Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)

1904-02-16 / 18. szám

Február 16

zemplEn.

3. oldal.

Leányok: Ázary Giza, Gáthy Flóra, Köröskényi Marosa, Kozma Ilona és Jolán, Murin Erzsiké, Szombathy Anna és, Jolán, Rásky Eta és Jolán, Teleky Éva, Ujj Boriska, Udvarhelyi Rózsa, Vágó Etelka és Jolán stb.

— Nyilvános számadás a főgyim- názium febr. 11-én tartott, tánccal egybekötött hangversenyének jövedelméről. Összes bevétel: jegyekből 981 kor., feliilfizetósből 79 korona és pedig: gr. Hadik Béla 12 kor. — Thu- ránszky László, Fábián Arnold 10—10 kor. — Vass József 6 kor. — Székely Elek, Pataky Miklós, Éhlert Gyula, Behyna Miklós, Alexander Vilmos 5—5 kor. Rendőrség 4 kor. — Vágó Gyula, özv. Matolay Béláné 3—3 kor. Schweitzer János, dr. Nomárkay Ödön, Bokor Antal 2—2 kor. tehát 1060 kor. Összes kiadás: 479 kor. 86 fii. A segélyegylet javára maradt: 580 kor. 14 fii. Fogadják az igazgatóság hálás köszönetét mindazok, kik segélyegyletünket ezen összeghez segítették.

— A helybeli csizmadia társulat f. hó 14-én szép és nagysikerű bált rendezett a városi színházban, melynek úgy erkölcsi, mint anyagi sikere minden tekintetben kiváló. A tánc kihúzódott a késő hajnali órákig s a párok a legfesztelenebbül mulattak Oláh Rudi muzsikája mellett. Az első négyest két colonban, mintegy 100 pár táncolta, ami már maga is eléggé enged következtetni a bál sikerére.

— A homonnai felső kereskedelmi iskola „Trefort“ önképzőköre január 30-án Bajza József nagynevű költőnk születésének 100-ik évfordulója alkalmával „Bajza“-diszgyű- lést tartott. É gyűlés díszét nagyban emelte Várossy Mihály tanárelnök megnyitó beszéde, melyben a gyűlés jelentőségét fejtegette ; továbbá Friedmann Zoltán f. o. t.-nak Bajzáról tartott felolvasása és Angyalffy Ferenc f. o. t.-nak szavallata, ki Bajza József „Ébresztő“ cimü költeményét szavalta el.

— Zemplónvármegye állategészségügye. A rertésvész betegség fennállása miatt a kivitel tiltva van Zem- plénvármegye bodrogközi, gálszécsi, nagymihályi, szerencsi és tokaji járásaiból, a ragadós száj- és körömfájás miatt pedig tilos a kivitel Zemplén- vármegyének szerencsi járásában: Gesztely, Legyesbénye, Megyasszó, Monok, Sajóhidvég, Sajókesznyéten, Szerencs, Taktaharkány, Taktaszada, Tiszalucz községekből.

— Az ügyvédség reformja. Félhivatalosan jelentik, hogy az uj polgári perrendtartással párhuzamban dolgoznak a minisztériumban az ügyvédi rendtartás reformján is, melyre vonatkozóan az ügyvédi kamarák már majdnem valamennyien intéztek felterjesztéseket az igazs. miniszterhez, miket a miniszter a reformnál figyelembe is vesz. Ezenkívül a miniszter már régebben megbízott két előkelő fővárosi ügyvédet egy rendszeres ügyvédi rendtartás tervezetének kidolgozásával. Az ügyvédi rendtartás mellett megoldásra vár az ügyvédi nyugdíj és a jogi szakoktatás ügye. Az első kérdésnél előbb el kell dönteni, hogy kötelező vagy csak fakultativ legyen-e a nyugdijintézeti tagság? Legtöbben kötelezni akarják az ügyvédet a nyugdij-biztositásra. A tagsági díjfizetéseket aztán a kamarai tagsági dij módjára akarják behajtani A jogi szakoktatás reformjánál arra számítanak, hogy a bírói és ügyvédi képesítés a tervezett uj rend szerint egyforma lévén, valamint ha az ügyvéd- jelöltnek bizonyos ideig a bíróságnál kell majd szolgálni: többen maradnak majd a bírói pályán, mint eddig és ezzel visszont kevesbedik az ügyvédi kar túlzsúfoltsága.

— Báli tájékoztató.

» Február27-én : A sátoraljaújhelyi

izraelita nőegylet bálja a színházban.

Március 5-én: Az ev. reformátusok hangversenynyel egybekötött bálja a városi színházban.

— Két kalap maradt vissza a főgimnázium ifjúságának folyó hó 11-én tartott táncmulatsága alkalmából a színházi ruhatárban. Igazolt tulajdonosa a rendőrkapitányi hivatalban átveheti.

— Dunky fivérek cs. és kir. udvari fényképészek febr. hó28-án ( vasárnap) és febr. 29-én (hétfőn) a Juhász Jenő ügyvéd ur telkén lévő műtermükben felvételeket fognak eszközölni; a műterem mindig fütve van és akár borús, akár esős vagy havas időben, művészi kivitelű szép képeket álli tanak elő olcsó árban. Levételi idő: d. e. 9-től 12-ig; Va 2-től V2 4-ig.

IRODALOM.

Dal.

Hideg ősz van, borns az ég, hull a levél az

[égről . , .

Hej ! de régen hirt sem hallok az én kedves

[rózsámról

Olyan messze tán azóta elfeledett engemet. Nem is gondol soha sem rám, s nem is tudja

[nevemet.

Jön a tavasz, visszaszállnak a kis vándor[madarak,

Tőlük kérdem, hogy láttak-e, s igaz-e, hogy [boldog vagy? . . .

Azt hallottam: hogy azóta más lett már a

[kedvesed —

Csókjai közt elfeledted a nekem tett esküdet.

De ón azért nem átkozlak, megbocsátok te

[neked . . .

Mert ón téged oly igazán, olyan nagyon szedetlek, —

Eifeledem, hogy elhagytál, hogy megcsaltál

[engemet ...

De tégedet elfeledni soha, soha nem lehet!...

F. Ilona.

A »Vasárnapi Újság« febr. 14-iki száma 26 képpel s a következő tartalommal jelent meg: «Az orosz-japán háború» (Az orosz czár és a mikádó arcképével.) Cholnoky Jenőtől. — Költemények Szabolcska Mihálytól. — ,A vén gazember.* Elbeszélés. Irta Mikszáth Kálmán. — «A három asszony., Regény. Irta Zigány Árpád (Goró Lajos rajzaival). — «Keller Helén, siketnéma- vak leány önéletleirása.» Közli dr. Bo- ross György (képekkel). — ,Mérgezett ételek.» — «Siriusz» (képekkel). Mas- sány Ernőtől. — «Leégett város» (képekkel a norvégiai Aalesund városról), — «A keletázsiai harctérről» (a keletázsiai orosz kormányzó, a japán miniszterelnök és hadügyminiszter arcképével s képekkel: A japánok által ostromolt Port-Arthurról, Csempulpó és Fúszan megszállott koreai városokról, s az első ütközetben elpusztult orosz hadihajókról). — «Téli vadászat a Zugligetben» (képekkel). — «Spanyol folyóirat a magyar irodalomról». — «Kovács Albert» (arcképpel). — «Kimer Károly apátplébános» (arcképpel). — «A Kisfaludi társaság közgyűlése,. —«A jurista-bál». Sárosi Bellától. — ,Az idei bálok táncrendjei» (képekkel.) Irodalom és művészet, Közintézetek és Egyletek, Sakkjáték,Képtalány, Egyveleg, stb. rendes heti rovatok. A »Vasárnapi Újság« előfizetési ára negyedévre négy kor. »Politikai Újdonságok«-kai és »Világkróni- ká«-val együtt hat korona. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában. (Budapest, IV. kér., Egyetem-u. 4 sz.) Ugyanitt megrendelhető a ,Képes Néplap« a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér.

KÖZGAZDASÁG.

Munkáslakások.

— febr. 16.

A munkáskérdés egyik legfontosabb részlete kétségtelenül a lakás kérdés.

A sötét nyomorúság, az erkölcstelenség, a testi és le.ki sülyedés képeit azokból a házakból és városrészekből szedték a naturalista irók, a melyekben munkások laknak. Ijesztő képek tárulnak sokszor e lakásokban a szemlélő elé.

Nemcsak az egészséges testi fejlődést akadályozza, hanem a legnagyobb részben ez okozza a lélek el- satnyulását, szinte megöli a léleknek

nemesebb érzékeit és csaknem állati színvonalra sülyeszti ezeket a szána- lomraméltókat.

Legelőbb az angol nép vette észre, hogy a munkások lakásának dolgát közhatósági gondozás alá kell venni, mert hiszen az emberek százezreiben milliókat érő kincsek vesznek kárba. így jöttek létre már a múlt század utolsó negyedében azok a törvények, amelyek egyrészt teljesen eltiltják a lakók zsúfolását, az egészségtelen lakások bérbeadását, másrészt fölhatalmázzák a helyi hatóságokat arra, hogy munkások számára fizető képességükhöz mért bérrel lakható házakat építsenek, sőt erre a célra magánosoknak is adhassanak kölcsönt. Ezen a nyomon halad a német állam is.

Nálunk az igazi munkások lakásügye törvényhozásilag még nincs szabályozva. Nagyobb iparvállalataink részéről már méltányolják a munkáskérdés e nagyjelentőségű részét és mondhatjuk, hogy némi tevékenységet már ki is fejtettek e téren. Azonban még mindig a kezdet-kezdetén vannak s a munkás lakások kérdése lényegileg még a jövőé, éppen úgy, mint az egész magyar ipar.

Annál jelentősebb hazai viszonyaink szempontjából a gazdasági munkások lakásügye. Mert nálunk a mezőgazdaság terén fejlődött ki nagyon népes bér munkásosztály, a melynek tisztességes és emberi módon való lakhatóságát ugyancsak a humanitárius, közegészségi, erkölcsi és nemzetgazdasági szempontok követelik, mint az iparos külföldön az iparos munkásokét.

Darányi miniszter magyar paraszt-politikájának egyik legderekabb ténye az, hogy gondjába vette a bérmunkás földmivesek lakásügyét. Még pedig el kell ismernünk teljesen eredeti, a hazai viszonyokhoz alkalmazott módon.

A nálunk tett intézkedések célja nem munkás-bérházak építése, hanem azt teszik lehetővé, hogy a gazdasági munkásember, keresetéhez mért évi fizetségéért saját házra, udvarra, kertre, szóval otthonra tehessen szert.

Azokat a munkásokat, akik házuk építésénél közhafósági támogatást kapnak, a községi képviselőtestületek válogatják ki. A támogatást részint az állami segélyből fedezik és járulnak létesítéséhez.

Igaz, hogy a nemzetköziség mámorától elkábult szocialisták még ezzel sem elégednek meg s ezt az akciót is megpróbálják kikezdeni. Kijelentették, hogy ők nem elégednek meg az ilyen házakkal, csak akkor, ha minden szegény ember kap egyet.

De a teljes nyilvánosság, amivel az akció folyik, és ami lehetetlenné teszi a protekciót, a segítséggel való visszaélést, megtörte mindenütt a gáncsoskodást. A munkások kitűnő ellenőrzői egymásnak abban a tekintetben, hogy az építés jól foll.vék, a rendeltetésszerű segítség használódjék föl, az évi részletek pontosan fizettessenek.

Minden egyes ilyen munkásház speciális elégültség tanyája, a haza- szeretet, az egészséges és erkölcsös családi élet meleg fészke, egy-egy magyar család jó redukáló munkaerejének fejlesztője és konzerválója lesz anélkül, hogy az emberekben a tulajdonszerzés törvényes fogalmát megingatná.

A munkás azt fogja látni a hajlékban, hogy tisztességes munkával a szegény ember is vagyonhoz, otthonhoz juthat. Az állami és községi segélyekben kiosztott százezrek a munkás házakban megbecsülhetetlen anyagi és erkölcsi tőkéket teremthetnek a nemzeti erőforrások javára.

IPAR ÉS KERESKEDELEM. Állandó borvásár Budapesten.

— febr. 10.

E cim alatt lapunk legutóbbi számában foglalkoztunk a Magyar

Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövet kezeiének ama tervével, mely szerint az, hogy a magyar bornak piacot teremtsen egy pinceraktár létesítésével.

A cikkben utaltunk az értékesítés közelebbi módozatait illetőleg az üzletszabályzat idevágó pontjaira, melyeket ez alkalommal le is közlünk:

4. §. Beküldés előtt minden egyes borfajból, amennyiben azok az 1893. évi XXIII. t. c. kifogás alá nem esnek, két 0'5 literes palackban a beküldő fél által lepecsételt minta küldendő be a borértékesitő osztályhoz. Az egyik mintapalack vegyelemzés alá bocsáttatik az illető bor szesz-, sav-kivonat és hamu tartalmának, valamint azon körülmény megállapítása végett, hogy nem foglaltatik-e a borban idegen, az egészségre ártalmas adalék, vagy nincs-e benne valamely beteges elváltozás. Vegyelemzés után az eredményhez képest a minta beküldője értesittetik, vájjon küldheti-e a bort a hordóborértéke- sitő osztályhoz vagy nem'? A másik borminta ellenőrzés céljából jegyzékbevétel mellett megőriztetik.

5. §. Egyazon fél egyszerre maximálisan csak 1 waggon, vagyis legfeljebb 100 hl., minimum pedig Va waggon, vagyis 40 hl. bort küldhet be értékesítésre, mely mennyiség azonban különböző minőségű borokból, tehát több hordóból is lehet ösz- szeállitva.

18. §. A hordóborértékesitő osztályhoz beküldött, megfelelően kezelt bor a vezetőség által eladásra bocsáttatik legalább 50 liter, vagy ezt meghaladó mennyiségben.

19. §. Az eladás a termelő és a borvidék megnevezése mellett történik.

23. §. A hordóborértékesitő osztály raktára rekeszekre van osztva, melyekbe az egyes termelők borai elhelyeztetnek. A beküldő a rekesz használatáért a díjszabályzatban megállapított fekbért fizeti, a szerint, a mint egész vagy fél rekeszt vesz igénybe. (Egész rekeszbe 80—100 hl. bor helyezhető el) a fekbéren kívül a bor kezeléséért és az eladással összefüggő teendőkért 5% kezelési dijat fizet a beküldő.

26. §. A hordóborértékesités területe elhelyezésénél fogva „szabad raktár“, melybe a fogyasztási adó köteles bor a fogyasztási adóilleték lefizetése nélkül is beraktározható s ennélfogva a fogyasztási adó lefizetése előtt is képezheti a kereskedelmi forgalom tárgyát.

27. §. A fogyasztási adó csak akkor és az esetben fizetendő, ha a bor a szabadraktárból a székesfőváros területére vitetik ki.

29. § A 15. §-ban foglalt apadáson felül konstatált hiányokért, nemkülönben a bor szabályszerű kezeléséért és az ennek elmulasztásából netán eredő minden kárért a Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete szavatol.

Kivonat a díjszabályzatból: Fek- bér 1 rekeszért: egész vagy megkezdett hétre 4 K. 75 f., egy hóra 21 K., egy évre 245 K.

Fekbér V2 rekeszért: egész vagy megkezdett hétre 2 K. 50 f., egy hóra 11 K., egy évre 105 K.

NYÍLT TÉR*)

Folyó hó 14-én a k.-helmeczi kaszinó bál rendezőségétől egy olvas- • hatatlan aláirásu nyílt levelező-lapot vettem, miután a rendezőség kijelentette, hogy senki tagjai közül azt nem irta, felszólította azt a gyáva gazembert, a levelező-lap íróját, hogy lépjen ki a gyávaságát palástoló névtelenség álarcából, hogy annak rendje és módja szerint elbánhassak vele.

N.-Géres, 1904. febr. 26.

Klein Mór.

•) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a Szerk.

Kiadótulajdonos: B hlert Gyula,