Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)
1902-07-10 / 67. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Julius 10. Nyilatkozat. Tegnap este újságírói mivoltom- ban egy kvalifikálhatatlanul durva inzultus ért. Egy Landesmann Miksa nevű egyén, a Felsőmagyarországi Hírlap cimü újság kiadótulajdonosa, kiről egyik krónikámban megírtam, hogy a hírlapíró névnek lopott fényében csillogtatta szárnyait, — nyílt utcán feltartóztatott a következő szavakkal: »Ha maga engemet még egyszer ki fogja figurázni az újságba, fel fogok magát pofozni. Akaszsza fel magát ...» Mivel ízlésem tiltotta, hogy nyílt utcán botrányt csináljak, s a támadó modorához méltó inzultussal szemben azonnal vastagon vegyek elégtételt magamnak, és mivel ez egyéntől lovagias utón nem szokás elégtételt kérni, a bíróságnál fogom azt megkeresni. Németh Pál, a Zemplén belsödolgozótársa. A kimutatás szerint Szabolcs- és Zemplén megyében levő 59 és az Abauj megyei két hitelszövetkezet kötelékében összeben 12438 tag van, kik 22389 darab üzletrészszel bírnak, — 1.109,150 kor. értékben, melyből tényleg befizettetett 471,616 kor. — Váltók alapján kihelyeztek 1.061,626 kor. 77 fillért; kötvények alapján 1.019,048 kor. 81 fill. Takarékbetét számlán 1.010,762 kor. 60 fillért kezeltek. — Központi hitel címen 840,812 kor. 60 fillért vettek igénybe. Központnál betétképen 97,489 kor. 0G fillért helyeztek el. Átmeneti kamatok az: 1902. évre átvittek 30038 kor. 57 fill. Tiszta jövedelem, mint nyeremény 33,047 kor. 01 fill, volt. — Beszámolóját így fejezi be: Méltóságos elnök ur! Tisztelt közgyűlés ! A legnagyobb magyar, gróf Széchényi István azt mondotta: >Ha az örömök minden iskolái tárva állanak előttünk már, férfi korunkban szivösz- töneinket semmi sem töltheti be, mint hazánk, vagy ha ez nincs, az emberiség hasznára és holdogságára czélzó munkálkodásaink 1« (Felolvasások.) A titkár jelentése után Iványi B. Károly nagy-kázméri r. k. plébános előadást tart. A szövetkezek szerepéről a borértékesítés terén. — Felebarátait komoly munkára, a közért való munkálkodásra hívja fel. A felebaráti szereteten alapul — úgymond — a szövetkezés. Rámutat a jelenlegi bormizériákra és azt mondja hogy boraink jó hírnevét csak úgy lehet ismét helyreállítani, ha a borhamisítást nem kihágásnak, hanem bűntettnek minősitik. Ahhoz nem lévén remény, bor- értékesitő pinczeszövetkezetek létesítését ajánlja. Magyarországon néhány év múlva szőllők túltermelése várható, mivel a bor árának csökkenése jár, mi első sorban a kis szőllősgazdákat sújtaná. — Behatóan foglalkozik ezen szövetkezetek szeivezési módjával. Szerinte a vidéki szövetkezetekkel kapcsolatban egy országos központi borérté- kesitő szövetkezet szervezése volna ajánlatos és ezek együttesen értékesítenék a tiszta, hamisittatlan borokat. E kérdéshez hozzászólottak még Szabó Ferencz dr. sárospataki jogtanár és Káger József bodókőváraljai plébános. Ezután Gönczy István pazonyi ev. ref. lelkész tartja lendületes, hazafias ihlettel áthatott előadását: A szövetkezetek hivatásáról, tekintettel a kivándorlásra. Felolvasásában az amerikai kivándorlással, főleg mint anyagi kérdéssel foglalkozik. Tagadja, hogy meggazdagodási kalandvágy ragadta volna hatalmába népünket. A szövetkezeti eszme szolgálatában álló népképviselőknek — úgymond — fel kell világosítani a népet, hogy itthon, ha nenezebb is a megélhetés: de biztosabb. A nép vál- laira rótt terheket, melyek az idegen uralom idején kisebbek voltak, nagyoknak mondja, de másrészt kijelenti, hogy munka nélkül sehol sincs megélhetés, az ország terheit mindnyájunknak viselni kell; a szabadság és önállóság mindig nagyobb teherrel és küzdelemmel jár, mint a jog és önállás nélküli szolgaság! De nemcsak ezt kell hirdetnünk. Oktatnunk kell a népet a föld jövedelmének növelésére, a föld szeretetére és szorgalomra. (Úgy van 1 Úgy van! Éljen.) Azonban minden bajnak kutforrását leginkább a szövetkezés hiányában látja. A szövetkezés erejét példákkal illusztrálja és azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy a szövetkezés által »a kivándorlás áradatába egy oly hatalmas sziklát gördítünk, amely — ha nem is zárja el teljesen annak folyását, de bizton hiszem, hogy fenyegető hullámai megtörnek rajta.« Végül Perczel Ferenc, a m. mezőgazdák szövetkezetének vezérigazgatója kimerítő előadást tartott a mező- gazdasági szözetkezetek céljáról. Mindezekhez Mailáth gróf elnök felvilágosító megjegyzéseket és magyarázatokat tett és egy-két indítvány tár gyalása után a népes gyűlés déli 1 órakor véget is ért. (A lakoma). A gyűlés után 1 órakor a Nyesés nyári terrasszán ebédhez ült a mintegy 120 főből álló társaság. Az asztalfőn foglaltak helyet Mailáth József gróf körül Kazy József kormánybiztos, Geöcze Sarolta írónő, Palavicini Ede őrgróf, Forgách László gróf, Sennyey Miklós és Béla bárók, Mezőssy Béla függetlenségi és 48-as párti orsz. képviselő, Schell Ferenc báró, Nemthy József a Zemplénme- gyei Gazdasági alelnöke, Farkas Róbert dr., Révy Géza Viktor, Bencsik István főszolgabíró stb. A második fogás után Mailáth József gróf felköszöntötte Darányi földmivelésügyi minisztert, Károlyi Sándor grófot és a mai alkalom vendégeit. Ezután Bodnár Gáspár a „Magyar Földmivelő“ szerkesztője mondott köszöntőt Mailáth grófra, Páricsy József Geöcze Saroltát éltette egy igen poétikus szép toszttal. Nagy figyelmet keltett. Mezőssy Béla függetlenségi és 48-as párti képviselő beszéde, aki lendületes tartalmas és költői hasonlatokban gazdag köszöntőjét azzal kezdte, hogy igaza van Mailáth grófnak, amikor azt mondta, hogy nálunk az emberek nem szeretnek gondolkodni. Fájdalom szomorú igazság, hogy nálunk ezért is nincs közélet, hanem igenis van pártélet, amelyet a szenvedélyesség vezet és elhatol oda is, ahol a társadalmi korlátokat köny- nyü szerrel rombolhatja. És ez a pártélet azután minden figyelmet, minden erőt a fővárosba összpontosít. Ezért Magyarországon a főváros minden, a vidék pedig semmi. Ebben is kicsúcsosodik a magyar alkotmány és a centralizáció rettenetes küzdelme. Á szövetkezeti eszme azonban hivatva van a közéletet megjavítani és én ez eszme erősségében látom a jövőt. A szövetkezés, mint a harmat akkor is áldást hint, amikor senki sem látja. Ez ethikai erőssége is bátran elviselheti a feléje irányított leckéket. Különben is a szövetkezetről felhangzó erkölcsi prédikációnak anyagi önző a forrása, ne törődjünk vele. Vezérré teszi az érdemes embereket a közvélemény. Épp igy tette a szövetkezeti eszme vezérré Mailáth József grófot, akire a mai alkalommal én is poharamat ürítem, kívánva működésére kitartást, erőt és boldogulást. (Éljenzés.) Többen felszólaltak még. Zsindely István sárospataki tanár Mailáth gróf theoretikus működését méltatta. Érdekesnél érdekesebb pohárköszöntőket hallottunk. A legutolsó Palavicini Ede őrgrófé volt, aki a német császár aacheni beszédére hivatkozva modta, hogy II. Vilmos a kereszt védelme alá helyezte népét. A Bodrogköz társadalma — úgymond — örvendetesen tapasztalja, már régen egybe forrott e szent jelben. A felekezetek lelkészeit éltette. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. )( A közigazgatási bizottság ma tartott ülésének napirendjén előfordult közérdekű tárgyakról lapunk jövő számában referálunk. )( Hivatalvizsgálat. Hadik Béla gróf főispán e hó 8-án váratlanul jelent meg Homonnán titkára kíséretében és legott hoz?á fogott a a szol- gabirói hivatal ügyvitelének megvizsgálásához, mely a pénzkezelésre is kiterjedt. A vizsgálat két napig tartott. )( Hat heti szabadság. Dongó Gy. Géza vármegyei főszámvevőnek, ki az 1878-tól kezdődött vármegyei szolgálata alatt máig mindössze is csak két heti szabadságot élvezett, e hó 12-től számítandó hat heti szabadságot adott az alispán. A szabadság főorvosi bizonyítvány alapján, főispánunk hozzájárulásával és a közgyűlés utólagos jóváhagyása reményében adatott. — Főszámvevő távolléte alatt a hivatal vezetésével Semsey Sándor első alszámvevő bízatott meg. )( A vármegyei pótadók és útadók kintlevőségei együttvéve 142,071 K. 53 f.-nyi összegre rúgtak a f. évi jún. hó 30-án, amikor pótadókban 73,723 K. 59 f, útadókban pedig 68,347 K. 94 f volt a felszaporodott hátrálék. Legnagyobb hátrálék (27,197 K. 19 f.) van Sátoraljaújhelynél, ami, hogy a jelentés szavait idézzük, arra vall, hogy itt az adóügyi igazgatás vezető nélkül magára van hagyva és a hátrálékok behajtása körűi lanyha az érdeklődés, — legkisebb (357 K. 16 f.) a szinnai járásban. Dicséret illeti a nagymihályi és a varannai járásokat, mert onnan a községek törv. hatósági utadóhátrálé- kaikat nemcsak hogy az utolsó fillérig befizették, de már szépen törlesztettek 1902. évi törv. hatósági utadójokra is. )( Hitelesitö-hivatal. A nagymihályi 101. számú mérték- és hordóhite- lesitő hivatalnak 16 éven át volt vezetője, Herczik József, elhalálozván, e hó 9-én özvegyét, Herczik Józsefnét bízta meg szóban levő hivatal ideiglenes vezetésével Dókus Gyula vm. főjegyző, mint a hivatalosan távollevő alispán helyettese. Egyben intézkedett, hogy a 101. számú hivatalban a járási főszolgabíró, illetve a helyhatóság felügyelete alatt további fennakadás nélkül folyhasson a hitelesítés. A hitelesítői állás végleges betöltéséről f. évi szeptemberi közgyűlése alkalmából fog gondoskodni a törvényhatóság. )( Körjegyző-választás Ma reggel választották meg Barthos József főszolgabíró elnöklete alatt az ujhely- vidéki körjegyzőt, a községi választók élénk érdeklődése mellett. Pályáztak négyen : Haraszthy Vince, Klein Vilmos, Horvát Ármin és Nagy Albert. A négy pályázó közül közfelkiáltással Nagy Albertet, az eddig helyettes körjegyzőt választották meg. — Választás után lakoma volt a »Magyar Király« vendéglőben. )( Kivételes nősiilós megengedéséért folyamodtak a ma tartott közig, bizottsághoz : Kolyeszár György tech- nai, Gajdos Mihály vajtóczi, Kaufman Gerzson tót-kajnyai, Slivka János m.-jcsztrebi, Klopcsik Károly szendrői, ifj. Sztaskovits János ezéki, ifj. Szűcs János alsóbereczki, Kovács András lá- czai, Humenyik György lasztoméri, Zboray Mátyás Ferenc budapesti, Zuber Fulöp bukóczi, Pavolkó János gig- lóczi, Bacsocsin István orosz-kajnyai és Hirják Kovács János barkói hadköteles egyenek. Folyamodásaikat pártoló véleménynyel terjesztették fel a honvédelmi kir. miniszterhez. HÍREK. Megtámadott újságíró. Sátoraljaújhely, jul. 10 Tegnap este Sátoraljaújhely egyik legélénkebb utcáján csendben lefolyó botrány történt és csak a megtámadott újságíró jóizlésének köszönhető, hogy hangos utcai botránynyá nem fejlődött. Németh Pál joghallgató, lapunk belső dolgozótársa békés csendben haladt a Kazinczy-utczán, amint Rein István cukrász boltjából egy alak a sötétben előbbre jön és munkatársunkat a következő szavakkal inzultálja : „Ha maga engemet még egyszer ki fogja figurázni az újságba, fel fogok magát pofozni. Akaszsza fel magát. . . .“ A támadó alakban Németh Pál felösmerte Landesmann Miksát a Felsőmagyarországi Hírlap cimü újság kiadótulajdonosát és egyik vezérét. A botrány éppenséggel meg nem lep benünket. Elsopánkodhatnánk azon, hogy ime a sajtó egy szerény munkása éppen arról a részről támadtatott meg, ahol legalább a sajtószabadságot kellene ép tisztaságában megbecsülni. De ha tekintjük azt, mily méltatlanul bitorol a támadó fél minden kapcsolatot, amely a magyar újságírással összeköttetésbe hozhatná, úgy egyéni jóérzéknek, mint műveltségnek fogyatékosságai miatt, bizony épenséggel meg nem lepett a támadás e durva és kvalifikálhatatlan módja. Egyébként lapunk munkatársa ez ügyben a következő nyilatkozatot közli: jgggjF* Felkérjük t. előfizetőinket és mindazokat, kik az előfizetéssel hátrálékban vannak, hogy úgy a hátrálékos összegeket, valamint az uj előfizetést a már küldött utalványon beküldeni méltóztassanak. A kiadóhivataL — A rankfűredi mulatság. Rank fürdőben igen szép műsorral hangversenyt rendeznek e hó 20-ikán. A hangverseny műsora a következő: 1. „Monológ“, előadja Kardos Jenő ur. 2. „Klasszikus dalok“, előadja Sző- nyey Ilona őrhölgy. 3. „A harmadik út. Dramolet 1 felv. Szereplők : Ranky Rertalan ur, Kardos Jenő ur, Tahy Pál ur, dr. Stephány Nándor ur, Csák Kornuska úrhölgy, Ranky Bertalanná úrhölgy. 4. „Víg magánjelenet“, előadja dr. Stephány Nándorné. 5. „Magyar népdalok“, cigányzene-kiséret mellett énekli Mattyasovszky Sárika úrhölgy. 6. „Zongoraszám“, előadja dr. Psépy Tihamér. 7. „Szavalat“, Mattyasovszky Kálmán úrtól. 8. „A komédiásnő“. Vígjáték 1 felv. Szereplők : Szőnyey Ilonka, dr. Stephány Nándorné, Tahy Pál, Mattyasovszky Kálmán. Kezdete esti 7 órakor. Hangverseny után tánc lesz. — Eltűnt hentestanuló. Platz Károly helybeli hentes Csiszkó Károly nevű, gölniezbányai születésű, 13 éves, ág. ev. vallásu hentestanulója e hó 5-én hazulról eltávozott s azóta vissza nem tért. Az eltűnt fiút országosan körözik. — Öngyilkosság. Dienes Erzsébet helybeli 18-óves dohánygyári munkásnő ma reggel 7 órakor szüleinek Felső-Zsolomkai lakásán főbe lőtte magát. Az öngyilkos leány N egyike volt a legszebb dohánygyári munkásnőknek. Nemcsak társnői, de feljebbvalói is szerették és tisztelték. Ez a szeretet s ragaszkodás éppen most, a szerencsétlen leány végzetes tettének elkövetése után nyilvánult meg. A dohánygyárba járó társnői és csaknem a Zsolyomka összes lakói valóságos búcsújárást tartanak a zso- lyomkai patak kis házikójába, ahol a jobb sorsra érdemes leány élet-halál között lebeg. A derék jó leány az öngyilkossági kísérlet elkövetése után — Személyi hír. Ifj. Meczner Gyula lapunk főszerkesztője tartalékos honvédhuszár hadnagy 35 napi fegyvergyakorlat után ma délben Kassáról visszaérkezett Sátoraljaújhelybe. — Baleset. Gróf Wolkenstein Oszvald cs. és kir. kamarást bodrog- keresztúri nagybirtokost súlyos baleset érte. Tokajból hazamenet kocsijának egyik kereke a tengelyről lecsúszott, amit sem a gróf, sem kocsisa észre nem vett. Ebben a pillanatban a gróf a magas ülésről kiesett a földre és olyan szerencsétlenül terült cl a földön, hogy fejét és kezeit véresre zúzta. A gróf sebeit a vele volt Weinfeld Hermanné bábaasszony kimosta és Ilidegh József bodrogke- resztúri postamester segítségével egy szénásszekeren hazaszállították.
