Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)

1904-05-10 / 51. szám

4. old.il. ZEMPLÉN Május 10. — Hatfa fürdő megnyílt. Á szől- lőskei határban, a kies fekvésű Hatfa fürdő megnyilt. Ünnepélyes, zenés megnyitása pünkösd másod napján leend. — Hivatalos hirdetmény. A ba­rátszeri kisdedovodának 586 korona 40 fillér összeg keretén belől kerítés és egyébb építkezési hiányok és pót­lások helyreállítása rendeltetvén el, ezen munkálat keresztülvitelére ver­seny-tárgyalás tűzetik ki. Értesitet- nek mindazok, akik e munkálatot vállalni óhajtják, hogy az 1904. évi május hó 19-én d. e. 10 órakor a városháza kis tanácstermében tartandó verseny-tárgyalási feltételeket a hi­vatalos órák alatt a h. polgármester­nél megtekinthetik. Székely Elek, polgármester. — Dunky fivérek cs. és kir. ud­vari fényképészek tisztelettel tudatják a n. é. közönséggel, hogy a nyár fo­lyamán minden hét vasárnap és hétfő napján — s igy már legközelebb má­jus hó 15. és 16-án —fognak Juhász Jenő telkén lévő mütermökben levé­teleket eszközölni. — Egy csinosan bútorozott utcai szoba külön bejárattal azonnal kiadó a Kossuth-utcán. Cim a kiadó- hivatalban. — Egy évi fennállás elegendő volt akoz, hogy az intelligens közön­ség meggyőződést szerezzen arról, hogy Halász J. fényképész Kazinczi- utcai műtermében oly fényképek készülnek, mely úgy kivitelben mint tartóság tekintetében bármely udvari fényképész dicséretére válhat, ezen felül az az előnye is van, hogy az árak igen mérsékeltek. A tavaszi idény beáltával igen sokan keresik fel ezen műtermet, mely állandóan nyitva van, és mindenki megelégedé­sei nyilatkozik róla. SZÍNHÁZ. Színházi hetimüsor. Kedden, folyó hó 10-én Herczeg Ferencz kacagtató vigjátéka, a „Nem­zeti Színház“ állandó müsordarabja a „Három testőr“ adatik. A főszerepe­ket Fái Flóra, Kondráth I. Szénássy, Czobor, Somlay, Baróthy Rezső ját- szák. Szerdán, folyó hó 11-én bérlet­szünetben, itt először a „Vándorle­gény“ nagy hirü operette újdonság kerül bemutatóra. Bájos és fülbe­mászó zenéje és valamint kedves lib­rettója miatt folyton müsordarabja a Népszínháznak. Az igazgatóság fé­nyes kiállítás keretében hozza színre ez újdonságot. Kitűnő szerepeik van­nak Bárdos Irmának, Palásthynak (Strautinger,) Makray, Cseöregh és Radványinak. Áldozócsütörtökön, f. hó 12-én két előadás, d. u. mérsékelt helyárak­kal „Lotty ezredesei operette.“ Este „Vándor legény“ bérletfolyamban, másodszor. Pénteken, 13-án a nemzeti szín­ház legnagyobb sikert aratott újdon­ságainak lesz itt a bemutatója. Kom­játhy nagy költséggel és pazarul hozza színre az „Egyenlőséget“ Az egzotikus növényzet, mit a színpadon buja pom­pájában lát a közönség, külföldön ké­szült és az igazgatónak nagy kiadás sába került a nem különben pompá- diszletekkel együtt. Reméljük, misze­rint a közönség látvaKomjáthy áldozat- készségét, tele házzal fogja ezt ho­norálni. Szombaton, f. hó 14-én újdonsá­gul itt először a „Messiás“ Dr. Fényes Samu korrajza kerül színre, a Nem­zeti színház repertoirdarabja. ** A „Menyecskék,“ Verő György eme sikert aratott népszínműve folyó hó 8-án került színre először színpa­dunkon. A darab első és utolsó sza­kaszai „A biróné“ és „A menyország“ cimüek igen közepes termékek. A si­ker kulcsa a Il-ik szakaszban van, ahol a szerző egy fiatal leánynak, Józsa Márikának szív mélyéig ható tragikumát rajzolja meg, aki nem diadalmaskodhatva a sorvasztó kóron, „elmén“ éppen akkor, mikor testvér­bátyja, ki évekkel az előtt elbujdo­sott : visszakerül. A darab e második szakasza maga többet ér, mint a má­sik kettő. A halál kardja kérlelhetlen suhintással vág a szerencsétlen áldo­zat, Márika felé, ki ifjúsága tavaszán hagyja el barátnőit, virágos kertjét, szeretteit s a szivében feléledő, s még a csak alig rügybe pattanó szerelmet. Ismétlem : szív mélyéig ható e szegény leány sorsában rejlő tragikum, hisz’ tudjuk, hogy ez a kis mártír áldoza­tává válik betegségének, hogy ment­hetetlenül „elmén.“ Sajnáljuk, szánva szánjuk az áldozatot, szánjuk annyira, hogy az a jelenet, melyben Márika megborzongatva az alkony hidegétől, szobájába tér a halála éjszakáját meg­előző esteien — s a halálos kórhoz szivének egy mélyebb fájdalma járul: az, hogy nem törődnek már vele s a család szemefénye a visszatért fiú lett: a legerősebb tragikum minden izgalmát magában hordja, s már nem csak a szívre, de az idegekre hat. Egyetlen felvonásba szorított dráma ez, amelynek expositiója, peripetiája és kifejlete mind oda hat, hogy a cse- lekvény által lelkünkre gyakorolt ha­tás intenzív s izgató legyen. Igaz,- hogy nincs benne igazságszolgáltatás, de épen azért oly közvetlen a hatása, mert az életnek egy kiszakított da­rabját látjuk lefolyni szemeink előtt, s melyik fantázia hozhatna létre meg- renditőbb catastrophát, mint maga az élet . . . ? 1 Egyesítve van e darabban a cselekvény tárgyilagossága a lyra alanyiságával egy erős drámai egy­séggé s a ránk gyakorolt hatást csak a darab harmadik szakaszának tar- talmatlansága és a vasárnapi karzati publicum indokolatlan kacagása ron­totta le. A címszerep alakításáért osz­tatlan elismerés illeti Kondrát Ilonát. Játékának a mélyebb erkölcsi értelem felfogásából, kidomboritásából eredő alakszerűség és lényegi hűség voltak a jellemző sajátosságai s abban a felfogásban, amelyben Márikát meg­játszotta, minden jelenésnél visszatük­röződött az érzelmeknek hű képe alakí­tásán. Kifogástalan alakításában Má­rika egész szív- és órzelemvilága nyi­latkozott meg számunkra, minden ki­mondott szava bizonysága volt annak, hogy átértette szerepének legfinomabb árnyalatait s érvényre juttatta azokat az intenciókat, melyek az irót a Má­rika jellem- és alakrajzának megterem­tésénél vezették. Serfőzy, Fái, Bartha, Radványi alakításai szolgáltak méltó keretül játékához. A darab másik két szakaszában, melyét az említettel egy helyen nem hogy előadatni, de még bírálni sem vón szabad, különösen derék munkát végzett Bartha István úgy a biró, mint később Tibor András szerepének előadásával, azonkívül Fái Flóra, Somlay Arthur, Cseöregh, Czobor, Nagy. Sárossi Paula a har­madik részben „A menyország“-ban kapott kisebb szerepet, de nem hálá­dat lant. ** A fenelányok. Vasárnap délu­tán tartotta a színtársulat első délu­táni előadását. A színház zsúfolásig telve volt mosolygó gyermek-arcok­kal. Az előadásról csak annyit emlí­tünk meg, hogy a szereplők minden lehetőt elkövettek a kicsinyek mulat- tatására. ** A „Báránykák“ f. hó 9-én került színre a közönség meglehetős érdeklődése mellett. Liarot Armand kedves librettója s Varney Louis dal­lamos, behízelgő zenéje: ez a „Bá­ránykák“. Van e darabnak nagyon sok kedves helye, ahol igazán felüdülhet a néző. A darab szüzséje semmit mondó ugyan, hiján a nagyobb emo- tióknak, de azért senkire sem marad hatástalan a Neully-i „Kis bárány­kák“ nevelőintézetben lefolyó hár­mas szerelmi duó. Mindenesetre elég poezis van a darabban, — az ártat­lanság és fiatalság poezisa — arra nézve, hogy vonzóvá váljék a mese s a darab cselekménye. Cseöregh (Cristián), Palásthy (Fefrelin), Bár­dos (Alice), Sár ősi (Fanni), Halmai (Eraeraldine), Makray (Badurel) ját­szották a darab főbb szerepeit. Diósy Nusi Marcella szerepében játszott és énekelt ügyesen. Az előadás menetét nagyban zavarták a tulhosszu felvo­násközök, habár színészeink igyekez­tek, hogy legalább a leeresztett füg­gönyök mögül mulattassák a nézőtér közönségét, akképen, hogy megbe- szélgetéseiket ungenirte végezték a szinpadon. Például azt, a tegnapi da­rabon jelenvolt karzati közönség is tudja, hogy a „Vándorlegény“ próbája ma 8 órakor volt, legalább is meg- kellett hallania. Sőt nem csak leeresz­tett függönyök megett, de pl. a teg­napi darab egy énekszámánál a szín­társulat elsőrendű nő tagjai sem ta­lálták ferdének nevetni azon, hogy Znojemszky karmesternek . . . rosszul volt kötve a nyakkendője, vagy más eféle. Szóval igen kedélyes ez a do­log, de hát hol van az ügyelő . . . ? ** Szereposztások. Holnap f. hó 11-én szerdán a „Vándorlegény“ West és Schnitzer nagy operetteje, a Nép­színház kitűnő müsordarabja kerül szilire. A főbbb szerepeket Cseöregh (Fülöp), Diósi (Lola), Palásthy (Strau- binger), Makray (Nikkel), Bárdos (Oculi), Nagy (Csepü), Halmai (Li- buska) játszák a darabban. Csütörtö­kön a „Vándorlegény“ újból megy bérletben a fenti szereposztásban. IRODALOM. Bodrog mentén . . . Bodrog mentén egy kis házban Vigan muzsikálnak, Ma tartják az esküvőjét Egy szép barna lánynak. Hollóhaján úgy mosolyog Virágkoszorúja, De az arcán, halvány arcán Sir a lelke buja. Kurjongatva gyűl a násznép, Vig dáridó járja; Megjött már a vőlegény is, Hejh, de hol a párja ?! ... Szép koszorús barna lányka Sir a Bodrog partján, Belenéz a viz tükrébe S arca olyan halvány. Nézi, nézi halvány képét, Pereg rajt’ a könye; Szegény leány, barna leány, Szive, lelke törve. Siró szellő lengeti a Parti füzek ágát, Az a halvány, barna leány Visszasírja álmát. „Ha már azé nem lehettem, Kiért eddig éltem, Eldobom az életemet, Nem leszek másé sem.“ S menyasszonyi koszorúját Fejéről ledobva, Szive buját beleölto A futó Bodrogba. Szendrői Holozsnyay Cyrill. Yigecz Jákó levelei. Tudvalevőleg az „Üstökös“ Vigéc Jákó-ja után ne­vezik az utazókat országszerte vigécek- nek, s valahányszor megjelennek az ő humorától duzzadó, nem ritkán csí­pős izü, de mindig kacagásra ingerlő levelei, melyeket gazdájával, bukvári Krida Naftalival vált, az azokban fog­lalt jelesebb kifejezések rövidesen szálló igékké válnak s széltében-hosz- szában lehet azokat hallani. — A levelek szine-java most külön kötet­ben megjelent, nagy örömére a mu­latni vágyóknak, s a két nagy levél­író arcképével állott díszes cimbori- tékban 40 fillér bélyeg ellenében min­denkinek bérmentve küldi meg az „Érdekes Könyvtár“ kiadóhivatala (Budapest, V., Kálmán-utca 2.) Kap­ható azonban a könyv minden könyv- kereskedőnél, kolportörnél és a do­hánytőzsdékben is. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. G. L. Gálszécs. Tessék Sarlay Kornél színházi titkárhoz fordulni. Nem közölhető : Álom (Vers.) Kiadótulajdonos: Éhlert Gyűl». Gyár NÍERGES-l JFALt (Esztergom sít.) Sürgönyeim: Eternit Budapest. Telefon 12—92. Gyár: VÖCKL4BRVCK (Felső Ausztria.) AZBESZT-CEMENT-PALA 3s.tseh.eiks X*a.jo@ ssa/b. Elpusztíthatatlan, könnyű, tetszetős, olcsó és tűzálló tető fedőanyag. ETERNIT MÜVEK HATSCHEK LAJOS Budapest, VI., Andrássy-ut 33. Elsőrangú referenciák. — Jótállás. — Évi gyártás 1500 kocsirakomány. -- Kérjen ismertetést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom