Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-12-06 / 131. szám

2. oldal. Z E’M PLfiN Deezember 6. A bucsuzás nélkülözi a leverő gondolatokat, s mikor a vármegye méltó módon mond Istenhozzád-ot nagy alispánjának, mi azt mondjuk: hozta Isten kedves jó Etele bátyánk! Kossuth János — december 6. A vármegyei tisztviselők nyugdíj­alapjára ügyelő választmány ma fog­lalkozott Matolai Etele alispán nyug­díjazási kérvényével. A választmány a nyugdíjazási kérvényt elfogadta és ajánlatba hozta, hogy a törvényható­ság alispánunk kitűnő érdemeinek el­ismeréséül az utoljára élvezett fizetés teljes összegét szavazza meg nyugdij- képen. Ennek a tiszteletreméltó életpá­lyának a befejezése előtt eszünkbe jut annak legelső kezdete. Az első lépés, amelyet Matolai Etele a közélet terén terén tett. 1847. október 14-én történt az, hogy Zemplénvármegye országgyű­lési követeknek megválasztotta Lónyay Gábort és grófAndráss/Gyülát.Ugyan- ekkor a melléjük adott 10 vármegyei Írnok között olvassuk a Matolai Etele nevét és olvassuk azt is, hogy első hivatala „48 pengő krajcár napi bér­rel volt jutalmazva. (A 48-as szám ott állott tehát már közpályájának a bölcsőjénél is.) Hogy Matolai Etele már ekkor is milyen közbecsülésben részesült, kiváló tulajdonságai milyen jókor magukra vonták a közfigyelmet, ide igtatjuk a vármegye követeinek Pozsonyban 1848. már 4-ről kelte­zett jelentéséből a következő részt: „Ezen alkalommal a mellettünk lévő, oly kitűnő tulajdonokkal biró Matolai Etelét a Tekintetes Karok és Rendek pártfogásába oly módon ajánljuk, 'hogy őt a következő 4 hónapra me­gyei Írnoknak ismét elválasztani mél- tóztassanak. A tekintetes Karoknak és Rendeknek, Nagykegyességü meg­bízóinknak alázatos szolgái és ország­gyűlési követei: Lónyay Gábor, gróf Andrássy Gyula.“ * Ugyancsak ma intézte el a nyug­díj választmány Arnóthfalvy Tivadar nyugdíjazási kérvényét is és nyugdíj jogosultságát megállapítva, neki a törvényszerű nyugdijat megszavazta. Matolai Etele nyugdijbavonulásá- val előreláthatólag több állás fog a vármegyénél megüresedni. — Az alis- páni állásra csak egy komoly jelöltet művész ur higgadt, komoly, szavai mellett tud védekezni? tud helyeselni, vagy ellentmondani, s itt a sarkantyú pengésnél cserben hagyja nézet, elv, meggyőződés ? Az a gonosz sarkantyú pengés! Még hazafelé is üldözte a föl- fölujuló báli reminiscentiák között a ke- ringök akkordjaiba bele-belecsendülő sarkantyú. Almában is keringőzött, s mintha valamennyi táncosnak sarkan­tyúja lett volna, csengett-bongott a bálterem. Mártha ugyan nem vallotta meg még magának, de az a türelmetlen igyekezet, melylyel ámítani akarta magát, elárulta, hogy lényében ha­talmas változás történt. Gondolatában mindig s minde­nütt Bertalan hadnagy? Ej, hiszen ő nem az a férfi, kit leányálmaiban lá­tott, kit elméje a tömeg fölé emel, s egyéniségének ereje irányítja, — s meghódítja azt. Nem! nem alkuszunk. Zongorához ült, s az ünnepelt mű­vésznek, Gyárfásnak legújabb művét az „Ördög-háboru“-t kezdte játszani. Sokszor belemerült már e bizarr mű­nek szilaj fantáziára valló, szenvedé­lyesen kergetőző akkordjaiba, beleélte már magát abba a villanó lelkiálla­potba, mely csak a komoly, mélyen érző emberek lelkén szokott átvo nulni. Csodálatos! A villámló trilla nem ördögi mosoly — sarkantyú pengés 1 A hatalmas mély bassus nem a zsar­noki erő: — Bertalan baritonja volt most. Hiába I valami fogva tartja, tudunk, Dókus Gyulát; az ő helyére azonban már több a pályázó. Amint értesültünk Nemthy József árvaszéki elnök, Thuránszky László első al­jegyző és tb. főjegyző, Pintér István és Barthos József fogják beadni pá­lyázati kérvényüket. Az esetleg üresedésbe jövő aljegy­zői és szolgabirói állásokra pedig Ba­jusz Zoltán, Bessenyey Zenó, Hericz Márton, Görgey Géza és Szent-Györ- gyi Zoltánról tudjuk eddig, hogy pá­lyázni fognak. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. Városi közgyűlés. — dec. 5. Sátoraljaújhely rendezett tanácsú város képviselőtestülete folyó hó 3-án Székely Elek polgármester elnöklete alatt rendes közgyűlést tartott, mely­nek tárgysorozatából a következő ér­dekesebb és a közérdeket érintő tár­gyakat emeljük ki: A gazdasági ismétlő iskolák szer­vezetét és tantervét a főjegyző ismer­tetvén, minthogy az ismétlő-tanköte­les sorban lévő gyermekek a főgim­náziumba, továbbá a két polgári le­ányiskolába és az iparos és kereske­delmi tanonciskolába járnak; mint­hogy továbbá a gazdasági ismétlőis­kola vezetésére a városban alkalmas tanító nincs, a képviselőtestület hatá­rozatiig kimondotta, hogy a gazda­sági ismétlő iskola szervezésének kö­telezettsége a város közönségét nem terhelheti. Áz ujoncállitási költségek fede­zésére igénybe vett vármegyei pót­adó tárgyában kelt közig, bírósági Ítéletet, továbbá a belügyminiszternek a köztemető szabályrendeletére vonat­kozó intózvényét, mely szerint a sza­bályrendeletet jóvá nem hagyja és a pénztárvizsgálatról szóló jegyzőköny­vek bemutatását a közgyűlés tudomá­sul vette. A Csalogány-utca rendezését ille­tőleg a város polgármesterét a to­vábbi eljárás megindítására utasította a közgyűlés. A zemplénvármegyei tanitó-egye- sülét által létesítendő tanítók házá­nak anyagi támogatása végett a vá­ros közönsége alapitótagul belépett. A vármegye törvényhatósági bizott­sága a belépést tudomásul vette. Elhatározta azután a közgyűlés, hogy a törvényszéki palota helyének amit nevén nevezni, megvallani ön­magának is szégyel. Természetes, hogy Bertalan és Gyárfás a doctorék gya­kori vendégei lettek. Bertalant a köny- nyelmü, de férfias gavallért minde­nütt szívesen látták. Mártha különös szépsége, ellent­mondást nem tűrő modora kihívta az ő hódításhoz szokott önérzetét. Gyárfás a mélyen gondolkozó leányt látta benne, aki tisztult érzésével, finomult felfogásával megértené őt. Hogy vetély- társak, nem volt nehéz egyiküknek sem észrevenni .. , Telepeséknél estélyen voltak Fel­vár kiváltságosai. A doktorné minden­képen méltóan akarta fogadni illusztris vendégeit, már csak azért is, mivel éleslátó tekintetét nem kerülte ki az a körülmény, hogy a pár hét óta itt időző zongoraművész érdeklődéssel foglalkozik Márthával, - - ő pedig is­merte leányát — és elveit. Hogy Ber­talan is gyakrabban megfordul, miután a család régebbi ismerőse, az nem volt előtte feltűnő. Gondolatban már látta leányát, mint a főváros hírneves mű­vészének ünnepelt feleségét. A szeretetreméltó háziasszony sze­repét jól töltötte be Telepesné, doktor uram gavallér házigazda, Mártha bájos és szép házikisasszony volt. Szép ? — mert ma maga is az akart lenni. Ked­vességével valósággal lázba ejtette vendégeit; fesztelenül, majdnem paj­kosan mulatott. A jókedv általános volt. A komoly Gyárfás is belemele­gedett ; úgy látszik, a pohárcsengés, a leánykacagás zenéjének hatása alól ő kijelölése iránt az igazságügyminisz­terhez feliratot intéz. A sátoraljaújhelyi ipartestületi hi­tel- és áru-csarnok szövetkezet támo­gatása céljából a város 20 üzletrészt jegyzett. Minthogy a törvényhatóság a képviselő-testületnek erre vonat­kozó határozatát jóvá nem hagyta, a közgyűlés utasította a tanácsot, hogy a 20 üzletrész jegyzésére megkiván- tató összeget a jövő 1904. évi költ­ségvetésbe vegye föl. A köz- és árvapénzek elhelyezé­sére vonatkozólag a közgyűlés akként határozott, hogy a pénzek a részvény- tőke és tartalékalap arányában a helybeli öt pénzintézetben fognak el­helyeztetni. A Bercsényi-utcából a vármegyei főorvosi lakáshoz elfoglalt terület meg­váltási árának megállapítása tárgyá­ban kelt képviselőtestületi határozat ellen dr. Szirmay István várm. t. al- ügyész felebbezéssel élvén, a felebbe- zést a vármegye törvényhatóságához felterjeszteni elhatározták. Az ipartanodái bizottságnak a ta­nítók és a bizottsági jegyző megvá­lasztására, a rajznak 2 csoportban le­endő tanítására a közismereti tárgyak tanítása tekintetében az iskola költ­ségvetésében öt tanító díjazására felvett 1800 koronának ez évben a kát. ta­nítók közötti elosztására vonatkozó megállapodása tudomásul vétetett. Több, kevésbbé közérdekű tárgy elintézése után a közgyűlés délután 5 órakor végett ért. )( Nyugdíjazások. A vármegye tiszti, segéd, kezelő- és szolgaszemély­zetének nyugdijintézésére ügyelő vá­lasztmány Dókus Gyula főjegyző el­nöklete mellett tartott tanácskozása al­kalmával s az eléje terjesztett folyamo­dások alapján Matolai Etele alispánt, ArnóthfalvyT'ivadar lőpénztárost,Nyi­las József és Forgács József vármegyei őrhajdúkat az 1903. évi jan. hó 1. ével kezdődő igényjogosultsággal nyugdí­jazta, Pajkossy Ilona, néh. Fekete Emil közigazg. kiadó özvegyének igény- jogosu tságát pedig az özvegyi ellá­táshoz a f. évi okt. hó 20-ától kezdődő érvényességgel elösmerte. )( Kavicsátvétel. Az állami utakra kiszállított kavicsátvételére kiküldött vegyes bizottság f. hó 4-én és 5-én az ujhely—terebes—gerenda, úgyszintén a dargó—gálszécs—nagymihály, végre a gerenda—var.csemernye—fekete-pata­ki közutszakaszokra az 1902. év folyá­séra szabadulhatott, különben is rabja volt ő Mártháuak. Föltette magában, hogy még ma módot talál arra, hogy a kis „sfinx“ érzelmeiről meggyőződjék. Az alkalom nem váratott sokáig. Gyárfás a leány kívánságára saját szerzeményét, az „Ördög-háboru“-t játszotta. Mindenki el volt ragadtatva, de leginkább Mártha. A művész elemében volt; egész tudá­sát, teljes művészetét beleöntötte játé­kába. Mártha el volt bűvölve — a tril­lák közt föl-fölcsendülő sarkantyupen- géstől. Elismerő magasztalással üdvö­zölte Gyárfást, ki művészélete legna­gyobb diadalának tartotta az ő tapsait, s mig a többieket Bertalan bravour- jainak elbeszélésével mulattatja, ő a zongora mellett megindítja a lavinát. Beszél a művészetről, a szerelemről. A higgadt arc áthevül, úgy látszik, ez az a pillanat, amikor érzelmeit leple­zetlenül föl akarja tárni. Mártha is érzi ezt, de nem tehet róla, belső kényszernek engedve, igye­kezik más irányt adni a társalgásnak s mintegy hálából a művész diadalai­ról, szerzeményeiről beszél. Hol vagy hát elv, meggyőződés, nézet? Itt az alkotó művész, lányálmaid alakja. Mártha nem a philozofus többé, az elvek, mint pelyhek elröpültek a vihar szelétől, amit Bertalan hadnagy per­zselő szavai idéztek fel. Az asszonyi legyőzte, ami benne nem női volt; át­élte, mint bármely leány a szerelem összes fázisát, amely nem kutat, nem boncol, hanem gondolatot, külvilágot önmagához idomít. Bertalan délceg mán kiszállított kavics-fedanyag átvé­telét foganatosítván, a szállítmányokat az egész útvonalon kifogástalan rend­ben, a megneveztük és sorban a Sza- kácsy Miklós, Uhlyán János és Ren­ter Lajos utmesterek kezelése alatt lévő közutszakaszokat pedig a legjobb karban levőknek találta. A kavics-szál- litmányok kifogástalansága a Fischer — Schreiber és a Markovics — Grünber- ger vállalati társulatokat dicséri és ajánlja. — A vármegyénk területén Sátoraljaújhelytől déli irányokban vé­gig húzódó állami útvonalaknak ugyan­abból az érdekből történő felülvizsgá­latát ma kezdette meg a felülvizsgáló bizottság, melyben Nagy Barna bizott­sági tag képviseli a vármegye részéről közigazg bizottságunkat. )( Yadászterület. Lapunk útján is tudatjuk vármegyénk délvidéki Nimró- daival, hogy a Golop, Ond és Ritka községek határaiban az 1903. január hó 1-től hat esztendeig gyakorolható vadászat joga, az illető községházánál f. hó 29 30. és 31-én, mindig d. e. 9 órakor nyilvános árverésen bérbe fog adatni. )( Hivatalos hirdetmény. Székely Elek polgármester következő hirdet­ményt bocsátotta ki; Értesítem a város közönségét, hogy az 1903. évi községi választók névjegyzéke az összeíró kül­döttség által összeiratott és a mai napon hozzám beterjesztetett. Felhívom ennél­fogva mindazokat, akik az összeállított névjegyzék ellen észrevételezni szándé­koznak, hogy észrevételeiket a törvé nyes határidőn belül hivatalomhoz be­adják. Székely Elek polgármester, JEGYZETEK a hétről. * Az időjóslás kétségtelenül igen hálás mesterség. Azt ugyanis minden kétséget kizárólag meg lehet jósolni, hogy a téli hónapokban lesz hó és fagy, egyes napokon derült idő, egy­szer szél, egyszer hóvihar. Ennél egy­szerűbb kalkulus nincsen s lám mégis ezért lett hires Falb, akinek jóslásai ah ! hányszor hazudtolták meg a mes­tert. Még a magyar időjós, a szegedi Meteor sokkal megbízhatóbb híradá­sokkal szolgál. Dehát az idő annyira elcsépelt théma, hogy nem akarok nála tovább időzni s csak annyit konstatálok, hogy lám hideg időben nyílik ki az emberi szívben a szeretet csodás virága. A téli nyomor láttára működni kezd a rész­alakjában a férfias erőt látta, mig Gyárfás egyénisége a tisztelet mellett hidegen, érintetlenül hagyta. Ami Márthára a legkellemesebb megszakítás lehetett, Bertalan zavarta meg az egyedüllétüket. A társaság kí­vánságát tolmácsolta, moly Gyárfás játékában óhajtott ismét gyönyörködni. A művész zongorázott — szólt a sar­kantyú. Bertalan fel akarta használni a kedvező alkalmat, hogy választ kap­jon vallomására. Nehéz volt meginditani az attakot, de most megtörtént az a furcsaság, hogy az ostromlott sietett az ostromló se­gítségére. — Mondja csak hadnagy ur — szólt Mártha — hogyan tetszik Gyár­fás játéka? — Ugyan hagyjuk a művészetet most, adósom maradt, fizessen! — Hogy viselkedhetik valaki oly kevés érdeklődéssel a zene, a művé­szet iránt. Most csak azért is erről akarok beszélni s hallani. Bertalan kitérő választ látott eb­ben s kedvetlenül engedett. —- Jó ! Melyik hát a legkedvesebb zenéje, Mártha? — Megmondjam? kérdi a lány meleg, szerelmes tekintettel. Bertalan megértette ezt, látta a változást, melyet egy elnyomott, tit­kolt érzelem kitörése okozott, megra­gadta a lány kezeit: — No mondja? S a lány boldogan suttogja: „a sarkantyúpengés!“

Next

/
Oldalképek
Tartalom