Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)

1904-03-29 / 35. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Március 29. nyal állott elő, általános „halljuk a főispánt“ felkiáltások után mély csend következett. Elnöklő főispán sajnálat­tal emlékezett meg mindazokról, aki­ket mint pénztárvizsgálattal megbí­zottakat a törvény ártatlanul sújt, mert úgyszólván önhibájukon kívül jutottak a jelenlegi szomorú hely­zetbe s ajánlja, hogy írjon fel a vár­megye törvényhatósága a belügymi­niszterhez, engedné meg, hogy az el­sikkasztott összegek egy törlesztéséé kölcsön felvétele által egyenlittessenek ki, mely kölcsön a gyámpénztári tar­talékalapból nyerne fedezetet. Az in­dítványt lelkes éljenzéssel tette ma­gáévá a közgyűlés; Búza Barnának sem volt ma csak egy indítványa, amelyet — dacára annak, hogy Szabó Zsiga is, mint megjegyezte, „sajná­lattal“ tesz magáévá — indítványozó még is jónak látta a kapott felvilá­gosítások után azt visszavonni. A közgyűlés lefolyásáról vett tu­dósításunk egyébként a következő: Délelőtt pontban 10 órakor jelent meg a közgyűlési teremben gróf Ha­dik Béla főispán, kit a bizottság tag­jai éljenzéssel fogadtak. Mindenek­előtt megemlékezett a törvényható­ságnak legutóbb elhalt négy tagjáról és pedig: Tóth Sándorról, herceg Windisch-Grätz Lajosról,továbbá Thu- ránszky Ferenczről, ki hazája iránti szeretetét már a szabadságharcban is fényesen beigazolta, s ki a várme­gyei életben is tevékeny részt vett, megható szép szavakkal emlékezett meg végül a legutóbb elhunyt várm. fő­ügyészről Mizsák Istvánról; egy negyed századon volt ő úgymond a vármegye köztiszteletben álló tiszt­viselője, ki tiszta jellemével, lelkiis­meretességével, szorgalmas munkál­kodásával, törvónytisztelete és igaz­ságérzetével a vármegye közönségé­nek osztatlan elösmerését érdemelte ki, egyidejűleg indítványozta, hogy érdemei jegyzőkönyvben örökítesse­nek meg s hozzátartozóikhoz pedig intézzen a törvényhatóság részvét ira­tot. Az indítványt a közgyűlés egy­hangúlag elfogadta. A nagymihályi járásban elhalá­lozás folytán megüresedett lóavató­bizottsági elnöknek egyhangúlag Szentiványi László málczai földbirto­kos lett megválasztva. A jegyzői nyugdíjalapra ügyelő választmányba beválasztattak: Czi- bur Bertalan, dr. Ferenczy Elek, Mauks Árpád, Juhász Jenő, id. Mecz- ner Gyula, Spillenberg József, Mik- lóssy István és dr. Rosenthal Sándor. A közigazgatás állapotáról nagy gonddal és pontossággal szerkesztett alispáni jelentést tudomásul vette a közgyűlés. Ennek kapcsán interpel­lálta Búza Barna az alispánt, a gál­opera ária jutott eszébe és azt dudol- gatta az utón keresztül. „QaiDtilla esküjét a szél Elvitte messze . . . messze .. .* II. A kocsi egy zökkenésére, amint érdeklődve tekintett körül, kibonta­kozott a tölgyek lombkoronázatából szülőháza, kettős tetejével, zöld zsa­luival, kavicsos utaival. Letűnt gyer­mekkorának szingazdag eseményei egymásután tolultak lelki szemei elé ezen újabb impresszióra s lelkében megszólalt az önvád. Legkedvesebb helyed, atyád örökét adod el, hogy élbes léha világban, ahol tömjénezik azt, akit a sors megáldott azzal, hogy gazdag . . . A ház előtt Vizaknay és ügyvédje fogadták. Bálvándy emlékezett Vizak­nay arcának körvonalaira, régi bizal­massággal köszöntötte, mint atyjának régi jó ismerősét és a másik pillanat­ban már felmerült emlékezetében gyermekkori játszótársának, Vizaknay Izának szőkefürtü képe is. Bálvándy második kérése már őt illette. Ebben a percben sudár leány­alak tűnt fel, amint kibontakozott a kert bokraiból, kezében virágokkal. Bálvándy felé sietett s mintha az el­múlt tiz év minden nyom nélkül tűnt szécsi függetlenségi-kör plakátjainak állítólag a csendőrök által történt leszakitása miatt; továbbá a várme­gyének a hidvámbérletből okozott perköltségek megtérítése miatt. Az alispán felvilágosító szavait úgy in­terpelláló, valamint a közgyűlés is tu­domásul vette. Következett a gyámhatósági pénz­tár befejezett vizsgálatának eredmé­nyéről id. Meczner Gyula és Nagy Barna bizotts. tagok jelentése. A je­lentésből kitűnik, hogy a sikkasztá­sok 1882. évben kezdődtek s 1893-ig tartottak, 1893-ban történt az utolsó sikkasztás, összesen 236 esetben tör­tént sikkasztás, mig az elsikkasztott összeg 198.298 kor. 12 fillért tesz, indítványozza a jelentés, hogy Tasz- ler József belügyminiszteri számtiszt nek fáradságos munkálkodásáért a közgyűlés elismerését és köszönetét fejezze ki, ami nyomban meg is tör­tént. Ezután Búza Barna szólott a jelentéshez és indítványozta, hogy a már folyamatban levő fegyelmi eljárás terjesztessék ki mindazokra a tisztviselőkre is, kik a pénztár vizs­gálatot 1893-tól teljesítették, bár ez időpontól nem történt sikasztás; — Szabó Zsigmond sajnálja úgymond hogy ehez a Búza Barna indítványá­hoz hozzá kell járulni. Taszler Jó­zsef bm. számtiszt felvilágosító sza­vai után azonban Búza Barna indít­ványát viszavonta. Ezután elnöklő főis­pán ajánlotta, hogy ima fel a törvény­hatóság a belügyminiszterhez az iránt: engedélyezné az elsikkasztott összeg­nek egy, a vármegye által felveendő törlesztéses kölcsönből leendő meg­térítését, amely kölcsön a gyámpénz­tári tartalékalapból nyerne fedezetet. A közgyűlés a főispán ajánlatát nagy éljenzéssel tette magáévá. Ezután, tekintettel arra, hogy az idő már fél 1 órára járt, elnöklő fő­ispán a közgyűlés folytatását más­nap délelőtt 9 órára tűzte ki. * Abból az alkalomból, hogy Fodor Jenőt, a zemplénvármegyei községi és körjegyzők egyesületének elnökét aranyérdemkereszttel tüntette ki a király, ma f. hó 29-én, a vármegyei közgyűlés első napjának berekesztése után fél 1 órakor a vármegyeháza kistermében a vármegyei, községi és körjegyzők és nagyszámú érdeklődő közönség jelenlétében az aranyérdem- kereszt ünnepélyes átadása tartatott meg. A kitüntetett főjegyzőnek gróf Hadik Béla főispán nyújtotta át lel­kes hangú és a kitüntetett érdemeit kiemelő beszéd kíséretében az arany- érdemkeresztet, mire Fodor Jenő válaszolt mélyen meghatva, megkö­szönve a kitüntetést, melyre érdemes­nek és méltónak igyekszik lenni volna el a végtelen időben; megszó­lította őt azon a régi hangon: — Te vagy az aranyos Iza . . . ? A leány elpirult a bizalmas, paj­táskodó hangra, de aztán zavar nél­kül, mosolyogva, hangjában azonban kissé éreztetett szemrehányással for­dult Vizaknayhoz: — Édes apa — képzeld — Bál­vándy ur ilyen hosszú idő elmúltával is emlékszik még a nevemre! Második nap élvezte már Vizak- nayék vendégszeretetét Bálvándy — szülőházában, melyet Vizaknayék ed­dig is béreltek s amely most már az ő tulajdonukat képezte, mikor sürgős levelet hozott Bálvándynak a posta. Délután, mikor Izával együtt ültek künn a hűvös verandán, Iza kérdezte Bálvándytól, váljon jó vagy rossz hirt tudat-e a levél? — Közönyös — szólt Bálvándy — egyik barátom értesít Budapestről, hogy sokan észrevették távolmaradá­somat és tudakozódnak, váljon visz- szamegyek-e ? — S mit válaszolt maga ? — kérdezte látható érdeklődéssel a lány. Bálvándy megfogta Iza kezét s belenézett szemeibe. — Azt, hogy maradok! továbbra is. Az ünnepélyes átadás után közebéd volt Bock Imre étter­mében, a kitüntetett főjegyző kartár­sainak s számos bizottsági tagnak részvételével. HÍREK. — Kinevezés. Gróf Hadik Béla főispán dr. Szmrecsányi Béla cs. és k. kamarás, vökéi lakost tiszteletbeli főszolgabíróvá nevezte ki. — A „Kazinczy-kör“ háziestélye. A múlt szombaton este hat órakor volt a „Kazinczy-kör“ ez idei utolsó előtti felolvasó estéje. Mintha a kel­lemes tavaszi idő hangulata szállott volna a vármegyeház komoly dísz­termébe. Könnyed vidámság jelle­mezte az egész műsort. Dr. Szirmay István volt a felolvasó, aki ismeretes humorával, fordulatos, szellemes elő­adásával állandóan derült hangulat­ban tartotta a közönséget. Saját be­vallása szerint „nem a saját tapasz­talatai“ alapján állította össze a férj- idomitás kátéját. Szatirikus torzításai igen sikerültek s felolvasását, amely lapunk szombati számában fog meg­jelenni, zajosan megtapsolta a hall­gatóság. Kiár Andornó Chopintől játszott két igen kedves darabot a „Nocturné“ és „Fantasie impromptu“ c. könnyed zeneműveket. Játéka nagy gyakorlatra, kiváló zenei érzékre és alapos készültségre vallott. Itt-ott hiányzott ugyan az erő játékából, de Chopinnél az értelmezésnek igen tág tér nyílik s a játékos egyéni felfo­gását érvényre juttathatja műveiben. Éz sikerült is Klárnénak s a máso­dik számból valóságos magyar áb­rándot hozott ki finom színezésével. A lelkes tapsra még Chopin egyik keringőjét játszotta el, nagy tetszés­sel fogadta ezt is a hallgatóság. Ez­után városunk két ismert, jó sza- valója mutatott be három költeményt: Gnädig Lipót és Farkas Andor. Gnädig szép előadását és művészi arcjátékát mindenki ismeri s úgy tragikomikus, mint komikus szavala­tát viharos taps jutalmazta. Farkas Andor Némethy Géza „Kóbor éne­kes“ c. költeményét szavalta. Mig Gnädig nagy gyakorlottságával, Far­kas átérzett, őszinte előadásával vívta ki a közönség tetszését. Látszott rajta, hogy beleéli magát szerepébe s ez az őszinteség előadását valóban művészi magaslatra emelte. A két szép tehetségnek még sok ilyen ne­mes versenyében legyen részünk. — A „Kazinczy-kör“ legközelebbi két estélyén a Várkonyi-íivérek és Tho- man zeneakadémiai tanár fognak föl­lépni. Április utolsó hetében pedig záró háziestélyt rendez a kör, ame­lyen Pékár Gyulát vagy Eötvös Károlyt lesz alkalmunk meghallgatni. —r. — Tűzoltó-egyesületi gyűlések. A sátoraljaújhelyi önkéntes tűzoltó­egyesület f. hó 27-én három gyűlést tartott. Délelőtt 10 órakor ifj. Mecz­ner Gyula elnökletével parancsnok- sági, 11 órakor igazgató-választmányi ülés és délután 3 órakor évi rendes közgyűlés volt, mely utóbbin megej­tették az elnökség, tisztikar és pa­rancsnokság választását is. A parancs­noksági ülésen hozott határozatok közül megemlítjük, hogy Friss Hei- man mászóparancsnokot a Budapes­ten nyárban tartandó tűzoltó-tanfo­lyamra küldik ki. — Az önkéntes tűzoltók ezentúl sárga zsinórt fognak karjaikon viselni, hogy a fizetéses tűzoltóktól megkülönböztethetők le­gyenek. — A parancsnokság Val- kovszky Ede pénztárnok számadá­sait felülvizsgálta, jóváhagyta és neki jegyzőkönyvi elismerést szavazott. — A tűzoltók szolgálati szabályzatát módosítani fogják. — Az egyesület kötelélékében álló 10 és 5 évet szol­gáló tűzoltók szolgálati érmeket kap­nak. — Elhatározta végül a parancs­nokság, hogy a közgyűlésnek aján­lani fogja a fizetéses tűzoltóknak drá­gasági pótlókkal való segítését. — A választmányi ülésen a közgyűlés tárgyait készítették elő. Délután 3 órakor tartották meg a tisztújító köz­gyűlést a tagok élénk érdeklődése mellett. Újból és egyhangúlag meg- választaltak elnökké: Dókus Gyula; főparanosnokká: ifjabb Meczner Gyula; helyettes főparancsnokká: Schön Miksa; mászó-parancsnokká: Friss Heiman; szivattyú-parancs­nokká : Jaczkó István; segédtisztté : Nagy Béla; titkárrá: Jurcsó Ágos­ton ; épitészszé : Adám János, főszer­tárnokká: Kotits István; alszertár- nokká: Czimbalmos József; zászló­tartóvá : Merkli Károly. Áz al-pa- rancsnoki állást most sem töltötték be. — Közgyűlés után az önkéntes tűzoltók barátságos lakomára gyűltek össze a Kovaosis-féle vendéglőben. — Komjáthy jön. A Komjáthy színtársulata előleges színi jelentéssel tudatta, hogy f. hó 30-án szerdán a „Bagdadi hercegnőit 31-én, csütör­tökön pedig a „Francillon“-t tűzte ki előadásra s e két előadás lejátszása céljából társulatának drámai személy­zetével városunkba jön. Még nem kaptunk biztos értesülést, de tudtunk- kal sürgönyváltás indult meg Kom­játhy direktor és Dobó Sándor Uj- helybe kiküldött társulati titkár között avégből, hogy a két előadást, tekin­tettel a húsvéti ünnepekre egyelőre elhalasztják. Lapunk zártakor kapjuk azonban az értesítést, hogy az elő­adások meg lesznek tartva. — A „Kossuth gyászünnepély.“ A helybeli „Függetlenségi-kör“ folyó hó 27-én délután a „Függetlenségi­kor“ helyiségében gyászünnepélyt volt rendezendő. Képzelhető az összehívott, és összegyűlt ünneplő közönség meg­lepetése, mikor az ünnepség megkez­dése előtt alig valamivel jelentették, hogy az ünnepség az ünnepi szónok betegsége miatt elmaradt. — Drágasági pótlék. A mai ne­héz megélhetési viszonyok mellett jól esik látni, hogy van a városnak egy emberbaráti intézménye, mely alkal­mazottait ebben a súlyos helyzetben segélyezni törekszik. Az önkéntes tüzoltó-egyesület parancsnoksága be­látva azt a küzdelmet, melyet a fize­téses tűzoltók létök fentartása érde­kében kifejtenek, legutóbb tartott közgyűlésén a tűzoltóknak drágasági pótlékkal való ellátását ajánlotta. A közgyűlés az előterjesztést egyhangú­lag elfogadta és a tűzoltóknak a drá­gasági pótlékot megszavazta. A köz­gyűlésnek ez a határozata általános megelégedést keltett és dicséri a tüz­oltó-egyesület vezetőségét. — Zemplénvármegye állategész­ségügy®. Zemplénvármegyének Ausz­triával határos homonnai és szinnai járásaiból tilos a hasított körmü ál­latok kivitele, azonkívül a sertésvész betegség fennállása miatt tilos még a kivitel Zemplénvármegye bodrog­közi, gálszécsi, nagymihályi, szerencsi és tokaji járásaiból. Általában az ál­lategészségügy állása nem mondható kedvezőnek, azonban viszonyítva a legutóbbi jelentéshez, még így is te­temes javulás mutatkozik. — Pónzküldés a külföldre. A kül­földre nem küldhetünk „koronákat“ postán. Április hó 1-től kezdve a kül­földre címzett postautalványokat a föladók nem mint eddig koronaér- tékre, hanem a rendeltetési ország pénzértékeié kötelesek már kiállítani. A rendeltetési ország pénznemére ki­állított postautalványokra koronaér­tékben befizetendő összegeket a föl­vevő postahivatal állandó kulcsok alapján számítja ki és a föladó-ve- vényben, úgy mint eddig, a korona­értékben tényleg befizetett összeg át­vételét nyugtázza. Az utalványozási dij szintén a tényleg befizetett koro- naértékü összeg alapján számítandó ki. Ugyancsak április hó 1-től kezdve a külföldi föladók, illetve postahiva­talok a külföldről Magyarországba

Next

/
Oldalképek
Tartalom