Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)
1904-03-26 / 34. szám
2. oldal. zemplE n. Március 2ö. lem az utolsó években minden tekintetben lejtőre jutott. A szervezetlen kereskedelem ellenében országszerte erős szervezetek alakultak, melyek a gazdasági erőviszonyok természetes egyensúlyát a kereskedelem végtelen kárára megmásítják. Ez ejős szervezetek agitációjának eredménye, hogy foglalkozásunkat kisebbítik, hazafíságunkat kétségbe vonják, tisztességünket meggyanúsítják. Áz okok között, melyek ezen állapotot előidézték, első helyen említi, hogy a kereskedelem minden védelem hiányában magára van hagyatva, a törvényhozás mostoha gondozásban részesíti, önmaga pedig széttagolt, ereje szakadozott, egyesülésre nem jutott, tehetetlenül áll az ellentétes áramlatok nagy erejével szemben; hozzájárul még azon békétlenség és'egyenetlenség, összetartás hiánya, mély saját kebelében is dúl. Ha a magyar kereskedelem e lejtőn nem akar tovább haladni, ha további visszafejlődésének gátat akar vetni, egyesülnie kell egy hatalmas szervezetté, mely jogos érdekeit meg tudja védeni a siker teljes biztonságával. 1 Ezért lelkes szavakban felhívja Sátoraljaújhely és a vidék kereskedőit, hogy csatlakozzanak ama nagyszabású mozgalomhoz, melyet az „Orsz. Magy. Kereskedelmi Egyesülés“ országszerte megindított és oly sikeresen folytat; lépjen be minden kereskedő az orsz. egyesületbe és alakítsák meg helyben a kerületi gócpontot. Jelentésében végre kiterjeszkedik a helyi kérdésekre, igy a polgári fiúiskolának napirendre való tűzéséhez a maga részéről szívesen hozzájárul, mert ez intézménynyel nemcsak városunk tanügye emelésének vél szolgálatot tenni, de ez iskola felállításától reményli a helyi kereskedelemnek és iparnak szellemi haladását, ha a tanulóifjúság megfelelő képesítést itt fog nyerni és nem szorul tudományos pályára, hol amúgy is túltengés van, mig a keresk. és iparpályára a teljesen kiselejtezett, vagy minden előképzettség nélküli anyag jut csupán; amennyiben Sátoraljaújhely város polgármestere az ügyet magáévá tette, remélnünk lehet, hogy az a legrövidebb idő alatt kedvező vékenységgel, hogy a vihar régi alkotmányukkal együtt el ne temesse magát a nemzetet is. A pártok elnémultak s a hazafiak szent egyetértése látszék egy percre előtűnni. A sajtó szabad lett. „Pest város közönsége nevében alulírottak szerencsések hivatalosan értesíteni a magyar nemzetet,“ — szól a márc. 15-iki proklamáció — „hogy ami más országokban polgárvérbe került, — a reformot, — Budapesten 24 óra alatt békés és törvényes utón kivívta a törvényes egyetértés. A városi tanács ugyanis a választó polgárságtól értesülvén arról, mikép a város polgárai és lakosai vele együtt akarnak értekezni az idők komoly fejleményei felett, a tanácskozási teremnek századokon át zárva volt ajtait 1848-iki évi március hó 15-én, délután három órakor a népnek megnyitáés miután megértette annak törvényes kivána- ■ tait, azokat, mint nagyobbrészt már eddigelé is kebelében ápolt hazafiui óhajtásokat egy szívvel, egy akarattal elfogadta, magáévá tévé, sőt azon tizenkét pontot, melyeket nagyrészben a nemzet az 1790-dik év óta törvényhozás utján is annyiszor sürgetett, ezen közgyűlésben az országgyűléshez intézendő kérelmezésként aláírta . . .“ „Ily békés és törvényes utón minden vérontás és csendzavar nélkül kivívott nagyszerű reform-diadal elintézést fog nyerni. Ebbéli reményünk — úgymond — annál biztatóbb, mert vármegyénk nagy tekintélyű főispánja, aki a város minden egyes polgárával szemben mindenkor a legjobb indulattal viselkedik és jóakaratának minden adandó alkalomból tanujelét adja, a kör és egyesek méltányos kívánságát szívesen kész teljesíteni, ez esetben is készséggel fogja eme fontos ügyünket teljes befolyásával támogatni és ez eminens érdekű ügyet előmozdítani. Összetartásra és nagyobb fokú érdeklődésre kéri fel tagtársait, jelentését eszmecserére és elfogadásra ajánlja. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta az elnök akciót kifejtő tevékenységét és minden irányban való hozzájárulását készséggel megígérve, a taggyüjtésre elnököt és Schön Sándor tagot felkéri. Szabó Jakab isk. igazgató jelentést tesz a társulat által fenntartott keresk. tanonciskoláról, melyben a közgyűlés tudomására hozza, hogy a mulasztások apaszlásával, a növendékek szaporodásával, valamint az előkészítő-osztály felállításával az iskola előnyösebb helyzetbe jutott és az eddiginél nagyobb eredményeket lesz képes elérni. A közgyűlés a jelentést örvendetes tudomásul veszi. Elnök bemutatta a múlt évi számadásokat és vagyonmérleget, melyet a számvizsgáló-bizottság elfogadásra ajánlott. A közgyűlés úgy a múlt évi számadásokat, valamint a jelen évi költségvetést teljes egészében elfogadta, a vezetőségnek a felmentvényt készséggel megadta, egyben köszönetét szavazott a keresk. kormánynak, Sátoraljaújhely városnak, a kassai keresk. kamarának, a helybeli pénzintézeteknek az iskola fenntartásához nyújtott segélyekért, Beregszászi/ István kir. tanfelügyelőnek pedig az isk. szellemi és erkölcsi támogatásáért. A kisorsolt választmányi tagok újból meg választattak; uj választm. tagul Bokor József és hiányzó szám- vizsgáló tagul Glück Samu választatott meg. Alexander Vilmos indítványát, mely szerint a társulat gondoskodjék évente rendezendő nehány szakbeli felolvasásról, mely alkalmas lesz a kereskedők között a közszellem ápolására s az egymásközti szoromegünnepléseül holnap Budapest ki leszen világítva s innentul Pest város, mint a haza szive törvényházának tornyán nemzeti szinü zászló lobogandó Aláírva: Klauzál G., Egressy S., Nyáry P., Vasváry P., Petőd S. stb. Mily rendkívüli változás eszmékben és intézvényekben egyiránt! S mily rendkívüli változás különösen az irodalomban! A cenzúra, mely eladdig zsarnoki önkénynyel uralkodott a hazafi sziveken, egy pillanat alatt eltöröltetett. A forradalmi szellem összetörte a formák zsarnoki korlátáit. Népgyülések váltották fel a köztermek komoly tanácskozásait, s népszónokok hirdették az uj igéket, amelyek mintegy az égből látszottak alászállani. Kiáltványok és röpivek hordták szét a kivívott szabadságot, az uj eszméket s uj érdekeket, amelyeket mindenki magáévá tett. A magyar hírlapirodalom, mintegy varázsütésre, újjá született. A régi elvek és rendszerek fenekes- től teljesen felfordultak. Nyíltan, elszántan szálltak síkra, a nemzetiség s az uj alkotmány védelmére, amelyet nemcsak hírül kellett hozni, de magyarázni, fejtegetni is. Minden akadály elhárult s a zsurnalisztika megváltását ünnepelte. A régi konzervatív közlönyök mindjárt uj irányt tűztek zászlajukra. A Nemzeti Újság, mely addig folyvást ellenlábasa volt a Pesti Hirlapsabb kapocs megteremtésére, a közgyűlés helyeslő tudomásul vette és keresztülvitelével a választmányt bízza meg. A közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét szavaz Székely Elek polgár- mesternek a terem átengedéséért. Az elnök megköszönte a tagok részvételét, mire a közgyűlés az elnök éltetésével befejezést nyert. Szalbó Jakab. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. )( Kinevezés. Gróf Hadik Béla főispán dr. Simonovics Ignác varan- nói járásorvost vármegyei tiszteletbeli főorvossá nevezte ki. Dr. Simonovics Ignác hosszas és kifogástalan közszolgálatával szerzett érdemeket e kinevezésre. )( Pályázók az ügyészi állásokra. Múlt számunkban közöltük már olvasóinkkal, hogy a Mizsák István halálozása folytán megüresedett vármegyei t. főügyészi állásra dr. Szir- may István és Somogyi Bertalan alügyészek pályáznak, mig az ekként megüresedendő alügyészi állásra: dr. Hunyor Sándor, dr. Isépy Tihamér és dr. Tátray Dezső sátoraljaújhelyi ügyvédek pályáznak. Utólag arról értesülünk, hogy az alügyészi állásra a fent említett három pályázón kívül még dr. Engel Jakab tokaji ügyvéd is fog pályázni. A vármegye júniusi közgyűléséig, hol az ügyészi állások betöltendők lesznek, a pályázók névsora valószínűleg még szaporodni fog. )( Vármegyei közgyűlés. Zem- plénvármegye törvényhatósága — mint előző számunkban jeleztük — rendes évnegyedes közgyűlését Sátoraljaújhelyben f. évi március hó 29-ik napján d. e. 10 órakor fogja megtartani a következő tárgysorozattal: 1. A nagymi- hályi járásban elhalálozás folytán lóavató bizottsági elnök választása. 2. A jegyzői nyugdíjalapra ügyelő választmányba 8 bizottsági tag választása. 3. Alispáni jelentés a közigazgatás általános állapotáról. 4. A gyámhatósági pénztár befejezett vizsgálatának eredményéről beadott jelentés. 5. 3075. számú belügyminiszteri leirat a vármegye tulajdonát képező törvényszéki épületek visszavétele tárgyában. 6. 3415. számú belügyminiszteri leirat az útalapból felszabadult összeg hovaforditása tárgyában. 7. 1592. számú belügyminiszteri leirat a vármegye által alkotott temetkezési szabályrendelet ügyében. 8. 2210. sz. belügyminiszteri leirat a körorvosok fizetésérőlalkotott szabály- rendelet tárgyában. 9. 3420. számú belügyminiszteri leirat 2 ideiglenes járási dijnoki állás ügyében. 10. 3995. számú belügyminiszteri leirat a dögterek és gyepmesterségről alkotott szabályrendelet ügyében. 11. 3509. számú belíigy- ministeri leirat a vármegyei nyugdíj szabályrendelet ügyében. 12. 3503. sz. kereskedelmi miniszteri leirat a Tőke- Terebes—varannói helyi érdekű vasút forgalomba helyezése tárgyában. 13. 1995. számú kereskedelmi miniszteri leirat a 18. évet betöltött, de 60. évet meg nem haladott egyének útadó kötelezettségéről alkotott szabályrendelet ügyében. 14. 101. sz. Hevesvármegye átirata az 1889. VI. t.-cz. 50. §. törlése tárgyában. 15. 86. sz. Hontvármegye átirata az 1 gyermekrendszer elleni óvintézkedések ügyében. 16. 1129. sz. Esztergomvármegye átirata az elhagyott gyermekek költségeinek államosítása iránt. 17. 1967. sz. Sárosvármegye átirata a czigányügy rendezése tárgyában. 18. 693. sz. Bácsbodrogvármegye átirata a volt vármegyei számvevőségeknek a vármegyék rendelkezése alá bocsátása iránt. 19. 3349. sz. Csanádvármegye átirata a Cabinet irodától érkező német leiratok ügyében. 20. 3174. sz. Zalavár- megye átirata a gyámoltak és gondnokoltak pénzének gyümölcsöztetése tárgyában. 21. 3592. sz. Alispán a bérkocsi ipari szabályrendelet átdolgozott tervezetét bemutatja. 22. 3301. sz. Az igazoló választmány a választott biz. tagok és a közgyűlésen üléssel és szavazattal biró tisztviselők 1904. évi névjegyzékét bemutatja. 23. 2991. sz. A vármegyei gazdasági egyesület átirata a gazdasági szegődményes cselédekről alkotott szabályrendelet ügyében. 24. 646. sz. Sátoraljaújhely r. t. város polgár- mestere a képviselőtestületi tagok választásához választási elnök kiküldetését kéri. 25. 23665/903. Tiszti ügyész vél. jelentése a gálszécsi járáshoz tartozó községek újabb csoportosítása tárgyában. 26. A községek költségelőirányzatai és zárszámadásainak tárgyalása. 27. A már beérkezett és még beérkezendő összes a közgyűlés hatáskörébe utalt ügyek. nak, nem annyira szellemével, mint inkább csak irányával, márc. 15-ike után egészen radikálissá vált, mi nagy zavarba ejtó előfizetőit. A Jelenkor, melynek semmi határozott pártszinezete nem volt, Király Pál szerkesztése alatt szabadelvű szellemet kezdett vallani s vezércikkeit merész határozottság jellemző. A Múlt és Jelen, mely csak az imént Ítélte el végkép a francia forradalmat és népfölségi jogot, csakhamar köpenyt fordított, dicsérte az uj mozgalmakat s úgy látszott, hogy szinte élére áll a nemzeti törekvéseknek, amiért a többi lapok gunyját volt kénytelen tűrni. Többi közt a Pesti Divatlap igy jellemezte: „Neki már többé nincs jelene, se jövője, — múltja által vesztette cl.“ Nem is sokáig boldogult. A régiek közül csupán a Pesti Hírlap állta meg helyét, s ülte eszméi diadalát. Önérzettel mutathatott pályájára, mely nyolc évi fennállása alatt legtöbbet tett alkotmányunk átalakítására. Már előbb igy irt: „ Kollegiális kormány-rendszerünknek magyar felelős minisztériummá átalakítását minden reformjaink alapföltételének s lényeges biztositéká-,, nak tekinthetjük.“ S ime, az első független magyar felelős minisztérium néhány nap múlva ki volt nevezve. E lap legjobban felfogja a helyzet komolyságát. Nem osztozott az ábrándozók túlzásaiban, a rajongók tulbuzgalmában. Méltányolta a pesti mozgalom érdemeit; hiven közölte, vagy mellékletkép hozta a kiáltványokat és röpiveket, de tudta, hogy ha a pozsonyi országgyűlés nem teljesíti vala az idők jósszavát, minden utcai szónoklat, minden gyülésezés hiábavaló. Melegen üdvözölte a fölszabadult sajtót, de sürgette annak biztosítását is. „E nélkül nincsen áldás műveinken, irta Szalay. E nélkül hiába gyürkőzünk neki az építés nagy munkájának; izzadjunk bár hajnaltól napestig, emlegessük a hazaszeretetei, a szabadság szent igéit száz és ezerizbon, — mindennek semmi haszna; úgy járunk, mint Bábel munkásai, kik nem őrlették egymás nyelvét.“ „Adj nekem egy nagy gondolatot, irta ismét néhány nap múlva, melyre támaszkodhassam, s melytől ismét föléledhessek — mondá viruló, sugár gyermekeinek a hervatag aggastyán. S amit ő, amit a haza kért, azt gyermekei a sajtószabadság képében adták meg neki. E nélkül már nem lett volna több reggele a nemzetnek. Vele és általa uj életnek megyen elébe, annál nemesebbnek, annál hatalmasabbnak, minél nemesebben és hatalmasabban fogja kezelni e fegyvert.“ Á legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hnrn- los bajainál úgymint idült bronchitis, Bzamárlmrut és különösen lábbadczőknál influenza után ajánltatik, Emeli az étvágyat és testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban iivegenkint 4.— kor.-ért kapható. — Figye jiink, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. IIOFFMVNNkt BOGIE & CO vegyészeti gyár BÄSFL (Svájcz.)
