Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)

1904-02-20 / 20. szám

2. oldal

ZEMPLÉN.

Február 20.

jelentik. A népszínházban háború ütött ki az igazgató és primadonnája, Küry Klára közt. Előbb igen heves jegyzék váltás történt, azután megszakították a diplomáciai tárgyalásokat s most (nem választott) bíróságra akarják bízni az ügyet. Minthogy azonban a heves összeütközések dacára vér még nem foly, azt hisszük: nem tévedünk, ha megjósoljuk, hogy a fenforgó nézetkülömbségek egy népszínházi békében fognak eloszlani, anélkül, hogy a felek letennék a fegyvereket, melyekkel meghódítják — a közönséget.

Aki azt hiszi, hogy a postáskisasszonyok csak vevények lebélyegzésén, rovatolásokon és indításokon törik szép fejüket, alaposan csalatkoznak. íme, kisült róluk, hogy egy némelyikük házasságra is gondol. Jól tudta ezt Nyirő László, fel is használta a maga céljaira. Bejárta őkelme Tolnát, Baranyát s házasságot ígért a hiszékeny postáskisasszonyoknak. Sikerült magát bizalmukba behízelegni s egymásután, sorra gyártotta a hamis pénzutalványokat, melyeket annak rendje és módja szerint bejegyzett a postaigazgatóságnak számvevő osztályaihoz küldött rovatolási lapokba s azután felvette a pénzeket. Legutóbb azonban pórul járt és elcsípték.

Óvatosabban dolgozott Niemetz Gyula, aki nemcsak a fővárosból, hanem a vidékről szedte áldozatait. Ez az ur körmönfont tartalmú meghatározások aláíratásával vitte lépre azokat az ügyfeleit, kik adás-vételi ügynökségét igénybe venni akarták. Rendszere merőben csalásra volt alapítva. Ha valahol egy üzlet volt eladó, oda kiküldötte egyik megbízottját, aki tiz százalék fejében elválalta az üzlet eladását. Az üzlettulajdonossal pedig rendesen egy furfangos szövegű meghatalmazást Íratott alá, melynek értelmében az ügyfél akkor is tartozik fizetni, ha hem ő adja el az üzletet. Ha a felek vonakodtak fizetni, Niemetz perelte őket s a bíróság rendesen meg is ítélte a követelést. Ötvenhat ilyen esetben tették meg el- ene a feljelentést. Á rendőrség most nyomozza azokat a csalásokat, amelyekért a károsultak nem tettek feljelentést.

VÁRMEGYE ÉS VÁROS.

)( Miniszteri jóváhagyás. A belügyminiszter a vármegye közönségénem Jancsi még sem vágódott el a földön.

Ez eredménytelen kísérlet után Jancsi fölényesen vágta oda Pistinek:

— Csakhogy engem nem olyan könnyű megcsavarni.

— Én most nem is csináltam igaziba, csak úgy mutattam. Birkózz te is, akkor földhöz váglak.

— De én nem akarok.

— Én akarom.

— Úgy sem fogok.

— Jancsi, én parancsolom neked, hogy birkózz velem.

— Nem birkózóm, mert sírni fog az urfi, ha földhöz vágom.

— Becsület szavamra nem fogok. Ha birkózói velem, neked adom a drombomat.

— Hát én nem bánom, egy kicsit fogok, de csak úgy, hogy hagyni fogom : vágjon az urfi a földhöz, ha tud, de én nem fogom földhöz vágni.

— Úgy se tudnál.

— Ha akarnám, úgy földhöz vágnám, mint a pinty.

Menten bele is fogtak a birkózásba. Pisti, amint a díjbirkozótól látta, előbb összefonta a karjait s úgy nézte végig Jancsit. Majd méltóságteljesen odalépett Jancsihoz, balkezével megfogta az egyik csuklóját, jobbját pedig a nyaka köré fonta.

Én a kert kerítése mögül lestem ez egész jelenetet.

így állottak összefonódva egy pár

nek azon határozatát, melyek szerint kimondotta, hogy a vármegye tulajdonát képező törvényszéki épületeket és börtönhelyiségeket az igazságügyi kincstár részére fizetendő 80000 koronáért visszaszerzi és elhatározta, hogy az ezzel járó költségek fedezésére egy hosszú lejáratú, 90000 koronás kölcsönt vesz fel, és ennek fedezésére fogja fordítani a sátoraljaújhelyi főszolgabirói hivatal, a tiszti ügyészi irodahelyiség, az államépité- szeti hivatal, valamint a tanfelügyelőség helyiségeiért fizetett 800, 760, 800 és 400 korona bérösszegeket, nem különben a vármegye pénztár és számvevőség államosítása alkalmából a 2°/o-os pótadóból felszabadult 2100 korona, tehát összesen 3860 koronát: Isépy István és társai, valamint Sátoraljaújhely r. t. város felebbezéseinek elutasításával helyben hagyta.

)( Városi közgyűlés. Sátoraljaújhely város képviselőtestülete folyó hó 19-én igen látogatott rendkívüli közgyűlést tartott, melynek két fontos tárgya fölött: a pénzügyi bizottság javaslata az 1904. évi háztartási költségvetésre és ugyanennek és a fogyasztási adók ellenőrzésére kiküldött bizottságnak javaslata a szesz- és fogyasztási adók kezelésére vonatkozólag, — állandóan a legnagyobb érdeklődés mellett tanácskoztak. Sok képviselőtestületi tag szólalt föl s gyakran heves vita támadt a tanácskozás során. Mivel az idő előre haladt, a polgármester a jelen voltak kívánságára a közgyűlést berekesztette anélkül, hogy a szesz- és fogyasztási adók kezelésére nézve érdemleges határozatot hoztak volna.

)( A Käestenbaum Márton alapítványra ügyelő választmány, mely alapítvány tudvalevőleg a vármegye kezelésére van bízva, folyó hó 15-én kezdette meg a számadások megvizsgálását, amelyeket Kun Frigyes gondnok terjesztett elő. A választmány constatálta, hogy a tömeg vagyona ez idő szerint 331145 kor. 10 fillér s a múlt évi szaporulat 6074 korona 57 fillér. F. hó 20-án a sátoraljaújhelyi izr. elemi iskolába járó azon tanulók között, akik az alapitóval rokonsági viszonyban vannak, a jutalmakat oszpillanatig. Pisti várta, hogy Jancsi kezdje, ez azonban nem kezdte, csak állt nyugodtan. Elkezdte hát Pisti.

Rángatta jobbra, rángatta balra, húzta az ellenfele fejét lefelé, majd meg erős nekirugaszkodással nagyokat taszított rajta, hanem Jancsi mégis állt rendületlenül. Botorkált ugyan egy-két lépést, de meg nem ingott.

Vagy három-négy perc telhetett el ebben az eredménytelen huzavonában. A Pisti homlokán az izzadság is gyöngyözni kezdett. Türelmetlen is lett egyszerre a folytonos vereség miatt, ingerülten kiáltott hát Jancsira:

— Birkózz te is. Akkor nem vághatlak a földhöz, ha csak állsz.

— Én nem birkózóm.

— De én akarom.

— Nem bánom, úgy sem birkózóm. Ha olyan erős, akkor földhöz vághat igy is.

— Jó, azért is földhöz váglak.

És ujult erővel támadott. Igen dühös lehetett már, mert egy hirtelen rántással anynyira megingatta Jancsit, hogy az térdre esett.

Erre aztán bekövetkezett a helyzetváltozás. Jancsi az elvesztett tekintély visszaszerzése céljából nyomban derékon kapta Pistit és oly nagyot csava- rintott rajta, hogy a Pisti lábai végveszedelemmel kalimpáztak a levegőben. Még csak egy támadás és Pisti van alul. Ő is érezte ezt és annyira dühbe

tották ki, különös tekintettel a magyar nyelvben tanúsított előmenetelre. A választmány Käestenbaum Mártonnak Pelejtén levő sírhelyét a múlt évben díszesen renováltatta.

)( Előmunkálati engedélyek. A kereskedelemügyi m. k. minister dr. Molnár Bélának Szerencsről Ond- és Golop érintésével Abauj-Szántóig; továbbá gróf Pejasevics Jánosnak szintén Szerencsről Ond, Rátka, Tállya, Abauj-Szántó, Vizsoly községek érintésével Hidas-Németiig egy helyiérdekű vasút építéséhez szükséges előmunkálati engedélyeket egy évre terjedő hatálylyal megadta.

)( Hirdetmény. A III. kerületi képviselőtestületi tagok választása ellen beadott felebbezés folytán az igazoló választmány f. évi 1/17662. sz. határozatával az eredmény pontos megállapítása végett a szavazat lapok újbóli összeszámítását rendelte el. Amiből kifolyólag a szavazó lapok újbóli összeszámításának határidejéül 1904. évi február hó 25-ik napjának délelőtti 10 óráját tűzöm ki a városháza nagy tanácstermébe, amely helyre és időre a választásnál közreműködött bizalmi férfiak és a harmadik kerületi választók jelen hirdetmény utján meghivatnak. Sátoraljaújhely, 1904. évi február hó 19-én. Kossuth János, III. kér. küldöttségi elnök.

HÍREK.

Farsangi szemle.

— febr. 19.

A bálok vidám zaját, a parkett felett szállongó illúziókat, annyi édes reminiscenciáival egyetemben elhallgattatta, lecsendesité hamvazó szerda napja. Vezeklés, megbánás, magunkba szállás követi az átélt, áttáncolt éjszakákat, de azért örömmel, a visszatérő emlékek árjától felkorbácsolt szívvel gondolunk a bálok éjjelére, mikor az estét, éjt, sőt legtöbbször a pirkadatot is ujjongó, vigadó táncolok sokasága üdvözölte s Karnevál herceg lesugározta a bálteremre uralmának éltető költészetét.

Mikor megírom az idei, negyvenegy napra terjedő farsang kivonatolt történetét s átfutok a báli krónikán, lelkembe újra visszatérnek a feledhetetlen impressziók s bizonyára fel fog ébredni mindenki szivében, hiszen kinek ne volna egy titkolt, félhozta a vereség előérzete, hogy hirtelen lekapta a Jancsi fejét és — megharapta az orrát.

A kis krakéler e düh-kitörése igen erős lehetett, mert a Jancsi orra elég észrevehetően vérzett.

A birok-verseny ilyetén elfajulása engem is a porondra szólitott, nehogy erősebb tettlegességé fajuljon az ártatlanéi kezdett játék.

Hanem ez amúgy sem következett volna be, mert Jancsi önvére láttára éktelen ordításba kezdett. Pisti pedig összefont szemöldökkel, komoran nézett reá és a legkevésbé sem igyekezett őt megvigasztalni.

— Mit csináltál? — vontam felelősségre Pistit.

— Semmit — válaszold egykedvűen.

— Miért folyik hát a Jancsi orra vére ?

— Birkóztunk.

— És te megharaptad.

— Hát, ha nem engedte magát földhöz vágni.

— Nem szégyenled magad? Tu- dod-e hogy ez nagy gyávaság ?

— Hát legyen. Miért akar ő több lenni, mint én?

— Ez nem beszéd fiam. Most menj és kérleld meg szépen. Egykettő.

Hanem a nagy ordításra megjött az asszony is és természetes, hogy a békés elintézésnek útját vágta.

Legelsőbben a Jancsi búdanája eretett, de szivének felette kedves meséje, mely a farsang valamelyik báljára való visszaemlékezés közben alakul ki s rajzolódik le élezett körvonalakban. A tárgya mind egyforma. A szerelemről szól, csak a személyek s a constructio változik.

Az idei farsangot városunkban a szegény izr. gyermekeket felruházó egylet szilveszteri táncmulatsága (1903. dec. 31.) nyitotta meg. Akkor, mikor e bálnak!meg írtam történetét, ezeket írtam: „Szép este volt s csak családias színezetét fokozta, hogy nem voltak túl sokan, s mikor itt, báli krónikánk lapjain megörökítjük e bál történetét, következtetünk ebből a nemsokára bekopogtató farsangra is, melynek ez a bál volt elevenségben, színekben gazdag prológusa.“ És amit akkor írtam: azt a farsang nem hazudtolta meg.

Nem, azért, mert a hivatalos farsang első bálja : a „Zemplénv ár megyei Kazinczy-kör“ táncestélye (904. jan. 5.), mely egyike lett volna a farsang legsikerültebb báljának: a színház fűtetlensége dacára is úgy anyagi, mint erkölcsi tekintetben várakozáson felül sikerült.

A jan. hó 9-ére kitűzött kaszinó bál elmaradása széles körben megingatta ugyan a hitet a farsangi szezon sikerében, de utána a sátoraljaújhelyi iparos önképző-kőr (jan. 10.), majd a kath. olvasó-kör táncmulatsága (jan. 17.) annyira népes, fesztelen és kedély telt volt, hogy újra visszatért a bizalom a Tamások kétkedő leikébe.

Január 16-ikán a helybeli dohánygyári munkásnők tartották báljukat, amely ügyes szinielőadással volt összekötve. A jókedvet s a fényes anyagi eredményt ez a bál sem nélkülözte.

Ez időtől fogva, a farsang második felében egymást követték a sikerült, sikerültebb és legsikerültebb farsangi táncmulatságok.

A sátoraljaújhelyi izr. leány- egyesület thea-estélye (jan. 30.) egyike marad azoknak a báloknak, melyek aranybetüket érdemelnek a báli krónika lapjain. Az egész mulatság maga volt az ötlet. Maguk a bálon jelenvolt hölgyek szolgáltak fel az ottlevőknek s olyan családias színezetűvé, olyan bizalmas otthonná varázsolták a casinó termeit, hogy a vendégek csak álszemérem érzetből nem maradtak ott még egy napig.

dete felől tudakozódott:

— Miért bőgsz ? Mi bajod ? — kérdé tőle nem épen barátságos hangon.

— Az urfi megharapta az orromat — panaszlá az nagy szepegve.

— Igaz ez? — fordult az asszony vésztjóslóan Pistihez.

Pisti azonban egy szót sem válaszolt, csak sötét tekintettel meredt a földre, én szóltam hát helyette :

— Birkóztak és mert Jancsi nem engedte magát a földhöz vágni, haragjában megharapta az orrát.

— Ezt megint te rendezted.

— Én?! Eszem ágában sem volt. Nem is voltam itt, a kertben sétálgattam. Csak a nagy sírásra jöttem elő.

— És most itt alkudozol vele, a helyett, hogy jól megleckéztetnéd ezért a garázda viselkedéséért. De majd megtanítom én, ha te nem tudod.

Azzal kapja Pistit a karjánál és viszi befelé.

Hogy mi történhetett odabent, azt nem tudom, csak alaposan sejtem, mert nem sokára ezután a Pisti hangját a legélesebb tónusban hallottam átsüviteni a légen. Bemenni nem mertem, mert nem jól esik látnom: mint kap ki a fiam holmi ártatlan gyermekcsiny miatt, másrészt pedig: magam is megakartam menekülni egy újabb fejmosástól.

Ámde a sorsomat igy sem kerülhettem el. Nem mentem be, kijött az asszony. Előbb a szobalányt utasította,

A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek huruté» bajainál úgymint idült bronehitis, szamárhurut és különösen iábbadozóknál influenza

után ajánltatik. Emeli az étvágyat és testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jő ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban iivégenkint 4.— kor.-ért kapható. — Figyeljünk, hogy minden üveg alanti

czéggel legyen ellátva.

F. IIOFFMANN-L1 BOCHE & CO vegyészeti gyár BASEL (Svájcz.)