Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)

1904-06-23 / 67. szám

Junius 23. ZEMPLÉN. 3. oldal, Kevesebb siránkozás, több cselekvés sokkal több haszonnal járna hazai fürdőinkre nézve, mint a sablonos panaszok. Mert a hazai fürdő is tud fejlődni, ha fejlesztik. Fényes példa erre Lipik, melynek igazgatósága ugyancsak nem pihen eddigi babérain, hanem évről-évre uj beruházásokkal, újabb vonzerővel látja el fürdőjét. Ez idén vizgyógyintézetet nyitottak, külön diaetikai konyhát vezettek be a gyomor- és vesebajosok számára és egy belégzőintézetet alapítottak a hi­res Bullinggópekkel felszerelve a felső légutak betegségeiben szenvedők ré­szére. És az eredmény nem marad el, a fürdő látogatottsága évről-évre emelkedik, az idén már a saison ele­jén megüti az első ezret. — Dunky fivérek cs. és kir. ud­vari fényképészek (főtér 9 Juhász ház) levételeket eszközölnek minden második vasárnap és hétfőn legkö­zelebb junius hó 26-án és 27-én. SZÍNHÁZ. ** Kapuzárás. F. hó 22-én hosszú időre zárultak be Thalia újhelyi csar­nokának kapui. A szerepet Vágó Bé­lának a Királyszinház tagjának két vendégfellépte zárta be f. hó 21-én Heyermans Heyman nagyhatású drá­mája, a „Ghetto“-nak Záhel szerepé­ben, f. hó 22-én pedig Pierre Wolf vigjátékának a „Titok“-nak Jouvenel szerepében. Az érdeklődés mindkét estén lanyha volt, bár Vágó Béla művészete a közönség közönye dacára is hangulatossá varázsolta az estét. Mindkét szerepében teljes nagyságá­ban ragyogtatta művészetét, s különö­sen a „Ghetto“ Záhel alakításában, amely alakítás értékelésére legyen sza­bad visszaidézni a darab budapesti bemutatója alkalmával (1904. dec 9.) a „Budapesti Hírlap “-nak Vágó Béla alakítására vonatkozó kritikáját: A színészek azon voltak, hogy magukba vegyék az alak lelkét, a kinek ruháját magukra öltötték. hogy ez Vágó Bélának, a Zachel személyesitőjének sikerült, olyat nem minden nap látunk a színpa­don. így áthasonulni egy költött alak élővé tételére, ebben igy el­merülni, igy felvenni minden moz­dulatát, szavát csak az tudja, aki igazán művésze az elevenítő ábrá­zolásnak. Nem volt egy, a szemé­lyesített alak leikétől idegen hangja, egy megfeledkezése, egy kizökkentő mozdulata. Ez egy művész, a szó­nak nem foglalkozást, hanem ran­got jelölő értelmében. Ilyen nagy, elsőrendű volt most is mindkét sziniestén, mely epilógusa volt a Komjáthy társulat ez idei nyári sziniszezonának. A vendégszereplő művész ma, f. hó 23-án reggel uta­zott el Budapestre. ** Aradi Aranka a kassai szín­padon. Junius hó 2-án este 8 órakor Aradi Aranka a kedvelt primadonna egy kassai hangverseny keretében, betegségéből felépülve, elbúcsúzik a a kassai közönségtől. A hangverse­nyen rajta kívül Bárdos Irma, és Pa- lásthy Sándor művészete emeli az est érdekességét. IRODALOM. Lányi Gyula hegedűjén . . . Lányi Gyula hegedűjén sírva szól a [nóta, Húzza, húzza keservesen, tegnap este [óta; Szivszaggató tenger-bánat zokog fájó [húrján, Két kezemre hajtom fejem, úgy sírok [a búján. Lányi Gyula hegedűje bánatomat sírja, Árva szivem mély keservét alig-alig [bírja! Ki sem érti szenvedésem, ki sem érti [kínom, Ki se fogja soha tudni, könyem kiért [sírom 1 Húzzad, húzzad, Lányi Gyula, húzzad [azt a búsat! Sirasd el a lelkem álmát, sirasd el a [múltat: Had oszlassa szét a nótád lelkem ha­[zug álmát, Had felejtsem el örökre azt a csalfa [lánykát! Szendrői Holozsnyay Cyrill. A nagy háború. Páratlan művészi értékű diszművel fogja meglepni elő­fizetőit az Egyetértés: a most folyó japán-orosz háború történetét Íratja meg és művészi kivitelű képekkel ékesítve „A nagy háború“ címmel ki adja és előfizetőinek ingyen megküldi. E nagy mű külsőleg is fényes kiállí­tásban jelenik meg és úgy a könyv­nyomtató, mint a könyvkötő-ipar re­meke lesz. Az Egyetértés-t e pompás ajándékon kívül kiválóan ajánlja haza­fias és minden izében nemzeti poli­tikája, melynek irányára nézve csak annyit mondunk, hogy valamint a függetlenségi pártnak azonképpen az Egyetértés-nek is Kossuth Ferenc a ve­zére. Az Egyetértés óriási terjedelménél fogva abban a helyzetben van, hogy mindennap kielégítse a gazda-, a ke­reskedő s az iparos-osztályon kívül úgyszólván minden olvasójának érde­keit. Az Egyetértés előfizetési dija negyedévre 10 korona. Lelkészek, tisztviselők, tanárok, tanítók, jegyzők, honvédtisztek és körorvosok ellenben 7 koronáért kapják kedvezményes árban. TANÜGY. 25 éves tanítói jubileum. — Baját tudósítónktól. — — jun. 22. F. hó 21-én ünnepelte Kiss Ká­roly a mádi áll. iskola igazgatója ta­nítói működésének 25 éves jubileu­mát nagyszámú jó barát, tisztelők, kartársak és volt tanítványok jelen­létében. Az ünnepélyt a gondnokság a tantestület és az ev. ref. egyház kö­zösen rendezték. Az ünnepély 11 óra­kor vette kezdetét, amikor is Borsai Miklós gondnoksági elnök ajánlatára két tagból álló küldöttség lett felkérve az ünnepelt igazgató meghívására. — A ref. énekkar „Üdvözlő dal“-lal nyi­totta meg az ünnepélyt, melynek el­hangzása után Beregszászy István kir. tanfelügyelő és Pintér ístván já­rási főszolgabíró üdvözlő levele ol­vastatott fel, kik hivatalos elfoglalt­ságuk miatt személyesen meg nem jelenhettek. Ezután az üdvözletek hosszú sora következett. Szebbnél-szebb beszédek, jobbnál-jobb kivánatok, melyek nem egyszer csaltak könyet az ünnepelt szerény igazgató szemeibe. — Borsai Miklós gondnoksági elnök méltatván a kiváló tanító érdemeit, ki a nehéz pályán 25 év alatt szorgalmas mun­kássága, hü kötelességteljesitése által Mád város minden rendű, rangú és vallásu lakosságának közszeretetét és tiszteletét kiérdemelte s ezen érdem jutalmának jelképéül egy aranyórát s láncot nyújtott át Hódossy Béla a „Zemplénvármegyei Ált. Tanítótestü­let“ elnöke s tolmácsolta a kir. tanfe­lügyelő üdvözletét, tolmácsolta a sá­rospataki áll. tanitóképezde üdvözletét s különösen ezen intézet érdemekben megőszült igazgatójának Dezső La­josnak jókivánatait, ki mindig öröm­mel gondol Kiss Károlyra, mint egyik legszorgalmasabb és legkedvesebb volt tanítványára, és aki a mádi ev. ref. egyháznak 1879-ben mint leg­jobban végzett növendékét küldte,ki- De kifejezi a Zemplénvármegyei Ált. Tanítótestület üdvözletét, melynek ő számos év óta hűséges tagja. Pálóczy József ev. ref. lelkész az egyház ne­vében szól s bizonyságot tesz arról, hogy Kiss Károly nem az iskolának, hanem igazán az életnek tanult. Szo- ural János a tantestület nevében, Lengyel Sámuel a szőlőmüves társu­lat valamint a ref. énekkar nevében üdvözli, melynek eleitől kezdve kar­vezetője. Végül Pálóczy Ilonka VI. oszt. növendék az iskola növendékei nevében szive melegével üdvözli a „kedves igazgató“ urat s biztosítja tiszteletükről és szeretetükről. Ezen szép üdvözletekre Kiss Ká­roly meghatottan adott választ külön- külön intézvén néhány szót az üdvöz­lőkhöz, s megköszönte a szeretetet, a bizalmat, a fáradságot, melyet a ren­dezők ez ünnepély rendezése körül kifejtettek. Mig az énekkar a „Hymnuszt“ éne­kelte : a közönség eloszlott csak azért, hogy a fehér asztalok mellett ismét összegyűljön. Itt volt még az igazi ünnepély. A hivatalos toasztok elhang­zása után itt jutott alkalma Bernáth Béla orsz. képviselőnek, hogy az ün­nepeltet üdvözölhesse s a tanítókért poharat ürítsen. De itt nyílott alkal­muk a volt tanítványoknak, hogy sze­retett tanítójuk iránti ragaszkodásukat, szeretetüket kifejezhessék. Bujnóczky Tamás róm. kath. segédlelkész volt a már felnőtt tanítványok érzelmeinek tolmácsolója, ki remekül megfelelve kötelességének igaz hálás szivvel adott kifejezést ragaszkodásának és szere- tetének. A tanitványi hála ily szép megnyilatkozása mély nyomot hagyott a jelenlevők lelkében. A közönség egy szép nap emlékével távozott az esti órákban, a fiatalok pedig táncra perdültek. Kívánjuk m( is, hogy sok ilyen tanítót adjon Isten e hazának, Kiss Károlyt pedig még soká éltese. R. E. = Kézimunka kiállítások. így tanév végén van alkalmunk gyönyör­ködni a leányiskolák kézimunka-ki­állításaiban, melyek még a hozzá nem értő laikusnak is igaz gyönyö­rűséget szereznek. Ezidén a „Caroli- neurn“, az állami elemi és az állami polgári iskolák rendeztek többek kö­zött nagyon szép munkakiállitást. Az állami elemi iskola munkakiál- litása az iskolaépület egyik termében volt összeállítva páratlan Ízléssel s valóságos műgonddal, mely az inté­zet tanítónőinek ízlésére s a szép iránti érzékére vall. Látni lehetett itt a női munkák változatos fajainak minden ágából kézimunkákat az egy­szerű rubafoldozás és kötés munkák­tól fel a legraffináltabb műhimzé- sekig. Szinte szemmel látható volt az a fokozatos haladás, melyen a ta­nítványok az egyszerű kézimunkák megtanulásától a művészi munkák elkészítéséig eljutnak. — A hat elemi leányosztály növendékei által készített női kézi munkák nagy sora volt itt páratlan gonddal s kényes Ízléssel csoportosítva s igaz gyönyörűséget szerzett a szemlélőnek az egész kiál­lításon elömlő, Ízlésre, szépérzékre valló harmónia. A kiállítás a látoga­tókban, kik nagy számban tekinttet- ték meg a kiállított munkákat a le­hető legjobb benyomást keltette úgy, hogy nem lehet haboznunk az elfo­gulatlan és igaz elismerésnek szavait e helyen részünkről is kifejezni. Igaz dicséret illeti e kézimunka ki­állítás rendezéséért az egyes osztá­lyok munkatanitónőit: Gárdonyi Jó- zsefné (Il/b), Kórody Ferencné tll/a), Székely Sándorné (Ill/a) Láczay Mar­git (Ill/b), Dantzinger Lenke, (IV.), Egri Etelka (V. és VI.) tanítónőket, kik fáradságot nem kiméivé, szakava­tott vezetés mellett, önfeláldozó mun­ka árán érték el a kiváló eredményt. — Évzáró vizsga Gálszécsen. Az idén szervezett gálszécsi izr. el. nép­iskolának épülete a tűzvész alkalmá­val elpusztulván, évzáró vizsgálatait a gondnokság szívességéből az áll. el. iskola tantermében tartotta meg f. hó 20-án, szép számú közönség jelenlétében. A vizsgálaton Andrej- kovits Pál áll. isk. igazgató képviselte a tanfelügyelőséget. Az iskolaszék nevében jelen voltak: Dr. Elek Imre és Rosenberg Bernát hitk. elnök. A vizsgálat befejeztével Ándrejkovits Pál és dr. Elek Imre méltatták a tanítótestület buzgó fáradozását, mely- lyel az első évben nem várt szép si­kert előmozdítani igyekeztek. KÖZGAZDASÁG. Első országos borvásár. — A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesü­lete által rendezve Szegeden f. évi szeptem­ber hó első felében. — — jun. 22. Ismerve azon előnyöket, melye­ket egy országos borvásár a magyar szőlőbirtokosságnak nyújt: hivatásos kötelességet teljesít a „Magyar Szőlős­gazdák Országos Egyesülete“ azáltal, hogy ezeket minél szélesebb körben hozza tudomására az érdekelt közön­ségnek. Ma a termelt bor sok esetben a termelő kezében marad, mert nem ismerve az értékesítés módját, várja a közvetítőt, ki jól avagy rosszul készletét átveszi, ha ugyan oly árban, mely ránézve nagy haszonnal jár, hozzájuthat. Mennyivel javulna a helyzet ak­kor, ha a borforgalom elősegítésére, a bőrtermékek fogyasztásának foko­zására súly helyeztetnék, ha el len­nének hárítva ama akadályok, melyek pedig hatalmas gátként állottak fenn. Ezen feladat megoldására szolgál az országos borvásár, hol a fenti cél mellett főtörekvése az országos egye­sületnek az, hogy a termelő- és fo­gyasztóközönségnek, a bel- és külföldi borkereskedelemnek módot nyújtson az egymással való közvetlen érintke­zésre, hogy megismerhessék a termé­szetes magyar borok kitűnő minősé - gét, hogy hazánk borkészletéről és a beszerzési forrásokról közvetlen tudo­mást szerezhessenek, miáltal eléri a termelő azt, hogy borait könnyen ér­tékesítheti és a tetemes közvetítési dijat megtakaríthatja. A Magyar Szőlősgazdák Orszá­gos Egyesülete gondoskodott arról, hogy mindezek eléressenek azáltal, hogy a borvásárt ugyanazon időben tartja meg Szegeden, amidőn a „Ma­gyar Vendéglősök Országos Szövet­sége“ országos kongresszusát tartja ugyanott. A vásáron való részvétel annál előnyösebbnek tetszik, mert az egye­lőt, mint rendező, gondoskodni fog arról, hogy az összes magyar borke­reskedők és vendéglősök arra meg­hivassanak, valamint több ezer meg­hívót küld az osztrák, svájci és német vendéglősök és kereskedők címeire. A borvásáron a borok vidéken- kint csoportositattnak. Á vásár f. évi szeptember hó ele­jén lesz megtartva két egymásután következő napon. Azok, kik bővebb felvilágosítást óhajtanak, forduljanak a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete igazgatóságához (Budapest IX., Üllői- ut 25.), mely bárkinek küld szívesen bejelentési ivet, aki eziránti igényét bejelenti. Minél nagyobb lesz a bor­vásáron a kínálat, minél tömegeseb­ben keresi fel a bortermelő közönség készleteivel ezt a vásárt, annál bizto­sabban fog ott nagy forgalom kifej­lődni és annál szilárdabban alapít­ható meg a borvásárok jótékony in­tézménye Magyarországon is. G. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. M. F.-né. Vajdácska. Köszönet érte. Z. Miskolcz. Felesleges türelmetlenkedni. Ha elfogadtuk, a beérkezés sorrendjébe hozni fogjuk. Nem közölhető: A nők barátja, (tárca.) Kiadótulajdonos: ÄMsrt dysl*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom