Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-09-08 / 98. szám

4. oldal. ZEMPLÉN Szeptember 1(j. Az írásművek száma napról napra több s az irodalmi hyénák bőven vá­logathatnak. Mindenütt bőséges meny- nyiségben akad elorozni való zsák­mány. Az ellenőrzés pedig annál nehe­zebb, mert a plagizatorok 90 száza­léka nem plagizál általánosan ismert irók munkáiból, hanem olyanokéból, akik már el vannak feledve, vagy működési körük kisebb körre szorít­kozott s igy persze kisebb a felfedez­tetés veszélye is. A plágiumok legtöbbször elcsúsz­nak az áradatban. Sokszor a legna­gyobb elővigyázat is hiábavaló. A szerkesztőségek majdnem napról-nap- ra kivannak téve éretlen tréfáknak: mikor ismert irók munkáit küldik be álnevű „szerzők“ esetleg csak hecc kedvéért, de legtöbbször „irói sikered­et reméllve. A legkisebb vidéki új­ság is szolgáltathat erre a hovato­vább egész járványszerüleg terjedő betegségre példákat és nem is kicsiny számban. E járvány terjedését termé­szetesen a fokozott ellenőrzés ellen­súlyozhatja csupán. Különben e rész­ben eléggé éber őr az intelligens, magyar, olvasó közönség a sajtó mun­kásai mellett. Mindezeket, amiket itt irtunk, egy sajnálatos uj eset teszi aktuálissá, melynél annál szigorúbban kell eljár­nunk, mivel Boruth Elemér egy mü­vének elorzásáról van szó. Néhai Boruth Elemérnek, lapunk boldog emlékű megalapítójának s hosszú időn át szerkesztőjének Sátor­aljaújhelyben Lőwy Adolf bizomá- nyában egy költeménykötete jelent meg 1878-ban „Nyárlevelek“ cím­mel. A kötet első elbeszélő verse a „Betyáridőkből“*) című, amely „Túri Pál uram őkigyelméről“ „húsz nyilas föld“ tulajdonosáról és leányáról Ka­tinkáról mond el egy jóizü történetet. Szana Tamás Boruth Elemér e költeményének kritikai méltatásában többek között ezt mondja a költe­ményről, mely egyébként a költő öz­vegye által kiadott s Boruth Elemér hátrahagyott müvei cimü kiadás (Aigner Lajos 1887) első kötetében is megjelent: „A szerző komponáló érzéke fej­lett, nyelve tömör s munkája egyes szakaszai. Arany János erősen színező tollára emlékeztetnek.“ Boruth Elemérnek a Petőfi tár­saság e jónevü néhai tagjának fent említettem versét most Hegedűs Já­nos lir elevenítette fel olyanképen, miként egyik-másik munkáját a többi Boruth-plagizator, kik valósággal vércsemódra vetették rá magukat Boruth irodalmi hagyatékára. Hogy csak egy példát említsek: Boruth Két gyöngye volt a falunak . . . cimü dala legalább ötféle néven is­mert álszerzőire utalod. Hegedűs János ur, a Nagybecske- reken megjelenő Torontál napilap munkatársa úttörő a maga nemében. 6 Boruthnak egy töredék népszín­művére a „Zöld MarcP-ra és a „Be- tyárfdőkbőP cimü verses elbeszélé­sére veti rá magát. A Nagybecskereken megjelenő „Torontál“ cimü napilap tárcarova­tában ugyanis már két hét óta olvas­hatunk egy énekes színmüvet „Túri Kata“ címmel Hegedűs János ur tollából, melynek igazi szerzője Bo­ruth Elemér. Mindenki, aki Boruth idéztem müveit ismeri és Hegedűs ur e leg­újabb alkotásának elolvasására időt vesz: meg fog győződni, hogy Hege­dűs János ur most közölt népszín­műve a legközönségesebb plagium. Szóról-szóra való másolása Boruth párbeszédeinek, még interpunctiójuk is azonos. Közben közben van ugyan pár, a „szerző“ által beszúrt verssor, de a párbeszédes részek pontról- pontra egyezők, azonosak. A felfedezés és a plagizator le­leplezése a Szegedi Napló érdeme — a honnan Boruth Elemér munkája * A Fm. H. mai száma „Betyárkendőjé'- röl beszél. eme sajnálatraméltó elórzásának hí­réről tudósítva vagyunk. Onnan a következőket Írják: „Nehogy pedig valaki nagy szellemek véletlen találkozásának tulajdonítsa az esetet, elevesaen- ten kijelentjük, hogy Túri Kata cimü három felvonásos színmű a legvakmerőbb plágium, melyet va­laha elkövettek. Szóról-szóra való lemásolása a Boruih novellájának, illetve a novellában előforduló pár­beszédeknek. A mese — elég ügyet­lenül — iít-ott meg van toldogatva, szétnyujtva, néhol a „szinmüiró“ maga is ir egy-két verssort, amely­ről föltétlenül megismerni, hogy az övé — ellenben a párbeszédes részeknek még az interpunkciója is azonos.“ Maga a tény igy áll és eltagad- hatatlan. Minden esetre nagy demo- ralizációját mutatja az önérzetnek e vércsemódszer, mely irodalmi hagya­tékok elórzására vállalkozik. Egyebekben szívesen huztuk volna ki e cikkből a Hegedűs János ur ne­vét, ha a teljes leleplezés nélkül az irodalmi munkák ilyes elorzóinak visszarettentését sikeresnek gondoltuk volna. Uj Idők. A gyümölcsérés vidám és boldog hangulatát rajzolja meg Neográdi Antal szép képe, amelyet az Új Idők e heti száma bemutat. Ugyanabban a számban vau novella Malonyai Dezső, Krúdy Gyula és Lendvay Káról.? tollából, cikk Szoma- házy István-tól Kevé-től, Yolfner Pál­tól és Igric-től, költemény Szabolcska Mihálytól és számos vidám apróság meg a hét eseményeit tárgyaló kép. Jókai-nak utolsó regénye közeledik befejezéséhez. Aki a lap irányával megismerkedni óhajt, annak a kiadó- hivatal (Anerássy-ut 10.) ingyen küld mutatványszámot. TANÜGY. = Tanügyi kinevezések. A val­lás és közoktatásügyi m. kir. minisz­ter Hornyay Béla okleveles tanítót a mezőlaborczi, Bodi Antal okleveles tanítót a kohanóczi, Boreczky Béla okleveles tanítót az ublyai, Tóth Kál­mán okleveles tanítót a jeszenői, Nahlovszky Gyula oki. tanítót a kos- kóczi áll. elemi népiskolához rendes tanítóvá nevezte ki. — Tanügyi áthelyezések. A val- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Placlit Arthur gyöngyösi oki. állami tanítót a zemplénturányi, Remes Gyula kecsedi áll. el. iskolai tanítót a koz­mái, Tibay Sándor áll. tanítót a nagy- breznyiczei, Kuba Anna cseleji taní­tónőt a mezőtelegdi, Rácz József eg­resi tanítót a majósházi, Lutsánszky László facseti áll. el. iskolai tanítót pedig a koraaróczi áll. el. iskolához helyezte át. = Magyar tanító találmányának sikere. Gábel Gyula fővárosi tanító, aki szünidejét Marienbadban töltötte, Edward angol király hadsegédjének : Clark tábornoknak előterjesztette irva- olvasási módszerét, amelyet Pittreich közös hadügyminiszter a hadsereg analphabetáinál is alkalmaz. A tábor­nok annyira érdekesnek találta ezt a fontos találmányt, hogy az ott tar­tózkodó bécsi angol nagykövetet fi­gyelmeztette, hogy erre az angol had­ügyi vezetőség figyelmét felhívja. — Az általános érdeklődésre és nevezett főranguak kívánságára Gábel múlt hó 31-én a „Cursaal“ nagyobbik ter­mében a marienbadi polgármester, dr. Vadler elnöklete mellett az ottani szegény iskolásgyermekek javára mód­szeréről előadást tartott. Erre az al­kalomra az ottani iskola igazgatója 15 olyan apró gyermeket hivott meg, akik egyetlen egy betűt sem ismer­tek. Az előadáson Hieronymi keres­kedelemügyi miniszter és Visontay Soma is megjelentek. Az előadás ér- dekfeszitő volt. A piciny gyermekek egy csomó betűt egy pár perc alatt megtanultak. — Hieronymi minister az előadás után Gábelnak legnagyobb csodálkozását és elismerését fejezte ki. Az előadáson több külföldi paeda- gogas is jelen volt, akik ezt a ma­gyar találmányt „hóditó reforménak mondották és ezt otthon iskolájukban meghonosítják. Szünidei utazásában Gábel Münchenben, Prágában, Brünn- ben és Egerben is bemutatta mód­szerét, ahol mindenütt nagy lelkese­déssel fogadták. = A gőzkazánfütök tanfolyama a budapesti m. kir. állami felső ipar­iskolában október (hó 1-ső napján nyílik meg s november hó közepéig tart. Ezen a tanfolyamon a gőzmoz­dony (locomobil) kazánok és a sta­bilkazánok szerkezete és kezelése fog taníttatni. A tandíj 10 korona, melyet a beiratkozás alkalmával kell lefizetni. A beiratások szeptember hó 15-étől 20-áig tartatnak az intézetben. — A helyhez kötött (stabil) gőzgépek ke­zelőinek tanfolyama pedig a buda­pesti m. kir. állami felső ipariskolá­ban október hó 1-ső napján nyílik meg, s december hó végéig tart. E tanfolyamon a stabil gőzgépek szer­kezete és kezelése fog tanittatni. A tandíj 19 korona, amelyet a beiratás alkalmával kell lefizetni. A beiratá­sok 21-étől 24-éig tartatnak az inté­zetben (VIII. Nép3zinház-utca 8 sz.) Vidékiek a tandíj beküldése mellett levélben is beiratkozhatnak. KÖZGAZDASÁG. * A Zemplónvármegyei Gazdasági Egyesület borászati szakosztálya f. hó 15-kén d. u. 2 órakor a vármegye- háza kistermében ülést tart. —- Abeles gyártmányai. Emléké­ben élhet még olvasóközönségünknek, hogy az Abeles céget, mely pár óv előtt még itt a Tokaj-Hegyalján űzte a magyar borokkal manipulációit — borhamisítás miatt érzékenyen meg­büntette akkortájt a hatóság. Az „Abeles Testvérek“ cég azonban — úgy látszik — nem okult a példán, csak épen arra szorítkozott, hogy mű­ködésének szinterét a Tokaj-Hegy- alja neki immár dicsőséget nem termő borvidékéről Becsbe tette át s emel­lett Fiúméban is tartott egy kiviteli pincét. Fátuma azonban ott is utól- érte a jeles céget s produktumait elérte a megérdemelt sors. Fiúmé­ból ugyanis, hol — mint említet­tük — a cégnek a kivitelre kikötői pincéje van, a következőket távira- tozták a Magyar Távirati Irodának, melynek értesítését a fővárosi lapok a következőkben vették át: Elitéit borhamisító. Abeles Testvérek bécsi borkereskedő cég fiumei kikötői pincéjében műbort gyártott, melyet mint magyar bort hozott forgalomba. A hatóság le­foglalta a bécsi cég árukészletét és egyben mintákat küldött a buda­pesti vegykisérleti állomásra a bor vegyelmezése végett. A vizsgálat konstatálta, hogy a bor aszalt szőlő, cukor és borszesz vegyítéséből áll, minek következtében a hatóság Abeles céget 5164 korona pénzbün­tetéssel sújtotta a fiumei szegények javára. A gyártott bormennyiséget, mely 1390 hektoliter, valószínűleg megsemmisítik. * Szőlőtermés-kilátásaink. A nyári szárazság a tokajhegyaijai szőlőkben úgy minőségileg, mint mennyiségileg már idáig is helyrehozhatatlan kárt tett. A bogyók kicsinyek maradtak, egy hónap óta alig fejlődtek valamit és máris puhulnak. Ez a korai puhu­lás, vagy jobban mondva fonnyadás a kényszerérésnek előjátéka. Az igy érett szőlő cukorban, zamatanyagok­ban szegény, tehát a minőségnek ha­tározottan rovására van. Baj az is, hogy a korán, idő előtt puhult bogyó nem a nemes, hanem a rossz indulatu rothadásra hajlandó. Miután a bogyók kifejlődése hátramaradt, a bormennyi­ség iránt táplált remény is csökkent. Az eddigi közepesnél gyengébbnek jel­zett termésmennyiség könnyen egész gyenge terméssé szállhat alá. — Bortermés és borfogyasztás bejelentése. A város polgármestere a következő hivatalos hirdetményt bocsátotta ki: Felhivatnak a borter­melők, hogy az 1904. évben várható termelésükről és jővő évi fogyasztási szükségletökről Móré Gyula közigaz­gatási gyakornok 11. számú hivata­los helyiségében folyó évi szeptember hó 30. napjáig személyesen jelentést tegyenek, mert a jelentkezést meg nem tevők fogyasztási kedvezményre szá­mot nem tarthatnak. * Baromfi kiállítás. A „Baromfi- tenyésztők Országos Egyesülete“ f. évi október hó 1—3-ig Miskolcon országos baromfikiállitást és tenyész- baromfivásárt rendez. — A kiállítás igen tanulmányos és oly nagy arányú lesz, amilyent eddig hazánkban csak Pozsonyban az 1902. évben rendeztek. A kiállításon a földmivelésügyi kor­mány több ezer tény ész-baromfit szándékozik vásároltatni, azonkívül magántenyésztők által is sok bevá­sárlás fog eszközöltetni. A kiállítók­nak magas és sok pénzdíj és egyébb jutalom fog kiosztatni. Ki lesznek ál­lítva a hazai baromfiak és azon tiszta- vérü nemes baromfi fajták, amelyek hazai fajtáink nemesítésére alkalmas­nak bizonyultak. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. G. M. T.-Terebes. Ha tudósításaiért ref­lektál lapunk tiszteletpóldáuyára • forduljon ez iránt kiadóhivatalunkhoz. P. Tárcánk már e számra kiszedve volt. Így legközelebbi vasárnapi számunkba fog­juk hozni. Kiadótulajdonos: Éhlart Ovuln. HIRDETÉSEK. 4/1904. bizotts. szám. Hirdetmény. Borsi, Nagy-Toronya és Hosszu- láz község telekkönyvi betéteinek szer­kesztésére kirendelt bizottság közhírré teszi, hogy az 1886: XXIX., 1889: XXXVIII., és az 1891: XVI. törvény- czikkekben előirt helyszíni eljárás vé­gett és pedig egyelőre csupán az azo­nosító 1904. október 2-ik napján az azonosítás befejezte után pedig a bi­zottság a községben megjelenend. Ennélfogva felszólittatnak : 1. mindazok, akik a tjkvben elő­forduló bejegyzésre nézve okadatolt előterjesztést kívánnak tenni, hogy a bizottság előtt a kitűzött határnapon megkezdendő eljárás alatt jelenjenek meg és előterjesztéseiket igazoló ok­irataikat mutassák fel: 2. mindazok, akik valamely ingat­lanhoz tulajdonjogot tartanak, hogy a tulajdonjog tkvi bekebelezését a kitű­zött határidőig a tkvi hatósághoz inté­zendő szabályszerű beadvány utján kieszközöljék, vagy a telekkönyvi be­kebelezésre alkalmas okiratok alapján a telekkönyvi bejegyzés iránti kérel­meik előterjesztése végett a bizottság előtt jelenjenek meg, ha pedig telek­könyvi bekebelezésre alkalmas okira­taik nincsenek, az átirásragaz 1886. XXIX. t.-cz. 15-18. és az 1889. XXXVIII. t.-cz. 5., 6., 7. és 9. § ai értelmében szükséges adatokat meg­szerezni iparkodjanak és azokkal igé­nyeiket a kiküldött bizottság előtt igazolják, vagy oda hassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a bizottság előtt szóval elismerje és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét nyilvánítsa, mert különben jogaikat ez utón nem érvényesíthetik és a bélyeg- és illeték­elengedés kedvezményétől is elesnek; 3. azok, akiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog, vagy megszűnt egyéb jog van nyilvánkönyvileg bejegyezve, úgyszintén az ilyen bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmez­zék, illetve, hogy törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött bizott­ság előtt megjelenjenek, mert ellen­esetben a bélyegmentesség kedvezmé­nyétől elesnek. Sátoraljaújhely, 1904. szeptember hó 7-én. Szilágyi Dezső, Fekete Gedeon, tkvvezető. kir. tszéki bíró,

Next

/
Oldalképek
Tartalom