Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-12-31 / 140. szám

6. oldal. ir 31. kedélyesen kin azok is, akik a n vehettek. — Uj doki Polányi Géza n.- fia, december In m. kir. tudomá tudományok tue? — Esküvő, rályhelmeci alj* esküdött örök b kának, Boksay nyatiszt leányának Petriken, nővére férj. Gulovics Ágostonnó gör. kath. lelkész házánál. — Színészet Yarannón. Bányai V. Lajos 16 tagból álló társulatával f. 1902. évi dec. 25-én mutatkozott be a varannói közönségnek a „Czi- gány*-ban. Tudósítónk kiemeli Bányai V. Lajos művészies játékát s a társu­lat főszereplőinek Pap Vilma, Kórössy Emilia, Bányai János, Kállai Domokos­nak stb. játékát és összetanult elő­adásait. — A tél áldozatai. Az elmúlt héten Tokaj vidékén két áldozata volt az idei kemény télnek. Az egyik Hirs- ner János kenyézlői lakos, aki a to­kaji vásárról hazamenet az utat elté­vesztette és mindkét lába elfagyott. — A másik egy menyasszony, aki a ladányi utón, midőn bevásárlás végett Tokajba igyekezett, megfagyott. — öngyilkosság. Egy ismeretlen nő ugrott e napokban Liszka község határában a Bodrog folyóba. Hogy ki volt az öngyilkos nő — nem tudják. Hulláját eddig nem találták meg. — Olvadás. Elmúlt a karácson^ s vele együtt a tél poézise: a hó. A csili ogó fehérségét rövid uralom után rücskös, sáros idő váltotta fel. Mínusz 20 fok után plusz 5 fok. Hó helyett sár. Jég helyett víz. Fagy helyett napsugár. Mintha csak a tavaszba cseppentünk volna bele hirtelen, vá­ratlanul. Mégis csak van ugrás a tér­▼v» £c» rj c*i Y\ qtí rés. A városi ka- os hirlapárverés ja- után 5 órakor fog •mében megtartatni, az 1902. év folya- zére járó napi- heti-, V; * apók fognak a leg­adatni. i iparos egyesület ;elebb műkedvelői zinre kerül a „Túri épszinmű, melyből r ;t is erősen folynak. Ói s. nepély. Folyó évi i tartotta a nagy- , ! yi h!:o ■ mdnokság és tan­testület éveult rtani szokott kará- ■ ; "T1: mely mint rende­sen sikerült. Több, és a város közön- 5 urak nagy szám­kik gyönyörködve ajándékozott apró rónika. én : A sátoraljauj- iskolázó gyermeke­id d - o - t és az izr. nép­‘1 s incestélye a városi ín: a helybeli gyár- -, -ént s önképző-kör szil- n ’ a gyári étkező-te­re rnoei a zemplénvárme- yeháza összes ter­a helybeli csiz- :onycélu táncesté- zban. a sátoraljaújhelyi táncmulatsága a : a reformátusok ndnok fővódősége íyel egybekötött idéznék a városi a helybeli általá- ja a városi szin­bohém-est a vá­közzé jóslatait: Január első tele szá - ráz lesz, közepén csapadékos, a hó végén erős havazás várható. Február száraz lesz, kevés hóeséssel; annái fehérebb lesz a március, esős lesz április, májusban vizáradások várha­tók a gyakori nagy esőzések miatt. Junius eleje száraz, később viharos A hegyekben hóesés is várható j Elsőrendű kritikus napok : január 13., s február 12., március 26., (napfogyat­kozással) május 26., junius 25. — Lokomobil gépkezelői tan­folyam. A kassai m. kir. állami felső ipariskolánál 1903. évi január hó 3-án lokomobil gépkezelői tanfo­lyam nyílik meg, mely hivatva vai gazdasági gépészeket képezni és lok<- mobil-gépek tulajdonosainak a szül- séges elméleti és gyakorlati szakismo reteket nyújtani. — Az uj zóna-dijszabás. Megi- tuk már, hogy a magyar kir. állar- vasutak vonalain a jövő esztendő elő napjától kezdvo uj zóna-dijszabás lo életbe. A vasúti jegyek ára — mit újabban értesülünk — az eddj~ ^ . vény^s.. jévó 14 vonalszakasz mind­egyikében megmarad, kivéve az első vonalszakaszt, amely megdrágul. A személyvonatnál az első osztályú jegy ára 1'50, a második osztályú TOO, a harmadik osztályú pedig 60 fillér lesz, a gyorsvonaton az első osztály T80, a második osztály 1*20, a har­madik osztály pedig 70 fillérbe kerül. A zóna megdrágulását különben nem ez, hanem az bizonyítja, hogy a 14 vonalszakasz mellé még két újabb vonalszakaszt csapnak, aminek kö­vetkeztében január első napjától kezdve már 16 zóna lesz. A 15-ik zóna 301 kilométertől 400 kilométe­rig, a 16-ik zóna pedig 401 kilomé­tertől a végtelenig terjed. Ennek a két uj zónának az ára a következő lesz: Személyvonat: XV. I. 2P00. II. 14 00. III. 9 00. — XVI. I. 2400. II. 16-00. III. ÍO'OO. — Gyorsvonat: XV. I. 27-00. II. 16 00. III. 1100. — XVI. I. 30-00. II. 20-00. III. 12-00. — Olvasóinkhoz ! Lapunk legkö­zelebbi száma szombaton este, a ren­des időben fog megjelenni. Háztulajdonosok figyelmébe. Sá­toraljaújhelyen a magasabb igénye­ket kereső közönség részére egy fiók- mütermet szándékozunk nyitni, eset­leg építeni. Fölkérjük mindazon fő­téri háztulajdonosokat kik e célra al­kalmas udvart, vagy helyet 10, esetleg több évre is hajlandók volnának bérbe adni, szíveskedjenek ajánlatai­kat velünk Miskolczra közölni. Tisz­telettel Dunky fivérek cs. és kir. udvari fényképészek Kolozsvárt és Miskolczon. — Hölgyek öröme! Ezrekre menő elismerő levél bizonyltja, hogy a leg­jobb szer a szépség ápolására az álta­lam készített hires Dr. Lehman-féle arckenőcs. Egy tégely ára 1 korona, hozzávaló szappan 80 fillér. Pouder 1 doboz 1 korona. Csak nevem és arc­képemmel ellátott tégelyt kérjünk és fogadjunk el! Kérem egy próbarendel- ményt tenni. Gyarmati Emil városi gyógyszertára a Szent-Háromsághoz Baján. Viszonteladók nagy kedvez­ményben részesülnek. IRODALOM. Eljösz-e hozzám? . . , Majd, hogyha nem lesz senkim e . [világon, Szeretteimből nem lesz senkisem, Ki felkeresse hallgatag magányom: Eljösz-e hozzám, szép szerelmesem? . ’elhozd'Iájó, egető sebeit, ; Hogy sugarával bűvös két teamednek ! Elűzd a bú sötétlő fellegit? , . . I IJalld meg e szívnek fájó panaszát 1 Oii, hozd el majd a bú hideg honába A szerciórm. az élet tavaszát I Farkas Andor. D Miért zizegtek! Miért zizegtek hulló levelek ? Hagyjátok el a mélabús zenét, Ismerem én, ha nem is zizegtek Az emberboldogság történetét. Mosolytól ébred, napsugárban él S ha aztán eljön gyorsan a hideg, Lehull, elmúlik, mint a falevél S mig földet ér, sir, nyöszörög, zizeg. (Berlin) Simplex. Mailáth József gróf könyve. „Szo­ciálpolitikai tanulmányok és beszé­dek“ címen adta ki Mailáth József gróf összegyűjtve azokat a tanulmá­nyait, felo}y»^agajt'§s beszédeire tö: iyeket másfél évtized alatt irt és tar­tott, s a melyek annak idején külön­féle szaklapokban és önálló füzetek­ben is megjelentek. A közzétett irói munkákban szerző a szociálizmussal, a munkás és az agrár kérdésekkel s ezekkel kapcsolatban főleg a kis gaz­dák érdekeivel, különösen pedig a szövetkezetekkel foglalkozik. E ke­retben szerző egyrészt ama prob­lémákat ismerteti, melyek a külföld nagy elméit és gondolkozóit már év­tizedek óta foglalkoztatják, másrészt pedig azokat kapcsolatba hozza hazai viszonyainkkal s ezekre alkalmazza, így, midőn egyik tanulmányában a szociálizmus múltját, jelenét és jövő­jét fejtegeti, az utánna következő érte­kezés már a mi agrár szociálistáink- ról szól, ismertetve az u. n. függet­len szociálisták működését a Bodrog­közben, mivel kapcsolatban több eddig ismeretlen adatot is hoz föl mező- gazdasági munkásaink mozgalmáról. De nemcsak mezőgazdasági munká­saink, hanem parasztságunk és kö­zépbirtokosságunk ügyeivel és bajai­val is foglalkozik a szerző könyvé­ben, s ama munkái közt főleg fonto­sak a kivándorlásról tartott felolva­sásai és beszédei, különösen pedig eredeti adatokkal vannak ellátva szö­vetkezeti tanulmányai, sőt mezőgaz­dasági hitelszövetkezeteink történetét csak az ő ide vonatkozó tanulmányá­ból ismerhetjük meg teljesen. Mind­ezek a kérdések erős magyar fajsze- retettől vezérelve vonulnak végig az egyes tanulmányokon és beszédeken, valamint az egész könyvön s eme kérdésekben a szerző nemcsak be­szél és ir, hanem cselekszik, agitál, vezet, tervez és alkot is, főleg a szö­vetkezeti téren. Bár szerző mint az agrárius tábor egyik vezérférfia is­meretes, mégsem mondható könyve egyoldalúnak, mert müvében, bár sok igazságot mond, soha sem jön össze­ütközésbe sem más termelési ténye­zőkkel, sem felekezetekkel. A közép- osztály és társadalmi egyesülés cimü dolgozatában, mely egyike a legszeb­ben megirottaknak, mezőgazdaságunk bajai mellett iparunkkal és kereske­delmünkkel is foglalkozik ; e három főtermelési ág együvétartozásáról ir és tiltakozik ama rosszakarat ellen, mely ezeket ellentétben állóknak sze­retné feltüntetni. A felekezeti jelleg ellen pedig a szociális kérdés és a falusi jólét emelése cimü munkájá­ban emel szót. A könyv közgazda- sági irodalmunkban nyereségszámba megy és hozzá fog járulni a benne lefektetett eszmék és elvek tisztázá­telie A fizetési ende ítésren­immár gokolás miha- y ^ még elé ter­jeszti a javaslatot. Nagy nehézséget támasztott a javaslat elkészítésénél a tanárok és tanítók méltányos igényé­nek óhajtott kielégítése. Most ezen is túl vannak. A tanítók fizetését olyképp szabályozta az uj rendezés, hogy 1000 koronában állapította meg a segédtanító fizetését. A rendes ta­nítóé 1400 korona lesz. Az emelke-. dés a már ismert módon történik. A tanároknál az alapfizetés 2600 kor.; az emelkedés négy évenkint történik 600—600 kor.-val. Végső fizetés 5600 korona. — A törvényjavaslat az ösz- szes tanárokat egyforma módban ré­szesíti ; nem tesz külömbséget fővárosi tanár és vidéki tanár közt. A fizetés és az emelkedés ugyanaz; csak a la­kásbérben lesz külömbség, a város drágasága szerint. Az igazgatókra nézve a következő megállapodás jött létre: külömbséget tesz a fizetést rendező javaslat kisebb és nagyobb középiskolák között. Kisebb az olyan középiskola, amelyben egyszerűen és szokásosan vannak az osztályok. Na- gyóúu az olyan középiskola, ame­lyben annyi a p osztály, hogy az intézet úgyszólván két is­kola munkáját végzi. A kisebb is­kola igazgatójának tisztelotdija (fize­tése a tanáréval egyenlő) 400 korona lesz. A nagyobb középiskolában ez a tisztelotdij 1200 korona. Ez a tisz- teletdij a nyugdíjba beszámitódik ; de megvonható, mihelyt az igazgató nem felel meg feladatának. KÖZGAZDASÁG. * Vetőmagrak. (Mauthner Ödön tudósítása. Vörősheremag. (Lóhere- mag.) A termelő országok rossz ter­mése imár teljesen bebizonyodik, és igy magától értetődik, hogy minda­zok, kikaek még készletük van, a je­lenlegi árjegyzésnél alacsonyabb árt nem fogadnak el és ez annál jogosul­tabb, mert az 1901 évi termésből annyi mint semmi sem miradt meg. A bel­földi fogyasztás azonban még mindég tartózkodó az árkivetelekkel szemben, de végre mégis csak alkalmazkodni kell az idei árakhoz, mert mindazok, kiknek készletük v^n, már csekély en­gedménnyel könnyen elhelyezhetik áruikat a külföldön, hol nagy a szük­séglet. Lucernamagot nem kínáltak, ami azonban aggodalomra még nem ad okot, mert tudjuk, hogy Olaszország­ban kitűnő termés volt, hol eset- ről-esetre fedezhetjük szükségletünket! Fehérheremag továbbra is keresett és egy nagyobb tételt 50 kilónként 95 koronáért adtak el ab állomás. Nyúlszapuka. A termés sokkal jobb volt mint tavaly és az árak folyton csökkennek. Baltaczim. A lefolyt hé­ten sokkal több áru érkezett, miért is csökkentek egy kissé az árak. Fű­magvak. Az árak nem változtak. Bükkönyt és Muhart sokat kínáltak. Jegyzésok nyersáruért 50 kgkint Budapesten: Vöröshere 66—75, Lu­cerna 56—58, Muhar 9V»—10Va Bal­tacím 13x/a—13Va, Bükköny 7—7V* korona. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. Zs. B. Varaimé. Mai szám hozza. G. B. Tokaj. Lekésett a karácsonyi számról. Simplex Béri’" Minél avni-r«kk.n U. 1. Tavarm a mai számban. R. Gyné. Bm hogy a szép, kis po közlemények elve adtán hozzak. —k—n. Hely . tartalmas kis dole ;kc Legyen Szerencsé Kiadó tulaj doj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom