Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-10-25 / 117. szám

2. oldal ZEMPLÉN. Október 25. mondani. De azt hiszem, nem lesz ér­dektelen az, amit emez Írásommal eszükbe juttatni szándékozom. Emez eljegyzés ugyanis Roose- welt Alice részéről egy regény feje­zeteit zárja; egy romantikus, poezis- seltele regény fináléja ez és ép ezért lesz az elnök leányának eljegyzési híréből sokszorosan felfújt és még többször megirt croquis-thema. Mikor emez eljegyzésről értesí­tést hoztak a lapok, az eseményeket figyelő s azokat nyomtalanul elveszni nem hagyó közönségnek eszébe jutott egy keleti színezetű mese, melynek egyik hőse egykor — két éve épen Roosewelt Alice volt, mig a másik egy daliás teuton herceg. És igy ez az eljegyzési hir egy­szerre találgatásokra adott okot, s mivel egy kicsit felidézgetett a múl­tak álmaiból, s sokat engedett sejtetni, s helyet adott a következtetéseknek : ki áwitta volna meg, — aki Írni tud és ak^»k irni kell — hogy az esethez ne «zön reflexiókat ? I S mivel ná­lunk iMagyarországon az újságírók azok,mkik csekély kivétellel irni tud­nak és akiknek kell is irni: meg­ragadták a Roosewelt Alice fel kínál­kozó eljegyzési hírét s előléptették elsősangu croquis-thémává. És igy a nagyközönségnek is sok szempontból nyillott alkalma vizsgálni az ügyet. S mivel a „csalódott“, a „lemondó*, a „reménytelen“ szerelem kisértgetett az ügy körül: kapós lett. Hozzáte­hetjük még azt is, hogy valami pi­káns dolgot is vártak. Pedig a tény, mely poent-t ad ennek az eljegyzési hírnek — csak ennyi; Henrik teuton herceg annyira megnyerte Roosewelt Alice rokon- szenvét (két éves az eset 1) hogy Roosewelt Alice nem átallott álmo­kat szövögetni a hercegről. Henrik herceg viszonozta is az érzelmeket s megajándékozta Roosewelt Alicet fény­képével, melyet az legbelső szobájába függesztett fel a washingtoni fehér házban. A képen csillogó uniformis­ban ott van Henrik herceg daliás alakja, mellette van: —• a felesége, meg aztán — a stylszerüség kedvéért bizonyára — a kis hercegi baba is s a kép alatt határozott vonásokkal: Mindnyájan egyformán szeretjük önt. Henrik. S ez a két éves história tette most újból Roosewelt Alicet a „nap­hősé“-vé. De mennyire hős lett volna, ha ez a két éves, leírtam eset eszébe ju­tott volna minden hírlapírónak, ki az eljegyzéshez glosszákat fűzni hivatva volt ? 1 Úgy bizonyára egész regényt csináltak volna az esetből. Pedig hát nincs az egészben sem­mi különös. Roosewelt Alice ábrán­dozott, azután kiábrándult s szépen férjhez ment mégis. Igaz, hogy más­hoz, de hát volt erre már eddig több eset is. Ugyan : hány férjes asszony meri nyugodt lelkiismerettel azt állítani, hogy a férje volt a legelső férfi, akit szeretett ?! Ilyen a Roosewelt-Marconi eset is. De hát az újságírók néha meg­látnak egy kis házat, s jó kedvükben, közös elhatározással felhúzzák eme­letesre. így történt most is. Bizony Isten, hogy az újságírók csinálták az egészet! . . .-th. — Gróf Lónyay Elemérek itthon. Gróf Lónyay Elemér és neje : Stefánia királyi főhercegnő — mint tudósí­tónk Írja — folyó hó 21-én, az esti nyolc órai gyorsvonattal Bodrogola- sziba érkeztek. Az állomásnál az ura­dalmi felügyelő, a tisztikar, a lelké­szek és a tanitóikar fogadták a grófi párt. — A grófi pár huzamosabb ideig fog idehaza maradni. — A számvevőség uj főnöke. A m. kir. pénzügyminiszter Bratzián- Farkas Istvánt, a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség főnökét — mint arról már értesítettük lapunk olvasóit — Beregszászra helyezte át, helyére ugyancsak Beregszászból Sza- lay Lőrinc számtanácsost helyezte át városunkba a m. kir. pénzügyminisz­ter. — Pénzügyi kinevezés. Á sátor­aljaújhelyi pénzügyigazgatóság Vay István sátoraljaújhelyi lakost a sátor­aljaújhelyi m. kir. adóhivatalhoz ideig­lenes minőségben díjtalan gyakor­nokká kinevezte. — Államvasuti áthelyezés. Ko­vács Béla államvasuti hivatalnok Losonczról Sátoraljaújhelybe helyez- tettett át, mint az osztálymérnökség kezelője. — Halottak napja. Közeledik Mindenszentek napja, a halottakról való kegyeletes megemlékezés ünnepe. Az akácfák lehullott sárga levele be­lepte már a sírokat, az éjjeli dér megcsípte a hantokon még nem ré­giben szépen zöldelő fűszálakat, szín­ben, illatban pompázó virágokat. A hervadt avar s a sírkövekre hajló tartott gályák közt a sötét éjszaká­kon bús halotti éneket susog az őszi szél. Azonban megélénkül még egy­szer, nemsokára a halottak elhagya­tott, szomorú birodalma. A harvadt avartól belombolt sirhalmokat elle­pik a koszorúk, miket az ősz utolsó virágjából, a krizanthénumból fon­tak a kegyeletes kezek; a dértől lankadt fűszálakat megöntözik a ke­gyelet harmatával. Az őszi éj komor sötétségét elűzik majd a lobogó mé­csek ezrei, a szeretet ki nem alvó tüzének fénylő szimbólumai s az őszi szél zúgása helyett az ezrek szivéből előtörő fohász halk sóhaja száll az ég felé szeretett kedveseinkért. . . — A vármegyei hál, — mely, mint arról lapunk olvasó-közönségét értesítettük november hó 26-án lesz megtartva — tekintve az iránta me- gyeszerte megnyilvánult nagy érdek­lődést : előreláthatólag fényesnek, ma­gas színvonalon állónak Ígérkezik. A megyebál szükebb körű bizottsága, valamint a bálbizottság és annak el­nöksége már akcióba lépett a bál si­kerének biztosítása iránt. Most folyik a rendező-bizottság megalakítását cél­zó munka. E végből Dókus Gyula, mint a bálbizottság elnöke felhívást intézett a rendező-bizottság impozáns névsorába beválasztandó tagokhoz, felkérve őket a rendező-bizottság tag­jai közé való belépésre. A rendező­bizottsági tagok névsorának összeál­lítása után kezdetét veszi az együt­tes munkálkodás, hogy a régi novem­beri szüreti bálok felelevenítését célzó eme bál méltóképen fényes és nagy­sikerű legyen a régi szüreti bálok­hoz, melyeknek visszavarázsolására vállalkozott. —• Az előjelekből Ítélve minden remény meg van arra, hogy ezt el is fogja érni. De nem is lehet az másképen, tekintve ama körül­ményt, hogy gróf Hadik Béla főis­pánnal élén Zemplénvármegye uri- közönsége állott sorompóba a bál si­kerének kivívása érdekében. — Újonc-összeírás. Az 1905. év­ben sorozás alá kerülő állitáskötele- sek ujonc-összeirása folyó évi nov. hó 1-én veszi kezdetét Sátoraljaúj­helyben. Jelentkezni kötelesek az 1884. évben született, sátoraljaújhelyi ille­tőségűek. Ugyancsak jelentkezni tar­toznak az 1882., 1883. és 1884. évben született idegen (nem újhelyi) illető­ségű állitáskötelesek is. A jelentke­zés november végéig tart a városi katonaügyosztályban, a főjegyző hi­vatalos helyiségében. — Yasutasok előléptetése és ki­nevezése. Hiteles forrásból nyert ér­tesülésünk szerint, a máv. igazgató­ságánál már serényen dolgoznak a novemberi előléptetéseken és kineve­zéseken. Az üzietvezetőségek javas­lataikat már beterjesztették, melye­ket Ludvigh Gyula elnöklete alatt f. hó 24-én tartandó értekezleten, melyen az üzletvezetők is jelen lesz­nek, fognak érdemlegesen tárgyalni. Eme előléptetések és kinevezések is­mét nagyobb szabásuaknak Ígérkez­nek, tanúságot tevén arról, hogy a kereskedelemügyi kormányzat a fi­zetésrendezési javaslat tárgyalása al­kalmával tett Ígéreteit fokozatosan bár, de becsületesen végre fogja haj­tani, amire derék vasutasaink ugyan­csak becsülettel rászolgáltak. — Ezüst lakodalom. Rosznáky Gyula posta- és távirda felügyelő, a sátoraljaújhelyi postahivatal vezetője folyó hó 27-én csütörtökön tartja Rajcselc Mária nejével kötött házas­ságának 25 éves évfordulóját. Az év­fordulót a helybeli rom. kath. tem­plomban délelőtt az előirt egyházi szertartás szerint ünnepük meg. — Halálos elgázolás. Borzalmas szerencsétlenség érte ma reggel a Hecske-közben Léhnárt István pá- czini sertóskereskedőt. Halász Ferenc karosai lakossal sertéseket jött a mai heti vásárra eladni. Amint Halász szekerével, melyen a sertések voltak, reggel 1U7 óra tájban a Hecske-kö- zön lefelé hajtott, a bakon ülő Léh­nárt István a lejtős utcán a szekér üléséről lecsúszott és mert a lovakat nem bírta visszatartani s a szekér foly­ton nagyobb erővel gördült lefelé, — hirtelen a lovak közzé esett, amitől a két ló megbokrosodott és vágtatva rohant a Kossuth-utca felé. A szekér mellett haladó Halász látva a vesze­delmet, a lovak elé ugrott, hogy megfékezze azokat, de a lovak lerán­tották és a szekér lábán keresztül ment. Ez alatt a lovak közzé esett Léhnárt Istvánt, kinek ruhája vagy valamely végtagja a szekérben fenn­akadt, magával vonszolta a szekér úgy annyira, hogy az első kerék elébe került fejét a kövek és a kerék a szó szoros értelmében összeroncsolták és csak azután ment a kerék összezúzott fején keresztül. Mire a közelben lé­vők segítségére siettek, a szerencsét­len véget ért ember utolsó perceit élte, csak lábai és karjai vonaglottak. Iszonyúan és a felösmerhetetlenségig összeroncsolt fejéből csak úgy patak­zott a vér. Kevés idő múlva megje­lent a helyszínén dr. Stern Áimin városi alorvos, aki . megállapította, hogy az elgázolt ember nyomban szörnyet halt. Hulláját egy városi szekeren a köztemető halottas házába szállították, Páczinban lakó hozzá­tartozóihoz pedig lóháton vitte meg egy ember a halálos elgázolás hírét. A szekérrel elragadt lovakat a rend­őröknek és nehány embernek csak a Kossuth- és Palotás-utca szélén sike­rült megállítani. — Harang szentelés. Bodrogzsa- dány község közönsége az elmúlt vasárnapon nagy ünnepet ült, ameny- nyiben e napon szenteltetett fel a római és gör. kath. hívek két és fél mótermázsa súlyú harangja A nagy harang nagyobb részt az Ameriká­ban lakó honfitársak adományaiból és a hívek közadakozásából vétetett. A Seltenhofer Frigyes soproni harang- öntödéjében készült csinos kiállítású és szép hangú közharangot Mitró György, bodrogolaszi lelkész szen­telte fel a hívek nagy sokasága je­lenlétében. — A Latorca halottja. Nézpest község határában a Latorca folyóból e napokban egy hullát fogtak ki. A csendőrség megállapította, hogy Ko­vács János kisgéresi züllött munkás ittas állapotban esett a Latorcába és hogy a kifogott hulla Kovács holt­teste. — Szüret a Közép-Hegyalján. A Közép-Hegyalján a szüret már meg­kezdődött. A kisebb gazdáknak na­gyobb része már megszedett, mig a nagyobb szőlőbirtokosok csak a jövő hót folyamán fognak hozzá a szüre­teléshez. A szedést nagyban gátolja a beállott esőzés, amely a szőlőt is rohasztja. A szőlőszemek tökéletesen megérettek s mivel elég asszu is van a termésben, a bor minőségre nézve elég jó lesz. A nyári nagy szárazsá­gok miatt a termés nagyon megcsök­kent s igy ez idén kevés bor lesz. A szőlőkben nagy károkat okoztak még az egerek és a darázsok. A pa­rasztborokat ez idő szerint gönczi hordónkint 30 —35 forintjával veszik. — Egy hazafias pap. Vécséről Írja tudósítónk: Valóban nemes esz­mét, az igazi magyarosodás érvénye­sülését célzó eszmét igyekszik e tót- ajku községben megvalósítani Vécse község minden izében magyar papja Szabados Mihály, ki fáradságot nem ismerő buzgalommal s teljes ambíció­val lát hozzá a magyarosításhoz. Na­gyon hasznosan, mondhatni a ma­gyar haza javára munkálkodtak az illetékes faktorok, amikor fenkölt gon- dolkozásu s a modern haladást foga­natosítani akaró gk. lelkészt a vécsei elhanyagolt paróchiába ültették. F. hó 23-án alakította mega vécsei ifjúsági egyesületet a nagyközönség leíkesült- sége közepette, melynek célja leend, a magyar nyelv alapos elsajátítása, az általános művelődés. Az alapsza­bályok precízen elkészülve elfogadtat­tak s az egyesület elnökéül Szaba­dos Mihály választatott meg. Alig egy pár hónapja, hogy nevezett pap Vécsén működik, már is látszik a hasznos munkálkodása. A már rég szükségessé vált óvoda ügy is a meg- megvalósulás stádiumában van. — A nagymihályi országos vásár, mely e hó 17. és 18-án tartatott meg, sűrűén volt látogatva. Az állatfelhaj­tás is nagy volt és a takarmányhiány dacára úgy a szarvasmarha mint a ló ára elég nagy volt. — Az ál-főkalauz. Menykő Pál géplakatos, aki évekkel ezelőtt a m. á. v. helybeli műhelyében is volt al­kalmazva, e napokban betért a kassai vasúti vendéglőbe és miután kiadta magát vasúti főkalauznak, enni kért. Mikor jól lakott, fizetés nélkül akart távozni, de a pincér észrevette és rendőrt hivatott. A mikor kiderült, hogy nem vasúti alkalmazott és az elfogyasztott ételek és italok árát megfizetni nem tudja, — Menykő Pált a rendőr vette gondjaiba és be­kísérte. A rendőrkapitányságnál ismét füllentett. Azt mondta, hogy a hely­beli államvasuti műhelyben van al­kalmazva és vasúti kocsit vitt Kassára javítani. Állításait azonban kétségbe vonták és távirati kérdést intéztek az itteni rendőrkapitánysághoz, a hon­nan megkapták Menykő Pálra vonat­kozólag a szükséges fölvilágositást. Az ál-főkalauz ellen följelentést tet­tek csalás miatt. — Vasúti bejárás. A m. kir. ál­lamvasutak Bánócz állomásától De- regnyőn át a máv. Ungvár állomásáig tervezett helyi érdekű vasút közigaz • gatási bejárása e hó 18-án Málcán vette kezdetét, s e hó 21-én Ungvá- ron nyert befejezést. A tárgyalásokat Bene György m. kir. államvasuti fő­felügyelő vezette. — Gyilkosság Erdőhorvátiban. Folyó hó 21-én Erdőhorvátiban Bistyei András agyon szúrta a vele házközös­ségben lakó Lakatos Sámuelt. A gyilkos cigány a tett elkövetése után megszökött és a tolcsvai csendőrség gyors és széleskörű nyomozása da­cára sem volt napokig feltalálható. Végre a munkácsi csendőrök akadtak nyomára és elfogták a megszökött gyilkos cigányt. Onnan folyó hó 24-én szállították a helybeli kir. ügyész­séghez. A hullaboncolást október 24-ón foganatosította a helyszínén a tokaji kir. járásbíróság vizsgálóbirája. — Magyar nevek. A belügymi­nisztériumban elkészítették már a f. óv első felében történt névváltoztatá­sokról szóló füzetet, melyből kitűnik, hogy Magyarországon 3400 egyén magyarosította meg idegen hangzású nevét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom