Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)
1904-05-01 / 50. szám
4. öldjl. ZEMPLÉN; Május .7 Ilyen szer egyedül csak a valódi Brády-féle máriacelli gyomorcseppek évtizedek óta kipróbált zamatos, izü, biztos hatású házi. gyógyszer az összes gyomorbajoknál. Üvegje 80 fillér a gyógyszertárakban. Utánzatoktól óvakodjunk. — Egy évi fennállás elegendő volt akoz, hogy az intelligens közönség meggyőződést szerezzen arról, hogy Halász J. fényképész Kazinczi- utcai műtermében oly fényképek készülnek, mely úgy kivitelben mint tartóság tekintetében bármely udvari fényképész dicséretére válhat, ezen felül az az előnye is van, hogy az árak igen mérsékeltek. A tavaszi idény beáltával igen sokan keresik fel ezen műtermet, mely állandóan nyitva van, és mindenki megelégedései nyilatkozik róla. — Milliókra tehető az kár, melyet a m. szőlőtermelő közönség óvről- évre szenved az által, hogy szőlőjét a lisztharmat (oidium) ellen kellő időben meg nem védi. Mire a bajt észreveszi, az már úgy elharapódzott, hogy minden igyekezet csak a kár kevesbitésére, de nem megszüntetésére szolgál. Ezért is ne mulaszsza el egy szőlőgazda sem szőlőjét májusban dr. Aschenbradt-féle rézkénporral legalább egyszer beporozni, úgy, ha fel is lép másutt a lisztharmatjárvány, nála kárt nem lehet. Amellett a rézkénporral a szőlő egy másik, igen elterjedt, de sokak által még ma is félreismert betegsége az anthraknosis ellen is mentesítjük a szőlőt, már pedig ez a kártétel is rendszerint 5 és több százalékát viszi el a termésnek. Aki tehát mind a két betegség ellen egyszerre és biztosan akar védekezni, az egyszer okvetlenül porozza be tőkéit rézkénporral és tartson ezen kitűnő anyagból egy keveset készletben, hogy járvány esetén a por kéznél legyen. A rézkénporozott szőlő kinézése mindig szebb, a fürtök és vessző érése mindig gyorsabb, mint azoké, amelyeket ezen porral nem kezeltek. — Gaedicke A. budapesti kitűnő hírnevű cég mai hirdetésére olvasóink figyelmét különösen felhívjuk. E cég szolid üzleti elvei és előzékeny kiszolgálása által kitűnő hirre tett szert. Az osztálysorsjáték legutóbbi húzásánál is a legnagyobb nyereményeket fizette ki. Cimbalmok, Schunda Vencel József cs. és kir. hangszergyáros hírneves gyártmányaiból állandó bizományi raktár van Werner Sárika oki. cimbalom-tanárnő cimbalom-magániskolájában, Sátoraljaújhelyben.________________________ Blúzra való selyem méterje 60 kr.-tól 11 írt 85 kr.-ig, legutolsó újdonságok. — Bérmentve és vámmentesen házhoz szállitatik. Nagy mintaválasztékot azonnal küld HENEBERG selyemgyáros, Zürich. SZÍNHÁZ. Színházi hetimüsor. Vasárnap, f. hó 8-án délután mérsékelt helyárakkal Lukácsy Sándornak kacagtató énekes bohózata, a „Fenelányok“ kerül színre. Ugyanakkor este rendes helyárakkal bérletben a „Menyecskék“ Verő György nagysikerű népszínműve adatik itt először. A darab maga három szakaszra oszlik u. m. a „Biróné,“ „Márika elmén“ és a „Menyország.“ Tele poezissal és élettel. A szerző külömben már ismerős országszerte, hisz ö irta a „Szultán“ oparettet „Hadak útját“ és sok más ismert müveket. A darabba a női főszerepeket Fái Flóra, Kon- dráth Ilona játszók, mig a férfi Szerepek Bartha, Somlay, Nagy Gyula és Serfőzy György kezeiben vannak. Hétfőn, folyó hó 9-én „Bárány- kák“ Varney remek zenéjü, mulattató operetteje kerül műsorra. Sárosi Paula, Bárdos Irma, Halmai Kornélia, Nagy Gyula, Palásthy és Cseöreghhel a főbb szerepekben. Kedden, folyó hó 10-én Herczeg Ferencz kacagtató vigjátéka, a „Nemzeti Színház“ állandó müsordarabja a „Három testőr“ adatik. A főszerepeket Fái Flóra, Kondráth I. Szénássy, Czobor, Somlay, Baróthy Rezső ját- szák. Szerdán, folyó, hó 11-én bérletszünetben, itt először a „Vándorlegény“ nagy hirü operette újdonság kerül bemutatóra. Bájos és fülbemászó zenéje és valamint kedves librettója miatt folyton müsordarabja a Népszínháznak. Az igazgatóság fényes kiállítás keretében hozza színre ez újdonságot. Kitűnő szerepeik vannak Bárdos Irmának, Palásthynak (Strautinger,) Makray, Cseöregh és Radványinak. Áldozócsütörtökön, f. hó 12-ón két előadás, d. u. mérsékelt helyárakkal „Lotty ezredesei operette.“ Este „Vándor legény“ bérletfolyamban, másodszor. Pénteken, 13-án a nemzeti szin- - ház legnagyobb sikert aratott újdonságainak lesz itt a bemutatója. Komjáthy nagy költséggel és pazarul hozza színre az „Egyenlőséget“ Az egzotikus növényzet, mit a színpadon buja pompájában lát a közönség, külföldön készült és az igazgatónak nagy kiadásába került a nem különben pompás díszletekkel együtt. Reméljük, miszerint a közönség látvaKomjáthy áldozat- készségét, tele házzal fogja ezt honorálni. Szombaton, f. hó 14-én újdonságul itt először a „Messiás“ Dr. Fényes Samu korrajza kerül színre, a Nemzeti színház repertoirdarabja. ** A „Tavasz“ f. hó 4-én került színre először. Az előadásról már előző számunk közölt recensiókat; folyó hó 5-én újra ment a darab a régi szerep- osztásban, bérletszünetben közepes ház előtt. ** „A csodagyermek.“ Pénteken, folyó hó 6-án került színre Gavault Pál és Charvay Róbert e „nagysikerű,“ de azért a prüdériáig Ízléstelen darabja, amelyben az összehalmozott kacagtató részletek, ügyes jelenetek mindenesetre tisztességesebb keretet érdemelnének. Azonban a közönség kivette részét a „finom“ francia esprit sziporkázásából s mindvégig jól mulatott a darabon. Croche szerepét Baróthy Antal játszotta meg. Alakítása után bátran leszögezhetjük ama véleményt, hogy igen ügyes, te hetséges tagja a társulatnak s képes a legnehezebb feladatok megoldására. George szerepét Czobor tette élvezetessé, Irén szerepét pedig, dacára epizódszerep jellegének Szénássy György játszotta meg jóizü bonhomiával, s tette nagyon lebilincselővé. Fái Flóra Elise, Kondrát Ilona Berthe szerepében játszottak kifogástalan felfogásban. Palásthy s Nagy Gyula azok voltak, akiknek közönségünk őket ismeri. ** Szereposztások. Vasárnap a „Menyecskék“ kerül színre a következő szereposztásban Bartha (biró,) Fái (biróné,) Aitner (Örzse,) Kondrát (Mariska,) Somlay (Gyuri,) Sárossy (Zsuzsa,) Takács (Juli.) Hétfőn a „Báránykák“ szerepeit Makray (Ba- durol,) Cseöregh (Cristián,) Palásthy (Fifrelin,; Nagy (Joseph,) Sárossy (Fanni,) Bárdos (Alice,) Diósy (Germain,) játszák. Kedden f. hó 10-ikén „A három testőr“ megy a főszerepekben : Baróty (Pollacsek) Fái (Róza,) Kondrát (Liza,) Szénássy (Ráthy,) Czoborral (Flóris.) IRODALOM. Strófák. Bizalmam végkép hamvadóba’, Szivembe meghalt már a hit, Amik biztatnak uj reménynyel Csupán csak a te csókjaid. Az ígéretben megcsalődtam, Jövőmben bízni sincs okom, Az álmok kora rég lejárt már Már nem merengek álmokon. De ha csókollak: a szivemnek Legbenső, titkos rejtekén Valami biztat: Oh! ne csüggedj Éledjen benned uj remény. S bár annyi csókot mezgeréltél Itt-ott lányajkról hajdanán Hidd: álom volt, ez a valóság És a legigazabb talán. Igaz-e, hü-e, mit kutatnád Hiszen kutatni nincs okod, Hogyha igaz: minek a kétely ?! S ha nem, hát azt is megszokod. Ki annyi csókba, megcsalódtál Ki hittél bízón, boldogan : Majd elviseled azt is, azt is Ha az övének vége van. S ne búsitson, hogy már e csókok A fáról pergő levelek . . . És az utolsók, és a végsők Melyekben bíznod még lehet. Ne búsitson, hogy eltűntükkel Tavasz rád többé nem derül Hisz jobb lesz, jobb, magadba bizva Maradnod árván, — egyedül. Bnjdosó. „A Zenélő Magyarország“ zongora és hegedű zenemüfolyóirat most megjelent XI. évfolyam 9-ik füzete, a következő szép zenemű újdonságokat közli: I. Bogdán István „Halottam van“ magyar dal, II. Haryashy J. „Japán nemzeti hymnusz“ III. La- votta János után Huber Sándor „Szigetvár ostroma“ IV. Lengyel Miksa „Kaszinó csárdás.“ Ily gazdag tartalommal jelenik meg a minden zenekedvelőnek kiváló fontosságú zenemüfolyóirat minden egyes füzete, úgy, hogy előfizetői az érdemesebb zenemüveket, melyek az év beforgása alatt megjelennek, a havonta kétszer megjelenő füzetben kapják. Előfizetési ára egész évre 24 füzetre 12 kor. félévre 6 kor. negyedévre 6 füzetre 3 korona. Előfizetni a most folyó negyedre, valamint az előző évnegyedekre is a „Zenélő Magyarország“ (Klökner Ede) zenemükiadóhivatalá- ban, Budapesten VIII. József-körut 22/24 hol egyúttal minden nyomtatásban megjelent zenemű, a legolcsóbban megszerezhető. Uj Idők. A vasutasok sztrájkjának történetét adja képekben az Üj- Idők e heti száma: húsz nagy fotográfiái fölvétel után készült képben. Úgyszintén a hőt nagy irodalmi eseményét, a „Bizánc“ cimü történeti drámát is bemutatja eredeti felvételek nyomán. A lapnak szövegrészében található regény Herczeg Ferene-től, költemény Szabolcska Mihálytól, novellát irta: Tábori Róbert, kritikai ismertetést Bródy Sándor, társadalmi cikket Számadó János és Neményi Erzsébet, azonfelül számos érdekes és vonzó apróság. Aki a lap irányával megismerkedni óhajt, annak kívánságára ingyen küld mutatvány- számot a kiadóhivatal Budapest, And- rássy-ut 10. A Magyar Lányok szerkesztősége az idén is rendez előfizetői számára felolvasó ünnepet, melylyel tavaly oly nagysikert és tetszést aratott. É kedves, családias összejövetelek, melyeken száz meg száz fiatal leány vesz részt, igazán bájosak, azonkívül valóban előkelő irodalmi nívón állanak. Felolvasnak ezúttal Szabóné Nogáll Janka, Várady Antal, Lyka Károly, Wolfner Pál és a szerkesztő Tutsek Anna. A felolvasás május 8-án lesz, vasárnap délelőtt 11 órakor a Vigadó nagytermében. A meghívó előmutatása mellett a jegyek átvehetők Singer és Volfner könyv- kereskedésében Budapest, Andrássy- ut 10. A Magyar Könyvtár legújabb sorozata ismét három értékes munkával gyarapítja ezt a kitűnő vállalatot. A magyar irodalom köréből Deák Ferenc korszakalkotó második felirati beszédét közli, melyet bevezetéskép az a remek szónoklat előz meg, melylyel Beöthy Zsolt áldozott a haza bölcse emlékének. A külföldi irodalom köréből Maeterlinck szerepel, a nagy belga iró, kinek „Monna Vanná“-ja világszerte oly óriási sikert aratott s aki ebben az uj darabban —- cime „ Joyzelle“ — egyikét adja legmélyebb, legköltőibb alkotásainak. A drámát Ábrányi Emil fordította, a nála megszokott tökéllyel. Végül egy két számra terjedő angol elbeszélést ád a sorozat, még pedig a Sherlock-Holmes történetek révén nálunk is rendkívüli népszerűségre jutott Conan Doyle-tól. Cime: „Az Ágra kincsei,“ s szintén Sherlock- Holmes egy zseneálisan kigondolt detektiv-történetét tartalmazza, melynek szövevényei Britt-Indiából nyúlnak át Angliába. Á gondos fordítás Mikes Lajos tollából való. A „Magyar Könyvtár“ egy-egy számának ára 30 fillér; az eddig megjelent számok teljes jegyzékét szívesen megküldi a kiadóhivatal (aLampel R. — Wodia- ner F. és Fiai, Budapest, Ándrássy-ut 21.). vagy bármely más könyvkereskedés. Az Én Újságom gazdag tárháza a szebbnél-szebb olvasni valóknak: verseknek, meséknek, történeteknek, elbeszéléseknek, ismeretterjesztő cikkeknek. Gaál Mózes most folyó gyönyörű elbeszélésének folytatását hét- ről-hétre élénkebb érdeklődéssel várják a kis olvasók. Figura bácsi mókái, Könyves bácsi tarsolyából cimü rovatok apró cikkei mulattatva, szórakoztatva tanítják a különféle hasznos dolgok alap elemeit. Magyarország legjobb irói sdgédkeznek Pósa bácsinak a lap szerkesztésében, hogy az „Az én újságom“ mennél tarkább, változatosabb legyen. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal, Budapest, Andrássy-ut 10., ahol 2 koronával egy negyedévre elő lehet fizetni TANÜGY. Népiskoláink áliamositása. — máj. 7. Ebben az estendőben 133 magyarországi jjjközségben nyílik meg állami népiskola. Ezek közül vegyes és részben tiszta nemzetiségű 98 község van. Hogy ezekben az iskolákban is majd a magyar nyelv járja, az persze a nemzetiségi urak szemében nem kis szálka. Barbár és erőszakos támadásnak tüntetik ezt majd fel a nemzetiségek kincse azoknak nyelve és kulturáfa ellen. • Maguk a nemzetségi agitátorok sem tagadják, hogy a magyar nyelv tudása nemcsak szükséges, de hasznos is. Azonban saját hatáskörükben csak azon vannak, hogy a magyar nyelv elterjedését megakadályozzák. Miért ? Erre a felelet egyszerű. Azért, mert tartanak attól, hogy a magyar nyelv fokozatos térfoglalása együtt halad az ő társadalmi és politikai hatalmunk és befolyásunk csökkenésével. Tudják jól ezek az urak, hogy milyen nagy a magyar nyelv és a magyar kultúra azonosító képessége. Tudják, hogy a magyar szellemi és erkölcsi légkör átalakító hatása elől senki sem térhet ki. Gondoljunk csak a nagy magyar nyelvtudósra, s Munkácsyra ami halhatatlan büszkeségünkre, vagy hogy mást ne mondjunk, emlékezzünk a mi utolérhetetlen Petőfinkre és itt áll a maga klasszikus igazságában az az ethnografiai tény, hogy kevés nép a világon bir olyan aszimiláló képességgel mint a magyar. Van tehát okuk a nemzetiségi izgatóknak, hogy féltik az irhájukat a magyar Géniusztól. Azonban vérmes reményeket no tápláljunk a felállítandó állami iskolák iránt. Tapasztalatból tudjuk, hogy a népiskolát végzett román gyerekek ~ nem beszélnek tőrölmetszett magyarsággal, sőt sok esetben nehány esztendővel utóbb, mikor legénysorba jönnek a diseipuiusok, már alig tudják az iskolában elsajátított magyar nyelvet. Ez igaz, hogy csak kivétel, ami a szabályt erősiti meg, és éppen
