Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)
1902-12-20 / 137. szám
Deea ember 20. ZEMPLÉ N. 3. oldal. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. )( Doktor jurisz. [Szent-Györgyi Zoltán, vármegyei közig, gyakornok, Szent-Györgyi Vilmos t. barátunknak jeles készültségi! fi3, a kolozsvári Fe- renc-Józseí-egyetem államtudományi kara előtt ma d. u. »doctor iuris«-szá habilitáltatott. Sátoraljaújhely legfiatalabb doktora, kedves tiszttársunk, fogadja tőlünk előre is legszivesebb gratulációnkat. Reméljük, hogy Szent- Györgyi Zoltán dr. ifjú barátunknak f. hó 29-én végbemenő szolgabirói választatása alkalmával is lelkes örömmel fogja kiáltani győztes pártja, hogy éljen ! )( Fizetések megszüntetése és folyósítása. A vármegyei közigazgatásnak az 1903. évi jan. hó 1-ével életbe lépő uj rendszere hozza magával, és pedig az 1902. évi III. t.-c. alapján, hogy a vármegyei pénztárakra utalt mindennemű fizetendők, ezek sorában az úgynevezett fizetések, lakáspénzek, tiszteletdijak és a többi hasonló szolgáltatások is, a f. hó 31-ével megszüntet- tessenek, illetve a kir. állampénztárakból az 1903. évi jan. 1-étől kezdve folyósittassanak. Vármegyénk alispánja, az ide vonatkozó kimutatások alapjan, ma irta alá a t. vármegye közpénz-- táraival szemben megszüntető, a kir. állampénztárakkal szemben pedig folyósító intézkedésit. Ezeknek az alis- páni utalványoknak alapján tehát az 1903. évi jan. hó 1-től kezdve már a kir. állampénztárak (mint eddig neveztük : az adóhivatalok) fogják kiszolgáltatni uj esztendő napjára a fizetéseket és mellékjárandóságokat a »vármegyeiek« részére is, — éspedig vármegyénkben a központiaknak és a sátoraljaújhelyi járásbelieknek az újhelyi kir. állampénztár, a többi járásbelieknek pedig — ide trtve a kir. anya- könyvvezetőket is — a vidéki hét, névszerint a szerencsi, tokaji, király- helmeczi, gálszécsi, nagymihályi, va- rannai és a homonnai kir. állampénz tárak. — Hogy a vármegyei közigazgatásnak ez az uj rendszere a fizetmé- nyék kiszolgáltatásának mennyi döc- cenése után fog átmenni a gyakorlatba, élénken jelzi már előre is az, hogy akadt olyan kir. anyakönyvvezető (s nem is csak egy vagy kettő) aki január havi tiszteletdijának nyugtatóit már most — hogy valamikékk le ne késsék — kezdi beszolgáltatni a vármegyei pénztárba, ahonnan azok a nyug- tatók, természetesen, visszautasittatnak a beküldőhöz »megfelelő további hivatalos használatra.« )( Hajdúból hivatalszolga. A vár- megyei pénztárnál és a közigazgatási irodában alkalmazott két vármegyei hajdút hivatalszolgai minőségben a kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez osztotta Jbe a pénzügyminiszter. Az ekként megüresedett két hajdúi állás uj alkalmazottal nem fog betöltetni, legalább ezidőszerint nem. )( Sátoraljaújhely r. t. város 1903. évi háztartásának költségvetési előirányzatát 33°/o-es községi adókulcscsal a képviselőtestület megállapítván, törvényhatósági megerősítés végett benyújtotta a polgármester. )( A vármegyei gyámpénztár 1902. évi jan.—nov. havi naplószámadásai felülvizsgáltatván, kifogás nélkül teljesen megnyugtató rendben találtattak. )( Ebvédöjegyek. A vármegye területén lévő ebek, habár ujesztendei ajándékul vadonat uj fényes bárcát szoktak kapni prezentbe az ebadóalapból, s habár az ő legújabb eszten- dejök már az 1092. évi jul. hó 1-ével megkezdődött: közbejött akadály miatt most jutnak fényes nyakékességcikhez a községekben, hová a posta már széjjel küldözgette az 1902. jul. 1-től az 1903. jun. 30-ig teljes, még a csendőr ellen is védelmet biztositó kutyabárcá- kat. Ha egyik, vagy másik községbe a bárcák meg meg nem érkeztek volna: legyenek türelemmel, mert mindenüvé útban vannak. )( Hivatalos hirdetmény. Á város az államkincstártól a borital-adó beszerzési jogát 1902—1904. évekre megváltván, ezzel a város a kincstár jogaiba lépett. Joga van a városnak az összes termelőktől, magán fogyasztóktól, borkereskedőktől, kimérők, vendéglősök, kávésok és korcsmárosok- tól követelni, hogy borkészletüket jelentsék be. Ennek alapján felhívom a most. nevezetteket, hogy borkészletüket a fogyasztási adó kezelő-iroda (Rákóczi-utca 755.) 1902. évi december hó SÍ. napjáig jelentsék be, mert e mulasztások által jövedéki kihágást követnek el s a fölvétel ellenük a legszigorúbban fog foganatosittatni. Egyben értesittetnek a termelők, hogy 1903. évre biztosított kedvezményüket igénybe vehetik, vagy a borfogyasztásra nézve egyezségi ajánlatot tehetnek, kötelesek lévén ez irányban ajánlataikat a polgármesteri hivatalra címezve 1902. évi december hó 28. napjáig benyújtani, mert az azon túl beérkezendő ajánlat figyelembe vétetni nem fog és a hatósági felvétel ellenükben is foganatosittatik. Sátoraljaújhely, 1902. december 15-én tartott tanácsülésből. Székely Elek pol- . gármester. Hlavathy Elek, közig, jegyző. JEGYZETEK a hétről. * Ama legöregebb emberek, akikre minden alkalommal oly hűségesen hivatkozni szoktak, azt állítják, hogy már évtizedek óta nem volt olyan kemény tél, mint ez a mostani. Ret- tenes is ez. Mintha csak Szibéria jég-világa zudult volna ránk. Pedig a magyar nem igen szenvedheti a hideget. Déli ég kellene nekünk, — pompázó vidék, ahol örökké süt a meleg nap, ahol narancsfák árnyékában pihenve nézhetnők az azúrkék eget, hallgatnék a tenger hullámverését; be jó is ilyen időben olyan helyről álmodozni, amig álmodozásunkból fel nem riaszt a vészes hir; mely megfagyott emberekről, a zord idő által elpusztított életről szól. Rettenetes elgondolni is, hogy mennyi emberélet esett áldozatul ennek a hirtelen jött hidegnek. Ha összeszámoljuk csak úgy hevenyén, — kitesz 100-at. Amennyi régebb időkben egy-egy kis csatában elpusztult. Reá tört ez az alattomos hideg a havas országúton kóborló szegény emberekre s irgalmatlanul erőt vett rajtuk. Szinte látja az ember az ólet küzdelmét a természettel. Allegorikus kép. Az élet, a benne lobogó tűz, mint hamvad el a hideg dermesztő hatása alatt. Mint küzd még benne az életösztön, mig dermedtségbe esik s ráborul az örök setétség ... A hideg tetemet pedig beborítja a hó, melyet söpör a szél a pusztákon keresztül s a kis tragédiához a farkasok vonítása adja meg a komor gyászdalt. Mindez igy meleg szobában elgondolva is borzasztó, — hát még milyen a valóság! Nem tudunk szabadulni e képtől. S kisért a nyomor, mely a földi téreken kering, valameddig szegénység lesz e világon, — az pedig lesz mindig. * Jöjj hát szeretet édes ünnepe, karácsony s űzd el tőlünk e sötét gondolatokat. Lázadó érzéseinket altasd el szépen, bájos estéiden költészeted édes varázsa fonja be a lelkünket s térjen meg a mi gondolatunk, mely a földi lét ezen kínos kérdésével vesződött, az isteni hatalom irgalmasságába vetett hitet. Oh, miiyen szükség van az ilyen ünnepekre ebben a zordon világban. Mily jótétemény a küzdő lélekre, ha megpihenhet, ha a szeretet varázsos hatalma ki')gadja — hr csak rövid időre ds — a .-üzdeiem sivár forgatagából. * Persze most, — ünnepek előtt — főképen az izgatja a kis- és nagy emberek fantáziáját, hogy micsoda ajándék jogja megédesiteni az ünnep örömét. Oh, ha ez az ajándék, ezek az apró tárgyak, csak jelképei volnának annak a nagy emberi érzéseknek, melyek sugara még talán képes volna eloszlatni az egész év folyamán felszaporodott gyülölséget, melyet ember táplál ember ellen. Karácsony szent hetében ajándékozzuk meg egymást szeretetünkkel kedves felebarátaim. Mert az emberi szeretet a legszebb kincs a világon. Ragyog, mint a drága kő s értéke soha nem megy veszendőbe. De elkelne nálunk, a mi zavaros közéletünkbe, pártszenvedélyek által folytonosan felzavart heccek közepette egy kis felebaráti szeretet! * Az a kriszkindli, amit. a „Zemplén“ nyújt olvasóközönségének, bizonyosan kedves lesz különösen a nőkre nézve. Értjük ama felvetett kérdésünket a szent házasság ügyére nézve, melyre a legjobb feleleteket karácsonyi számunk fogja közölni. Vajba ennek a kísérletnek csak egy kis haszna is volna s a sok hideg aggle- gényi kebel felmelegedne s örömmel hajtaná fejét a rózsás láncok alá. Lehetetlen az, hogy különösen most az ünnep előtt és alatt, mikor a családi kötelékek úgyis szorosabbak, ne únnák meg szeretetreméltó lumpjaink a magános életet s ne vágyódnának ama rév után, melyet elérve, a nyugodt boldogság várakozik reájuk. Zajos életű ifjak, — ne késsetek, mert az idő elszárnyal felettetek és az élet telén egyedül maradtok ! HÍREK. A cylinder. Deákcsiny. IV. Az eperjesi kir. kath. főgymnásium fegyelmi szabályait szigorúságra nézve alig múlja felül más társintézet. A deákoknak kiadott szabályok betartását akkoriban a tanári kar egyes tagjai ellenőrizték, mert a főpedelus sokkal komótusabb egyén volt, mintsem hogy az iskola falain kívül is »veszekednyi« akart volna az »urakokkal,« a vice pe- dig egy-két pohár bor fejében szívesen hunyt szemet. A tanárok azonban soh’- sem tudtak a »banda« turpisságainak végrehajtóira törvényesen, t. i. minden kétséget kizárólag rábizonyítani semmit, s igy — bár úgyszólván nap-nap mellett folyt az inquisitió — kisülni ugyan semmisem derült ki. így pl. egy napon elhatározta a »banda,« hogy valami, eddig még nem létezett >oc- cásió«-t fogunk megcselekedni. Először beosztottak vezetőink minket, 6 —6-ot egy vezér rendelkezése alá, s végigcsengettük az összes főutcai lakások utcai házmesteri villany- és nem vilíanycsengőket. Én reám éppen a »Vadászkürt« szálló jutott. Azt hivém, hogy egy normális csengővel lesz dolgom, s amúgy Isten igazában megrántottam a drótot.Mintha egy toronyban függő »Urbán« szólalt volna meg, irtózatos zúgás keletkezett működésem nyomában. »Ulapce ho,« volt a harsányan kiadott ukáz, s miután a háziszolga, magyarul »lohndiener« már rohant ki az utcára, a síkos járdán pedig fájós lábammal menekülni úgy se tudtam volna, »többet észszel, mint erővel,« botomra támaszkodva, lassan bandukoltam tova. A »lohndiener« utóiért, de látva komoly viselkedésemet, nem fülelt le, hanem tisztességesen megkérdezte, nem-e láttam, ki csengetett be a szállóba ? A véletlen okozta, hogy egy suszterinas a közeli házból rohant át az utca másik oldalára; a szolga nekirugtatott, s a mitsem sejtő >csiszlik‘-et lefülelvén, helyettem tisztességesen elpáholta. Egy más alkalommal a sétatéri lakások nyitva levő ablakaiból az ösz- szes virágcserepeket elcseréltük, kinek- kinek más, messzebb lakónak virágait adtuk cserébe. Ez a »stikli« már any- nyira forrongásba hozta a kedélyeket, hogy a rendőrség segítségét vették igénybe; de a »deák-banda« detektivjei sem voltak tökkelütöttek, s mi bizony a megszállott területeket addig, mig a levegő puskaporos volt, meg se közelítettük. A régi gymnásiumi épület földalatti részében nagy pincék voltak, melyeket házigazdám, a főpedelus, gyümölcsárus kofáknak adott bérbe. A szebbnél-szebb, finomabbnál-íinomabb alma, körte ott hevert mázsaszámra a pincékben, de az ablakokon keresztvasak lévén, bizony csak néztük őket. Abból a gyümölcsből pedig enni kellett ! Hosszú töprengés után kisütöttük a módját. A Tarcza-parti füzesben 4—5 méter hosszú botokat vágtunk, azok végébe hosszú zsindelyszögeket vertünk s a szögeket meghajlítva — mikor a pedelus elment egy pohár borra a városba — elkezdtük dézsmálni a gyümölcsöt. A horogra sokszor 30—40-szeri turkálás után sem akadt gyümölcs, de végre annyira gyakoroltuk a mesterséget, hogy egy vasárnap délután — midőn házigazdám családjával a közeli »Magyar Ischla« fürdőbe kirándult, hatan majd két zsák alma és körte »jogos és kellemes« birtokába jutottunk. A deák-lelkiismeret köztudomás szerint igen tág lévén, nem is éreztünk lelkifurdalást. Hanem egy ízben úgy a nyakamra szorúlt a hurok, hogy egy vékony női hajszálon függött a kicsapatásom. Egyik tanárom, L . . . y István, jelenleg b ..........................i gymnásiumi igazgató a magyar dolgozatokat átadta nekem, vinném lakására, hogy otthon kijavíthassa. A tanár ur előre ment, én később indultam, s mire lakására értem, már várt engem, családja körében, uzsonálva. Az előszobában, a fogason három cylinder függött, — mert tanárom mindig cylinderben járt — s azok egyike meglehetős ro ssz volt már . . . Kéjes pillantásokat lő* veltem a kalpagokra, mit tanárom észrevett. Talán egy cylinder kellene ? kérdé nevetve?! Hát bizony nem ártana! felelém bátran, közben nagyokat sandítva. A jóságos tanár oda lép a fogashoz, a kopott kalpagot leveszi s nevetve fejembe nyomja 1 S mintha rámszabták volna, éppen jó volt 1 Hát ha oda adom, mit fog vele csinálni ? kérdé nevetve ?! Hazaviszem vakációra, s otthon grassálni fogok benne! Itt szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a tanár úr a VII. osztály — s igy nekem is — főnöke volt, s én voltam kedvence. Csintalan tréiáimon sokszor jóizüeket kacagott. A cylindert alaposan összelapitva, őszi felsőm alá rejtve, hazavittem, s ládámban óvatosan elrejtettem. Múltak a napok ...............Egyszer eszembe jutott, hogy a cylindert fel kellene vinni az osztályba. A gondolatot tett követte s én a délutáni előadásra a cylindert rokom alatt bevittem az osztályba, az ajtó előtt feltettem fejemre, 3 az ajtót büszkén feltárva, grandezzával párosult méltósággal sétáltam be a tanterembe. Óriási hahota támadt, társaim majd széttéptek; a hogy kissé lecsendesedtek, valamelyikük azt indítványozta, menjek be vele a vis-á-vis levő 8-ik osztályba. Úgy lett. A cylindert fejemre téve, a 8. osztály tantermének ajtaját büszkén kitárom, s ép be akarok lépni, amint észrevettem, hogy a deákok a padokban állnak, s összetett kézzel hangosan imádkoznak. Retirálni, a cyliudert tantermem vaskályhájának felső fed-lapja alá dugni s a padba beülni egy pillanat műve volt. A 8-ik osztályban ugyanis már K . . . . y hit- tanár megkezdte az előadást, s a deá£cgolcsóbb karácsonyi és újévi ajándék. *1H! Fénykép nagyítások életnagyságig, avagy eredeti felvételek után. Darabja remek platin kivitelben 20 kor. Párja 32 kor. passepartouval együtt. Igasolványokka szükséges visit meliképek Platin (matt) kivitelben, a mely nem karezolódik, 2 nap alatt készít el a rendes fénykép árban MAGAZINER ANTALr™Fte8T1”-™-iS.-,,A.-n ,t ft i? t v
