Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)
1904-06-21 / 66. szám
2. oldal ZEMPLÉN. unius 21. HÍREK. A gálszécsi tűz tanulságai. Gálszécs, jun. 20. Árról az Istenítéletről,. mely f. hó 12-én Gálszécset sújtotta, a lapok közlései folytán az egész vármegye, sőt az ország közönsége is tudomást szerzett már, de aki szemtanúja nem volt ennek az óriási katasztrófának, annak halvány fogalma sincs arról, mily károkat okozott itt a féktelen elem; sőt mi magunk is úgy vagyunk, mint rendesen lenni szoktak az emberek nagy katasztrófák után: az első percekben apathiába esünk, eltompulnak érzékeink; csak ezután következik be az az időpont, mikor helyet adunk az eszmélődésnek, a gondolkozásnak. Különösen magyar embernek a tulajdonsága ez, aki nem is ok nélkül jegyezte meg maga magáról, hogy a maga kárán tanul. Tanuljunk tehát magunk kárán és jegyezzük meg magunknak a tanulságokat, sőt ami több, azokat vas következetességgel alkalmazzuk is. Gálszécsen a tűz előtt csak pár nappal képviselőtestületi ülés volt, melyen arról folyt a tanácskozás, hogy miképen lenne megoldható egy modern járda létesítése. íme megtörtént a nagy szerencsétlenség, van-e, lehet-e olyan ember, aki ne osztaná azon nézetünket, nem járda kell ide uraim, első sorban nem modern járda, mely védi talán kissé cipőinket és nadrágunk legalsó részeit, hanem első sorban és haladéktalanul oly tüzren- dészeti intézkedés, mely védelmezi habár csak némi részben vagyonúnkat és életünket, mert az a mai vi- szoyok között egy percig sincs biztonságban. A mostani tűz megmutatta, hogy itt mi minden pillanatban a halál torkában vagyunk. Bármily határt nem ismerő buzgóságot és erélyt fejtett is ki a járás főszol- gabirája és a város érdemes bírája, nem lehetett és nem lehet ott intézkedéseiknek semmi foganatja, ahol egy fejvesztett tömeggel van dolga az elöljáróságnak, ahol nincs szervezett tűzoltóság. Ezt az előtt, aki ismeri a tömeg lélektanát, nem kell magyarázni. Ily katasztrófák alkalmával kiki a saját vagyonát és életét menti s nem ér rá gondolkozni afelett, hogy mig ezt teszi, a mások égő házai tápot adnak arra, hogy a tűz rémületes gyorsasággal terjedjen tovább. Vissza kell állítani a tűzoltóságot, melynek szereit eszi a rozsda a városháza előcsarnokaiban, szervezni kell ezt az intézményt újólag. Azt mondják, hogy a tűzoltóság fennállása idején Gálszécsen gyakori tűz volt és ezt az intézmény fennállásával hozták kapcsolatba, sőt ez arra vezette az intézőket, hogy az intézhamar mintegy hypnotikus erőnek engedve, nem bírtam többé ellenkezni — övé lettem 1 — Ezt titkoltam előtted, ez nyomta szivemet. S most tudsz mindent . . . taposs el. . . törj össze, nem fogok egyetlen jajszót sem hallatni, vagy bocsás meg . . . emelj fel ismét magadhoz ... engedd meg, hogy kimondhatatlanul boldog, hű hitvesed lehessek . . . Azután zokogva borult Xavér lábaihoz kezeit csókokkal halmozta el várva Ítéletét . . . Xavér pár pillanatig megkövültén ült helyén, majd felsóhajtott erősen, szakgatottan, mintha hörögne. — Hát Ivánffi is 1 ? A vonat menete fokozatosan lassab- bodik. Beérkeznek az j .... i állomásra. Xavér még mindig mozdulatlanul ül helyén, s megüvegesedett szemeit merően szegzi egy pontra. A vonat megáll 1 Xavér hirtelen mozdulattal felugrik. Tompa durranás, egy elfojtott asszonyi sikoly hallatszik s a berohanó emberek vérző halántékkal, holtan elterülve találják Tárczy Xavért a vasúti kocsi padozatán . .. ményt beszüntessék. Ámde csak most látjuk át, hogy mire vezet és mit okoz az, ha egy város rendszeresen szervezett tűzoltóság nélkül kénytelen lenni, mert ha voltak is ezelőtt apróbb tüzek; nem volt reá eset, hogy az ily rendkívüli mértékű katasztrófát idézaen elő, és csak ott álljon meg, ahol maga egy rendkívüli térség vet gátat terjedésének; igen, mert ha nincsenek nagyobb spatiumok, Gál- szécs f. hó 12-én összes házaival, minden vagyonával a lángok martaléka lett volna. A második tanulság az, hogy szigorúan keresztül kell vinni és alkalmazni azon szabályrendeleteket, melyek tüzrendészeti szempontból az építkezéseket szabályozzák, vagy ha ezek hiányosak, újakat és megfelelőket kell alkotni. Ily szerencsétlenség után látja csak az ember, mily im- praktikusan és hiányosan építkeztek Gálszécsen. Sehol egy tűzfal, mely a romboló elemnek gátat vetne, vagy azt csak mérsékelné. A házak oly szorosan épültek egymás mellett, hogy rendesen a tűz fészkéül szolgálnak ; de hogyha már ezen segíteni nem lehet, a legnagyobb szigorúsággal keil keresztülvinni azt, hogy mindenféle bódékkal és más egyebekkel ne legyenek a különben is szerfelett szűk udvarok megrakva s ahova aztán már a hatóságnak a keze el nem érhet, magának a közönségnek kellene belátni, hogy célszerűen építkezni, tüz- mentes padlásokat alkalmazni, egy a vagyon és élet biztosságával; mert csak ennek figyelmen kívül hagyása okozhatta, hogy a mostani szerencsétlenségben nem maradt ház, mely földig le ne égett volna, mert jól mondja a magyar, a rest kétszer jár, a fösvény kétszer költ. Kizártnak tartom, hogy a mostani eset fel ne rázza városunkat, hogy közös lélekkel járjunk el, magunk és vagyonunk kellő biztonságára nézve. Egy kis város pusztulásával közvetve a nemzetet éri veszteség. P. M. * — Adakozás a gálszécsi tüzká- rosultaknak. Azon tűzvész, mely Gál- szécs virágzó városát elhamvasztotta : oly nagyarányú volt, hogy mindenkinek, kit nemes szívvel áldott meg az ég: sietni kell a csapás enyhítésére annál inkább, mert a nemes szivü embertársak segítsége nélkül sokkal nehezebb lenne a megújhodás munkája. Gálszécs hamvai felett kell, hogy a könyörület és részvét virága kéljen ki, mely enyhítse a nyomort, bizalmat adjon a kétségbeesettnek, vigaszt a szenvedőnek. Mindenki, ki bármily csekély pénzbeli adománynyal is javitani akar Gálszécs szeren- csétleneinek sorsán: küldje lapunk ki- adóhivatala címére filléreit, mi azt köszönettel s hálával fogjuk nyugtázni. Magunk részéről, e lap szerkesztősége és kiadóhivatala 4 koronával kezdtemeg az adományok sorát. Újabban adakoztak: Dr. Rosenthal Sándor ügyvéd 16 kor.; Szánky Nándor nyug. tábornok 5 kor.; eddigi gyűjtésűnk: 25 korona. * — Mizsák Péter gálszécsi ev. ref. tanítónak a gálszécsi tűzvész alkalmával mindennemű vagyona a tűz martalékává lett, mely alkalomból Péter Mihály ev. ref. lelkész adakozásra hívta fel a jó szivü emberbarátokat. Ezen felhívás folytán beküldöt- tek hozzánk : Szunyoghy Dezső műszaki tanácsos 10 koronát, Dr. Nyo- márkay Ödön 4 koronát, eddigi gyűjtésünk 14 kor. — További adományokat is elfogadunk és nyugtázzuk. A kiadóhivatal. — Kinevezés. A király Mészáros István sátoraljaújhelyi kir. járásbiró- sági albirót a rimaszombati kir. törvényszékhez bíróvá nevezte ki. — Áthelyezések a máv.-nál. Az államvasutak hivatalos lapjának f. hó 20-án megjelent száma közli, hogy a kereskedelmi miniszter Anprissy István ellenőr állomásfőnököt Szatmár- Németibőias.-a.-ujhelyiforgalmi főnökséghez, Péchy László ellenőrt Sátoraljaújhelyből állomásfőnöki minőségben Szatmár-Németibe, Juhász Jenő főnököt Tokajból állomás főnökhelyettesnek Debreczenbe helyezte át. — Szieber Ede kir. tanácsos, tankerületi főigazgató a szóbeli érettségi vizsgálatok megtartására holnap, jun. hó 22-én érkezik városunkba. Tiszteletére a főgymnásium ifjúsága ünnepséget rendez a következő műsorral: 1. Mazurka. Erődi Ernőtől. Énekli: a főgymnásium énekkara. 2 Üdvözlő beszéd. Tartja: Szeniczey Ödön VIII. o. t. az önképzőkör elnöke. 8. Toborzó. Arany Jánostól. Előadja: a főgymn. ének- és zenekara. 4. Kurucz nóta. Énekli: a főgymn. énekkara. 5. Hunyadi induló. Előadja: a főgymn. zenekara. A mindenkitől tisztelt és szeretett főigazgató a csütörtökön kezdődő szóbeli érettségi vizsgálaton fog elnökölni, amely valószínűleg szombatig fog tartani. — Esküvő. Dr. Szigethy József z.-agárdi körorvos f. hó 27-én tartja esküvőjét Stratzinger Emil kir. pénzügyigazgató leányával Tercsikével Tordán. — Áthelyezések, A m. kir. föld- mivelésügyi miniszter Veszprémy József pécsi kir. mérnököt hasonminőf égben a helybeli kir. kulturmérnökséghez áthelyezte. — Ara. kir. kereskedelmi miniszter Gergely Miksa nyit- rai kir. s.-mérnököt az épülő igazság ■ ügyi palota építésének ellenőrzése céljából Sátoraljaújhelybe kirendelte. — A kőműves-sztrájk. A kőmü- vessegédek bérharca amily hirtelen keletkezett, olyan gyorsan ért véget is. F. hó 18-án, a sztrájk kezdetének napján — mint előző számunkban megírtuk — a munkában maradt kő- müvessegédek megvédésére a rendőrség mellé katonaságot és csendőrséget is kirendeltek, az erélyes intézkedések láttára a sztrájkoló munkások egyenként kezdtek leszerelni s azóta a 100 emberből álló sztrájkoló csoport száma folyton apadt. Közös tanácskozás tartása iránt is fordultak az ipartestülethez, melynek békéltető-bizottsága folyó hó 19-én délelőtt ült össze, hogy a munkaadók és segédek között a kibontakozást megkísértse. Ez a tanácskozás azonban eredményre nem vezetett, mert a munkaadók semmiféle követelések teljesítésébe bele nem mentek. Miután még az első fokú iparhatóság is elutasította őket a sztrájk-tanya engedélyezése iránt beadott kérvényükkel, a munkások legnagyobb része leszerelt s a kellő rendőri intézkedések azt eredményezték, hogy a vasárnap teljes rendben és csendben telt el és másnap, hétfőn reggel 8—10 sztrájkoló kivételével az összes kőműves- segédek munkába állottak s igy a legújabb bérharc ma már megszűntnek tekinthető. A munkás-bizottság a követeléseket a következőkben irta elő: 1. A munkaidő 6 — 6 óráig tart, reggel fél órai és ebédre másfél órai pihenéssel. 2. A munkabér óránként 26 fillér, disztisztitásnál 44 fillértől feljebb érdem szerint. A tul-óra 50o/0-al jobban fizetendő és a falazó lécét a mester tartozik adni. 3. Vidékre küldött munkás 6 fillérrel jobban díjazandó s a munkaadó köteles a munkásnak hetenkinti hazaszállítására saját költségén. 4. Csakis a „magyar- országi épitőmunkások orsz. szakegyesületének“ tagsági könyvével ellátott munkás alkalmazható. 5. Bizalmiférfi rendszer elösmerése. 6. A munkahelyen tiszta étkező és öltöző szoba felállítása. 7. Az akord-munka teljes eltörlése. 8. A bérfizetés idejének megállapítása. 9. Május első napjának ünnepnapként tekintése s e napon a munka szünetelése. 10. A jelen mozgalomból kifolyólag 3 hónapig a munkaadó álta senki el nem bocsátható és meg nem rendszabályozható. 11. Ezen rendszabályhoz az ipartestület jótállása s annak a munkánál és nyilvános helyeken kifüggesztése. — Halálozások. Weinberger Mór, vármegyei napidijas folyó hó 18-án, 86 éves korában elhunyt. Iskolaszéki felügyelője volt a Kasztenbaum-árvák- nak. Temetése vasárnap ment végbe nagy részvéttel. — Zinner Ákos, Zinner Henrik helybeli terménykereskedő fia folyó hó 17-én 82 éves korában Sátoraljaújhelyben elhunyt. — Groszmann Péter ungm. bizottsági és Ungvár város képv. test. tagja f. hó 15-én elhunyt. Horváth Mátyás sárospataki gyógyszerész az elhunytban apósát gyászolja. — Tüzek. Folyó hó 20-án délután ismét tűz volt a városban. Szélcsend volt s igy szerencsére csak egy háznak égett le a zsindely-tetőzete. A tűz délután fél 4 óra után ütött ki a a Palotás utcai 27. számú Lukács János csizmadiamester tulajdonát képező ház padlásán s rövid nehány perc alatt a tető leégett. A kár 1200 korona, melynek nagyobb része megtérül, mert a ház biztosítva volt. Azonkívül Székely Mihály és Nye- viczkey József szomszédok is károsodtak csekélyebb mértékben. A tüzet fél 6 órára teljesen lokalizálta a tűzoltóság. A tűz keletkezésének oka ösmeretlen. — Vasárnap, folyó hó 19-én is akadt dolga a tűzoltóknak. Az uj kórház udvarán fölhalmozott nagy mennyiségű trágya és szalmatörmelék gyuladt meg, valószinüleg egy eldobott égő gyufaszáltól. A közelben dolgozó munkások észrevették a fellobbauó lángokat s az előjött tűzoltókkal hamarosan beoltották a tüzet. — A rendőrség csókája. A sátoraljaújhelyi rendőrlegénységnek van egy közös vagyona, melyet többre becsül bármely más nagyértékü szárnyasnál. Ez egy egyszerű, nehány hetes csóka, mely valóságos dédelgetett kedvence a rendőrségnek. A rendőrségi zárkák folyosóján biztosítottak számára kényelmes otthont, a hol „otthonosabban“ maga a zárkaőr sem érzi magát, mint a csóka. Napközben végigsétál a folyosón s ha valakit szembe talál magával, rikácsoló hangon figyelmezteti a kitérésre, mig maga büszkén lépdel tovább, mintha csak a saját portáján járna. Olykor-olykor, mikor a magasabb régiókba vágyik, fölszáll a folyosó egyik ablakára s onnan tekintget széjjel s rikácsol egy-egy felé közeledő idegen alakra. Az egyenruha iránt ritka vonzalmat tanúsít. Ha egyenruhás kéz éri és simogatja, szinte oda lapul a simogató kézhez, mint ahogy a macska szokta tenni. Az udvart, ahol napi sétáját végzi, nem hagyja el soha. Sőt olyan kísérletezőknek sem ül fel, akik a nyitott kapun át igyekeznek kicsalni az „okos“ csókát. Végig megy a kapualjban, de az utcára nem teszi ki a lábát. Aki utána nyúl, annak egyszerűen hátat fordít és menekül vissza a zárka folyosójára. Ez a kis „kedvenc“ tegnap előtt nagy riadalmat okozott. Ébéd előtt úgy eltűnt, hogy órák hosszáig nem tudtak nyomára akadni. A közös gazdák minden zugot felkutattak, de ráakadni nem tudtak. Általános volt a vélemény, hogy a csókát valaki ellopta. Nagysokára azután, mikor a csóka kitálalt ebédje már a moslékba került, egy rikácsoló hang ütötte meg a rendőrök fülét és az udvaron garmadára rakott zsindelyek közül kibújik az eltűnt csóka. (Mostanában tudniillik renoválják a rendőrségi épület zsindelytetőzetét s a tetőre szánt zsindely az udvaron van felhalmozva.) Nagy volt erre az öröm s a kis szökevényt nyomban dupla porcióval traktálták meg. Mikor jól lakott, elrettentő például be akarták csukni, de akkor jutott egyiköknek eszébe, hogy a kis „fegyenc“ a vas- rácsos ablakon át kényelmesen kijuthat, így azután büntetlen maradt a kis csóka, mely nyilván a nagy me-
