Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)
1902-08-12 / 81. szám
Sátoralja-Ujhely, 1902. augusztus 12. 81. (2221.) Harmincharmadik évfolyam. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkosztőség és kiadóhivatal: Sátoralja-Ujhely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond sző i fill., vastagabb betűkkel 8 fill. Nyilttérhen minden garmond sor BO fill. POLITIKAI HÍRLAP. iíj. Meczner Gyula Bíró Pál dr. Hám Sándor főszerkesztő. felelős szerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 8 kor. —• Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden sző után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény. fiz adóvégrehajtás módosításáról. augusztus 8. Az adót fizetni kell. Szegénynek, gazdagnak, mágnásnak és polgárnak egyaránt. Az állam polgárai pénzéből gondoskodik az ország biztonságáról, a közigazgatásról, igazságszolgáltatásról, az élet- és vagyonbiztonságról és azt az óriási összeget, amely ezekre a célokra szükséges, nem teremtheti elő a föld alól, sem kölcsön nem veheti, hacsak magát az országot nem akarja elzálogosítani és eladni. Polgáraink támogatására anyagilag van tehát szorulva és amit a polgárok állami adóban fizetnek, az az ő javuk előmozdítására szolgál, Kell, hogy szolgáljon. Jól tudjuk, hogy elemi dolgokat mondottunk itt el, de szükséges volt ezeket előrebocsátanunk, mielőtt az elm'ondandókba belekezdenénk. Más kérdés az, hogy helyesen fizetjük-e mi magyar állampolgárok az adót Más lapra tartozik, hogy az adó aránytalanul van kiróva az ország lakosaira. — Régóta valljuk és tudjuk, hogy adózási rendszerünk hibás és ósdi, elavult alapokra van fektetve. A szegény ember Magyarországon hasonlíthatatlanul több adót fizet viszonyaihoz képest, mint a gazdaember. Szóval adózási rendszerünk régen alapos reformra szorult és A ZEMPLÉN TÁRGZÁJA. A lányokról egy leánynak. (Válasz N. Elza kisasszonynak.) Irta: Gál Lajos. Egy régi indiai legenda azt tartja, hogy mikor a világ-egyetem alkotója, az asszonyt akarta megteremteni, észre vette, hogy a férfi alkotására már fölhasznált minden anyagot, ami rendelkezésére állott. Vette tehát a kígyó mozdulatait, a kúszó növények simulékonyságát, a fű remegését, a nád hajlékonyságát, a virágok bársonyát, a levelek lengeségét, a gazella tekintetét, a napsugár ragyogását, a íellegek köny- nyét, a szellő állhatatlanságát, a pehely lágyságát, a méz édességét, a tigris borzalmasságát, a tűz emésztő hevét, a jég dermesztő fagyát, végül a liba gágogását, — mind ez elemeket össze keverte és megteremtette a diadalmas szép asszonyt. Ha hihetünk ennek a régi legendának, (én hiszek) akkor kétségtelenül nagy vakmerőség a nőkről beszélni, kritikát mondani és kétszeres vakmerőség a nőknek kevésbbé szép tulajdonságairól is Írni. S miután ón e vakmerőséget elkövettem — természetesen rá is szolgáltam a korho- lásra. N. Elza kisasszony oly kedves szellemességgel szállt síkra a hölgyekért, hogy válasz nélkül a kritikát az adóreformmal sokáig késlekednünk nem szabad, hacsak végkép elkeseríteni, vagy tönkretenni nem akarjuk épen azokat a kis embereket, akik a polgárság nagy részét teszik. Ezzel a kérdéssel nem foglalkozunk azonban jelen cikkünkben, először, mert e kérdést már bőségesen kifejtettük más alkalommal és más részről azért, mert erős a bizodalmunk és reménységünk, hogy a kormány rövidesen beváltja az adóreform tekintetében adott ígéretet és Lukács László pénzügyminiszternek e tárgyban tett fejtegetései nem maradnak elhangzott üres szózatok, hanem tett fakad nyomukban. Az adózás kérdését mi abból az ötletből vetettük fel ezúttal, amelyet a törvényhatóságok kebelében megindított mozgalom keltett bennünk. , Közvetlenül az első ülésszak berekesztése előtt a képviselőház kérvényi bizottsága tizenkét vármegyének a kérvényét tárgyalta, amely kérvényekben egytől-egyig az 1883: XLIV. t.-c. adóvégrehajtási szakaszainak az enyhítését kérték a megyei törvényhatóságok. A bizottság e kérvényeket a pénzügyminiszternek kiadni javasolja. A képviselőház elé azonban már nem kerülhettek e kérvények. Másnap berekesztették az országgyűlés első ülésszakát. nem hagyhatom és örömmel ragadom meg az ilkalmat, hogy rektifikáljak, visszavonjak, vissza szijjak mindent, a mi a hölgyek tetszésével nem találkozott igénytelen véleményemben. Mert az a való, hogy én igazán nagy tisztelője nagyok a hölgyeknek és igaz barátja a leányoknak, s mint ilyen abból a hibás álláspontból indultam ki, hogy az őszinte barát megengedhet magának egy kis bátorságot, s elmondhat egy kis — kellemetlenséget is a leányokról. Tévedtem. Bocsánatot kérek. Az az indiai legenda is csak részben igaz, hogy a hölgyek szépek, bájosak, jók, kedvesek, aranyosak stb. —- de nem igaz, hogy rútak is vannak köztük. A leányok pedig mind üde édes bimbók, csak jöjjön a fránya kertész, aki rózsának szakítja le őket. Az a kertész t. i., aki felé hajlik a bimbó, aki felé mosolyog, akihez vonzódik. .. Itt megint olyan dolgok nyomóinak toliam hegyére, hogy félek azokat leirni. . . . Minden leány angyal! . . . Mégis oly nehéz az élet, oly kevés a kérő, szóval kevés a partié! De hát nem a férfiak az okai ennek. Nincs jégből a férfisziv most sem. A leányok is édesek, aranyosak, bájosak, ópen- ugy, mint nagyanyáink voltak annak idején, s ha hymen rózsalánca mégis ritkábban fonja össze a szerető lelkeket, annak csak az élet az oka. A nehéz megélhetés 1 A nehéz kenyér- kereset. Az „igények“ szükséges előteremtése, amely nélkül nullák vagyunk a társadalomban. — Azok az Azóta egész sereg ily kérvény érkezett a képviselőházhoz. Kell tehát, hogy foglalkozzunk velők. E törvényhatóságok első sorban azt kérik, hogy az adóvégrehajtás a tavaszi és nyári évnegyedekben szüneteljen. Mindenki ismeri az adótörvényt, ha valaki nem ismerné, megismerteti vele az adóvégrehajtó. Nos a törvény betűje szerint az adófizetés évnegyedenként történik, aki nem fizet, azt megintik, zálogolják, árverezik. Tudott dolog, hogy par ex- cellenter mezőgazdasági ország vagyunk. Jövedelmünk, megélhetésünk a mindenkori termés minőségétől függ. Ha jó a termés, jól jár a kereskedő, az iparos, akkor telik luxus-cikkekre is, még könyvekre is. Ha rossz a termés, azt megsínyli minden társadalmi osztály, szinte állás és rangkülönbség nélkül. A termést pedig csak nyár végével értékesíti a gazda, hacsak adóvégrehajtó és adós nem szorongatja. Mert ha igen, eladja akkor is, amikor még lábon áll, vagy eladja utóbb potom áron. A legsúlyosabban fenyegeti az adóvégrehajtó, mert a kisgazda rossz termés idején rendesen nem fizethet, vagy keveset fizet, tehát hátrálékban van, mihelyt kissé jobb a termés, elverik rajta a port már akkor, mielőtt még termését, az „életet“ értéke szerint áruba boigények dirigálnak, amelyeket ki kell elégiteni a föld alól is a szegény férjnek ha van, ha nincs miből . . . Ettől riad vissza sok fiatal ember. — Volna nekem sok szép eszmém, ha a nagy- fejüekhez juthatnának azok, amelyek tömérdek házasságot eredményeznének. Például: Minden fiatalember, aki nősülni akar állami ösztöndíjban részesül, amely ösztöndíj pótolná a hozományt. Vagy: Minden leány, aki 21 éves koráig férjet nem kap, panaszt tehet a város (falu, megye) első tisztviselőjénél, aki állásának különbeni elvesztése terhe alatt — egy hónapon belül tartozik neki férjet szerezni. Vagy: Minden férfi, aki 30 éves koráig nem nősül, tartozik egy leánynak hozományt adni és azonkívül egy másik leányt hozomány nélkül elvenni, különben börtönbe jut. Vagy ... De nem folytatom tovább. Mert se vége, se hossza nem lenne az én honmentő eszméimnek, ha azokat mind felsorolnám. De nem vezetne eredményre úgy sem. Mert ami kormány fórfiaink pártkülönbsóg nélkül gonosz emberek. Politizálni, korteskedni tudnak, de a leány kérdést nem tűzik a napi rendre. Sőt — borzasztó, — még sokan agglegények is maradnak, ami igazán critikán alúli viselkedés. — Mondhatom, hogy én igen szivemen viselem a leányok sorsát. De mit csáthatná. Valóban alig van méltányo- sabb követelés, vagy mondjuk: kivánalom, mint az, hogy a nyári hónapokban szüneteljen a végrehajtás. Haszna ebből az államnak úgyis alig van, viszont a kíméletlen zaklatás következtében érzékenyen károsul az amúgy is adóktól roskadó gazda. Tudjuk, hogy e kívánalomnak törvényhozási intézkedés nélkül eleget tenni nem lehet. De ott van a pénzügyminiszter rendelkezési és intézkedési joga. Adja ki ideiglenesen utasításba, hogy az októberi évnegyed előtt az adót végrehajtani nem szabad. Az egész ország hálával fogja fogadni ezt a rendeletet. Az adóbehajtás pedig eredményesebb lesz mindkét félre nézve: a gazdára is, az államra is. A törvényhozásnak pedig egyik legelső és legsürgősebb feladata volna az adótörvény módosítása, illetve a végrehajtásról szóló szakaszoknak a fenntebb kifejtett módon való enyhítése. Szeretnék hinni, hogy a vármegyéknek ez az emberies és valóban a közjót szolgáló kérelme és feljajdulása nem lesz a pusztában elhangzó üres szó, hanem meghallgatásra talál ott, ahonnan előrelátást, bölcseséget és atyai gondoskodást méltán várhat minden adózó polgár. . i. ér. Magam már nem számíthatok, mert nős vagyok. Fiatal (nőtlen) barátaim pedig legott gyanús szemmel néznek reám, mihelyt a nősülésről beszélek nekik és nem emlegetem előre a — telekkönyvet. — Szóval, nehéz az életi hogy mégis lendítsek valamit kedvenceim (a leányok) sorsán, tanulmányokat teszek érdekükben, hátha valami üdvös dolgot fedezhetnék fel javukra. íme, össze állítottam Bouvget után egy táblázatot, amelyből kitűnik hogy, milyen pályán minő arányban szerelmesek a férfiak. A táblázat segélyével önök tisztelt hölgyeim legalább tudni fogják hányadán állnak a különböző pályája férfiakkal. Beös- merem hogy úgy vagyok ezzel a tanácsosai, mint az egyszeri szegény ember, a kitől kölcsönt kértek, s aki azt válaszolta: „Nekem nincs, de ha mástól kérsz, vigyázz, meg ne hütsd magad 1“ mert rongyos volt a kölcsön kérő ruhája. — Sántikál egy kissé a hasonlat, mert önök igen kedves hölgyeim nem kértek tőlem semmit és nem is szorulnak arra, do én magam állok elő mivel egyebem nincs — egy táblázattal. Jelesül: 100 hivatalnok (biró, ügyvéd, mérnök) stb. közül szerelmes 5 100 orvos közül........................20 100 tanférfin közül .... 30 100 tiszt közül a kapitányig . 90 azonfelül....................................5 100 festő közül (nem számítván a szobafestőket)........................80 Lapnak to»* sxéw# 4 «Idái.
