Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)
1902-07-19 / 71. szám
Július 19. ZEMPLÉN. 3. oldal. lasztási elnök által ugyan kétségbe vont vallomása szerint, a mint az élelem és italhiányt, s azt, hogy az ezeket vivő szekereket a katona-zár- vonalak nem bocsátják át a választási elnöknek tudtára adta, az a panasz megszüntetésére azonnal és készségesen intézkedett; Tekintve továbbá, hogy a szintén fentebb előadott tényállás szerint, nincs bizonyítva, hogy a választási elnök rendeleténél fogva a Buza-párti mozgó bizalmi férfiak, csak az első szavazó-helyiség előtt elvonuló utcának nyugoti oldalán járhattak, a Dókus-párti mozgó bizalmi férfiak ellenben bárhol szabadon tartózkodhattak és közlekedhettek, sőt az van bizonyítva, hogy a két párt bizalmi fér fiai közt nem tétetett különbség; tekintve továbbá, hogy dr. Nyo- márkay Qdön, Juhász Jenő, Kellner Sándor, Adám Antal, Gál Mór, Je- nik Béla, Schwartz Márkus, Kottán György, Kolos Arthur, Bock Imre, Romonyák János, Sima Miklós, Genyó János, Emri András (Gábri), Maczkó Mihály, Balog György, Goldstein Sámuel, Emri János, (Jutka), Dzsurni Mihály, Balog Györgyné, Laczkó János, özv. Jurkó Pálné, Weisz Fülöp, Yinczlér János, Hornyák Mihály (huszár), Fónosz András, Kovács András, Hornyák Mihály (utcai), Dobos Mihály, Bárán András, Yaszilkó Mi hály, Szakái Sega János, Domaraczki Mihály, dr. Guttmann József, Rhé- dey Zoltán, Gyarmathy Sámuel, Ste- fancsik Janos, Matyaczkó György, Argyelán Miklós, Sztankovics Lajos, iíj. Koleszár János, Koleszár Péter, Német Mihály, Kosztura János, Koleszár István, Kmety (Vimecz) György, Nagy Mihály, Szemán György, Leskó János, Fecsó János, ifj. Hatrák János, Girmari János, Fecsó Csacsi János, Saup Imre, Bernáth Győző, Szegheő Benjámin, Kozma Antal, Borbély János, Szathmáry József, Dudás János, Horosz János, Kacsó Kanócz András, Horosz Mihály, ifj. Horosz János, Seindler Jakab, Hreha János, Szűcs János, Vágó Károly, Szatmári Imre, Deme Mihály, Jesó Mihály és Kacsó Ferenc tanuknak 69, 70, 71, 72, 95, 108, 109, 127, 128, 138, 139, 140, 141, 142, 143, 144, 145, 155, 156, 157, 158, 159, 167, 171, 172, 173, 174, 175, 176, 177,178, 179, 184, 185, 186, 187, 188, 192, 193, 194, 196, 197, 198, 199, 200, 201, 207, 211, 212, 214, 215, 216, 217, 218, 225, 226, 227, 230, 231, 232, 233, 234, 235, 236, 239, 240, 241, 265, 266, 286, 287. és 288. n. sz. a. vallomásaik szerint a vidéki Dókus-párti választók, a vajdácskiak, czékiek, ká- sóiak, legenyeiek, bodrogszögiek, ruda- bányácskaiak, hosszuláziak, mátyásháziak, felsőregmecziek és széphalmiak kivételével a bevonulásban a Buza-párti érzelmű kortesek és nem választók által megzavartattak, sokan közülök nemcsak a Búza, hanem a Dókus-párti választók kocsijaira is felugráltak, toll jelvényeiket elszedték, vagy azok elrejtésére kényszeritették s a választókat saját tanyájukra igyekeztek terelni, minek azután kocsik összetorlódása s a rend megzavarása volt a következménye. A választási elnök ezekről ér- tesittetvén, kötelessége volt a rend helyreállításáról intézkedni, s ez a dolog természeténél fogva alig történhetett másként, minthogy lement a kocsik közé s a torlódás következtében rendellenesen mozgó egyik vagy másik kocsi rudját, vagy a kocsiba fogott ló kantárszárát is megfogta, ami visszaélésnek annál ke- vésbbé tekinthető, mert a fentebb előadott tényállás szerint a Buza- párti vidéki választók zavartalanul jöttek be a választás székhelyére és jutottak párt-tanyájukra, minek ellenében olyan választókat, kik a választási elnök által feltartóztattak, vagy toll jelvényeik kicseréltettek, kérvényezők vagy általuk felhívott és kihallgatott tanuk meg sem neveztek; tekintve végre, hogy a fentebb e tekintetben előadott tényállás szerint nincs bizonyítva, hogy a Vörös Ökörbe Buza-párti választók lettek volna bezárva, s azok azért, hogy onnan kiszabaduljanak a kaput döngették, és lármáztak volna; nem is volt tehát e tekintetben a választási elnök intézkedésére szükség: Az 1899. XV. te. 3. §. 16. pontjára alapítható érvénytelenségi ok, vagyis, hogy id. Meczner Gyula választási elnök a választás szabadsága, s a rend fentartása érdekében reárótt kötelességeket azzal a célzattal szegte meg, hogy annak eredményét Dókus Ernő képviselő javára meghamisítsa; vagy a választók bevonulására, a választási székhelyen való elhelyezésére s a szavazási helyiségekkel való ösz- szeköttetésóre nézve olyan rendelkezéseket tett, melyeknek világosan látható célját a választási eredményeknek a nevezett képviselő javára meghamisítása képezte, megállapítható nem volt; minek folytán a kérvény elutasítandó és kérvényezők az idézett törvény 129. §. értelmében annak kijelentésével, hogy az ellenkérvény csakis a kérvény egy részének az első tárgyaláson történt elejtése következtében vállván tárgytalanná, annak költsége is kérvényezőket terheli, a költségek megfizetésében egyetemlegesen elmarasztalandók voltak. Ez ítélet hiteles kiadványának a képviselőház elnökének átküldése az idézett törvény 125. § án alapszik. Kelt stb. — julius 19. Kossuth Lajos emlékezete. Ez évi szeptember 19-én ünnepeli a magyar nemzet legnagyobb fia, Kossuth Lajos születésnapjának 100-ik évfordulóját. A Kossuth Lajos születésnapja megünneplésének előkészítésére országgyűlési képviselőkből alakult bizottság ezen országos ünnep módozataira vonatkozó mindennemű felvi- lágositással, útbaigazítással, tájékozódással szívesen szolgál bárkinek, ugv egyeseknek, mint testületeknek stb. szóbeli értesítést nyújt a bizottság hivatalos helyiségeiben Budapesten, József-körut 31/b. I. em., minden hétfőn, szerdán és szombaton d. e. 10—12 óráig. Rákóczi kiállítás Kassán. A jövő évben Kassán nagy stílű kiállítást rendeznek Rákóczi ereklyéiből. E végből egy bizottság alakult, amelynek elén Gerlóczy Károly dr. a kassai Kazinczy-kör agilis elnöke áll. Éz alkalomból gróf Hadik Bélát főispánunkat a kiállítás egyik diszelnökóvé választották meg. Tekintettel arra, hogy a Rákóczi Ferenc emlékét megörökítő ereklyék értékesebb részei különösen szülőhelyén Zemplénvárme- gyében lesznek feltalálhatok, itt e célból egy helyi bizottság alakult, élén Matolai Etele alispánnal, amely bizottság folytonos összeköttetésben áll majd a kassai központi bizottsággal. A bizottság tagjai a következők: Dókus Gyula, Meczner Béla, id. Bajusz József, Philipp Károly (Sárospatak), Dongó Gy. Géza, dr. Kossuth János, Karsa Ferenc, Staut József, Fejes István, Szinyey Gerzson (Sárospatak.) A csalódott kivándorlók. Liptó- Szent-Miklósról Írják, hogy Amerikából megint egy egész sereg kivándorló hazánkfia tért vissza csalódva, de egy tapasztalattal gazdagabban. A kassa- oderbergi vasút hozta őket hosszú sor kocsiban. Lehetlek vagy háromszázan, többnyire gép- és gyári munkások. Azt beszélik, hogy itthon jobban meg lehet élni, mint Amerikában. Adókivetés. A sátoraljaújhelyi adóhivatal területére megalakított adókivető bizottság 29 napi tárgyalás után tegnap befejezte az idei működését. Az összesített kivetési lajstromokból a következő számadatokat bo- csájtották rendelkezésünkre : III. oszt. keresetiadó címén a városban lakó adózókra kivettetett 41192 K. 62 fillér; múlt évben volt 39162 korona. Az ujbelyi bankok kereseti adója 2861 K. 42 fillér, üzleti adója pedig 15576 K. 16 fillér. A vidék III. oszt. kereseti adója 22577 K. 86 fillér; múlt évben volt 22432 K. 84 fillér. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. )( A közigazgatási tanfolyam záróvizsgája. A kerületünkbe eső közigazgatási tanfolyam hallgatói a folyó hó első felében tettek tanúságot egész évi munkásságukról és szorgalmukról. Két bizottság előtt folyt le a vizsga. Az első bizottság elnöke Péchy Zsig mond abauji főispán, helyettes elnöke Puky Endre főjegyző, igazgató volt, a második bizottság elnöke : Rakovszky Endre dr, alispán, helyettes elnöke Juhász Béla dr. vármegyei ügyész, aligazgató volt. A vizsgálatra bocsátottak 48 hallgatót. Ezek közül kitüntetéssel képesittek 6 hallgatót^ Ezek: Miklós István, Eiben János, Éles István, Gaál Lajos, Márton Miklós és Bellik László. Egyhangú képesítést nyert 20 hallgató és szótöbbségest 13. Részleges pótvizsgára utasítottak 8 hallgatót, teljes pótvizsgára csak egyet. A vizsgálatot befejezése után a bizottság a tanfolyam igazgatójának, Puky Endre drnak és aligazgatójának Juhász Béla drnak a jegyző-tanfolyam kitűnő vezetéséért elismerését fejezte ki. )( Segédjegyzői állásra pályázat. Erdőbénye községben megüresedett a segédjegyzői állás. Javadalmazás, a mellékjövedelmen kivid évi 800 korona. Pályázati folyamodás a f. évi aug. ho l-éig a tokaji járás főszolgabirájához nyújtható be. )( Jóváhagyott alapszabályok. A magyar államvasutak sátoraljaújhelyi gépgyárában dolgozó munkások által alapított önsegélyző egyesület alapszabályait a belügyminiszter a szokásos bemutatási záradékkal ellátva, kormány- hatóságilag jóváhagyta. JEGYZETEK a hétről. * így nyár idején vannak boldog emberek, akiknek idejük és pénzűk van arra, hogy széttekintenek egy kicsit a földi siralomvölgyben, mely nem is olyan nagyon szomorú s egyes helyen meg éppen elég kellemes Nemcsak az angol »globe troster« járja igy be az idegen földeket, hanetn akad már magyar ember L, akiben az a jóravaló szándék buzog, hogy megismeri a saját szép hazáját is. Mondom, igy nyáridén a sok utazgató, barangoló turista közül elvetődik nehány Sátoraljaújhelybe is. Ám ha el is vetődik, ime nincs, ami idevonzza. Megnézi, milyen a bortermő vidék hires központja És nagyon közönségesnek találja. Alig talál itt valamit, ami szemének, lelkének kellemes volna. Ami a tudását, a tapasztalatait gazdagítaná. Nagyon körül kell néznünk, ha ki akarjuk keresni: mi lehet az, ami idegen embert Sátoraljaújhelyben érdekelne. Pedig az rég letárgyalt dolog, hogy egy városnak nemcsak külső képét, hanem részben anyagi fellendülését is az idegenforgalom adja meg. Olyan jelszó ez, amely — nem mint annyi más — életerős fejlődést von maga után, ha kellőleg megvalósittatik. Már most az a nagy kérdés tolul elénk, hogy-mint kellene kezdeni a nagy munkát. Hát ez bizony nem napok, vagy hetek munkája. Hanem éveké, sőt évtizedeké. Elsősorban is a város általános szépítésére kell törekedni. Az utcák rendben tartására, esetleg uj épületek emelésére, a terek befásitására. És a tisztaságra, amelynek törvényei ellen Sátoraljaújhelyben bizony nem egy utca erősen vét. Hosz- szas és kitartó munkával el lehetne azt érni, hogy Sátoraljaújhely külsőleg egy csinos és jól rendezett város képét vegye fel. A természeti adományai megvannak erre, — csak az emberi munka hiányzik. * Másik dolog volna, hogy a város különösebb vonzó erőt kapjon, nyilvános könyvtár, esetleg muzeum, de még egy életrevaló irodalmi kör is tud országos érdeklődést kelteni. Utalunk a szomszéd Kassa példájára. A kassai »Kazinczy Kör« ez az életrevaló ifjú irodalmi egylet, felvetette a Rákóczi ereklye-kiállítás eszméjét. A szerencsés és kitűnő gondolat egyszeriben országos érdeklődést keltett, gróf Apponyi Alberttel az élén a közélet majd minden kitűnősége szívvel, lélekkel csatlakozott a mozgalomhoz, mely a Rákóczi kultusz 'Szolgálatában áll. Biztosra vesszük ennek folytán, hogy a jövő évben, mikor a kiállítás meglesz, Kassára fognak vándorolni az emberek az ország minden részéből, hogy üdüljön a lelkűk ama dicső ereklyék látásán. Főispánunk élén mi is élénk részt veszünk majd a kiállítás díszének és fényének emelésén, de most mégis mindezt itt Sátoraljaújhelyben örömmel, s némi irigységgel nézzük. Nekünk is van egy Kazinczy körünk de csak tervben. Mikor lesz meg a kivitel, mikor fog megalakulni, működni ez irodalmi társulat, erre feleletet hamarjában nem tudunk adni. S arra se igen tudnánk hirtelen felelni, hogy miért halad nálunk minden kulturális mozgalom csigaléptekkel, holott kezdeményező érdemes férfiak vannak itt kellő számmal. Valami szerencsétlen közszellemre kell hárítanunk a fejlődés nehézségeit, akadályait. Sátoraljaújhelyben nincs egy művészi alkotás sem. Sem kép, sem szobor, sem épület. Mi vonzaná hát ide az idegeneket. * Múlt heti jegyzeteimbe felemlítettem a fürdőhelyeket. Sátoraljaújhelynek gyönyörű vidéke van. Szép kiránduló helyei. De van e olyan üdülőhelye, amit az idegen legalább névről ismerne? Ahová vágyakoznék? Amit dicsérne? Megint az a sivár felelet, hogy; nincs. Ami hegyeink szépségei nincsenek kihasználva. Ez is a kultura^apathiája * A nyári nap immár nyugovóra hajlik. Álmodozom. S lelki szemeim előtt a Sátorhegy tövében egy modern szép város képe alakul ki. Városé, melyben rend, tisztaság és a művészetek iránti szeretet uralkodik. Ahová szívesen tér be minden idegen. Amely város centruma egy egész nagy magyar vidéknek. A karcsú épületek kupolája villan elém az esthomályból. . . . Nyári álomkép 1 Délibáb 1 Felébredek egy kellemetlen zajra : megint a politikai kérdések felett veszekednek az emberek. . . . hírek. Nyomárkay Hugó. — Visszaemlékezés. — Sátoraljaújhely, julius 17. Hetvenegy évig megőrizte a fiatalságát. Akik ösmerték és szerették, ami körülbelől egyet jelentett, azok bizonyára nem sok túlzást fognak állításunkban találni. Mig kínzó betegsége ágyba nem döntötte derűt, vidámságot, élénkséget árasztott környezetében s a társaságban, amelynek alig volt szívesebben látott vendége mint ő. Az ötletes, egészséges humora, fiatalos életkedvü Nyomárkay Hugót elkerülte a komor öregség. Az úri külsejű, disztingvált modorú, fiatalosan fürge, örökké vidám férfi a hatvan éven jóval felül megszégyenítette korunk blazirt fiatalságát. Pedig nagy időket élt, azaz : hogy talán éppen azért mert a nagy időket átélte és leküzdötte, azért maradt lelke fiatalnak. A nagy század generációja is hatalmas volt. Mintha fajunk elnyomott energiája egy nem-
