Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)
1904-10-01 / 107. szám
2. oldal ZEMPLÉN. Október 1. Ez helyi jelentőségénél fogva minden hitelképes egyént olcsón és könnyen juttat kölcsönhöz. Kis részletekben teljesítendő befizetései szinte észrevétlenül apasztják a kölcsönt is, a kamatot is s amellett folytonos gondot sem okoznak az ehhez nem szokott alaosonyabb értelmű rétegeknek. Avagy a heti egy-két koronás betétek nem a legalkalmasabb módjai és eszközei-e a tőkegyüjtési hajlam felkeltésének? A felső tiszavidéki szövetkezetek működéséből ez eredményt napról-napra tisztábban láthatjuk. A buzgalom áldásos eredményeket hoz, mutatja a külső kép. A számszerű és tárgyilagosabb eredménynyel az október 4-iki közgyűlésén fogunk megismerkedni. Bizalommal nézünk elébe. A parlamenti tárgyalások előtt. — okt. 1. Maholnap újra megnyílnak az országház kapui a honatyák előtt. Többé-kevésbbé megérdemlett pihenés után újra előveszik az ország dolgait, megkezdődnek a küzdelmes napok, melyek a szünet csendje alatt is előre vetették árnyékukat. Készülődik minden párt s különösen az ellenzék; de mire? Harcra. Az teljesen mellékes, mit fog a ház elé terjeszteni a miniszterelnök, ők küzdeni akarnak ellene minden tőlük kitelhető módon s ők e módokban nem válogatósak. Ha a miniszterelnök megbukott, ők céljukat érték, mert ebből a tényből látni fogják a választók, hogy csakugyan tesznek valamit. Van-e haszna ilyetén szereplésekből magának a hazának ; az-o az ellenzék hivatása, hogy miniszterelnököt buktasson, vagy talán az adott viszonyok között az elkerülhetetlen kormányintézkedéseket, a nemzetre nézve hasznosakká tegyék? — az egészen más kérdés. A fő a harc, harc életre halálra, ez utóbbit persze Tisza Istvánnak előlegezik. Midőn ezeket az előkészületeket figyelemmel kisérem, eszembe jut a komikum elméletének egyik-másik tétele. Ha a hős nagyoknak tartott kicsinyes célok eléréséért hatalmas lelkesedéssel s a cél kicsinységéhez épen nem illő eszközökkel küzd, nevetségessé válik. Épen igy van az ellenzék is. Küzdelmébe bele akarja vonni az egész nemzetet, egyesíteni szeretné az ellenzék minden árnyalatát, forgalomba hozza a leghangzatosabb szólamokat; s mindezt csak azért, hogy megbuktassa a kormányt, melynek intenciója épen olyan nemes, mint az övé, mely minden tőle telhető módon arra törekszik, hogy a nemzet érdekei úgy gazdasági, mint hadügyi téren érvényesülhessenek. Ugyanazon célért küzd mind a két fél s ez a torzsalkodás nem való másra, csak arra, hogy a kormány munkáját megnehezítse, vagy épen lehetetlenné tegye. Vagy nem akarja-e a magyar kormány a nemzeti szellemnek a hadseregben való érvényesülését, vagy nem azért küzd-e, hogy átmeneti intézkedésekkel lehetővé tegye az önálló vámterület megvalósulását? Mindkettőt kimondotta a mai kormányelnök, de nem hisz neki az ellenzék. Mióta kizárólagos jellemvonása az ellenzéknek az igazmondás ? Vagy aki a kormány intézkedéseit támogatja, az mind hazaáruló. Szeretném a mai ellenzék vezér- férfiait a kormányszékekben ülve látni. Mennyit tudnának ők megvalósítani nagyhangú programmjukból ott a cselekvés s nem a hangzatos cifra beszédek terén, hol nemcsak a nemzeti belső érdekekkel, de a külső politikai viszonyokkal is le kell számolni s e kettőt úgy kell összeegyeztetni, hogy azokból a nemzetnek a hozott áldozatoknak megfelelő haszna is meglegyen. Ok létesítették az önálló nemzeti hadsereget, az önálló vámterületet. De vájjon milyen áldozatokba kerülne ezeknek a keresztülvitele ? Vagy talán a nagyhangú frázisokkal is jóllaknék a nemzeti hadsereg s magára hagyott órszág ipari, kereskedelmi és gazdasági élete áldozatok nélkül is felvirágoznék ? Ideális akaratoskodás s a való életnek figyelmen kívül hagyása jellemzik ezt az igazán céltalan és túlzó küzdelmet. Hogy nemzeti önállóságunk akként nyilatkozzék meg, amint azt mindnyájan szeretnők, ahhoz elsősorban az Ausztriához való s törvényekkel szentesített viszonyunknak a megváltoztatása kellene. A mai viszonyok és törvények szerint ez a kívánság merőben illuzórius. Ha mi szeretünk lépten nyomon paragrafusokra hivatkozni, ugyanazt megteszik Ausztriában is. Önállóságra való törekvésünk árt Ausztria érdekének s tőle telhe- tőleg mindent elkövet annak meghiúsítására ; s ez épen olyan természetes, mint a mi önállóságra törekvésünk. Ilyen viszonyok között azután fogalma lehet minden komoly polgárnak arról a nehéz küzdelemről, amit kormány- férfiaink folytatnak az osztrák érdekekkel s ezek képviselőivel. Milyen lélekkel küzdjenek aztán államférfiamk, ha látják, hogy fáradságos munkájukért nemcsak elismerést nem nyernek honfitársaik részéről, hanem hazaárulóknak is tartják őket. Aki csak egy kevéssé higgadtan gondolkozik, be fogja látni, hogy az adott viszonyok között Tisza kormánya már eddig is sokat tett a nemzeti vívmányok érdekében. Olyan kapukat nyitott meg a nemzeti szellem számára, amelyek eddig a legfifiku- sabb kormányférfiaknak sem sikerültek. A hadsereget értem itt. Hogy egyszerre magyarrá nem tehette, az nem rajta múlik. Az ut meg van törve s a természetes fejlődést nem lehet erőszakolni. Ez nem von le semmit Tisza érdeméből. Ő is hive az önálló vámterületnek, de hive a nemzet anyagi érdekeinek is. Ő meghajol a rengeteg áldozatokat mutató könyörtelen számadatok előtt s az átmenti utat a szerződéses viszonyok ügyes lebonyolító, sával iparkodik lehetővé tenni. Ő nem az önálló vámterület eszméje előtt zárkózik el, hanem nincs lelke hozzá, hogy olyan áldozatokba keverje a nemzetet s olyan válságos helyzetbe sodorja az ipart és kereskedelmet annak még időszerűtlen megvalósifásával, amit az ország nem bírna elviselni. Hogy biztos kezekben vannak nemzeti érdekeink, azt senki sem tagadhatja. S ha valamit ki lehet vívni nemzetünk számára ezekben az Ausztriára nézve válságos nehéz időkben, azt kivívja Tisza István az ellenzék nélkül is. De sokkal szebb volna, ha őszinte törekvéseit a nemzet osztatlanul elismerve, az ellenzék sem nehezítené meg fáradságos munkájában. Ez a bizalom volna Tisza István legszebb jutalma s kitartásra buzditója. Karcos. Gróf Andrássy Dénesné temetése. Sátoraljaújhely, 1904. okt. 1. Néhai gróf Andrássy Dénesné hamvainak Münchenből leendő hazahozatala és Kraszna-Horka-Váralján a számára emelt mausoleumba való el- temettetési gyászünnepélye okt. hó 26-án fog megtartatni. Sulyovszky István jószágkormányzó a mausoleumba való helyezés szertartásának sorrendjét a következőkben állapította meg; I. Münchenből Andrássy Fran- cisca grófné tetemével indul a különvonat 1904. okt. 25-én s megérkezik Bécs—Budapesten át Rozsnyóra, mint végállomásra 1904. okt. 26-án, délután 2 óra 30 perckor. II. Rozsnyón a koporsót kiemelve a vasúti kocsiból, ott az állomás belterületén az e célra épített baldachin alatti katafalkra lesz helyezve s itt Fábián Ferenc kanonok plébános megíelelő segédlettel nyomban eszközli a megáldást. III. Ugyanitt a rozsnyói püspöki szeminárium növendékei egy gyász müéneket adnak elő; ezen időben azonban egyszersmind a 4 fehér ló által vont díszes uj halottas kocsira lesz helyezve a koporsó, s ezzel a menet egy zászlót vivő diszmagyar lovas vezetése mellett 3 órakor megindul Rozsnyó főterén át Kraszna- Hor ka-Y árai j ára. IV. Kraszna-Horka-Váralja község külső határán (Nyirjesen) emelt díszkapunál várja a menetet Szkaupil József plébános több lelkész társával, kik a gyászmenetet innen az államait mindkét oldalán árbocokon lengő gyászzászlódisz között a községen túl épült Mausoleumhoz vezetik. V. A tiz holdas területre vezető, félkör alakú műúton, kerti kultúra közt, a diszkapun át haladva, megérkezik a menet 5 előtt a mausoleumi vasrács kapujához. Innen a boldog- emlékű grófné hült tetemét záró koporsó a halottas kocsiról leemelve, fel vitetik a mausoleumot övező körfal által határolt, mozaik burkolattal ellátott tágas udvarra, hol a jobb oldalai lépcsőfőhöz épített baldachin alatt lévő katafalkra helyeztetik. VI. A temetést itt Bubies Zsig- mond kassai megyés püspök ur 6 Excellenciája (ki előző napon az oltár felszerelését és magát a Mausoleumot is megáldotta) künn az udvaron, közvetlenül a mauzoleumi lépcsőfőnél felállított baldachin alatt fogja végezni. Ekkor ugyanitt a hárskúti iskolai énekkar egy müéneket énekel, s ezzel előreláthatólag 5’30 perckor a gyászünnepély teljes befejezést nyer; mert a koporsó a mauzoleumi sar- eophagba csak más nap lesz elhelyezhető. VII. A mig tart a felvonulás, addig az érkező kocsik vissza nem fordulhatnak. A menetben résztvevő kocsik tehát a mauzóleummal szemben álló őrház melletti 100 holdas területen állanak fel, honnan rendzavarás nélkül indulhatnak vissza. Gróf Andrássy Dénes a temetésre vonatkozólag a következő gyász- jelentést küldte szét: Két éves mély gyászom és bánatom igaz érzelme nékem gyászünneppé avatja boldogemlékii, áldott, jó nőm szentelt hamvainak hazaszállítását és a számára épített mausoleumba örök nyugvóra leendő eltemettetését. Nem találtam ugyan hálás szivem sajgó sebére gyógyirt sehol, de Isten kiváló kegyelme folytán mégis némi megnyugvást ad megrendült lelkemnek az, hogy 36 éves boldog házasságom egyedüli osztályosakedves feleségem példás életét az 0 nagy leikéhez méltó alkotásban itt megörökíthetem. Most, midőn szeretett nőm haló porai számára szánt műemlék teljesen kész, fájdalmas szívvel jelentem feledhetetlen, jóságos nőmnek: csikszentkirályi , és krasznahorkai Andrássy Francisca rófnénak 1904. évi október 26-án, mint elhalálozási napjának második évfordulóján, Münchenből — Rozsnyón át — Kraszna- Horka-Váraljára leendő átszállítását, s e napnak délutáni óráiban ugyanitt, a róm. kath. szertartás szerint foganatba veendő eltemettetését. Örök béke vi- rasszon drága porai felett 1 Gróf Andrássy Dénes. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. A Vármeisye őszi közgyűlése— Saját tudósítónktól. — — Második és harmadik nap- — Sárospataki szolgabiróság A közgyűlés második és harmadik napja már kisebb érdeklődés mellett folyt le. Nagyobb hullámokat csak a sárospataki szolgabiróság ügye vert, melynek tárgyalására a sárospataki és a tokaji bizottsági tagok közül többen jöttek be. Tolcsva község képviselőtestülete magát Sárospatakhoz kérte csatolni, melylyel szemben a tokajiak tiltakoztak, hogy a tokaji járásból bármily csekély rész is elszakittassék. A tolcsvaiak kérelmének erélyes kifejezője Nagy Barna volt, a tokajiak ügye mellett pedig dr. Lngel Jakab szállott síkra lelkesen. Dr. Ballagi Géza közhelyeslés között indítványozta, hogy ez ügyben az állandó választmányból kiküldött ad hoc bizottság javaslata vétessék alapul és bizassék meg e bizottság, hogy ez ügyben egy összehívandó rendkívüli közgyűlés elé az egész ügyet felölelő kimerítő és végleges javaslatot tegyen. E rendkívüli közgyűlés összehívására a főispán kéretnék fel. — Miután még BuzaBarna Tolcsvának nyomban való áthelyezése mellett, Bernáth Béla képviselő pedig ez ellen igyekezett érvelni, a közgyűlés ez indítványokat nagy többséggel elvetette és ezekkel szemben dr. Ballagi Géza indítványát fogadta el. A vármegye utiprogrammja. Amint azt már jeleztük, a vármegye utiprogrammjához, amelyet gr. Hadik Béla kezdeményezett és vitt keresztül, a kereskedelemügyi miniszter hozzájárult. Ez úti programra nagymérvű kedvezményeket és államsegélyeket helyez kilátásba, feltéve, hogy a közönség a beruházási törvény azon határozott követelményének, hogy az útadót 10°/o-ra emeli fel, eleget tesz. A törvényhatósági közgyűlés abból az indokból, hogy a vármegye közútjai, beleértve a vicinális utakat is, e programm keresztülvitele esetén teljesen jókarba jönnek és a közönség uj utakat nyer, az útadót névszerinti szavazással és egyhangúlag 8°/o-ról—10°/0-ra emelte fel. Kör és községi jegyzők nyugdíj ügye. A közgyűlés azután a községi és körjegyzők azon régi sérelmét, hogy t. i. a régi jegyzők már 30 évi közszolgálat után teljes nyugdíj élvezetébe léphessenek: orvosolta,ameny- nyibenezt a jegyzői nyugdíj szabály- rendeletbe pótlólag bevenni rendelte s ez ellen a belügyminiszternek sém volt kifogása. Leirat az olasz borvám ügyé ben és a hegyaljai borok védelme. Gróf Tisza István miniszterelnök leiratát, amelyben a közgyűlés egyik feliratára értesitó a közönséget, hogy az olasz borvám szerződés megkötésénél a magyar érdekeket minden irányban megfogja védeni, lelkesedéssel tudomásul fvették. Amint már emlitettük volt, a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület szőlészeti szakosztálya, a tavasz folyamán nagyobb mozgalmat indított meg a tokaj-hegyaljai borok vé delmére alkotandó kivételes rendsza- szabályok ügyében. Akkor egy memorandumot, illetve szabályrendeletet dolgoztak ki, kérve, hogy a közgyűlés azt,mint saját szabályrendeletét emelje határozati erőre. A közgyűlés e szabályrendelet Sirolin A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek huruton lmjaiuál úgymint iifiiU bronelnisis, szasníírlmrut és különösen Iábbii(l«zókuál influenza u'án ajánltatilí. Emeli az élvágyat és testsúlyt, eltávolítja a köhögi t és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4.— kor.-ért kapható. — Figye jünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. IIOFFMM-LA. ROCIIE & CO vegyészeti gyár BASEL (Svájcz.)
