Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)
1904-10-06 / 109. szám
2. oldal ZEMPLÉN. Október 6. vétkezés minden irányú kifejlesztésére. * Ä közgyűlést gr. Mailáth József elnök f. hó 4-én d. e. 7*12 órakor nyitotta meg. Lelkes óvációkkal fogadott megnyitó beszédjében utalt az imént lefolyt nemzetközi szövetkezeti kongresszus eredményéből meríthető tanulságokra, amelyek a nyugati államok magas színvonalon álló szövetkezeti intézményeinek mintául vétele mellett szűrődtek le. Beható részletességgel ös- mertette az államsegély alkalmazása, vagy mellőzése körül fölmerült s az idegen nemzetek szakemberei által is ellentétesen tárgyalt kérdéseket s felfogása oda konkludál, hogy a szövetkezetek állami segélyezése csak azok lábra állásokig kívánatos. A fogyasztási szövetkezetek körül úgy a külföldön, mint idehaza észlelt tapasztalatok s a kifejlődésüket akadályozó körülmények beható ösmerte- tése után lendületes szavakkal buzdította a tagokat az eszme végleges diadalra juttatása érdekében szükséges kitartásra — s a gyűlést megnyitotta. Blasek Jenő szövetkezeti titkár évi jelentése az intézmény ösmeretes izmosodásáról tanúskodott. Nem mintha sok uj szövetkezet alapittatott volna, hanem a meglévők fejlődtek, szilárdultak meg, jeléül a céltudatos, helyes irányú vezetésnek és annak, hogy ahol szövetkezet keletkezett, ott a kellő előföltételek meg voltak s a nép kitart a helyes vállalkozás mellett. Amig például 1899-ben — a szövetség keletkezési évében — 48 működő szövetkezet volt 5801 taggal, 1173 darab 443,022 koroüa értékű üzletrészszel, addig 1903-ik évben 74 szövetkezet működött 16,492 taggal, 29,471 üzletrészszel, amelynek értéke 1.456,274 koronára rúg. Á fejlődés jelenségeivel szemben hanyatlás csak elvétve s olyan két helyen mutatkozott, ahol az idő előtti alapítást az elhamarkodó vérmes reménykedés hozta létre. A tetszéssel és közmegelégedéssel fogadott titkári jelentés után Szabó Aladár apagyi lelkész felolvasást, Bodnár Gáspár szathmári lelkész pedig szabad előadást tartottak a szövetkezeti eszme köréből. Szabó Aladár az általa észlelt tapasztalatokkal számolt be, amivel gyakorlati fontosságát domborította ki a szövetkezetnek. A szőlőtelepítésnek, háztelek vásárlásnak, házépítésnek adott inpulzust a szövetkezet leginkább olyan szegénysorsu embereknél, akik szövetkezet nélkül sohasem gondolhattak volna valamihez juthatni. Bodnár Gáspár a szövetkezeti eszme társadalom regeneráló hatását fejtegette hogy ezután — ne irigykedj — a legdrágább a feleség lesz, nem a barát. És szüret fiú, ha bor nincs is ! Siess felépülni s ide jönni — már akár egyenruhában — mert eltalálnád késni lakodalmam, mint a szüretet elmulasztód. Hü baráti érzéssel ölel kicserélt Oézád. Nov. 5. Ilmám! Szándékosan maradtál el szüretünkről ? Sejté baráti szived, hogy Margitod gyenge lesz s gyengeségének fogja köszönhetni boldogságát? Ha azt sejted, úgy azt is kell tudnod, hogy boldog vagyok. Boldog, amilyennek emberi teremtést nem képzelék. Soha, soha, még leány álmaimban sem! Őszülni kezdő fejemmel, fiatal, szerelmes szivemmel! El kell jönnöd megosztani örömöm, boldogságom, mert nem fér, nem egymagámba! Hogy is jött? Mesélném, de nem emlékszem csak arra, hogy barátom — vőlegényem lett. Ocáni távolság s hajszálnyi hézag néha, hogy az ajkak összeforrjanak. Egy a panasz csak. Mátkám szerelmes, mint egy diák. Ott hagyna lelkes, magvas előadásban, amit a közgyűlés zajos tetszéssel fogadott. Mindkét előadást érdemük szerint kinyomatni s a szövetkezet tagjai közt szétosztani határozta a közgyűlés. A zöld asztalt a fehér asztal váltotta fel, amelynél a közgyűlésre egybesereglett szövetkezeti tagok az elnök szívesen látott vendégei voltak. A vidám hangulat közben elmondott számos tartalmas pohárköszöntő mindannyi lelkes enunciaciója volt a szövetkezeti eszméhez való ragaszkodásnak. Iványi Károly gr. Károlyi Sándort az eszme lelkes és fáradthat- lan vezérét, gr. Mailáth József az intézmény hü munkását, Kazy József cs. és kir. kamarást és dr. Szabó Sándor gr. Mailáth Józsefet, Bodnár Gáspár gr. Mailáth Józsefnél, mint a „Bodrogközi jótékony nőegylet“ létesítőjét s fáradthatlan buzgalmu elnöknőjét éltette. A kedélyes lakomának a három órai vonat érkezése vetett véget. Jelen voltak: Gr. Mailáth József Perbenyik, Bencsik István Kir.- Helmeez, Kazy József min. tanácsos Bpest, Péchy Ádám Szacsur, Petheő József Mándok, Répászky István Mán dók, László Gyula Nagybáka, Guthy József T.-Pálca, Iványi, B. Károly Lasztócz, Damjanovits Ágoston B.- Szerdahely, Schuster György Király- helmecz, Matyaczkó György Yelejte, Boócz Ferenc Viss, Andrássy Kálmán Búj, Korocz József Bérezel, dr. Szesz- tay Zoltán Nyíregyháza, Petrik Ede Velejte, Erdélyi Antal Búj, Bodnár Gáspár Szatmár, Bóta Kálmán T.- Eszlár, Traphy Béla Agárd, dr. Kiss Ferenc Kemecse, Mády József Nagy- Rozvágy, Rieszdorfer József Spatak, Ölbey János N.-Rozvágy, Allender Frigyes Lelesz, Holub Gyula Nagy- Kázmér, Tóth Sándor K.-Helmecz, dr. Farkas Róbert K.-Helmecz, Bányász János N.-Kövesd, Suhajda Béla Tiszabőd, dr. Szabó Sándor Spatak, Schusz,ter Ferenc Saujhely, Diószeghy János Őrhegy, Berzeviczy Béla Ujhely, Szabó Aladár Apagy, Tomcsányi Gyula Perbenyik, Kerekes Szilárd Tarczal, Hóth Zoltán, babocsay Nagy Adolf Legyesbénye, dr. Láczay László Spatak, Nánássy Andor Ujfehértó, Desseffy Aurél Nyirábrány, Dunky Kálmán Miskolcz, Morga András, Mikó István Pátroha, Szikszay Mihály Apagy, dr. Kossuth János Ujhely, Klein Mór N.-Kövesd, Bartha József Viss, Marya Endre Perbenyik, Kmethy Béla B.-Keresztur, Ugray László Karád, Orosz András Szalóka, Blasek Jenő. — okt. 6. Az ínség s az az ellen tett óvintézkedések Zemplénvármegyében. A folyó évi, huzamos ideig tartó nagymérvű szárazság következtében mumindent értem, hivatalt, birtokot, megyéjét, mint legény életét. Szóval meghalna szerelmében, mint „Azra“, ha kéne. De ez nem tetszik ám nekem ! Ha akarja, hogy én legyek menyecske, ne legyen ő vénecske! Bizony nekem ne szavaljon — beteg poétaként — szerelemről, csak szeressen és üljön bele a hivatalba még erősebben, mint eddig, mert én büszke akarok lenni nevemre. Olyan ne legyen, csak egy vármegyénkben! Biztat, hogy lesz, valamint asz- szony is csak egy van olyan stb. De mind-e bohóságokat elengeded, miből azonban sohsem akarna kijózanodni Margitod. Lizi anyó a Szépkutyék krónikája, dajkája örömkönyeit törülgetve mondja ősz gazdájának: „No ezt jól csinálta méltóságod! Ideje is volt már. Megboldogult asszonyunk elhunyta óta sem tett ily okosat. „Úgy, anyó? Már most öreg, mi pihenni térünk, ők szüretelnek.“ „Igenis könyörgöm, szedik is szaporán, amint látom egymás ajkairól a mézet. Az ám az édes szüret, ha „késői szüret“ is! tatkozó hiányos termés folytán, a szegénysorsu néposztálynak táplálására szolgáló és az életfen tartásához elkerülhetlenül szükséges mindennapi élelmieikkekben, főleg tengeri és burgonyában valószínűleg hiány mutatkozik, minélfogva Zemplénvár- megyének némely pontján a tél, de még inkább a tavasz folyamán Ínségre van kilátás. Másrészről pedig, ugyancsak a nagymérvű szárazság következtében beállott takarmányhiány folytán az állatállománynak egy jelentékeny részét is veszély fenyegeti. E bajok kellő időben fölkeltették a kormány figyelmét is, aminek eredménye lett, hogy gr. Hadik Béla főispán mindenekelőtt a központon inségügyi bizottságot alakított, melynek elnöke maga a főispán, alclnö- kei: Gr. Andrássy Sándor, mint a zemplénvármegyei gazdasági egyesület elnöke és az alispán. Tagjai: Vladár Emil, Meczner Béla, Nemthy József, gr. Hoyos Sándor, kozmái Kun Frigyes, dr. Molnár Béla, Hönsch Dezső, Staut József és Berzeviczy Béla. A főispán azonkívül felhívta a főszolgabirákat, hogy ha szükséges, minden járásban, sőt a nagyobb községekben is helyi ínséges bizottságokat alakítsanak, amelyek véleményt adnának a központi bizottságnak a helyi bajokról. A polgármestert pedig az iránt hívta fel, hogy tekintettel a Sátoraljaújhely r. t. városban már is mutatkozó nagymérvű drágaságra, tegyen jelentést arról, hogy nem lesz-e Sátoraljaújhelyben is a legszegényebb néposztály körében a tél folyamán ínség, és ha igen, körülbelől hány egyén lenne és mily módon segélyezendő. A központi inségügyi bizottság f. évi szeptember 28-án tartott ülésében, mely egyszersmind alakuló ülés is volt: constatálta, hogy Zemplénvár- megyóben az eddigi becslés szerint körülbelől 6760 Ínséges lesz, akiknek elsősorban közmunkával való ellátása iránt a kormányhoz előterjesztéssel éltek, megjelölvén járásonként amaz utakat, ahol az ínségesek foglalkoz- tatandók lesznek. A gálszécsi, varannói és a szerencsi járásokban nem lesz ily Ínséges közmunkára szükség. Felkérte azonfelül a bizottság a m. k. folyammérnöki és az V. kér. kultúrmérnöki hivatalt annak bejelentésére, hogy vájjon közhivatali hatáskörük alatt nincs-e valamely partbiztositási vagy egyéb oly munkálat folyamatban, ahol ínségesek foglalkoztathatók lennének. A központi inségügyi bizottság a főispán elnöklete alatt állandó per- manenciában marad. Az előadói és jegyzői tisztet: Staut József miniszteri segédtitkár vitte. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. Városi közgyűlés. — Saját tudósítónktól. — Sátoraljanjkoly, 1904. okt. 5. A város képviselőtestülete folyó hó 4-én délután rendkívüli közgyűlést tartott Székely Elek polgármester elnöklete alatt. Két fontos tárgy: az árvaszéki ülnöki és rendőralkapi- tányi állás megüresedésének bejelentése és ebből folyólag ezen állások betöltésére vonatkozó intézkedések megtétele és a Kossuth-szobor és a piacz áthelyezése ötvennél több képviselőtestületi tagot hozott össze a városháza tanácstermébe. Amily röviden siklott keresztül a gyűlés a két állás sorsa felett, any- nyira hosszú ideig tanácskozott a Kossuth-szobor és a pénzügyi bizottság összefüggésben lévő két javaslatával, melyet a közgyűlés a polgármester indítványára egyszerre tárgyalt. Á tisztelt városatyák alaposan meg- hányták-vetették ezt a kérdést ős csak este 6 órára került a sor arra, hogy a tárgysorozat e két pontja fölött határozatot hozhattak. A közgyűlés hangulata egyébként a rendes mederben folyt és „jelenetek“ a nagy diszkuszióban elő nem fordultak. Lefolyásáról tudósításunk a következő : Székely Elek polgármester kevéssel 3 óra után nyitotta meg a népes közgyűlést és napirend előtt bejelentette, hogy ifj. Meczner Gyula árvaszéki ülnök és Pilisy Béla rendőr- alkapitány főszolgabíróvá, illetőleg szolgabiróvá megválasztatván, a városnál viselt állásukról lemondottak. Miután búcsúzó levelüket felolvasták, a lemondás tudomásul vétele után bejelentette még a polgármester, hogy egy indítványt adott be a város közig, bizottságához, mely szerint ezentúl minden állást bizonyos kvalifikációhoz kivan kötni. A megüresedett állások betöltésére nézve Búza Barna dr. indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy az árvaszéki ülnöki állás betöltésére nézve a közgyűlés már most intézkedjék és utasitassék a polgár- mester, hogy a pályázat kiírása végett a vármegye alispánját kérje föl. Az árvaszéki ülnöki állással egy- időben megüresedett rendőralkapitányi állás betö.tését nem találták oly sürgősnek, azt a jövő időkre bízták, t. i. akkorára, mikor a közigazgatási bi zottság a kvalifikaeionális indítvány fölött véleményt mond. Ezután dr. Horny ay Béla képv. test. tag felszólalására a közgyűlés a tüzkárosultak fölsegélyezésére 100 koronát szavazott meg. Következett a napirend első tárgya, melyet a tárgysorozat második pontjával együtt tárgyaltak. Meczner Gyula képv. test. tag hosszabb és hazafias érzülettel áthatott beszéde, továbbá Hornyay Béla dr., Szőllősy Arthur, Búza Barna dr., Kincsessy Péter, Schön Vilmos dr., Schön Sándor, Haas Lipót, Hönsch Dezső, Némethy Bertalan és Izsépy Istvánnak közbeszólásoktól sűrűn félbeszakított beszéde után névszerinti szavazással elhatározták, hogy a Kos- suth-szobrot nem helyezik a napi piac helyére, hanem az inzurgens szobor helyét, vagy a Wekerle-teret engedik át e célra. A napi piacon való elhelyezés mellett, vagyis a Kossuth-szobor bizottság javaslatát pártolták 24-en, ellene szavaztak 27-en. Így aztán tárgytalanná vált a bizottságnak az a javaslata, hogy a napi piac elhelyezése céljából a „Vörösökör“ épülete vétessék meg a Borsihát mögött elterülő 27 hold földdel 192.000 ezer koronáért Windisch- Grátz herceg örököseitől. Hönsch Dezső képv. tag indítványára azonban elhatározták, hogy a „Vörös ökör“ épületért hajlandó a város 140.000 kor vételárat adni, ugyancsak Hönsch Dezső indítványa folytán 31 szavazattal 2 ellenében elhatározta a közgyűlés, hogy a Chevra Khadisa régi kórház épületét és a hozzá tartozó telekért 56.000 koronát ad, mig a pénzügyi és posta palota részére hajlandó megvenni a Bercsényi- és Korona-utca sarkán (ahol ma egy pince fölött domb ékeskedik) épületeket illetőleg telkeket 52.000 kor.-ért, ha a kereskedelmi miniszter a posta bérlétéért évi 6000 korona, a pénzügyminiszter pedig a pénzügyigazgatósági hivatal bérletéért évi 13.000 korona bért fizet. A névszerinti szavazással kapcsolatban a fölött is szavaztak, hogy a napi piacot áthelyezzék-e a „Vörös ökör“ épület udvarára és e célra megvegyék-e a kérdéses épületet. 28 szótöbbséggel ezt is elvetették. Végül megbízta a közgyűlés a polgármestert, hogy egy dögégető-ke- mence felállítása iránt — 1000 kor. beszerzési ár erejéig — intézkedjék.
