Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)

1904-02-25 / 22. szám

2. oldal ZEMPLÉN. Február 25. gulatot csinálni személyek és intézetek üldözéséhez, ezért kel­lett kutatni szeszfokokat és hek­toliter-fokokat és ezért kellett érez­ni és suggerálni azt a bizonyos ,,büz-‘-t, amely rothadásból szo­kott áradni. Végül ezért kellett volna a gyanút még továbbra is éleszteni, állandóan napirenden tartani. Az önző vállalkozás kudarca azonban teljes és tökéletes. Nem használt neki még a pártfegye­lem sem; jóllehet a képviselő- testületnek összes függetlenségi párti tagjai jelenvoltak a tegnapi gyűlésen — Pekáry és Fried ki­vételével — cserben hagyták vezérüket és ellene szavaztak a Schweiger üldöző indítványnak. Kívánatos is volna már egy­szer, hogy a józanság vegye át a vezető szerepet, még pedig állandóan és még akkor is, ha »spirituszról“ van szó. A magyar ipar állapota. — febr. 24. A vajúdó viszonyok kényszerí­tenek, hogy mindig újból foglalkoz­zunk az ipar jelenlegi állapotával. Csak ha ezt alaposan ismerjük, szá­míthatunk arra, hogy felsegélyezésére célirányosnak mutatkozó eszközökkel elérhessük a várva várt javulást. Eltekintve a már több év óta fenn­álló depressziótól, a magyar ipar je­len állapota a következő: A nagyipar egyes ágai teljes mértékben ki vannak fejlődve, sőt némelyek túlságos mértékben, úgy annyira, hogy ezek gyártmányaiban túlprodukció mutatkozik. Ezek az iparágak küzdenek a létért és igye­keznek magukon üzemredukeió, ár­egység utján vagy szoros kartellek kötése által segíteni, minthogy gyárt­mányaik többletének kivitele külön­féle akadályokba ütközik. A nagyipar több ága azonban még csaknem tel­jesen hiányzik. A középipar és kisipar Magyar- országon még kevéssé vannak kifej­a házikisasszony, megindul a kriti- zálás — a ruha ízléstelen, a szövet nem finom, hisz ez nem is uj ruha, a tavalyi bálruha átalakítva, felfris­sítve. A kedves Karcsi ezután össze­kötöz két széket, ráül és megmutatja a társaságnak, hogy milyen az ő automobilja, közben utánozza a ko­csi dübörgő hangját, sss .. . sss . . . dér . .. drr . . . s mind el vannak ra­gadtatva az előadástól — milyen ked­ves fiú ez a Karcsi és minő eredeti eszméi vannak. Utánozni egy auto­mobil robogását, kinek jutott már eszébe ? A szalonban az asszonyok kö­zött is élénk a társalgás. A hangot az idén a szép Keményné adja a társa­ságban. Ő is a divánon trónol és dominálja az egész társaságot éles, kellemetlen hangjával. Betölti az egész szalont az ő orgánuma, bántó élessége még a nehéz portiereken az előszobába is áthatol . . . mondha­tom, kedveseim, a halvány zöld crépe de Chine, rózsaszínű mousseline de Japonais-vel és aranyhimzóssel, va­lami csudaszép effektust adott este. Minő ügyes az én szabónőm, az mese . . . művésznő, genie, akinek nem is a munkáját, vagy a finom kelmét, hanem a kompozícióját, a találékonyságát kell megfizetnünk . . . Az asszonyok gyűlölik Keménynót, mégis mind a kedvében járnak. Az ebédlőben ez alatt nagvne- hezen megtérítették a sok kis asztal­kát. Szegény Mihályiné! szinte szív­dobogást kap az izgatottságtól, de mikor úgy fél, hogy esetleg valami nem lesz rendben. — Ma mindenre kétszeresen kell ügyelnie, Erzsi, — lődve. Sok gyártmány megfelelő mi­nőségben csak a nagyipar által állít­ható elő. A kisipar amaz ágai, melyek a vámkülföldön és Ausztriában is nagyon ki vannak fejlődve, oly ipa­rosok által folytattatnak, kik 3—10 munkással dolgoznak, valamint a középipar, melynek vállalatai 20—50 munkást foglalkoztatnak, szolgáltat­ják az adófizetők zömét. Hazánkban az ipar fejlődésére az alapfeltételek épp oly mértékben meg vannak, mint bármely más államban és ha ennek dacára sem fejlődik az ipar oly mértékben és oly módon, mint ez kívánatos, ennek okát más faktorokban kell keresni. Nevezetesen főleg a következőkben; Az ipar Magyarországon rend- szertelenül, a szükséglet és a gyárt­mányok értékesithetése ignorálásával fejlődik. Amint egy iparvállalat lóte- sittetik, mely kedvező eredményt mu­tat fel, csakhamar létesülő hason- irányu iparvállalatok ennek fenállá- sát kockáztatják, emellett saját fenn- állhatásukat is lehetetlenné teszik. A hitelezéssel főleg a közép- és kisiparban nagy kockázat jár. A kö­zönség nagy részében nincs kifej­lődve az a kötelességérzet, hogy a vásárolt áru árát, ha hitelre vétetett, kellő időben kifizesse; hitelezés nél­kül pedig nálunk a legtöbb iparág nem állhat fenn. Épp oly nehézségekkel jár az iparosra nézve — a nagyiparos kivé­telével — a hitel igénybe vétele, mely a pénzintézeteknél természetesen bi­zonyos formákhoz, nevezetesen az egyetemleges jótállás elvéhez van kötve. A kisiparos idegenkedik va­lamely pénzintézethez fordulni hite­lért, minthogy erre csak akkor van kilátása, ha ebben két társa támo­gatja. Amennyiben ezek hajlandók benyújtandó váltóit aláírni, viszon­zásra kénytelen és kölcsöne három­szoros összegéért szavatol. Semhogy egy tisztességes kisiparos az ebből eredhető oly gondoknak kitegye ma­gát, melyek munkálkodását és gon­dolkodási képességét megbénítják, de végzetesekké is vállhatnának, inkább mellőzi műhelye fejlesztését. Hitel- szövetkezetek létesítése által igye­keznek a kisipar hitelszerzésén köny- nyiteni, ami tényleg eredményeket mutat fel és a kisipar fejlődését sok inti a szobaleányt . . . hogy is ne, mikor itt van Mihályiné, meg aztán eljő a fiatal bankigazgató, Nándor Béla is . . . egy idő óta sokat fog­lalkozik Katicával . . . Katica szép, okos leány, hátha ? . .. A társaság ünnepélyesen bevo­nul. Kritizálják a „jelen nem levő­ket“ és végre kifogyva minden thé- mából, elkezdik kritizálni a — par- fait-t. Micike elősorolja az összes ide­áljait. — Tavaly három ideálom volt. . . Nyílik az ajtó és belép Nádor Béla, az idei season legkívánatosabb parthi-ja. A társalgás félbeszakad, mamák, leányok izgatottan lesik, ki­hez csatlakozik vájjon „ő“ ? — 0 meg leereszkedő udvariassággal kö- szönget jobbra-balra, a háziasszony­nak kezet csókol és végre letelep­szik Keményné asztalához, azt gorv dolva magában: itt legalább nem kötöm le magam senkinél, hisz’ Ke­ményné „asszony.“ — Alapjában véve igaza van a fiatalembernek, mert ha ma délután kissé foglalkoz­nék a házi kisasszonynyal, már egy óra múlva azt beszélnék széltiben- hosszában, hogy jegyesek. Pedig, mily szives-örömest csevegne Katicá­val, (hisz már három év óta szeretik egymást) de hát Nádornak sok az adóssága, Katicának pedig, sajnos, nincsen hozománya! Meg hát aztán, mi tűrés-tagadás benne, Nádor Bélát is vonzza az aranybűvös, ragyogó — millió, mely Keményné férjének tulajdona ! esetben üdvösen befolyásolja, de egészben véve ez az intézmény a kisipar gyenge előmozdítójának te­kinthető. A munkásviszonyok fejletlenek. A magyar munkás megbizhatlansága az iparfejlődés legnagyobb akadályai­nak egyike. Oly munkát, melyet nem végez függetlenül a gép, hanem lé­nyegesen befolyásolja a munkás fi­gyelme, rendszerint nem vagyunk képesek oly minőségben és oly áron teljesíteni, mint a külföld. De az iparnak legnagyobb baja, hogy még mindig nem eléggé támo­gatják. A társadalom, az országos iparegyesület, valamint magánkörök évek óta munkálkodnak az iparpár­tolás fejlesztésén, de nagy eredmény nem lesz addig elérhető, mig a ke­reskedelem komoly feladatává nem teszi, hogy az Ausztriából eredő gyárt­mány vételétől, mert ez árasztja el Magyarországot, lehetőleg elzárkóz­zék és ez által a közönséget az ipar- pártolásra kényszeríti. Kétséget nem szenved, hogy az ipar fejlődésével az ipar általános viszonyai is minden irányban javulni fognak. Gyakorolt munkások kerül­nek magyar iparvállalatokba; ennek következménye a gyártmányok javu­lása lesz. Az ipar fejlődésével a gyá­rak kénytelenek lesznek nagyobb fi­gyelmet fordítani a kivitelre, igyekezni fognak gépezeti berendezéseiket a lehetőségig tökéletesbiteni, hogy gyárt­mányaik minősége és árai verseny- képesek lehessenek. Az iparosok és kereskedők abba a helyzetbe jutnak, hogy szükségle­teik legnagyobb részét a belföldön fedezhessék, épp úgy a közönség nem fog külföldi gyártmányt keresni, ha belföldi gyártmányt egyenlő minőség­ben és árért kaphat, sőt csak kivéte­les esetekben lesz abban a helyzetben hogy a kereskedőnél külföldi gyárt­mányt talál. Mindennek elérhetésére szüksé­ges, hogy az ipar Magyarországon lehetőleg fejlődjék és hogy a cél el­érésére valamint a polgárok, úgy a hatóságok részéről minden elkövettes­sék. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. )( Miniszteri elismerések. A föld- mivelésügyi m. kir. minister Potoezky Dezső berzéki, Kozsár Bálint papinai, Kristóf Endre rafajóczi, Zombory Géza o.-liszkai, Sebeő Gyula tarczali, Man- del Rudolf csáklyói, Szabó Ferencz sárospataki, Kapossy Menyhért vásár­helyi, Gorzó Bálint sámogyi, Kozma Mihály bodrogvécsi, Turkinyák Sán­dor haburai, Nyessey József n.-ke- menczei és Vogler Zenó felső-esebi- nyei gazdasági tudósítóknak az 1903. év folyamán gazdasági tudósítói mi­nőségben nagy ügybuzgósággal és szakértelemmel végzett kiváló mun­kásságukért teljes elismerését nyilvá­nította. )( Á szerencsi utátkelési szakasz kiburkolása. A kereskedelmi minisz­ter gróf Hadik Béla közbenjárására a szerencsi átkelési állami útszakasz­nak kiburkolására vonatkozó munká­latot engedélyezte és a versenytár­gyalásnak sürgős megtartását elren­delte. )( Kivételes nősülési engedélyek. A honvédelmi miniszter a közigaz gatási bizottság felterjesztésére Gaj­dos János alsó-jablonkai, Rakár Já­nos felső-sitnyiczei, Halász György papinai, Gazda András kozmái, ifj. Faragó István kaponyai, Asszony Já­nos legenyei, Danyó Magéra Vazul kalenói, Ferkó Mihály mocsári, Ko- marczó János nagy-kemenczei, Dzu- nyó István modrai, Dohányos József baskai, Kruppa János kohányi, Jalcs Mihály csabalóczi, Marozsák János rudabányácskai, Duda Mihály tavar- nai, ifj. Csorba Mihály vitányi, ifj. Ferják Mihály hazsinai, Kovács Já­nos monoki, ifj. Kandalyik János ta- varnai, Czupák Mihály őrmezői, Pau- lovcsák János sztárai, Parikrupa Mi­hály pazdicsi, Gavula András borrói és Tamás Palyencsik János henczóczi lakosoknak a kért kivételes nősülésre az engedélyt megadta. )( A városi közgyűlésről szóló tudósítást következő számunk hozza, annak egyik nagy hullámokat vert részletéről vezércikkünkben foglalko­zunk. )( Az uj vármegyei szabályren­delet jóváhagyása. A belügyminiszter a vármegye közönségének újonnan átdolgozott szervezési szabályrende­letét a jóváhagyási záradékkal ellátta. )( Az 1903. évi sorozás. Minthogy az országgyűlés az 1903. évre kiállí­tandó ujoncjutalékot mind ez ideig meg nem ajánlhatta s ennek folytán a már többször elhalasztott sorozás sem volt foganatosítható, a honvé­delmi miniszter ismételten utasította a vármegyék alispánjait, hogy két tervet állapítsanak meg, melyek sze­rint a sorozás esetleg foganatosít­ható lesz. A vármegye alispánja ál­tal a honvédelmi miniszterhez felter­jesztett tervek szerint az 1903. évről elmaradt sorozás a vármegyében a következő napokra lett kitűzve : To­kajban : március 31 és április 1., 2., 3., 4., 5., G., 7. és 8-án; esetleg: április 16., 17., 18 és 19-én; Szeren­csen : április 10., 11., 12., 13., 14 és 15-én ; esetleg: április 21., 22., 23., 24 és 25-én; Sátoraljaújhelyben: a) a város részére: április 17., 18. és 19-én; esetleg: április 27 és 28-án; b) a járás részére: április 20., 21., 22 és 23-án; esetleg: április 29., 30 és május 1., 2 és 3-án; Király- Helmeczen: április 25., 26., 27., 28., 29 és 30-án; esetleg: május 5., 6., 7., 8., 9 és 10-én; Szinnán: március 31-én és április 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12 , 13., és 14-én; esetleg: április 22 és 23-án; Ho- monnán: április 16., 17 és 18-án; esetleg: április 25., 26 és 27-én; Sztropkón: április 20-án; esetleg: április 29-én; Varannón: április 22 és 23-án; esetleg: május 1. 2 és 3-án ; Gálszécsen : április 25., 26 és 27-én; esetleg: május 4., 5 és 6-án ; Nagymihályon: április 28., 29 és 30-án; esetleg: május 7., 8., 9 és 10-én. )( Kézi zálogüzletek szabályozása. A kereskedelemügyi minister kimon­dotta, hogy kézi zálogüzletek ékszer kereskedésekkel kapcsolatban nem tarthatók meg. Utasítja ennélfogva a törvényhatóságokat, hogy amennyi­ben ily zálogüzletek a törvényható­ságok területén ékszer kereskedéssel lennének kapcsolatban, azoknak szét­választása iránt 1905. május 1-óig intézkedjenek. HÍREK. A titok. — febr. 23. (Történik egy kávéház törzsasztalánál, hol az „extra“ piccolót, a habosabb kávét, a pirosabb sonkát szervírozzák, s hol a bohémek álne­veken szólittatnak.) Vicomte: A városban széltében- hosszában valami titokról beszélnek, nem tudtok felőle semmit? Törzsfőnök: Nem hallottam róla semmit. Vulpes : Én bevontam vitorlámat már régen és csak csendes otthonomba evezek. Vicomte: Amott jön a titkárunk, kettőt merek egy ellen tenni, hogy tud a dologról. Törzs főnők: Hivatalbeli köteles­sége. Titkár: Szervusztok urak! (leül az asztalhoz, kezel a jelenlevőkkel). Vicomte: (A titkár felé fordul). Mint a törzsasztal névleges és tény­leges titkárának tudnod kell: mi a titok ? Titkár: A titok Vicomte bará­tom, tág keretek között mozgó fo­galom. Titok: az egész Mindenség. Titok: az Isten létezése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom