Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-12-24 / 138. szám

December 24. ZEMPLÉN 8. oldal. Oly zord, üres ez a pálya, S még sincs, aki otthon várja, Csak. fut, fárad, küzd a létért, A végtelen szenvedésért; Nincs előtte édes menhely, Hová a sok gyötrelemmel Elfuthatna vigaszt esdve, Ha kifárad lelke, teste; Nincsen hite szebb jövőben, F'radt este s felkelőben, „Miért élek? kérdezem hát, Az irgalom nagy, szent Fiát 1 . . . Oh, ki ad hát feleletet ? . . .11 A Megváltó megszületett! S ott ált szembe egy ablakkal, Összevágott kék ajakkal. Egyszerre csak szive mozdul, ■v Vére forr az izgalomtul, Nem tudja, hogy hol van, kit lát? Körül s körül nézi magát, S oda tapad szeme párja Ama égi látományra: Barna hajú bájos angyal, Imádságos pici ajkkal, Két szemébe a tiszta ég Ezer 8 ezer csillagja ég, Imádságot rebeg épen, Szent buzgósággal szivében; Rózsás arca átszellemült, Reá angyal jósága ült, — Néz az ifjú s szive dobban, Szeme lángol, karja tárul, Elfeledkezik magáról, Úgy érzi, hogy szive, lelke Élet-kedvvel van eltelve. S e világot, melyhez nem rég Nem köté csak gyötrő emlék: Úgy szeretné békülésre Oda vonni kebelére. Magához tért. Köröskörül Minden nevet, minden örül. Sóhaj tör fel a kebléből, Sűrűn hull a köny szeméből S olyan boldog amint látja, Hogy imázik a leányka S hálát adva kulcsol kezet: „A Megváltó megszületett!“ Farka« Dezső. A „Zemplén“ pályázata. — dec. 24. Lapunknak f. évi szeptember 27-én megjelent számában pá­lyázatot hirdettünk Gál Lajos munkatársunknak a leánykérdés­ről irt cikkére. A jelzett cikk 6 kérdő pontban foglalta össze a pályamunka alapját képező azt a fontos problémát, hogy: mi okozza a házasságok kedvezőtlen statisztikáját ? Pályadijúl ki volt tűzve első jutalomként egy arany karkötő, másodiknak pedig egy doboz Kugler cukor. A beérkezett pályamunkák fölött e hó 21-én döntött a szer­kesztőség kebelében megalakúit zsűri, a melynek elnöke Dókus Gyula, tagjai Dr. Kossuth János Dr. Szirmay István, ifj. Meczner Gyula, Gál Lajos és Jurcsó Ágos­ton voltak. Beérkezett összesen 8, számbavehető pályamunka, a melyek közül az első dijat a 2. sz. „Minden ország talpköve a tiszta erkölcs“ jeligéjű dolgo­zat ; a második dijat pedig a „Somebody“ jeligével ellátott cikk nyerte meg. Felbontatván a jeligés levelek, kitűnt, hogy az első jutalmat nyert munkát Czagány Magda irta, a második dij nyertese pedig Mok Ferencné. A 2. számú munka igen fi­gyelemre méltó, gondolkozó el­me terméke. Részletesen és be­hatóan foglalkozik a kitűzött tárgy feldolgozásával. Felöleli a nő-kérdést egészen és megszív­lelendő módokat jelöl meg a baj orvoslására. Szerző szerint a tár­sadalomnak kellene akcióba lépni; a kormánynak odabellene hatni, hogy a nős hivatalnok helyzetét auyagilag kedvezőbbé tegye a nőt len tisztviselők helyzeténél. Kü­lönben hiba van mindnyájunkban. Boldog csak az lehet, a ki a házaséletet becsületes rnunká val, takarékosan és erkölcsösen kezdi meg Viselkedjék a leány szerényen és helyzetének illően a fiatal emberekkel szemben. Ne adja a műveltet, ha nem az, ne szóljon arról, a mihez nem ért. Legyen házias, munka-szerető, rendes és szende. Az anyák ne­veljék leányaikat munkára, szok­tassák háziasságra, hogy majdan áldása lehessen minden leány annak a körnek, amelynek mint nő, mint feleség és anya, ő lesz a lelke. r Áttér azután a szerző a fiuk nevelésére és azt bizonyítgatja, hogy ezekből is úgy lesznek jó férjek, ha erkölcsösen és val­lásosan neveltetnek. Mintául ve­szi az egyszerű falusi embert, a ki csak családjának és a munká­nak élve, fia is követi példáját. A munkának legfőbb érdeme a tárgyilagosság, az erős, logikus eszme-fejtegetés, az egyszerű, keresetlen nyelvezet és a tömör­ség, a mely kiváló tulajdonságai az első díjra tették érdemessé. Az 1. számú „Somebody“ jeligével ellátott munka szelle­mes, humoros dolgozat. Gyakor­lott íróra vall. Egy bájos kis mese keretében mondja el néze­teit a leánykérdésről. Egyen­ként sorolja fel a házasság-kötés ismert akadályait. Szól a kauci­óról, a melynek hiánya miatt sok leány pártában marad. A protekciós leányok előnyeiről be­szél. A valláskülönbség, a dip­lomás nők. a rangkórság, a ki­vándorlás, a félvilági hölgyek hó­dításai, a becstelenné vált apa nevének átka, a házi baráttól való félelem, a soknejüség szük­ségessége mind tréfás keretben tárulnak fel előttünk, mig végre a szellemes szerző megoldás he­lyett egy kis női furfatiggal eké- pen vágja ketté a szerinte meg- oldhatlan kérdést, hogy egysze­rűen meghamisittatja a leányok többségéről irt statisztikai ada­tokat. — Jóízű humora, lele­ményessége és irói routinja kel­lemes csevegéssé avatják a mun kát. Egy édes asszonyi elmélke­dés színes termékét ismerhetni fel a munkában, a mely ennél fogva méltó társként sorakozott az első dijat nyert cikk mellé. Ezért Ítélte oda a bizottság a második jutalmat ennek a munkának. Szi­ves örömmel gratulálunk a két tehetséges Írónőnek és melegen üdvözöljük őket a nagy eszme szolgálatában. Mind a két pálya- dijra érdemesített müvet közöl­jük, még pedig az első dij nyer­tesét a mai, a második dij nyer­tesét pedig a jövő számunkban. A zsűri ezen két munkán kívül még a 3. sz. „Oh nő ! csak Istenedet szeresd úgy, mint a te uradat“ jeligéjű és a 8. sz. „Vallás és erkölcsiség“ jeligével ellátott dolgozatot találta egy­forma dicséretre méltónak. i kettő j elemre ^ számút uegy puszta) g Guseő Ferencné Ezen két mun- elején szintén lapunkban. Mindk nyomdok méltó ? Diószeghi a 8-ik sz urhölgyei\ a. kát január hó közre bocsátjuk Fogadják a fenkölt szellemű kedves hölgyek szerkesztőségünk igaz háláját és köszönetét szives támogatásukért és nemes törek­vésükért. Meg voltunk győződve, hogy pályázatunk iránt nagy lesz az érdeklődés, de a fényes ered­mény várakozásunkat felülmúlta. Örvendetes ez, annál is inkább, mert hölgyeink újabb tanujelét adták annak, hogy lelkes honle­ányokhoz méltóan minden szép és nemes iránt melegen éreznek. A nyertes müvek szerzőit pedig felkérjük, hogy a pályadijak át­vétele végett akár személyesen, akár igazolt megbízottaik által szerkesztőségünkben jelentkezni szíveskedjenek. — Boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk olvasóinknak, munkatársa­inknak és lapunk minden barátjának ! — Olvasóinkhoz ! Lapunk legkö­zelebbi száma szombaton este, a ren­des időben fog megjelenni. — Lelkészi kinevezések. Fenczik Nikor kis-rákóci gör. kath. helyettes lelkész Sárospatakra kisegítő admi­nisztrátorul, — Karczub Pál ujdon- szentelt gör. kath. áldozár Nagy-Mi- hályba segédlelkészül neveztettek ki. — Uj rovatvezető. Örömmel ér­tesítjük olvasóinkat, hogy lapunk tárca rovatának vezetését Gál Lajos törvényszéki albiró ur vette át. — Újévi gratulációk megváltására újabban a következő összegeket vettük: Szokolay Emil 4 kor., Nemthy József, dr. Schön Hugó 3—3 kor., dr. Nyo- márkay Ödön 2 kor., legutóbbi kimu­tatásunk volt 8 kor., összesen 20 kor. — A kir. ügyész gyásza. Idősebb somosi Somossy András, dr. Somossy András kir. ügyész édes atyja élete 68-ik évében, folyó hó 21-én reggel meghalt. Temetése folyó hó 23-án délelőtt 10 órakor volt Bökönyben. A gyászjelentést Somossy Ilona férj. Kálmánczhelyi Jánosné mint testvére, és dr. Somossy András, Somossy Anna férj. rétháti Kovacsics Lászlóné, So­mossy Amália férj. Hunyady Istvánná, Somossy Ferenc,Somossy Margit, mint gyermekei adták ki. — Ünnepi követ. Ősi. szép szo­kását követve, a sárospataki ref. főis­kola a jelenvaló Karácsonyra egyik tanítványát, Csorba Ferencet küldötte ki Sátoraljaújhelybe, hogy juttassa el a kegyes hívekhez az „Alma Mater“ tanárainak atyafiúi köszöntését és ka­rácsonyi szózatukat, mely igy szól: „Dicsőség a magasságos mennyekben Istennek, e földön békesség és az em­berekhez jóakarat.“ — Halálozás. Mély megilletődés- sel vettük a szomorú hirt, hogy Karsa Kálmánka, Karsa Kálmán m. kir. honvédfőhadnagy és neje Farkas Irén úrnő IVa éves kis fia folyó hó 22-én éjjel 11 órakor rövid szenvedés után elhunyt. Áldás, béke lengjen a korán elhunyt gyermek drága porai felett! A csapás, mely városunk egyik köztiszteletben álló, előkelő családját érte, általános részvétet keltet. — Gyászünnepség. A helybeli sta- tusquo izr. hitközség elemi népiskolá­jában f. hó 22-én Kaesztenbaum Már­ton, ez iskola alapitója halálának 73. évfordulója alkalmából megható gyász- ünnepséget tartottak. Zinner Henrik hitközségi elnök, Beichard Mór id., Schön Vilmos dr. és a hitközség sok más előkelő tagjain kívül ott voltak: Beregszészy István kir. tanfelügyelő és a Kaesztenbaum-tömegre felügyelő bizottság képviseletében kozmái Kun Frigyes tömeggondnok, Dókus Gyula vármegyei főjegyző, Dongó Gy. Géza vm. főszámvevő és Arnóthfalvy Ti­vadar vm. pénztásos. A gyászünnep- sóg Eibenschütz Izsák főkántor által szépen előadott zsoltárral kezdődött, mire Rosenberg Bernát dr. iskolaszéki elnök megnyitója után Dusinszky Károly dr. fiatal hitszónok, ki a hit­községi elöljáróság meghívására a múlt szombaton a hitközség templomában magyar próbaszónoklatottartott, Kaesz­tenbaum Mártonról rövid emlékbeszé- det mondott, melyben a nagy alapit- ványozó nemesszivüségét, önzetlen em- berszeretetét és nagyszerű végrendele­tének főbb pontjait méltatta. Az em­lékbeszéd után a főkántor megható imája a megboldogult lelki üdvéért következett, mire egy Kaesztenbaum tanuló is imádkozott Kaesztenbaum lelki üdvéért. Az emlékezetes gyász­ünnepséget a főkántor és énekkara ál­tal kitünően előadott Hymnusz fejezte be. Ami a fiatal rokonszenves hitszó­nok két próbaszónoklatát illeti — mert kis emlékbeszéde is próbaszónoklat számba ment — ki kell jelentenünk, hogy mi az elmúlt nyár folyamán a hitközség templomában jobb és szebb magyar próbaszónoklatot is hallottunk, nem is említve az Adler dr. hatvani rabbi igazán jeles beszédét, mely a szó szoros értelmében elragadta a hall­gatóságot. Az eddig tartott próbahit- szónoklatok után a hitközség vezető- férfiai, mint értesülünk, arra a meggyő­ződésre jutottak, hogy a magyar hit­szónoki kérdés nem oly könnyű, mint ezt sokan eleinte hitték. Nem is sza­bad ezen, a magyarosodás hathatós előmozdítását célzó kérdést elhamar­kodva megoldani, mert ne feledjük, hogy a vármegye legnagyobb zsidó hitközségében alkalmazandó magyar hitszónok missziót fog teljesíteni s azért elengedhetlen feltétel, hogy az alkalmazandó minden tekintetben ki­váló hitszónok legyen, kire majd méltán büszke lehet a derék hitköz­ség és akivel társadalmi életünk is gazdagabb lesz egy kedvelt alakkal. — A tél. A nehány napi enyhe időjárás után ismét beállott a der­mesztő hideg. Erős északi szél sivit végig az utcákon és kiméletlenül sepri le a havat a házak tetejéről. Az olvadásnak indult hó ismét jéggé fagyott, az ablakokat jégvirágok von­ták be és az utcán járók kipirult arc­cal sietnek tova, szóval oly rettentő a hideg, hogy reményűnk sincs egyha­mar melegebb napokat élvezni. A mitől tartottunk, az olvadás nem fosztja meg a karácsonyt poézisétől, a csillogó fehér hótól. — A vármegyei bál iránt várme- gyeszerte oly élénk érdeklődés nyil­vánul, hogy immár teljes sikerét két­ségbevonni nem lehet. Fényes, nagy­szabású mulatsága lesz ez az idei farsangnak, amelyen Carneval herceg en plen parade fog megjelenni. Részt vesznek azon Hadik Béla gróf főis­pánunkkal élén Zemplénvármegyének főurai és úrnői a vármegye előkelő­ségével. Kedves találkozó-helye lesz ez a bál a vármegye legszebb asz- szonyainak és leányainak, akik bi­zonyára nehezen és örömmel vegyest várják január 10-ét. — A rendezőség már teljesítette első nehéz feladatát, kibocsátotta az ezerötszáz meghívót a szélrózsa minden irányában. A meg­hívóknak ily nagy száma még nem készült egy bálra. — Népkonyha megnyitás. Öröm­mel adunk hirt arról, hogy a sátor­aljaújhelyi izr. népkonyha egyesület ismét megnyitotta konyháját a sze­gény, éhező izraelita iskolás gyerme­keknek. Ezen nemes jótékonyságáról ismert egyesület f. hó 21-én — és azért nem elébb, mert a városban pusz­tító sarlah-járvány miatt az iskolák zárva voltak — tartotta látogatott közgyűlését, melyen a tisztikar be­számolt a tavalyi évben kifejtett mű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom