Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-11-08 / 122. szám

Novemer 8. ZEMPLÉN. 3. oldal. — Ribilio a Diana-fürdöben. Egy kereskedelmi utazóval történt az alábbi érdekes, de a közbiztonsági állapo­tokra nézve annál elszomorítóbb eset, u. i. folyó hó 5-én fürödni ment az újhelyi gőzfürdőbe, ahol ruháit ka­binjába zárva, gőzölögni kezdett. Für­dés után önelégülten nyitja fel ka­binját, hogy átadja magát a pihenés­nek ; ámde furcsa kis látvány tárult elé, ruhaneműjéből csak mellényét találta meg s azt is a földön heverve, mig többi ruhája eltűnt a zárt ajtós kabinból; az utazó kirohan és keresi ruháját, nagy ribiliót csap, a közön­ség szintén felháborodik az eset felett s mindannyian a ruha előteremtésén fáradoznak, mig végre az emeleti ka­binban, mely az utazóé felett áll, megtalálták a ruhákat, de már zsebei is ki voltak kutatva. A dolog úgy történt, hogy valami, zsehmetsző a felső kabin elroncßolt padozatán ke­resztül az utazó kabinjába nyúlt s ruháit a fogassal együtt felhúzta ka­binjába, ottan pedig, nem találván benne értékes elemelni valót, hátra­hagyta, sőt még 5 drb. inget is ha­gyott mellette, melyek valószínűleg hasonló módon jutottak a zsebmetsző birtokába. — Drágul a piac. Az idei nagy szárazság folytán előállott szűk ter­més hatása már erősen érezhető piacunkon. Drágul minden. Különö­sen a kerti vetemények, főzelékek mutatnak fel jelentékeny, kétszeres, háromszoros áremelkedést. Ha tekin­tetbe veszszük is a takarmányhiány kedvezőtlen hatását — amin ugyan a mostani szép időjárás sokat lendít, — akkor is drágának találjuk a jelen­legi piaci árakat. A városi emberre nézve mindenesetre nagy gondot ró a piac drágasága és helyes dolog lenne, ha az állapotok javításán az arra illetékes körök célszerű intézke­désekkel segítenének. — Szökött orosz katonák. Két orosz katona vetődött e napokban vármegyénkbe. Barangolásuk közben Ujhely határában találkoztak egy csendőrjárőrrel, mely a két szöke­vényt útjában feltartóztatta és mert semmiféle igazolványt felmutatni nem tudtak, mint foglalkozás nélküli csa­vargókat, akik esetleg a közbizton­ságra nézve is veszélyesek lehetnek, a sátoraljaújhelyi rendőrkapitányság­hoz bekísérték. A két katona-szöke­vény Waszilevics Alexi és Garboniow Fedor 24 éves, 67-ik gyalogezredbeli tizedes és őrvezető. Előbbi polgári foglalkozására nézve hivatalnok,utóbbi földmives. Minden szigorúbb vallatás nélkül előadták, hogy a szeptember havában elrendelt mozgósítás alkal­mával őket is behívták és a harc­térre való menetelésük alkalmával, Krosznosovból megszöktek és azóta sok viszontagság közben gyalog el­jutottak Magyarországba. A szökevé­nyeket még az nap szabadon bocsá­tották és mig a városban tartózkod­nak, rendőri felügyelet alatt tartják őket. ■— A gazdák és a vásárengedé­lyezések. Tisza István gróf belügy­miniszter leiratot intézett valamennyi gazdasági egyesülethez, amelyben tu­domásukra hozza, hogy a földmivelés- ügyi és kereskedelmi miniszterrel foly­tatott tárgyalások után úgy intézke­dett, hogy jövőben mindennemű vá­sárengedélyezési, vásáráthelyezési, vá­sárrendtartási helypénz-, díjszabási ügyekben a törvényhatóságok köte­lesek vélemény adásra felkérni az illetékes gazdasági egyesületeket és közgazdasági előadókat. Ily ügyekben eddig csak a kereskedelmi kamarák adtak véleményt. A törvényhatóságok jövőben a vásárügyeket a beérkezett véleményekkel együtt terjesztik fel döntés végett a kereskedelemügyi mi­niszterhez. — Egy 20 filléres izgató törté­nete. A pénznek, mégha csekély 20 filléres is, megvan az értéke és igy a szerepe is az életben, amely egy családot majdnem egy nagy vagyon­tól fosztott meg. Ugyanis egy bérmen- tetlen levelet kézbesített a minap a posta egy táblabiró feleségének cí­mére, aki azonban visszautasította a 20 fillér portó büntetéssl terhelt borí­tékot. Férje unszolására azonban még is kiváltotta. Nagyon bosszankodott ő nagysága, midőn a borítékot fel­bontva, abban egy sorsjegyet és en­nek nyugtáját találta. A biró azután megmagyarázta, hogy előző napon vásárolt egy sorsjegyet felesége szü­letésnapjára és ennek számát nem je­gyezte meg és a nyugtával együtt a bankházban felejtette. A biróné szemrehányással fogadta e születés- napi ajándékot. A biró, hogy meg­szabaduljon a kukli-predikációtól, a klubba akart menekülni. Már éppen az előszoba kilincsét fogta, midőn két úriember becsöngetett Török A. és Társa (Budapest, VI., Teréz-körut 46. alatti) bankházból, hogy az előző na­pon vásárolt sorsjegyre a 400.000 ko­ronás nagy nyeremény negyedrészét kifizessék. A biró örömtől reszketve borult neje nyakába és megbocsájtotta a postának is, hogy a bontókról vé­letlenül leesett levélbélyeg hiányáért 20 fillér büntetéspénzt szedett be. Hálairat. Igazán szegény e szó, „kö­szönet", azon benső érzés kifejezésére, mely engem e pillanatban áthat, midőn e so­rokat nyilvánosságra hozom, h Fájdalmas érzéssel telt szi- ® vem azon sok ezer jó em­berhez szól most, kik az én hőn szeretett és felejthetetlen feleségem megszentelt ham­vainak örök nyugvóhelyére történt átszállításánál részt vet­tek ; de szól azokhoz is, kik a messze távolból szeretetök- nek és tiszteletöknek jelét küldték. A részvétnek ezen megható bizonyítékai az én elveszett életboldogságom miatt érzett és soha el nem múló gyá­szomra nemcsak enyhítő vi­gaszt hoztak, hanem bennem fájdalmas örömérzést is kel­tettek. Azokkal szemben tehát, kik az ő áldott életének drága ha­zánk javára irányuló s igaz emberszeretetből folyó törek­vése iránt kegyeletteljes elös- merést oly szépen juttattak kifejezésre, nekem lelki szük­ségletem az összes egyházak­nak, megyéknek, városoknak, egyleteknek, községeknek s a közvélemény érdemes kép­viselőinek, nemkülömben min­den magánegyénnek legőszin­tébb, mélyen érzett hálámat kifejezni. A Mindenható áldása kisérje mindnyáj okát. Krasznahorka-Váralja, 1904. október hó 31-én. Andrássy Dénes. IRODALOM. Válás. I. Sorsunk felett ón nem aggódom; Megleszünk majd mi valahogy, Bolondos szivünk sem szakad meg, Dehogy szakad meg oh ! dehogy ... 1 Haladni fogunk két csapáson S ha összesodor forgatag: A régi mosolylyal köszöntöm Ha majd mellettem elhalad. És révhez érünk. Majd az élet Letesz engem is olt, ahol; És önt meg pláne elhelyezi A sors szeszélye valahol . . . II. A múltból semmisem maradt meg Pár fájó emléken kívül, Ohl hogy minden láng a világon Lenne bár cráter úgy kihűl, . . . Maradt egy pár redő az arcon És kínzó lelkiismeret, És egy pár dal, amelyre immár, Ki írtam: rá sem ismerek. Maradt fásultság, életuntság Temérdek fénykép és levél, Pár színes álom, melynek képe Fakulva bár: lelkemben él, S cserébe elszállt ifjúságért Egy tanulságom is maradt: Nagyon komoly játék az élet S azt elhibázni nem szabad . . . ! III. Hiába mondod, hogy szeretsz még S szived a régi: hü, meleg, Ám én tudom, hogy visszahozni A régi nyárt már nem lehet. Az már elmúlt, örökre vége Hiába minden — elveszett, Oh! már hiába adsz virágot S hiába irok verseket. Szivünket kár áltatni immár Mi egymásé hajh! nem leszünk, Oh! már hiába csókolódzunk Oh I már hiába könyezünk ... I Zajongrhy Elemér. Toppantó Zsuzsi. Ez a címe az „Érdekes Könyvtár“ novemberi füze­tében első helyre került kitűnő, zama­tos, népies nyelven megirt elbeszélés­nek, melynek szerzője László Mihály, a jónevü iró. — Tartalmaz a füzet ezenkívül több érdekes novellát és el­beszélést, ismeretterjesztő apróságo­kat és rejtvényeket, melyeknek meg­fejtői mind, kivétel nélkül, könyvju­talmat nyernek. Előfizetés negyed­évre csekély 1 korona. Mutatványfü­zetet kívánatra ingyen és bérmentve küld bárkinek az „Érdekes Könyvtár“ kiadóhivatala, Budapest, V., Kálmán- utca 2. Radó „Firduszi“-ja, a világiro­dalom egyik legnagyobb költőjének e mesteri tolmácsolása, mely eddig csak drágább kiadásban volt kapható, most — legalább részben — bejutott a „Magyar Könyvtár“ 15 krajcáros fü­zetei közé is, s ezzel bizonnyal el fogja érni azt a népszerűséget, ame­lyet minden tekintetben megérdemel Tágkörü érdeklődésre tarthat számot a most megjelent „Magyar Könyvtár“ sorozat 393. száma, mely a hún tör­ténet legbecsesebb forrásmüvéből, az Attilánál követségbe járt Pirkos rhe- tornak elbeszéléséből adja a legfon­tosabb részeket, Szilágyi Sándor je­les uj fordításában és magyarázataival. A sorozatot kiegészíti az újabb fran­cia irodalom egyik legbájosabb re­génye, Jeanne Mairet „Áldozatba mely érdekes mesével tiszta, nemes irányt egyesit. Fái Béla gondos for­dításában jelent meg és a 393—394. számokat képezi. — A „M agyar Könyvtár“ összes számairól teljes jegyzéket bárkinek ingyen küld a Lampel R. (Wodianer F. és Fiai) részvénytársatág vagy bármely könyvkereskedés. KÖZGAZDASÁG. * Figyelmeztetés a kisgazdákhoz. Székely Élek polgármester a követ­kező hirdetményt bocsátotta ki: A nagyméltóságu m. kir. földmivelés- ügyi miniszter ur arról értesült, hogy egyes vidékeken általánosságban, sok helyütt pedig szórványosan a kis gaz­dák a felcsigázott takarmány áraktól megtévesztve, jól felfogott gazdasági érdekeik rovására szálás takarmány készleteiket áruba bocsátották azon reményben, hogy takarmány szükség­leteiket annak idején állami hozzájá­rulással olcsóbb árakon fogják besze­rezhetni. Figyelmeztetem a gazdákat az ezen eladásokkal járó súlyos kö­vetkezményekre és figyelmeztetem, hogy ily gazdáknak a tél, vagy a tavasz folyamán esetleg bekövetke­zendő takarmányszükségleteik pótlá­sára irányuló kérelmeik, feltétlenül el fognak utasittatni. Sátoraljaújhely­ben 1904. november hó 4-én Székely Elek polgármester. * Szölömunkáló gépek bemutató kiállítása. A Zemplénvármegyei Gaz­dasági Egyesület f. hó 18-án d. e. 10 órakor Sátoraljaújhelyben, dr. Kos­suth János szőlőjében kéz- és ló­erőre berendezett szőlőmivelő esz­köz és gép bemutató kiállítást rendez. — Ez alkalomból a Zemplénvárme- gyei Gazdasági Egyesület a követke­ző hirdetményt bocsátotta ki: A Zemplénvármegyei Gazdasági Egye­sület folyó évi november hó 18-án délelőtt 10 órakor Sátoraljaújhelyben, dr. Kossuth János ur szőlőjében kézi- és lóerőre berendezett szőlőmivelő (kapáló és gyomláló) eszköz és gép­bemutatást rendez, melyen több hír­neves hazai gyáros legújabb gyárt­mányai fognak előzetes kipróbálás után bemutattatni és ismertetni. — A bemutató gépek oly szerkezetűek, hogy azok segélyével a szőlőnek kézi erővel való költséges és lassú munká- lása pótolható; amely olcsóbb, szapo­rább s ép oly tökéletes munkát tel­jesítenek. Ezenkívül különösen a ló­erőre berendezett gépek kiválóan al­kalmasak a kapás növények, burgonya, tengeri és répafólék megmunkálására. Midőn ezen gépbemutatásra a szőlős­gazdák és általában a mezősgazdák figyelmét felhívjuk, tisztelettel kér­jük, hogy azon minél nagyobb szám­mal megjelenni szíveskedjenek. — Sátoraljaújhely, 1904. november 7-én. Gróf Andrássy Sándor a Zemplénvár­megyei Gazdasági Egyesület elnöke. Meczner Béla, e. alelnök. Nemthy József e. alelnök. Berzeviczy Béla e. titkár. IPAR ÉS KERESKEDELEM. Fizetésképtelenség címmel lapunk egyik előző számában megírtuk, hogy Kóhn Izsák és fia terménykereskedő borsi-i cég fizetésképtelen. A cég — mint értesülünk — kötelezettségeinek újra eleget tesz. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. S. L Halm aj. Köszönet értük. Nem közölhető: El-elnézem, Gyász (ver­sek.) Kiadótulajdonos: Éblart Gyűl»,

Next

/
Oldalképek
Tartalom