Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-08-27 / 93. szám

2. oldal ZEMPLÉN.-Augusztus 27. — aug. 27. )( Döntés a vármegyei tisztvise­lők flzetésrendezése ügyében. A bel­ügyminiszter, mint értesülünk, dön­tött a vármegye törvényhatósági bi­zottságának f. évi julius hó 5-én tar­tott rendkívüli közgyűlésében hozott azon határozata fölött, melylyel a vármegyei alkalmazottak az 1904. X. törvényben megállapított fizetési osztályokba és fokozatokba Boroztat­tak és ehhez képest illetményeik meg- állapittattak. 'A belügyminiszter ezút­tal jóvá nem hagyta a közgyűlés azon határozatát, amely szerint az alispán részére 1904. évi január elsejétől évi 800 korona működési pótlékot állapít­tatott meg és pedig azon elvi állás­pont alapján, hogy ily működési pót­lékok csak rundes közgyűlésen ál­lapíthatók meg, minélfogva a szóban levő határozatot a miniszter csak ak­kor fogja érdemleges elbírálás alá venni, ha erre vonatkozólag a megye közönsége egy rendes közgyűlésében újból határoz és a szükséges fedezet­ről is gondoskodik. Ugyancsak nem hagyta jóvá a miniszter a határozat azon részét sem, amely szerint Ben- csik István, Haraszthy Miklós és Füzesséry Ödön főszolgabirák a fize­tésrendezési törvény alapján a VII. fizetési osztályba léptettettek elő és nevezettek illetményeit a Vili. fiz. osztály 2-ik fokozatának megfelelő összegekben állapította meg. — E kérdés elbírálásánál is azon elvi ál­láspont döntött, hogy a főszolgabirák közül azoknak, kik 15 évi szolgála­tuk alatt a közigazgatás terén kiváló érdemeket szereztek, ezen előléptetés­sel kitüntetése választás természeté­vel bír, minélfogva az előléptetés az 1886. évi XXI. t.-cikkhez képest, esakis rendes közgyűlésen történ­hetik. A miniszter megjegyezte, hogy« a legalább 15 évi szolgálattal biró főszolgabiráknak nem valamennyije, hanem azok közül csak a közigazga­tás terén kiválóbb érdemeket szerzett léptethető a VII. fizetési osztályba elő; mert valamennyi 15 évi szolgá­lattal biró főszolgabírónak előlépte­tése által felmerülő több szükséglet a vármegyei költségvetésbe fedezet hiá­nyában nem állítható be. A minisz­ter végül a határozat többi részét, a melylyel a többi vármegyei alkalma­zottak fiz. osztályokba és fokozatokba soroztattak, jóváhagyta. A miniszter a fizetésrendezés folytán a vármegyei alkalmazottak részére 1904. évi január 1-től julius hó végéig egy összegben kiutalványozandó állami javadalma­zás összegét véglegesen 33112 kor. 52 fillérben, az 1904. évi augusztus hó 1-től december végéig esedékessé váló többletet pedig 20210 kor. 48 fillérben állapította meg, és egyszer­smind ez összegeknek a sátoraljaúj­helyi kir. adóhivatalnál való kiutalása iránt intézkedett. VÁRMEGYE ÉS VÁROS )( Orvosválasztás. Az ó.-liszkai körorvosi állásra az ottani képviselő- testület f. hó 22-én dr. Kollárs Fe­renc budapesti rókus-kórházi segéd­orvost választotta meg. )(Pályázat körorvosi állásra. Á bodrogközi járás főszolgabirája pályá­zatot hirdet az agárdi körorvosi ál­lásra, mely 1000 kor. fizetés, 400 kor. fuvarátalány és 120 kor. lakbérrel van javadalmazva. Pályázati kérvények f. évi szeptember hó 7-éig nyújtandók be a főszolgabírói hivatalhoz. HÍREK. Krónika. — aug. 27. A fagylaltnak, hideg sörnek Nincsen most már embere, Megcsapott az őszi szélnek Borzongós lehellete. Uszodáról, s hideg douehról Ma már senki nem beszél, S hideglelős symphoniát Sir nekünk az őszi szél. Bebújunk az őszi rokkba, Amely átfon melegen, S vigyázunk, hogy valamelyik Gombja nyitva ne legyen. Itt van az ősz újból, ismét És hogy itt van: nem titok, Kikerül a sifon mélyből Valamennyi őszi rokk. Megváltozott a hangulat, Megváltozott oh 1 nagyon ; De hát nincs mit csodálkozni, Bizony Isten nincs azon. Forró nyárra hűvös ősz jön, A fagylallra téa, grogg, Naptár mondja, sors akarja: E mián én nem sírok. Egy van csak: mi ősz jöttével Komorrá tesz engemet, Hogy szememből rejtve, titkon Siirü könyek pergenek. Egy van csak' a mit a nyárból Meggyászolnom érdemes, Miért sürü könyet sírni Helyes dolog és nemes: És ez nem a sok majális, Nem hideg sör, málnaszörp, Nem fürdői ismeretség, Corsó, vagy más nyári flört. De éppen az, mit a nyárból Úgy szidtak az fmberek . . . S minek neve egyszerűen Egyszerűen: — mpmeleg.-th. 7 A — Áthelyezés. 0 felsőre Schiller Kálmán sajószentpéteri kii járásbiró- sági albirót eddigi minőségben saját kérelmére a Sátoraljaújhely kir. já­rásbírósághoz helyezte át. —• Tokaj II. Rákóczy Ftrencnek. Tokaj város hazafias közönsige leg­utóbb olha'.ározta, hogy a Tok j-Hesy- alja hajdani fenkölt lelkű fedesurá- nak a vár helyén szobrot akaremelni. A szobor-bizottság a védnöksget fel­ajánlotta dr. Tlialy Kálmánná-, Kos­suth Ferencnek, Matolai Étiének, Dókus Gyulának és Bernáth Bélá­nak, akik a védnökséget el is zilál­ták. Thaly Kálmán a Rákóca-kor lánglelkü történetbuvára azonban!! szobor-bizottság elnökéhez intézett hí­veiében annak az óhajának adott k- fejezést, hogy Tokaj város — nehog a Kassán, Rákóczy fővárosában álli tandó lovasszobornak a tokaji szobo. felállításával ártsunk — szobor he­lyett emlékoszlopot állítson. Tervé­től, melyet valószínűleg el is fogad­nak, igy ir levelében: „Tokajon sze­rintem a hely vár jellegének megfe- lelőleg is egy faragott kőbüü ra­kandó impozáns nagyságú, középkori vártorony jellegű emlékoszlopot (mint p. o. a zimonyi millenáris emlék, melyet mint országos biztos a többi 6-tál együt én terveztem és ra­kattam) és nem szobrot kellene emelni, melynek középterén, egy fülkében helyeztetnek el Rákóczynak bronz­mellszobra, ugyancsak bronzból ön­tött hadi jelvényekkel, zászlókkal és egyébb harci díszletekkel és koszo­rúkkal környezve. A szoborbizottság tisztikarát a következőképen alakítot­ták meg: u. m. Elnök: Székely Ká­roly, társelnök: Dr. Engl Jakab, jegy­zők : Kudász Kálmán, Fónykövi Ja­kab, Honéczi Géza később Vidor Jenő, pénztárnok: Haas József, elle­nőr : Rothfuchs János, a végrehajtó­bizottság tagjai: Demjón Kálmán, Dienes Gyula, Horváth János, Kiinga István, Krajnyák Géza, dr. Kröczer László, id. Lakatos József, Mandzák János, Margittay Ferenc és Varga Márton. A bizottság felhívására To­kaj város képviselőtestülete az em­lékmű létesítésére tíz éven át fize­tendő évenkénti 100 koronát szava­zott meg. A gyűjtés pedig eddig 600 koronát eredményezett. — Hymen. Ivirály-daróczy dr. Debreczeny Márton kassai törvény- széki aljegyző f. évi augusztus hó 31-én délután fél 5 órakor vezeti ol­tárhoz a kassai dómban gálszécsi és butkai Buttykay Aranka urleányt. — Jótékonyság. Gróf Andrássy Sándor 7 láczfalvai tüzkárosultnak egyenként 20—20 drb. épületfát osz­tatott ki, továbbá 12 velyopolyai tüz­károsultnak 280 koronát adott pénz­tárosa utján, azonkívül Szopkócz köz­ségnek 60 hold, a bresztóiaknak 40 hold, a kudlóciaknak 30 hold legelőt engedélyezett. Egy szopkóczi szegény parasztnak pedig ezenkívül 40 koro­nát külön küldött, mert egyik ökre elpusztult. — ,Hírlapirodalom köréből. To­kajban „Tokaj és vidéke“ címmel uj társadalmi és közgazdasági hetilap je­lenik meg. A lap főszerkesztője dr. Engl Jakab, felelős szerkesztője dr. Szécsén Vilmos, főmunkatársa Tóth Kálmán. A lap első száma eléggé élénk és változatos. ~ És szinte látjuk a „Rendelésed­ből mily „lángoló szívvel oltotta a lángot“ Ujhelyben a Kossuth Lajos iparos-tűzoltósága, a mint megszál­lotta nemcsak magát az égő házat, de annak tőszomszédságát is, úgy al- szélről, mint felszélről, egész a hato­dik ház távolságáig — boltos és ipa­ros, az egyik rend kézben vitt vízi- puskával (mely hasonlított a hurkatöl­tőhöz), a másik rend meg kereken járt viziágyuval (én tisztelem meg ev­vel a rangosabb nevezettel) létrákkal (Kossuth „láptók“-nek nevezi) vizes ponyvákkal, szóval a tűzoltó szerszá­moknak otthon találtató, mindennemű és mindig kéznél volt eszközeivel. A város rozoga, suszter huztajvi- z,íuskája — mert ilyen is volt — ott húzóién meg egy félszer alatt, nol most, a Fő-utca és a Korona-utca szegletén, .. Kellner-ház kevélykedik. Akkor a „vár-,s szemétdombja“ ter­peszkedett ottan. De jaj volt ám atj.0r ra5g csajj juj sem) annak a háv>,j]ajdonosnak, kinek nem volt a házána állandóul „láptó“ az udvarán kapitány- vagy a kinek a háza udvarán tűzfészb. ké­szült. (Ma melyik udvaron nincs r. Valahányszor nézem ezeket a m. sátoralja-ujhelyi mai tűzoltóinkat, a mint akcióba lépnek önfeláldozóan és ténykedésben vannak a nagy gyuladá- sok elfojtásánál, szinte haláltmegvető elszántsággal, eszembe jut, úgy is van, hogy olyan lelki fönséggel, mely min­den tiszteletre méltó, s olyan testi kitüréssel, mely egész bámulatra ér­demes, csakis a vérbeli tűzoltó képes. És a sátoralja-újhelyi nemes tűzoltó­ság, nagyapáitól örökölte át azt a felebarátjáért lángoló szivet. Es azt a nemes szivet 1827-ben az akkor még ifjú Kossuth gyújtotta lángra. Az a csodás nagy férfiú, kit közöttünk ma már a legeslegöregebb eleven magyar is úgy nevez, hogy Kossuth-apánk 1 Tűzoltóságukra legyenek büszkék a Kossuth-intézményének tűzoltó­unokái ebben a mi kedves Újhelyünk- ben, mely hogy immár, történeti ala­pon bebizonyítható kétségtelenségge. 1, annyi sorscsapás dacára is, több mint 800 esztendeje fönnáll: hű fiainak, ezek közt az iparos lakosság becsü­letes és nemes, egymás iránt való emberi kötelességét is mindenkor pél­dásan teljesített áros,, embereidnek köszönhető. Annak az ős polgár-erő­nek, mely nemzedékről nemzedékre átöröklődve ma is gránitszilárd alapja itt az intézményes élet boldogulásának. Sátoralja-újhelyi önkéntes tűz­oltók ! Tudjátok meg és ne feledjétek, hogy intézményetek a Kossuth krea­túrája 1 Arai pedig annak erőt kölcsön- ött és hatalmat biztosított., a Kossuth- tö‘mye, vagy mint ü nevezte a 'lések“, itt következnek. a i7'sa mindenki, aki ős városá­ban, ^atoru^^gg nát szereti, tűzhelyét ebben az 1904-iki „száraz és tüzes“ esztendőben Faeton és Láresz kegyein kívül az ö lelkes tűzoltóinak éjjel-nappali vigyázásába, oltalmába foglaltnak lenni kívánja. Olvassa megilletődéssel. Jegyzések a tűz oltására szükséges Rendelésekről. 1- ször Mindeneknek előtte ásat- tasson ki a Barátszeren az a kút, mellyuek helye a P. Piaristák Kla- stroma mellett már a múlt3 esztendő­ben meg nézetett és jóvá hagyatott. 2- szor. Annakutánna ásattasson Mélt. Gróf Sztáray Albertit ő nsága Háza mellett4 azon a Helyen a hova elrendeltetett a második kút, ha ebbe az esztendőbe nem lehetne, a jövőbe. 3- szor. Ezen két kutakra tejendő költség vettessen ki az ihető Barát- szeresi Utczáknak Lakosaira propor- tio szerént. 4- szer. Az elől említett kútra való felvigyázás, és annak elkészíttetése, Druzs'k István Úrra, az Incassao5 és fizetése az szükséges mesteremberek­nek pedig Szűts Mihály Úrra bizat- tatik ; — az kivetést a város Tanátsa tévén meg. 5- ször. Laszko István előtt való Uttzabcli kút,8 keríttessen körül men­» T. i. 1826-ban. 4 Ma a Kaziaczy-útcán, a 657. sz. ház előtt. 8 A kölesének beszedése. 6 A Barátszeren, ma a gk. kántor háza előtt. jél előbb az Uttzabeliek által és költ- sgén, ennek végrehajtása a város B»ájára bizattatik. A tűzoltásra nézve. G-szor Minden lakos gyúladás alká.matosúgával a kapujába égő lám­pással állyu ki ha a Tűz éjszaka történik, ép^n a Tűz megszűnéséig. 7- szcr. ± Bodnárok, Vargák és Tímárok, Cshnadiák és az ollyatén zsidók, kiknek Oneskedő Boltjaik nin- tsenek, vízzel Lie kupával tartoznak a Tűz helyén megfienni. 8- szor. A Bolté Kereskedők, ke­resztények és zsidókba marhátlanok volnának, Ponyvákká jelenjenek meg, olly véggel, hogy az Ponyvák meg- vizesittetvón, az épűiiek tetejére fel huzattathassanak. 9- szer. Az olyan zsidók pedig, kiknek Lovaik vágyni, vízzel teli Hordókkal tartoznak a'L'űznél meg­jelenni. 10- szer. A Kovácsol* Lakatosok és Kerekjártók vashorgo^al. 11- szer. Ácsok és Mlnárok fej­székkel. 12- szer. Kőmivesek, zűcsök és Mészárosok a Tűz oltási hozzájok rendeltetvén az elóbbeniekez. 13- szor. A Szabók és bmbkötök az égő Házból az házi mtorokat fogják kihordani, azoknak g'adját vi­selni és minden kárról felei. 14- szer. A Gubások, Kapósok, Á legkiválóbb -,n^rok §g orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurt io- 5í.ijt,i3íáí ufe-mint idsslt bronchitis, szainárlmruí és különösen lábhadezóknál iníluenz. . . ^ . ‘ meü az ^ igyat és testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és roegszüuteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga < * ° g> e e is - -étik. A gyógyszertárakban iivegenlcint 4.— kor.-ért kapható. — Figye jünk, hogy minden üveg alant czéggel legyen ellátva. F. IfOFFMA.\A>y A koCIIE & CO vegyészeti gyár StASII, (S váj ez.) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom