Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-10-15 / 113. szám

4. oldal. ZEMPLÉN Október 15. második felében fog kezdődni s ott is kitűnő minőségű termésre van ki­látás; félős azonban, hogy a tartós­nak mutatkozó eső némi kárt okoz majd gazdáinknak. — Virágzanak a gesztenyefát. A természet — úgy látszik — nem akarja tudomásul venni, hogy elér­kezett a hervadás szezonja, mely után nemsokára ráborul a tájra a tél fe­hér szemfedője. Már virágzik kert­jeinkben a virágok utolsó Mohikánja, a fehér őszi rózsa, hirdetve, hogy Flóra istenasszony nemsokára búcsút vesz hervadó vidékünktől. — És ime 1 A vadgesztenye a hosszú meleg ősz hatása alatt sok helyütt most bontogatja piros lehelletü fehér virá­gait, mintha csak a virágillatos, ma­dárdalos május meleg szellője lenge­dezné körül s mintha az illatos ibolya, gyöngyvirág illatozna az árnyában, nem pedig a fagyos, kevóly chrysan- thémum. A fák másodszori virágzása — azt mondják — hosszú őszt jelent. Félő azonban, hogy a csalfa napsu­gártól kicsalt virágok hamar áldoza­tául esnek az ősz szeszélyének s egy hűvös reggelen megdermedve hulla­nak le a föld hideg keblére. — A nagymihályi Ifjúsági egye­sület f. év december első felében tánc­cal egybekötött műkedvelői előadást rendez, mely alkalommal Moliére „A kényeskedők“ cimü vigjátóka és He­vesi József „A nyár“ c. idylje kerül színre. — Kivándorlók ellen. Az ameri­kai bevándorlási hatóság a bevándor­lók bebocsátása elé napról-napra újabb nehézséget gördít. Ugyanis legújabb intézkedés következtében minden be­vándorlót, akinek utijegye valamely ottlakó rokona vagy ismerőse által fizettetett meg, vagy akinek útiköltsé­geihez bárki valamivel hozzájárult, egy külön bizottság által szigorú vizs­gálat alá vetik és csak akkor bocsát­ják be a szárazföldre, ha kétségte­lenül bebizonyittatik, hogy a beván­dorló előreláthatólag nem fog közse­gélyre szorulni. Ezen rendszabály alól csak azon kiskorú gyermekek, kiknek viteldiját a szülők fizették, és azon nők, kiknek viteldiját férjük fizette, vannak kivéve. Ezen rendszabálynak az a következménye, hogy a most említettek kivételével, mindenki, aki Amerikában előre váltott jegygyei jön, a vizsgáló állomáson napokon át visszatartatik, mig a vizsgálat kelle­metlenségein át nem esik. Ugyancsak a kivándorlás megnehezítését célozza azon miniszteri rendelet, mely ki­mondja, hogy az útlevél kiállító ható­ság puhatolja ki a járásbíróságnál és törvényszékeknél, hogy nincs-e a fo­lyamodó ellen valamely bűnügyi eljá­rás folyamatban, vagy nincs-e jog­erősen valamely bűncselekményért elmarasztalva és csak akkor állítsák ki folyamodó részére az útlevelet, ha ezen akadályok nem gátolják az ille­tőt a kivándorlásban. E rendelet szi­gorú foganatosítására a szolgabirósá- gok felelősség terhe mellett utasittat- tak. — Tüzesetek. Az elmúlt héten két tüzeset is volt Nagymihály vidé­kén. Alsó-Körtvélyesen kigyulladt Moskovits Géza pajtája, azonban a cselédség a gondatlanságból keletke­zett tüzet csakhamar eloltotta. — Lasz- toméron e hó 8-án Valyo György ká­rára egy zsindelylyel fedett csűr és nagyobb mennyiségű takarmány égett le. A kár meghaladja a 3000 koro­nát, biztosítva azonban csupán a csűr volt. Á tűz keletkezési oka nem volt kideríthető. — Méhmagzat elhajtása. Király Jánosnó bűnös utón jutott magzathoz ős hogy Amerikába időző férje elől a szégyent eltakarja : Mircsák Anna terebesi kuruzsló nőhöz fordult, aki szép szó és jó pénzért hajlandó volt a méhmagzatot a menyországba kül­deni. Szerencsésen végre is hajtotta a műtétet, melyről azonban a csendőr­ség is tudomást szerzett és az esetet a kir. ügyészséghez feljelentette. Henneberg-selyem ül« W te, fehér és színes, méterje 60 ]jr-tói 11 írt 35 kr.-ig, blúzok és öltönyök céljára. Bérmentesen és már vámmentesen házhoz szállittatik. Nagy mintaválasztékot azonnal küld. HENEBERG selyemgyáros, Zürich. SZÍNHÁZ. ** A kassai színi szezon a kassai közönség legnagyobb érdeklődése mel­let indult meg. Tegnap f. hó 14-én Fenyéri Mór, a társulat uj tagja mu­tatkozott be nagy siker és általános tetszés mellett a közönségnek, mig ma, f. hó 15-én is nagyon érdekes es­téje lesz a társulatnak. Claude Terras a párisi „Theatre Varietes“-ben nagy sikert aratott darabja, mely a „Király Színháziban immár 100-ik előadásnál tart: az En, Te, Ő (Le Sire Vergy) kerül ma bemutatóra az operette sze­mélyzet felléptével. A főszerepeket, Sárossy, Zárai, Bárdos Irma, Pa- lásthy Sándor, Cseőregh Jenő, Szé- nássy játszák. ** Diósi Nusi sikere. Diósi Nusi a „Nebántsvirág“ c. darab zárdanö­vendék szerepében lépett fel legutóbb Kassán s a közönség, mely múlt év­bén ugyanezen szerepben nagyon hi­degen fogadta, a legnagyobb elisme­réssel adózott játékának. ** Somlay Arthur megvált a tár­sulattól. Somlay Arthur, a Komjáthy társulat tehetséges szerelmes színésze, ki a múlt szezonban Sátoraljaújhely­ben általános elismerés mellett creálta szerepeit — megvált a társulattól. Helyét újabb szerződtetésig Czobor Ernő tölti be ideiglenesen. ** Tarnay Leona újra színésznő. Tarnay Leona, a Komjáthy társulat egykori primadonnája, ki egyidőre visszavonult a színpadtól, a most megnyíló színi szezon alatt Nádasy József pécsi színtársulatának szubrett primadonnájául szerződött. IRODALOM. A pályaudvaron. Ä vadvirágos Tiszapart felé Dübörgve száguld véled a vonat, S kegyetlenül magával vitte sok, Raj'ongó, színes, bűvös álmomat! Mégegyszer megláttam aranyhajad’, A vaskocsi rozoga ablakán Mégegyszer megvillant fehér kezed Hogy búcsút intsen nékem, szőke lány. ... Ott áltam némán, ajkam reszketett, Ezer köny ostromolta két szemem’, S a válás ölyve oly keserűen Rágódott elszoruló szivemen 1 Napfényes volt a lég s nekem — sötét! Az utcalárma mily vidám vala, S nekem oly idegen volt ez a zaj, Mint visszajáró holtak sóhaja . . . Gyászos köd árasztotta el a szép Főváros ragyogó utcasorát, S e bus szinárny mindaddig rajt’ [marad, Mig vissza nem térsz, szőke lány [magad. Az én szivem terád vár, csak terád! Kremmer Dezső. Borászati Lapok zsebnaptára az 1905. évre (irta dr. Drucker Jenő a „Magyar Szőlősgazdák Országos Egye­sületéinek igazgatója). A szőlészeti szakirodalomban alig van még egy munka, mely sokoldalúság, tartalom­bőség, a gyakoralti élet minden igé­nyének kielégítése tekintetében, azzal a könyvecskével versenyezni képes volna, mely fenti címmel most hagyta el a sajtót. Ez a könyvecske nélkü- lözhetlen tanácsadója minden szőlő- termelőnek vagy pincetulajdonosnak, melynek számtalan fejezete megadja minden szőlészeti kérdésre, mely a zöldasztalnál vagy a szőlőben vagy a pincében felmerülhet, a rögtönös és talpraesett feleletet. Ez a kis zseb­könyv több mint 300 oldalra terjedő szövegrészében egész könyvtárt tar­talmaz dióhéjban foglalva. Ismerteti a szőlőre és borra vonatkozó összes törvényeket, rendeleteket, elvi jelen­tőségű határozatokat stb. tárgyalja mindazokat az állami, törvényhatósági és társadalmi szervezeteket és intéz­ményeket, melyek a szőlészetre ős borászatra vonatkoznak, tudatja azo­kat a kedvezményeket, melyeket szőlőtermelőink igénybe vehetnek. — De a gyakorlati élet sokoldalú szük­ségleteinek megfelelően ismerteti az összes munkákat és védekezési eljá­rásokat, melyek szőlők telepítésénél és fentartásánál alkalmazandók, közli 100 fajtának a leírását, készítés és kezelésre, borpárlat, cognac, ürmös, pezsgő stb. előállítására vonatkozó gyakorlati útmutatások mind elég terjedelmesen olvashatók benne. A könyvecske utolsó részét képező jegy­zéknapló módot nyújt a szőlőbirtokra vonatkozó események, teljesített fize­tések, elért bevételek, leltár, borkész­let stb. bevezetésére, miáltal a szőlő és pince pénz és áru forgalma örökit- tetik meg. Ezen könyvecskében, mely immár hatodszor ismét bővebb és az idő haladásához képest modositott tar talommal és az eddiginél is díszesebb kiállításban hagyta el a sajtót, állandó és megbízható tanácsadóra talál minden szőlősgazda. A könyvecske, mely a „Borászati Lapok“ kiadásában (Buda­pest, IX. Üllői-ut 35) jelent meg és bármely könyvkereskedés utján meg­szerezhető, külön jegyzék könyv vei, táskával és ironnal van ellátva. Ara bérmentes küldéssel 3 kor. 20 fillér. IPAR ÉS KERESKEDELEM. Uj cégek Zemplénmegyében. Sá­toraljaújhelyben Frankel Herman (rő- fös) és Battyánban Klein Beti név alatt uj cégek jegyeztettek be. Fizetésképtelenség. Reismann Her­mann bejegyzett kézmüáru kereskedő, kinek üzlete immár hat éve áll fenn Királyhelmecen beszüntette fizetéseit. Miniszteri véghatározat, mely sze­rint az ipartestületi tag jogosítva van arra, hogy alkalmazottait az ipartestü­leti pénztár helyett a kerületi betegse- gólyző pénztárba bejelentse. A sátoral­jaújhelyi kerületi betegsegélyző pénz­tár elnöksége által f. évi okt. 8-án hozzánk intézet átiratában az alábbi közérdekű miniszteri határozat közzéj tételére kérte fel lapunkat Ezen az iparos osztályt érdeklő határozat So- mogyvármegye alispánjához lett in­tézve, de mint elvi határozat az or­szág összes kerületi és ipartestületi betegsegélyző pénztáraira nézve köte­lező hatálylyal bir. A határozat szö­vege a következő : 50917/VII. szám. Kereskedelemügyi m. k. Miniszter So- mogyvármegye alispánjának. Az alis­pán ur részéről f. évi julius hó 16-án 14059. szám alatt hozott s az elsőfokú határozatot megváltoztató másodfokú iparhatósági határozatot, mely ki­mondja, hogy a kaposvári ipartestületi betegsegélyző-pénztárba való belépésre annyiban van kötelezve minden segéd és tanonc, ki az ipartestület válamely tagjánál van alkalmazva, amennyiben nem tudja kimutatni, hogy az ipartes­tületi betegsegélyző-pénztár alapsza­bályai helybenhagyása előtt is már a kerületi betegsegélyző pénztárnak volt tagja és ama alapszabályok helyben­hagyása óta ipartestületi tag munka­adója személyében változás nem tör­tént, a kaposvári kerületi betegse­gélyző-pénztár részéről a törvényes határidőben beadott felebbezés követ­keztében felülvizsgálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest az idé­zett másodfokú iparhatósági határo­zatot megváltoztatom, s az elsőfokú iparhatósági határozatot, melyben az I-ső fokú iparhatóság kimondotta, hogy a kaposvári ipartestületnek az a ténye, miszerint két Ízben bocsátott ki felhívást oly célból, hogy az ipar- testületi tagok segéd, tanonc és mun­kás alkalmazottaikat a kerületi beteg­segélyző-pénztárból felelősségükre je­lentsék ki, s illetőleg alkalmazottai­kat az ipartestületi betegsegélyző- pénztárba jelentsék be, úgy hatásköri, mint tárgyi szempontból törvénybe ütköző volt, miért is a kaposvári ipar­testület tagjai azáltal, hogy alkalma­zottaikat az ipartestületi betegsegélyző- pénztár működésének megkezdése után is a kerületi betegsegélyző-pénz- tárnál jelentették be, úgyszintén az­által, hogy a kerületi betegsegélyző- pénztárnál korábban biztosított alkal­mazottaikat az ipartestületi betegse­gélyző-pénztár működésének megkez­dése után a kerületi betegsegélyző- pénztárból az ipartestületi betegse- gélyező-pénztárba át nem jelentet­ték, — mulasztást nem követtek el, s egyszersmind figyelmeztette az ipartestületet, miszerint hatásköre nem terjed ki arra, hogy bármelyik alkalmazottat az ipartestületi betegse­gélyző-pénztárba való belépésre kény- szerithessen, ily irányú működéstől tehát a jövőben tartózkodjék, — ér­vényre emelem, mert az 1891. évi XIY. t.-cz. 64. §-a szerint az ipartes­tületi betegsegélyző-pénztárba való belépésre az ipartestületi tagoknál alkalmazott tanoncok és segédek csak abban az esetben vannak kötelezve ha nem tudják kimutatni, hogy ők a munkaadó székhelyét magában foglaló kerületi, vagy más, az idézett törvény értelmében szervezett helybeli válla­lati, illetőleg elismert jellegű beteg- segélyző-pénztárnak vagy bányatárs- ládáuak már tagjai. A törvény c ren­delkezéséből következik, hogy az ipar- testületi tagok alkalmazottai az ipar- testületi, az annak székhelyét magá­ban foglaló kerületi és az ipartestület székhelyén az 1901. évi XIV. t.-c. alapján működő, más betegsególyző- pénztárak között utóbbiak tekinteté­ben természetesen csak a törvény és az alapszabályszerü korlátozások kö­zött szabadon választhatnak, vagyis az ipartestületi tag jogosítva van arra, hogy alkalmazottait az ipartestületi pénztár helyett a jelzett pénztárak valamelyikbe jelentse be. Egyidejűleg felhívom címet, utasítsa az illeté­kes elsőfokú iparhatóságot, miszerint amennyiben bármely módon tudomá­sára jutna az, hogy a kaposvári beteg- segélyző-pénztárak közül jövőben bár­melyik a tagszerzésre irányuló, sem­mikép meg nem engedhető, áldatlan versengést kezdene, ezen versengés mindennemű jogtalan és káros kinö­vésének az 1891. évi XIV. t.-c. 79. §-nak alkalmazásával is igyekezzék elejét venni. A folyó évi julius hó 13-án 17084. sz. alatt kelt jelentésé­vel felterjesztett ügyiratokat megfelelő további eljárás végett leküldöm. Budapest, 1904. évi julius hó 26-án. A miniszter megbízásából: Szterényí s. k., miniszteri tanácsos. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. T. J. Helyben. Legközelebbi alkalom­mal. Z. N.-Bánya. 1. Három van. 2. A mienk hetenkint háromszor, a többiek hetenkint kétszer jelennek meg. Diák. Helyben. Nem ön, de atyja ad­hatja be az ön nevében azt a kérvényt. Nem közölhető: Arnold, (tárca.) Kiadót,liláidon os: ÉhSart ÍJynla.

Next

/
Oldalképek
Tartalom