Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)
1904-02-04 / 13. szám
2. oldal ZEMPLÉN. Február 4. közvetett vagy közvetlen kívánalmai és jogos érdekei iránt mindenha tanúsított.-th. VÁRMEGYE ÉS VÁROS )( L közigazgatási bizottság ülése. A közigazgatási bizottság legközelebb febr. hó 8-án d. e. 9 órakor tartja rendes havi ülését. )( Dr. Búza Barna fegyelmi ügye. A közigazgatási bizottság múlt évi február 9-én tartott ülésében hozott határozatával feljelentést tett dr. Búza Barna sátoraljaújhelyi ügyvéd e len egy mezőrendőri kihágási ügyben beadott felebbezésében használt sértő kifejezései miatt a kassai ügyvédi kamaránál. Az ügyvédi kamarának fegyelmi bírósága, mint értesülünk, január 16-án tárgyalta ez ügyet és nevezett ügyvédet az 1887. XXVIII. t.-c. 3. §-ában ütköző fegyelmi vétség vádja alól fölmentette ugyan, de az iratokat az ügyvédi rendtartás 73. §-ába ütköző kötelességszegés esetleges megtorlása végett a kamara választmányához áttétetni rendelte. Vádlott a bíróság Ítéletének indoklása szerint ugyanis azzal védekezett, hogy a felebbezést nem ő szerkesztette, hanem segédje: Rosner Imre, kiben teljesen megbízott. Ezt a kamara bíróságának el kellett fogadnia; ellenében ennélfogva csakis azon mulasztás volt megállapítható, hogy a segédje által fogalmazott és kétségtelenül a hatóságot sértő kifejezéseket tartalmazó felebbezést. ellenjegyzés előtt felül nem vizsgálta (!), minélfogva őt a fegyelmi vétség vádja alól a fegyelmi bíróságnak felmenteni, az iratokat azonban a lenforgó kötelességszegés esetleges megtorlása végett a kamara választmányához áttenni kellett. )( Ipartestület alakulás Tolcsván. Múlt hó 31-én d. u. 4 órakor hosszas, 12 évi vajúdás után végre Tolcsván is megalakulni határoztatott az általános ipartestület. Rég hangoztatott óhaja ez már úgy az iparosmesterek mint alkalmazóijainak. Ez a testület nagy hiányt pótol a tolcsvai iparosok között, kik a szőlők újjáépítése óta Tolcsván nagy számmal gyarapodtak. Hivatva lesz ez a testület a tagok esetleges súrlódásait, vitás ügyeit kiegyenlíteni, mester és alkalmazottak között felmerülő ügyekben bíráskodni és ez által rengeteg pénzt, amibe az ilyen peres ügyek elintézése mindmáig ke- • rült, megtakarítani. Midőn ezen hirt regisztráljuk, kell, hogy felemlítsük, mint akinek e leendő testület létesítése körül legnagyobb érdeme van, Bolgáry Andort ezt a törekvő és * * kát, mert hymen láncai veszélyesen leselkedik legjobbjaink felett. Isten óvja egyesületünket, de jöjjön el minél több ellenség! * A tánc lefolyásáról nem irhatok nemcsak azért, hogy/ részt nem vettem benne, de azért, mert le se folyt, nem volt se vége, se hossza, ott kellett hagynom, talán még most is táncolnak és a jelenvoltak névsorának összeállítását is figyelmesebb és kitartóbb tudósítóra bíztam. A jelenvolt hölgyek névsora a következő : Asszonyok : Aczél Hen- rikné (K.-Helmecz), Bettelheim Mórné, Bettelheim Miksáné, Blumenfeld La- josné, Burger Lajosné, Breiner Her- manné, Dókus Gyuláné, dr. Erényi Manóné, özv. Fáik Károlyné, dr. Fried Lajosné, dr. Fried Samuné, dr. Friedmann Árminná, Friedrich Vilmosáé, Groszmann Gáborné, Gutt- mann Mórné (B.-Szerdahely), Haas Adolfné, dr. Haas Bertalanná, Haas Lipótné, Haas Mórné, Halász Her- manné, Havas Bertalanná, özv. Hertzka Ottóné, Klein Albertné, Klein Arthurné, Klein Samuné, Kornstein Mórné, dr. Ligeti Józsefné, Markovits Miksáné, Némethy Bertalanná, Pallai Józsefné, Polgár Sámuelné, özv. Pollák Jakabná (Tolcsva), Perlstein Józsefné, Reich tehetséges adóügyijegyzőt, ki az értekezletén is megmutatta törvényismeretét. Ezek után kimondották, hogy O.-Liszka, E.-Bénye nagyközségeket és az erdő-horváti kör közönségeit csatlakozásra felhívják. A nemes célt üdvözöljük s bizton reméljük, hogy az intéző körök részéről is támogatásban fog részesittctni. )( A fegyelmi választmány f. hó 4-én gr. Hadik Béla főispán elnöklete alatt tartott ülésében tárgyalás alá vette Molnár János sárospataki főbíró fegyelmi ügyét s őt 500 kor. pénzbüntetésben s a felmerült vizsgálati költségekben elmarasztalta, egyúttal pedig őt állásába visszahelyezni rendelte. HÍREK. A „Kazinczy-kör“ háziestélye. — febr. 1. A „Zemplénvármegyei Kazinczy- kör“ 1904. év január hó 30-án szombaton d. u. 6 órakor a vármegyeháza nagytermében magas színvonalon álló és élvezetes háziestélyt rendezett azon distingvált közönség jelenlétében, a mely a Kazinczy-kör válogatót müsoru estélyeinek állandó vendége. Ezen háziestély is az eddig tartott házi estélyek színvonalán álott, sőt különösebb érdeklődést keltett iránta azon körülmény, hogy a kör vezetőségének sikerült dr. Havass Rezsőt, a nagynevű tudóst, a „Magyar Földrajzi Társaság“ alelnökét felolvasásra megnyerni, Az ő felolvasása volt az estély fő piece a műsor második helyén. A nagy tudo- mányu felolvasás ismertetésével, melyet a jelenlevő közönség mindinkább fokozódó érdeklődéssel hallgatott — alább kimerítőbben foglalkozunk, A háziestély első programm- pontja Wihs Béla, lapunk belmunka- társának felolvasása volt. Egy hosz- szabb, didaktikus irányú költeményt olvasott fel „Élet-philosophia“ címmel, melyben az ideálizmus diadalát mutatja ki a reálizmus felett. A felolvasás, — mely egyébként legutóbbi számunkban is megjelent — az előkelő közönség körében nagy hatást aratott s számos taps honorálta az ügyes poéta fáradozását, aki valóban nagy értékű gondolatokat és reflexiókat fűzött az Ideálizmus és Reálizmus harcához, amelyben az ideálizmus, „az örök ifjú“ arat diadalt. Azután dr. Havass Rezső ült a felolvasó asztalhoz és egy maradandó becsű felolvasást tartott „Dalmáczia és Dalmáczia visszacsatolásának kérdéséiről. Lipótné (Luka), Reichard Lajosné, Róth Józsefné, Róth Yilmosné, özv. Rosenberg Sámuelné, özv. dr. Révész Miksáné, Schön Józsefné, dr. Schön Vilmosnó, Schön Sándorné, Schön Miksáné, dr. Stern Árminné, dr. Steiner Lajosné (Bpest), özv. Schwarcz Mórné, Spitz Mórné, Szabó Jakabné, Wessely Mórné, Werner Miksáné, Wilhelm Henrikné, Widder Gyuláné, Yértessy Zsigmondné és Zinner Henrikné. Leányok: Aczél Adél (Kir.-Hel- mecz), Bettelheim Anna, Berta, Ilona és Paula, Burger Sári és Mariska, Braun Etelka, Egri Etelka, Engel Laura, Falk Mina, Fried Etelka és Piriké, Friedrich Rózsi, Gombos Margit, Groszmann Milla és Rózsi, Havas írónké, Halperth Erzsi, Hertzka Ottilka, Klein Zelma, Knopfler Berta és Irén, Markovits Flóra és Zsófika (N.-Kövesd), Pollák Juci (Tolcsva), Perlstein Lujzuska, Polgár Fricike és Ella, Reich Margitka (Luka), Rosenberg Erzsi, Roth Giza, Roth Zselka, Rózsássy Boriska, Schön Herman, Sebön Margit, Schwarcz Elza és Margit, Spitz Anna és Margitka, Wessely Aranka, Werner Sárika, Wilhelm Lenke és Zinner Érzsók. Dr. Havas felolvasásában Dalmáczia földrajzának, történetének és irodalmának ismertetése mellett, különösen a magyar szempontból érdekes momentumokat emelte ki. Leírta Dalmáczia városait: Zárát, Zára- vecchiát, Novigrádot, Sebenicát, Spa- latot, Traut, Raguzát, Cattarót, mindig ismertetve e városoknak a magyar történelemben játszott szerepét s azoknak jelenlegi állapotát. Majd áttért Dalmáczia visszacsatolásának kérdésére, melynek ismertetésére felolvasásában kiváló súlyt fektetett. Egyebek között a következőket mondotta : Dalmácziát földrajzi fekvése s múltja a magyar birodalomhoz kapcsolják s idetartozik a törvény alapján is. Az 1868. XXX. törv. cikk az, mely világosan intézkedik e tekintetben, s amelynek 65. §-a értelmében Magyarország a magyar szent korona jogán Dalmáczia visszacsatolását követelni fogja. Dalmácziát megszerezték nekünk nagy királyaink, kik széles látókörű uralkodók voltak s jól tudták, hogy csak az az ország lehet igazán hatalmas, amelynek tengere van. Szent László és Kálmán óta, akik Dalmácziát elfoglalták, II. István, II. Gejza, III. Béla, Róbert Károly és Nagy Lajos folyton törekedtek hatalmukat megszilárdítani Dalmácziában, melynek virágzása összeesik Magyarország fénykorával. A régi Dalmácziának a magyar szent koronához való ragaszkodását törté nelmünk számos adata bizonyítja, melyek közül kimagaslik ama nyilatkozat, amelyet Horvát-Szlavon és Dalmátországra főbbjei 1492. hamvazó szerdán tettek, mondván, hogy ők valamennyien, valamint ez országok egyéb lakói, Magyarországhoz és koronájához tartoznak. A dalmát történészek gonddal jegyzik fel azon eseményeket, amelyek a magyar fennhatóság idejére vonatkoznak. Egyáltalán azt tapasztaljuk, hogy a magyar uralom eltö- rölhetetlen nyomokat hagyott vissza a dalmát nép szivében, s Kálmán, Róbert Károly s Nagy Lajos királyaink oly népszerűek Dalmácziában, mint hazánkban. Sajnos, hogy újabban — úgy látszik kívülről jövő biztatásra — lelketlen izgatók a magyarok s a dalmátok közeledésének útját állani akarják. Dalmáczia bővelkedik természeti kincsekben. Van Dalmácziának bora, melyből évenkint 1 V2 millió hektolitert termel; vannak aszfalttelepei, szénbányái s mindenekfölött vannak a Szuezi csatorna vonalába eső páratlan geográfiái fekvésű kitűnő kikötői. Mai nap, amikor a civilizált országok a tengeri kereskedelemben keresik boldogulásuknak főtényezőjét, megbecsülhetetlen egy oly tengerpartnak a bírása, mint a minőt Dalmácziában 562 kilométernyi hoszu- ságban találunk, s melynek mindegyik kikötője a Balkán félsziget egy-egy kapujának tekinthető. Azért nézi rossz szemmel az osztrák minden olyan cselekedetünket, mely Dalmáczia visszacsatolására céloz. A legfőbb idejo tehát, hogy a dalmát kérdésben a magyar közvélemény is megmozduljon s Dalmáczia visz- szacsatolását követelje. Nagy köny- nyelmüség volt, hogy eddig nem tette. Ma, amikor minden nemzet közgazdasági tényezőinek gyarapítására törekszik, mi sem érhetjük be egyetlenegy, amúgy is szűk területtel rendelkező kikötőnkkel, de legfŐ- képen nem érhetjük be, ha az ön álló vámterület létesítésére törekszünk. Az osztrákok úgyis folyton hangoztatják, hogy nem félnek az önálló vámterülettől, mert Bruckban, Mar- cheggban és Oderbergben kezükben tartják Magyarország nyugati és keleti forgalmának a kulcsát. Csakhogy a magyar forgalom tulajdonképeni kulcsa nem Bruck, Marchegg és Oderberg, hanem Dalmáczia. Dr. Havas felolvasása végén azt mondta, hogy jól tudja, hogy a visz- szacsatolás kérdése nem könnyű, de elvégre hozzá kell fogni a megoldáshoz s oda kell törekednünk, hogy ne csak a törvény holt betűje, a magyar címerbe foglalt dalmát címer s a tankönyvek hirdessék Dalmáciának a magyar birodalomhoz való tartozását, hanem Dalmáczia legyen igazán, mint századokon át volt, a magyar szent korona országainak kiegészítő része. Végül buzdította a hallgatóit, hogy ha valakit a sors odavet, tekintse meg tüzetesen a szépséges Dalmáciát amelynek minden röge Magyarország egykori fényének, dicsőségének és nagyságának hirdetője. A felolvasás után Werner Sárika, ez az istenáldotta tehetségű cimbalom- művésznő játszotta el a jelenlevők nagy gyönyörűségére a „Bűvös vadász“ c. operett egy részletét, majd egy magyar népdal egyveleg et. Úgy az utóbbi, mint az előbb említett classicus darab eljátszása újból bizonyságot tett Werner Sárika finom, subtilis művészetéről s képzettsége magas fokáról. Nem volt az estélyen senki, akit az ő játéka meg ne hatott vagy hidegen hagyott volna. Érvényre is juttatta ezt a hallgató közönség akkor, mikor tapsokkal kifejezett óhajára a művésznőnek műsor számán kívül is kellett játszania. A tapsok lecsillapulta után Onae- dig Lipót szavalta el Gabányi Árpád „Bányaszerencsétlenség“ c. monológját és az ismétlésre egy nagyon ügyes néma jelenetet játszott, mely méltó befejezése volt ennek a gondosan összeválogatott műsor számokkal biró estnek. — ó. — Gyertyaszentelő. A régi emberek meteorológiai ismereteiket kü- lömböző természeti tüneményekből meritették. A keddi napról, a Gyertyaszentelő boldogasszony napjáról azt tartják, hogyha a medve kibúvik a barlangjából és ha meglátja az árnyékát, visszafekszik és még negyven napot alszik egyhuzamban. Mert ha napfényes Gyertyaszentelő, még hátra van a szigorú, igazi kemény tél, amiből most már igazán nem kérnénk. A keddi nap a katholikus egyház po- étikus ünnepe; a róm. kath. plébánia- templomban Istentisztelet volt, amelynek során megszentelték a gyertyákat. — Személyi hir. Kazy József cs. és kir. kamarás, miniszt. 0. tanácsos, a hegyvidéki kirendeltség miniszteri biztosa f. hó 3 án Szilassy kér. megbízott társaságában városunkban időzött és főispánunknak szívesen látott vendége volt. Ez alkalommal beható megbeszélés tárgyát képezte, hogy raikép lenne a hegyvidéki akció Zem- plónvármegye felső járásaiba kiterjeszthető, s amely eddig csakis a súlyos politikai viszonyok miatt nem léphetett életbe, mivel Magyarország költségvetése ez idő szerint törvényerőre nem emelkedett s igy az akció kiterjesztéséhez szükséges összegek sem állanak ezidőszerint a miniszter rendelkezésére. — Esküvők. FuUman Manó, munkácsi takarékpénztári könyvelő folyó hó 2-án lépett házasságra Nagy Elzával, özv. Nagy Árminné leányával, lapunknak hosszabb időn át kiváló munkatársával. — Princz Pál Gyula, tőketerebesi gépész február hó 2-án esküdött örök hűséget Egri Jolánnak, Egri András helybeli molnár leányának. — Tüdős István dr. miskolezi lelkész. A miskolezi ev. ref. egyháznak jan. 31-én, vasárnap az avasi templomban id. Sólyom Gyula heő- csabai lelkész és Bónis Bertalan mezőkövesdi főszolgabíró tanácsbirák, mint egyházmegyei kiküldöttek elnöklete alatt megtartott lelkészvá- lasztó közgyűlésében a néhai b. e. Tóth Dániel utódjául az egyházhivek osztatlan szeretete és bizalma által egyhangúlag, nagy lelkesedéssel dr. Tüdős István sárospataki hittanár választatott meg. A választás eredménye különben már a választási mozgalom megindulásától kezdve kétség
