Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)

1904-02-06 / 14. szám

Február 6. Z E MjP L É N. 3. oldal. foglalt azon rendelkezésnek, mely sze­rint minden bor csak az illető borvi­dék nevén hozható forgalomba s há­zasított borokat magyar bor elnevezés alatt eladni nem szabad : szerezzenek érvényt. Az allomásfőnökök pedig uta­sitassanak a borforgalmi adatoknak az illető bizottsággal való közlésére. Fel­kéri a szakosztály a kormányt, hogy a tokaj-hegyaljai borkivitel érdekében tegyen lépéseket a jelenlegi magas orosz borvám leszállítására. Végül elhatároz­ták, hogy felkérik a kereskedelmügyi s földmivelésügyi minisztert, hogy a jövőben a szőlőtermelésre vonatkozó összes adatokat már két hónappal a szüret után a borkereskedők készleté­ről s az előforduló változásokról ha­vonta nyilvánosságra hozzák. —p. — Elhalt kanonok. Szignárovics Ágoston Antal jászóvári kanonok f. hó 2-án meghalt Leleszen. A rend a következő gyászjelentést adta ki: A jászóvári prémontrei kanonok-rend leleszi konventjének nyugalmazott tagjai s a bodrogközi esperest kerü­let lelkésztársai mélyen szomorodott szívvel jelentik szeretve tisztelt kar­társuk : főtisztelendő Szignárovics Ágoston Antal, jászóvári prémontrei rendi kanonok, áldozópap, érdemesült főgimnáziumi tanár, nyug. konvenli tag, a leleszi országos levéltár hites tagjának, 1831—1904. folyó hó 2-án d. u. fél 5 órakor, az egyház és haza szolgálatában eltöltött áldásos életé­nek 74-ik, rendi pályájának 48., áldozó papságának 45., a nagyváradi 1., rozsnyói 6., kassai rendi főgimná­ziumnál tanári szolgálatának 28., nyu­galomba helyezésének 12-ik évében, a szentségek ájtatos felvétela után végelgyengülésben történt csendes elhunytát. — Az Urban megboldo­gultnak hült tetemei febr. hó 4-én d. e. 10 órakor a prépostsági tem­plomban tartandó ünnepélyes mise­áldozat után fognak a leleszi sirkert- ben, a boldog feltámadás reményé­ben siri nyugalomra helyeztetni. Le­lesz, 1904. évi íebr. hó 3-án. Legyen emléke áldott és az örök világosság fényeskedjék neki! — Az elhunyt Kassa város társadalmában igen nép­szerű volt és közszeretetben állott. Volt tanítványai egész kötetet tudná­nak összeállítani Guszti bácsi tréfás dolgaiból. A tudós és népszerű kano­nok 12 évvel ezelőtt vonult nyuga­lomba és utoljára is Kassán a főgim­náziumnál mint tanár működött. Nagy tevékenységben eltöltött életének 74. évében Leleszen, ahol nyugalmát él­vezte, halt meg végelgyengülésben. — Kinevezés. A pénzügyminisz­ter Péntek Gyula ungvári kir. adó­tisztet a helybeli adóhivatalhoz adó­hivatali segéddé kinevezte. — Esküvők. Bruder Ede folyó hó 6-án esküdött örök hűséget Se­bészt Gizellának, Bratzián-Farkas István helybeli pénzügyi számtaná­csos rokonának Sátoraljaújhelyben. — Palásthy Adolf cipészmester ma kötött házasságot Szörcsey Irénnel. — A „Kazinczy-Kör“ kuruc es­télye. A „Zemplénvármegyei Kazinczy- kör“ 1904. évi február hó 6-án, szom­baton este 6 órakor a vármegyeház nagytermében kuruc-estélyt tart a kö­vetkező műsorral: 1. Kuruc nóták (Pa­tyolat a kuruc . . . Ördögadta . . . Dunaparton . . . Viz, viz, viz . . .) Irta: Méder M. Előadja: a sárospa­taki főiskolai énnekkar. 2. Kuruc emlékek történelmünkben. Felolvasás. Tartja : dr. Kossuth János. 3. Rákóczi Rodostón. Költemény. Irta: Váradi Antal. Szavalja: Farkas Andor 4. Eredeti kuruc dalok. (Bujdosó dala. Csinom Palkó. Erdélyi hajdú tánc.) Előadja : a sárospataki főiskolai ének­kar. — Furfangos csaló. F. hó 4-én Csapó Lajos takarékpénztári pénztá­ros Kazinezy-utcai lakásán megjelent egy urasan öltözött férfi, aki a pénz­táros távollótét fölhasználva, otthon lévő nejének előbb bemutatta magát és sajnálkozással jelentette ki, hogy férjével a bankban találkozott ugyan, de mivel roppant el volt foglalva, a takarékpénztártól nem vehette föl pén­zét, amelyre sürgős szüksége van. Később azután előadta, hogy férje megbízásából jött, akitől azt az üze­netet hozta, hogy a szükséges 80 koronát adják át az üzenet átadójá­nak. A ház úrnője elhitte a szélhá­mos férfi meséjét és szó nélkül át­adta a kért 80 koronát, amit a csaló udvarias hajlongások közben átvett s azzal ajánlotta magát Csak délben, mire a pénztáros haza jött, tudta meg a károsult úrnő, hogy közönséges szélhámossal volt dolga, aki a város­ból kereket oldott. A csaló férfi Ke­mény István, a pénztáros volt önkén­testársa, aki bemutatkozása alkalmá­val báró Sennyey Miklós gazdatiszt jének, Kiss-nek adta ki magát. A rendőrség elfogatása iránt táviratilag intézkedett. A megkeresésre az első válasz a sárospataki csendőr-őrspa- rancsnokságtól érkezett, melyben ar­ról értesítették a helybeli rendőrka­pitányságot, hogy Kemény István a déltáni vonattal érkezett Szerencsre s ott több helyen megfordult, de mi­vel biztonságban nem érezte magát, a délután Budapest felől érkező gyorsvonattal S.-A.-Ujhely felé utazott. Ez a távirati értesítés azonban el­késve, a vonat érkezése után jóval, mintegy 7 óra előtt érkezett rendel­tetési helyére és igy a rendőrség nem volt abban a helyzetben, hogy a szél­hámost a nagy állomáson letartóz­tassa. így siklott ki az úri szélhá­mos a hatóság embereinek kezei közül. A rendőrség most országosan körözteti Kemény Istvánt. — Választás. A szerencsi izr. hitközségnél küzdelmes elnökválasz­tás volt január hó 31-én. Két erős ellenfél, Engel Kóbi és Kornitzer Jakab állott egymással szemben. A nagy küzdelem után Kornitzer Ja­kab 1 szótöbbséggel választatott meg elnöknek. — „Közművelődés.“ Ez tudniillik egy uj lap, melynek első száma — hallomásunk szerint — most február 1-én jelent meg. Szerkesztői: dr Pe- rényi József, Gál Lajos és Hodossy Béla; kiadója: Löwy Adolf. Egyebet — sajnálatunkra — még nem Írhatunk legújabb kollegánkról, mert a t. szer­kesztőség — bár, amint beszélik, a vidéki sajtóról keserű hangon elmél­kedik — nem vett tudomást arról, hogy a „Zemplén“ is a világon van és igy nekünk a Közművelődés becses példányaiból nem jutott. — Az izr. nőegylet báljára, me­lyet f. hó 27-én fognak megtartani, széles körben és nagy arányokban folynak az előkészületek. Az általá­nos érdeklődésből, melyet a bál iránt a vidék is tanúsít s az előzetes ter­vekből már most nyilvánvaló, hogy az idei farsangnak nem volt és nem lesz egyetlen bálja sem, mely ezt a családias melegségü, pompás sike­rűnek ígérkező mulatságot kedélyben, elevenségben felülmúlná. A rendező­ség szerencsés ötletéből a bál pique- nique jellegű lesz és már ez okból sem jósolhatunk a bálnak mást, mint osztatlan sikert. Oly régóta nélkülöz­zük már a piknik jellegű mulatságo­kat, melyek tudvalevőleg mindenkor a sikerek jegyében zajlanak le, hogy legteljesebb méltánylás illeti a ren­dezőség eme szerencsés ötletét, mely mindenesetre fő indító oka lesz a bál sikerének azon általános érdeklődés mellett, mely az izr. nőegylet által rendezett mulatságokat, a distingvált, intelligens közönség körében min­denha kísérni szokta. A bál érdeké­ben három bál-bizottság is működik, egy hölgy-, egy leány- és egy fiatal emberekből álló bizottság. A nagy ará­nyú piknik leend az idei farsang clouja s a már akkorra haldokló Kar­neval utolsó vig estélye, mikor is a fiatalság pihent erővel indul majd befejezni az idei farsangi mulatságo­kat. Kétségtelen, hogy ez a befejező mulatság méltó epilógusa lesz az idei báli szezonnak. Minden remény meg van arra, hogy az legyen. — A cseleji kasszabetörők. A két hét óta tartó nyomozás végre olyan eredményre jutott, hogy most már minden kétséget kizárva, határozottan meg lehet állapítani, hogy a cseleji kasszabetörők közül kettő: Fucskó László és Schwarcz Chajem megke­rült. Bár mind a ketten tagadják a betörésben való részvétüket, de a csendőrség időközben olyan bűnjelek birtokába jutott, hogy a gyanúsítot­tak minden tagadásával szemben megállapítható, hogy a kasszabetö­résben részt vettek. A két betörőt — mint megírtuk — ma egy hete vitte el Uj helyből Lovász István te- rebesi őrsparancsnok és Győré Ká­roly csendőr Gálszécsre, ahol a nyo­mozást tovább folytatják ellenük. A Wertheim-szekrény feltörésének szín­helyén megtaláltak egy recézett ol­dalú pálinkás-üvegcsét, melyet a be­törők valamelyike ejtett ki a zse­béből. Találtak azonkívül más bűn­jeleket is, amelyeket gondosan őriz­nek. A pálinkás üveget azután elvit­ték a csendőrök Ungvárra, Fucskó László lakására, ahol a rendőrség részéről megjelent hatósági közegek jelenlétében felmutatták az üveget Fucskó családjának. Erre váratlan meglepetés érte a nyomozó csend­őröket. A kis fiú elkiáltotta magát: — Nini! Az apa szilvóriumos üvege . . . Mire Fucskó anyósa és neje is elmondta, hogy ez a pálinkás üveg az, melyet Fucskó László a kasszabe­törést megelőző napon hazulról magá­val vitt. Pálinkával volt tele. Másnap, a betörést követő napon már nem hozta vissza az üveget. Mikor haza­tért, észrevették, hogy kezefeje meg van sérülve, amiről Fucskó azt állí­totta otthon, hogy egy ajtó sértette meg. A valóság azonban az, hogy Fucskó a kassza feltörésénél az egyik vasszilánkban sértette meg kezét, amit egyébként a helyszínén maradt vér- cseppek is megerősítenek. Az Ungvá- ron elért eredmény tehát teljesen ele­gendő volt arra, hogy rábizonyítsák Fucskóra a betörésben való részessé­get. Fucskó azonban most is tagad és nem ösmeri el az üveget magáé­nak. Fucskó Lászlónak a betörést követő napon is voltak titkos ter­vei és szándékai. Alig ért haza Ung- várra, egy táviratot küldött Tőketere- besen lakó társának, Schwarcz Cha- jem ösmert zsebmetszőnek, melyben jelezte, hogy az az nap esti vonattal érkezik Sátoraljaújhelybe és itt várni fogja. Ezt a sürgönyt a terebesi csend­őrség magához vette és az újhelyi rendőrkapitányságot nyomban értesí­tette, hogy a betöréssel gyanúsított Fucskó az Ungvár-felől érkező vonat­tal Ujhelybe utazik, tartóztassák le. így került Fucskó hurokra. Amint megérkezett, letartóztatták és azóta folyton vallatják, anélkül, hogy bün- részességét bevallaná. Hasonlóan ta­gad társa, Schwarcz Chajem is, aki­ket most, mivel a kasszabetörésben való bűnrészességök bebizonyítva lát-* szik, — átadták a gálszécsi kir. járás­bíróságnak, a honnan e napokban át- kisérik őket a helybeli kir. ügyészség fogházába. — A póttartalékosok bevonulása. A póttartalékosok közül a hadkiegé­szítő parancsnokságtól érkezett behí­vók szerint hétfőn az 1902-ben bevo­nultak öltöttek ismét egyenruhát az egyes ezredeknél. Ugyancsak aznap szabadságolták a most benlevő pót- tartalékosokat, akik már befejezték lövőgyakorlataikat is. — Meghívó. A tállyai önkéntes tűzoltó-egylet saját alaptőkéjének gya­rapítására 1904. évi febr. hó 13-án a „Fekete Sas“ nagytermében tánces- télyt rendez. Kezdete 8 órakor. Be­lépti dij: személyjegy 2 kor., család­jegy 4 korona. — Szerelmi dráma cimü, múlt számunkban megjelent hírünkben rész­letesen irtunk arról a véres szerelmi drámáról, melynek színhelye a Petőfi- utca 501. számú házának egyik kony­hája volt, ahol Kiss Ferenc szobrász szerelemféltésből összeszurkálta Rabi- novics Hani volt kedvesét. Az öt he­lyen megsebesült leányt az orvosok ta­nácsára a kórházba szállították. Sebe­sülése nem annyira súlyos, mint azt az első percben gondolták. A tettes ellen folyamatba tett bűnügyi előnyo- mozás irataihoz bekivánták már a kór­házi orvos látleletét is, amely szerint a szúrási sebek gyógyulása 12 napot fog igénybe venni. Kiss Ferencet, aki a véres tett elkövetése után tudvale­vőleg megszökött, még nem fogták el, bár kézrekeritésére a rendőrség a legszélesebb körben intézkedett. — Az egyéves önkéntesek átalánya. A saját költségükön szolgáló egyéves önkéntesek a jelenleg érvényben lévő szabályok szerint állami ellátásban is részesülhetnek, ha ezért az előirt áta­lányt megfizetik. Az átalányt eddig az egyéves önkéntesek, tekintet nél­kül bevonulási idejűkre, október 1-től fizették. A hadügyminiszter most ren­deletet bocsátott ki, amelyben meg­hagyja, hogy az október 1-je után bevonult egyéves önnkéntesek ezután csakis arra az időre fizessék az áta­lányt, amennyi időt a csapatnál való­ban eltöltöttek. Az október 13-án be­vonult egyéves önkénteseknek tehát már az első évnegyedből leszámítják a 12 napot. A lovascsapatoknál szol­gáló egyéves önkéntesek, akik az ál­lamkincstár lovait használják, ezután szintén csak a használati időért fize­tik az átalányt. A fegyverért és föl­szerelésért járó átalányt azonban ez­után is október 1-től számítják föl az egyéves önkénteseknek. — A zárka halottja. Általánosan ösmert alakja volt városunknak az a szánalmas külsejű, hosszú szakállu férfi, aki nap-nap mellett céltalanul, gyors léptekkel szelte végig az utcák gyalogjáróit. Aki megfigyelte, arra a hiányos ruházatú ember viselkedése és gyors járása azt a benyomást gya­korolta, hogy mindig sürgős útja van, amelyet elszalasztani nem akar. Pedig soha sem volt célja, mindig céltala­nul futkosott az utcán. Sutái Ferenc­nek hívták; valaha jómódú asztalos volt, most pedig csak kegyelem-ke- nyeren tengette életét. Nyárban min­den bokor szállást adott neki, mióta a hideg idő járja, azóta a rendőkapi- tányság zárkájában talált a megfagyás elől menedékhelyet. Minden este a toloncok zárkájában helyezték el, ahol többedmagával aludta át az éjszakát és másnap ismét folytatta a városban céltalan bolyongásait. Tegnap reggel azután egyik hálótársa, a rendőrségi zárkáknak csaknem állandó lákója, Szmutkó napszámos költögetni kezdte, dé a szegény Sutái Ferenc örökre el­aludt. Elhívták hozzá dr. Stern Ár­min városi alorvost, aki már csak a beállott halált konstatálta. Hulláját a köztemető halottas kamarájába szál­lították. — Nyilvános köszönet. A sátor­aljaújhelyi izr. népkonyha egyesület­hez múlt évi november hó 22-től mai napig a következő adományok foly­tak be: egy-egy ebéd megváltása Halász Józsefné 12 kor. — Gál Elza Báli idény. Vásároljon seiyemkeluie, gaze, crépe de ehine, csipkeruha, csipke és szalag- szükségletet a báli idényre. selyemáruházában, Budapest, IV.,, Bécsi-utca 4. Elismert leg-jo'b'b és legsssoli- d.a.'to'b czég, ixol a.z utolsó •ujd-oiiségolc mindig raktáron ................ vannak. Minták bérmentve küldetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom