Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-07-26 / 74. szám

Július 26.

ZEMPLÉN.

3. oldal.l

érdemesnek a mi gyönyörű vidékeinket arra, hogy igy nyár idején egyszer is megtekintsük és támogassuk. Amivel pedig nem kevés élvezettől fosztjuk meg magunkat.

HÍREK.

Krónika.

— julius 25.

Fejem búsan kezembe hajtom És ülök árván, csendesen . . .

És elsóhajtom tízszer egy nap: Szenzációt adj Istenem!

Mert érezem, hogy írni tudnék, Szent lángra gyújt az ihletem,

Am ez hiába, mindhiába . . .1 Ha tárgyam ép most nincs nekem !

Mért vagy kegyetlen égi végzet? Tekints a krónikásra : rám, Szenzációt esengek tőled,

Mert ilykép befagy krónikám.

Küldj egy cápát a Ronyva vízbe, Vagy tehetsz bármilyen csodát,

Csak ne ítéld el sorvadásra A szegény heti krónikát.

Kérek . . . esengek égi végzet,

Add : hogy történjék valami,

Valami oly, mit rímbe fogva »PocnU-tal lehet dallani.

Mert ha történni semmi sem fog, Csupán meleg lesz: semmi más, Maholnap elmehetsz hegyezni Karót, te árva krónikás:

—th.

Nyúlvadászat a Kazinczy-utcán.

— julius 2-t.

Megesett, hogy a mostani hold- világos éjszakák egyikén egy jól táplált nyúl a Magashegy oldaláról leki- vánkozott a városba.

A barátságos nyúl éppen a Ka- zinczy-utcát, szép hölgyeink szívesen látogatott korzóját jelölte ki sétahelyéül. Hogy otthonosan találta magát, jele annak, hogy a nyulacska a félelem legcsekélyebb jele nélkül tipegett a város főutcája felé. Aligha nem tisztában volt azzal, hogy Nimród uraimék szegre akasztották a puskát, — maguk pedig aluszszák az igazak álmát.

Nem volt tehát kitől és mitől félnie.

De nem soká morfondírozhatott ekként a nyulacska. A mint füleit hegyezve, egy utca szögletéhez ért, legnagyobb meglepetésére egy úri társasággal találta magát szemben. Hirtelen olyan zavarba jött, hogy előbb a társaság felé ugrott és csak azután fordított nekik hátat és futott a merre az orra vezette.

Nagyobb zavarba jött azonban az úri társaság egyik nyul-szivü tagja. Barátjainak kiáltására és a nyúl láttára, melyet mámoros állapotában alighanem oroszlánnak nézhetett, úgy megijedt, hogy nehány érthetetlen szót dadogva összeesett. A nyúl után futkosó barátai, mire a nevezetessé vált helyre visszatértek, ott találták barátjukat a porban heverve, mellette eltört parapléja. Miközben leesett, esernyőjére támaszkodott, de az esernyő a mázsányi súlyú terjedelmes alakkal szemben megtagadta a szolgálatot. Az elájult barátot úgy szedték fel cimborái és egy kis frissítő kúrára bevitték a legközelebbi kávéházba.

Mikor a jó kedvű társaság a ..kávéházba lépett, csak úgy hülede- zett a látottaktól. Nem kevesebbet, mint a nyulat ott találták. A szegény nyulat menekülése közben gonosz emberek kelepcébe kerítették és elfogták, lábait megkötözték és a kávéházba magukkal vitték.

A nyúl láttára az imént elájult barátunk könnyebben lélegzett föl és csakhamar magához tért. Mulatozás közben a két társaság együvé került és a barátság odáig ment, hogy — lóvén elájult barátunk szintén (koca) vadászember és kedvelője a nyúlpecsenyének — a nyulat megvette és barátai társaságában hazavitte.

Már hajnali 4 óra felé járt az idő, amikor barátunk a nyúllal hazaért. Mámoros fejében az a ravasz gondolat támadt, hogy a nyulat előbb meglövi és úgy viszi be feleségéhez, így azután az asszony is kibékül és nem szidja majd az átdorbézolt éjszakáért.

A gondolatot csakhamar tett követte. Csöndesen belopódzott szobá- jábaTSs kihozta a töltött puskát. Mikor a lövéshez teljesen elkészült, barátjait — akik alig bírták elfojtani nevetésüket — a háta mögé állította, majd pedig az összekötözött nyulat a kapu kilincsére akasztotta.

Most 10 lépésnyi távolságról célba vette a nyulat és a következő percben . . . durr . . . elsült a fegyver

— és a nyúl a földön termett és eszeveszetten rohant, a merre csak látott.

Barátunk tudniillik a nyúl négy lábát összekötő zsineget lőtte keresztül, aminek következtében a nyúl elszabadult.

A lövés és nyúl iramodása után olyan kacajban törtek ki a háttérben álló barátok, hogy szerencsétlenül járt vadász-barátunk neje is felébredt.

Az asszony láttára elosontak — barátunk pedig megnyúlt ábrázattal dünnyögve cammogott lakosztályába

— élete párjához.

Hogy oda bent miként fogadta az asszony — nem tudom.

(já.)

— Királyi adományok. Őfelsége a király, kabinetirodája utján, Kovács Endre radi, Szedlár Endre peticsei, Szuchy Mihály krasznibródi, Baja Dezső stefanóczi, Hladonik Mihály csabalóczi és Spenik András dubrókai tanítóknak egyenkint 30—30 korona, Makara András v.-hosszumezei tanítónak pedig 20 korona legkegyesebb adományt küldött.

— Személyi hírek. Fejes István ev. ref. esperes tegnap egy csehországi gyógyfürdőbe utazott. — Mauks Endre számtanácsos, helyettes pénzügyigazgató három heti szabadságra elutazott. — Ligeti József dr. gyakorló és fogorvos három heti tartózkodásra Korytniczára utazott.

— Előléptetés. Csécsy Imre helybeli pénzügyi számellenőr a X-ik fizetési osztály I-ső fokozatába lépett elő,

— Somossy kir. ügyész gyásza. Somossy András drt, a nemrég Sátoraljaújhelybe kinevezett kir. ügyészt mély gyász érte E hó huszonharma- dikán halt el édes anyja. A fiatal ügyészt, ki rokonszenves egyéniségével már nehány hét alatt is megnyerte a társadalom népszerű tiszteletét, e gyásza alkalmából az általános részvét kiséri. A gyászesetről a család a következő jelentést adta ki:

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy somosi Somossy Andrásné született Alsó-Draskóczi Morvay Antónia, élete 60-ik és boldog házassága 41-ik évében, e hó 23-án meghalt. A temetés e hó 25-én, délután 2 órakor lesz Bökönyben, Szabolcsmegyében a Mics- ketanyáról, az ev. ref. vallás szerint. Kelt Bökönyben, 1902. Julius 23. So- mossy András mint férj. Alsó-Draskóczi Morvay Ignácz, mint testvér. Pethő András, mint féltestvér. Dr, Somossy András ; Somossy Anna, férj. Rétháti Kovácsies Lászlóné; Somossy Amália férj. Hunyady Istvánná, Somossy Ferencz; Somossy Margit mint gyermekei. Béke hamvaira!

— A zászlószentelésre, melyet ez évi augusztus hó 17-én tart a sátoraljaújhelyi gyártelepi dal-, zene- és önképző-kör, — nagyban készül a rendezőség. A meghívók már nagy részben ki vannak bocsátva és a zászlóhoz való csinos kiállítású szögeket is szétküldte már a rendezőség. A nagy« szabású zászlószentelési ünnepségre már eddig is közel 1000 vendég jelentette be jövetelét, akik közül mintegy 6—700-an különböző vidéki dalegyesületeknek tagjai. Nem kis gondot ad a rendezőségnek az érkező vendégek elszállásolása. Azonban dacára a nagy számnak, a fáradhatatlan rendezők a vendégek legnagyobb részének már találtak szállást. A zászlószente- telési ünnep — az előkészületekből Ítélve — valóban impozáns, nagyszabású lesz.

— Lawn tennis. Nagymihályon tennispálya-egyesület alakult. Elnöke l'sépy Zoltán, alelnökei dr. Eperjessy Lajos és dr. Fuchs Ignác lettek. Jegyzőül Bartus Elza és dr. Spiegel Ödön választattak meg. Megalakult egy vigalmi rendezőség is, mely augusztus hó 9-én tánccal egybekötött estélyt rendez.

— A szol)ránézi gyógyfürdő igazgatósága e hó 27-én, vasárnap, Lányi Gyula ungvári zenekara közreműködésével a fürdő nagytermében Anna-bált rendez. Lakszobák iránt, előleges megkeresésre, a fürdő igazgatósága intézkedik.

— Boer vezér Herknlesfürdön.

D'Ottón búr vezérkari főnök, Cronje sógora, a harctéren szerzett sebeit gyógyittatja az ottani kénes forrásoknál dr. Arányi Zsigmond a kitűnő fürdőorvos kezelése mellett. A Her- kulesfürdőn időző nagyszámú nemzetközi fürdőközönség nagy szimpátiává! fogadta az érdekes vendéget, aki hazája szabadságán kívül családját is elvesztette a hosszú harc alatt. Neje és gyermekei famjukon égtek oda, hadnagy fia pedig a csatatéren esett el.

— Nyári táncmulatság a liatfai fürdőben. A ladmóczi és közel vidéki fiatalság ez évi augusztus hó 3-án részben a helybeli Kossuth-szobor és részben a ladmóczi ev. ref. iskola javára nyári táncmulatságot rendez. A rendezőség most bocsátja ki a meghívókat. A mulatságra Ujhelyből is sokan készülnek.

— Megmérgezte a pálinka. Tolcs- váról írják, hogy ottan Bunda István nevű hét éves fiúcska, ki az apjának a szőlőbe vitte ebédjét, a tanya mellett egy bokor alá rejtett pálinkás üveget talált s megörülve a tiltott gyümölcsnek, jót ivott belőle. De nem sokáig élvezhette. Még ideje sem volt eltávozni, már is kábultan rogyott össze. Eszméletlen állapotban találta édes apja, ki hazaszállította. Otthon azonban másnap görcsök között meghalt. Az orvostörvényszéki boncolás megállapította, hogy a gyermeket csakugyan pálinka ölte meg.

— Amerikából visszatért munkások. Amerikában sem olyan rózsásak most már a megélhetési viszonyok, mint annakelőtte voltak és főképpen nem olyanok, mint amilyennek a lelketlen kivándorlási ügynökök festik. A szegényebb, de még a vagyonosabb földműves népség is pénzre váltja inji gatlanait és egy szebb jövő reményében áthajózik Amerikába, hogy aztán csalódottan, kifosztva, sok szenvedés után, visszatérjen elhagyott hazájába. Tegnap is — mint Kralováczból Írják

— kétszáz munkás került haza, a rózsahegyi állomáson át falujába.

— Mulatságok. A szerencsi önkéntes tűzoltó-egylet e hó 30-án nyári táncmulatságot tart az Árpád-hegyen.

— A tállyai önkéntes tűzoltó-egylet alaptőkéjének gyarapítására Tállyán, a „Kodu“ erdőben folyó évi augusztus

2-án zártkörű nyári táncmulatságot rendez személyenként 2, családonként 4 korona belépődíj mellett.

— Ipartestületi táncmulatság. A helybeli ipartestület f. évi szeptember hó 7-én (Kisasszony-nap előestéjén, vasárnap) tartja meg szokásos tánc- mulatságát a „Vadászkürt“ szálloda kerthelyiségében. A mulatság jövedelme az árucsarnok építési költségeire fog fordittatni. Az ipartestület elnöksége ez utón is felkéri az ipar- testületi bálok rendezőit (úgy a női, mint a férfirendezőket), hogy azok neveit, akikkel a rendezőséget kiegészíteni óhajtják, a testület titkáráná bejelenteni szíveskedjenek.

— Leszakadt kőbánya. Ma éjfél után 2 órakor az éj csöndjében óriási robajra lettek figyelmessé az utcán járók. A robaj hatalmas hangja a Zsólyomka-felőli hegyek felől hallatszott. Az éjjeli szolgálatot teljesítő rendőrök közül többen ebben az irányban fölsiettek a Z6Ó- lyomkára, ahol Roóz Adolf alsó bányájának egyik kőfalát leszakadva találták. A beomlott kőfal mintegy egy emeletnyi magas és néhány méter széles volt. A nagy kőhalmaz földdel vegyest éppen arra a helyre zuhant le, ahol napközben a bányamunkások rendes kőfejtési munkájo- kat végezni szokták. Véletlen szerencse, hogy a kőbánya fal éjnek idején omlott be; mert ha a leszakadás nappal történik, óriási katasztrófának lehetett volna okozója. A nagy robajra a zsólyomkai lakók, akik a bánya közelében laknak felébredtek és ijedten szaladtak az utcára, ahol a kiváncsiabbak csakhamar megtudták, hogy sem ház nem omlott be, sem egyéb katasztrófa nem történt, hanem a bánya egyik féloldala szakadt le.,

— Átvonuló huszárok. Ma reggel egy század gyöngyösi huszár vonult át városunkon. A huszárok a Bodrogon és Tiszán úszógyakorlatokat fognak tartani.

— Anna-bál Erdő-Bényén. Az erdőbényei fürdő-igazgatóság 1902. évi augusztus hó 2-án az erdőbényei óvoda-alap javára a fürdőtelep tánctermében Anna-bált rendez. Belépődíj személyenként 2 korona, családonként 5 korona. Felülfizetóseket köszönettel fogadnak és hirlapilag nyugtáznak.

— Tűz. Roth Mór csebbi nagybérlő liski gazdaságában e hó 22-én dél után tűz volt, a mely alkalommal az ép cséplés aíatt álló repcetermés és a gép leégett. A tüzet mint értesülünk, a kazánkémény szikrái idézték elő.

— Nevelői állást keres egy izr. nevelőnő. — Cime a Kiadóhivatalban.

— Kiadó szoba. A Kazinczy- utcán egy, esetleg két fiatal ember részére egy csinosan bútorozott udvari szoba kiadó. — Bővebbet a kiadó- hivatalban.

SZÍNHÁZ.

** Színészet Szerencsen. Tudósítónk írja: Örvendetesen közölhetem, hogy az igazgató és társulata derék törekvéseit Szerencs város közönsége az első estéken megnyilatkozott közöny után dicséretes érdeklődéssel váltotta fel. A szerdai előadásra megtelt a sziukör.

Ehhez a tudósításhoz a következő megjegyzést füzzük: Mi megvoltunk győződve mindenkor Szerencs város intelligenciájának magyar érzéséseiről. Ám többször hallottunk megjegyzést arról, hogy a magyar kultúra fejlődésének ottan nagy kerrékkötözője, hogy a társadalom egy erős részét a cukorgyár német és cseh nyelvű hivatalnoki kara képezi. Mikor tehát az első hirt hallottuk az oda vándorolt magyar múzsa vegetációjáról, azt a jó tanácsot akartuk adni, hogy hagyják oda Szerencset és menjenek át minél előbb Tokajra. Most hogy fordul a sorsuk, örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy azt a megvádolt szerencsi társadalmat, mint mindig, úgy most is védelmünkbe vegyük. Mi mindig tudtuk, hogy Szerencs társadalma intelligenciájában oly nívón áll, érzésében annyira lelkesen magyar, a kultúra fejlődése oly intenziven tüzeli, hogy a cukorgyárból kiszivárgó idegen áramlatot képes lesz okos asszimilációval meg magyarosítani. Érzésben, gondolkodásban és nyelvben. Sajnos, a mi vidéki színészetünk rendszere és központi vezetése oly helytelen, hogy csak kicsiny, szegényes berendezkedésű társulatok és ilyenkor nyáron kereshetnek otthont a Szerencs-