek ezek közül. Az egyik a hivatott irók nagy elfoglaltsága. Jó tollú s friss talentumu ifjúsági Íróinkat kiadóink oly mértékben foglalkoztatták, oly sokat s annyifélét Írattak velük, hogy egész természetesen, talentumuk értékesebb része: az in- ventio s az effectus nem egyszer megapadt bennük, s ami azelőtt hivatás és ihlet dolga volt: az gyakorlat, s nem egyszer: mesterség dolga lett. A másik említésre méltó káros következménye az újabb fejlődésnek ez: Éppen nem ritka dolog manapság, hogy aránylag jónevü irók is írnak a gyermekeknek, azonban van akárhány, ki ide valóban csak szellemének morzsáit hullatja, mik, noha előkelő asztalról kerültek, mégis csak hulladékok. — E jelenségek megokolják azt az álláspontot s azon elveket, amik szerint az ifjúsági irodalom megbírálható s megbirálandó. (Vége köv.) A „Zemplén“ 1905. évre szóló Naptára immár 22-ik évfolyamában már elhagyta a sajtót és mint várva- várt, mint szívesen látott házi barát ellátogat régi jó ismerőseihez az egész vármegyében. Bizonyára mindenütt nagyon szívesen látják újra, mert viszi magával mindazokat a szükséges tudni valókat, amiket nem csak hivatalos, de magánszemélyeknek is okvetlenül tudni kell, ebben a mi szükebb körű hazánkban Zemplónmegyében. Naptárunk tartalomra nézve az előbbi évekhez mérten bővebb, már annyival is, mivel a naptári részt „a kor- és egyházi számítások“ előzik meg, melyben igen sok tudnivalót talál az olvasó. Á naptár olvasmányai közül kiemeljük a következőket: Egy beköszöntő vers 1905-re, Németh Pál kitűnő versirónk tollából. Ezt követi: Bencsik Istvánnak, a bodrogközi járás főszolgabirájának rövid biográfiája, Domine Szalmás (álnevű) kitűnő vezércikk írónktól; továbbá : dr. Hám Sándor rekrologja; „Rákóczi“, költemény, Vidor Marcitól; és végül két elbeszélés: „A szív jogaiért“ Mok Ferencné és „A nyerges“ Kiár István munkatársainktól. — Ezután következik a „Hivatalos Rész“, mely felöleli mindazon tudnivalókat, melyekre vármegyénk lakóinak nélkü- lözhetlen szüksége van és pedig a vármegyei virilisták, választott bizottsági tagok és vármegyei bizottságok, küldöttségek s választmányi tagok névjegyzékét, a vármegye tisztikarát, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzetét, a magyar kir. állami hivatalokat, közép- és szakiskolákat, egyesületek-, körök-, karok-, társulatokat, nagyobb ipartelepek-, gyárak-, vállalatokat és szerkesztőségeket; továbbá a pénzintézetek-, részvénytársaságok- és szövetkezeteket és azok tisztviselőinek autentikus névjegyzékét. — A „Községi címtár“ ez idén is a legnagyobb gonddal és precizitással van összeállítva, melyet a vármegyebeli összes községeknek utolsó postája és táviró- hivatala zár be Unghváryl&de sztrop- kói postamester által pontosan összeállítva. — Végül: a hirdetési részt és a Sátoraljaújhelyből induló és ide érkező összes vonatok pontos menetrendjét tartalmazza a hasznos tudnivalókat nyújtó naptár. Amidőn tehát naptárunkat úgyis, mint nélkülözhetetlen kézikönyvet mindenkinek a legmelegebben ajánljuk, egyszersmind kérjük a megrendeléseket hozzánk idejekorán eljuttatni, mert azokat csak addig foganatosítjuk, ameddig naptárkészletünk tartani fog. A „Zemplén“ kiadóhivatala. Almanach 1905-re. Könyvnek a magyar irodalomban még aligha volt hasonló népszerűsége, mint az Egyetemes Regénytár Almanach-jának. November hónak közepe felé, amikor megjelen, lesi és várja az egész, irodalomért lelkesedő magyar közönség és kiki keresi, aztán megtalálja benne az ő kedvelt Íróit. — S találgatják, hogy mi lesz az előszónak, amit Mikszáth, a szerkesztő ir, a tanulsága ? így aztán az Egyetemes Regénytár Almanaeh-ja szívesen látott, örömteljesen látott, örömteljesen üdvözölt vendég, aki azzal is külömb a többinél, hogy nem fogyaszt, de igenis gyarapítja a magyar hazának szellemi kincseit. Az idén a következők érkeznek : Mikszáth Kálmán, Szabóné Nogál Janka, Andor József, Lőrinczy György, Zöldi Márton, Ambrus Zoltán, Jakab Ödön, Sas Ede, Pékár Gyula, Szoma- házy István, Gárdonyi Géza, Abonyi Árpád, Nagy Endre, Erdős Reneé, Szemere György, Herczeg Ferenc és Bársony István. Lesz tehát öröm a vendéget és az irodalmat szerető magyar házakban. Mint minden esztendőben, úgy az idén is Singer és Wolfner adják ki az Almanach-ot, amelynek ára díszes kötésben 2 kor. NYÍLT TÉR*) I A Mindenható akarata oly igen korán megfosztott minket egyetlen fiunktól. A sötét gyászban, mely e nagy veszteség folytán lelkünket elborítja, sziv- rehatóan nyilvánult közelből és távolból jóbarátaink és ismerőseink vigaszos részvéte; kiknek ezért az együttérzésért és baráti jóindulatok tanúsításáért egyenként és összesen legbensőbb kö- szönetünket fejezzük ki. Widder Gyula és neje. Sátoraljaújhely és vidékén osztálysorsj egyek | Török Ä. és T.-sa legnagyobb és kiválóan szerencsés bankházából. i Bpest, VI., Teréz-körut 46 a. kizárólag nálunk kaphatók. Az I. osztály húzása folyó évi november 24. és 25-én. Az I. osztályú sorsjegyek árai: 1h sorsi- *|a sorsj. ‘|4 sorsj. »j8 sorsj. 12 kor. 6 kor. 3 kor. 150 kor. Kiváló tisztelettel Lővy Adolf könyvkereskedése. Schvarcz Zsiga Korona-u. G99. Sátoralj aujhely. MIT IGYUNK? hogy egészségünket megóvjuk,mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Elsősorban a mohai forrás, mint természetes szénsavdus ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyuviz, dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor, légcső és húgyszervi betegségeknek. Azért tehát Használjuk a mohai Á 0 N H S-forrást, ha gyomor-, bél- és légcsőhuruttól szabadulni akarunk. ____________________________DR. KÉTLY. Használjuk a mohai Á 0 N E S-forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk. ______________________ DR. KÖVÉR. Használjuk a mohai ÁONES-forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. ________________________DR. GEBHARDT, Használjuk a mohai ÁGNES-forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. DR. GLASS. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telitett viznél, sőt a szódavíznél is olcsóbban adja, hogy az Agnes-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse. Árlapot s prospectust kívánatra bérmentve _ küld a mohai Agnes-forrás kezelösége Mohán, Fejórmegye. Kedvelt borviz. Ksdvelt borviz. Kizárólagos főraktár Sátoraljaújhely s környékére Malártsik György utóda cégnél. *) B rovat alatt közlőitekért nem válla felelősséget a Szerk. Kiadótulajdonos: Éhlart Gyula. Dunky fivérek cs. és kir. udvari fényképészeknek rendes két heti kirándulásokon kívül, a mi legközelebb nov. 13. és 14-én lesz, egy állandó megbízottjuk van itten a műteremben és így levételek minden nap eszközöltetnek.
